A visegrádi országok lakosságának többsége meg van győződve arról, hogy a házasságkötés nem jelenti a romantika és a szabadság elvesztését.
Nem ítéli el, ha a házasságban a nő idősebb a férfinál, illetve ha a partnerek törvényes egyházi vagy állami házasságkötés nélkül élnek együtt.
A házastársak kölcsönös tisztelete és az egymás iránti bizalom mindenütt az első helyre került, de leginkább mégis a magyarok hangsúlyozták. Őket követték sorrendben a lengyelek, szlovákok és a csehek.
Általános meggyőződés, hogy a jó házasságot befolyásolja a hűség, a nyílt párbeszéd, a megfelelő szexuális kapcsolatok, illetve a szilárd anyagi háttér. Nagyon fontos a közös érdeklődés, a házimunkák mindkét felet kielégítő elosztása, valamint a jó testi erőnlét is.
A jó szexuális kapcsolatot leginkább a lengyelek méltányolták, legkevésbé a csehek.
Hasonló a sorrend a házimunkák elosztásánál is.
Az emberek a legkevésbé tartották a házastársi kapcsolatok szempontjából fontosnak a vallást, a társadalmi származást, illetve a műveltséget.
A vallás leginkább a lengyeleknél játszott szerepet, a csehek szinte nem is említették.
A társadalmi származás és a műveltség viszont a magyaroknál volt a legfontosabb a négy ország lakossága közül.
A házasságot csak a megkérdezettek 11 százaléka gondolja a romantikus korszak végének és a szabadság elvesztésének.
Leginkább a csehek osztották ezt a véleményt, míg legkevésbé a lengyelek.
A közép-európaiak felét nem zavarja, ha a partnerek hivatalos házasságkötés nélkül élnek egy fedél alatt. Ezen a téren a szlovákok voltak a legkevésbé toleránsak, míg az ellenpólust a lengyelek képviselték.
A négy ország lakosságának 21 százaléka elvárja, hogy utódok megszületésekor a nő legalább egy időre otthagyja a munkahelyét, s idejét a gyermeknevelésnek szentelje.
A tudatosan gyermektelen házasságot a csehek, magyarok és a szlovákok mintegy 30, míg a lengyelek 59 százaléka tartja elfogadhatónak.
lakhatás
Az Otthon Start program megmozgatja az ingatlan- és hitelpiacot is
