BELFÖLD
Nem ezt ígérték
A jövőre életbe lépő adótábla szerint 650 ezer forintig húszszázalékos, egymillió 350 ezer forintig harmincszázalékos, míg az ezt meghaladó éves keresetek esetében negyvenszázalékos lesz a személyi jövedelemadó kulcsa – derült ki a hétvégi kormányülés után. A Medgyessy-kabinet tehát, a választási ígéretekkel ellentétben, nem csökkenti az adóterhelést. Tavasszal még arról volt szó, hogy széthúzzák a jövedelemsávokat, és mérséklődnek az szja-kulcsok is. A konkrét terv hatszázezer forint és 2,4 millió forint éves jövedelem közé tette a középső sávot úgy, hogy az adókulcs 13,25 és negyven – később 35 – százalékos lett volna. A magánnyugdíj-pénztári tagdíj hat százalékról nyolc százalékra emelkedik, és januártól ismét kötelező lesz a pályakezdők belépése a magánnyugdíjpénztárakba. A tételes egészségügyi hozzájárulás összege január 1-jétől havi 4 500 forintról 3 450 forintra csökken. További adókedvezményként a kormány megszünteti a tőzsdei árfolyamnyereség adóját és csökkenti az osztalék után fizetett adó- és közteher mértékét.
Áder a kormányról
Kormányzás helyett az ellenzék lejáratása és öntömjénezés jellemzi a kormány elmúlt 4-5 hónapi tevékenységét – jelentette ki Áder János Tiszakécskén, a jobboldali összefogás választási nagygyűlésén. A Fidesz – Magyar Polgári Párt frakcióvezetője szerint a kormánynak választ kellene adnia olyan stratégiai kérdésekre, hogy miként kívánja az európai uniós csatlakozás előtt javítani a magyar gazdák, a kis- és középvállalkozások versenyképességét. Elmondta: a Fidesz egy közvélemény-kutatást végeztetett, amely szerint pártállástól függetlenül a megkérdezettek 91 százaléka felelt igennel arra a két kérdésre, hogy az uniós csatlakozás előtt támogatni kell-e a magyar gazdákat, illetve a vállalkozásokat.
Csökkent a szocialista előny
A vezető kormánypárt és a kabinet megítélése is romlott a Medián legfrissebb felmérése szerint: az MSZP támogatottsága: 60 százalékról 50 százalékra csökkent, míg a Fidesz népszerűsége 32-ről 36 százalékra nőtt. A közvélemény-kutató szerint újra Dávid Ibolya a legnépszerűbb magyar politikus, és ismét visszatért az élbolyba Demszky Gábor főpolgármester, aki második lett a népszerűségi listán. A kormány teljesítményének megítélése is romlott. Nőtt azoknak az aránya, akik szerint a jelenlegi kormány tevékenysége ugyanolyan (27 százalék), vagy rosszabb (19 százalék), mint az Orbán-kabineté volt, 54-ről 47 százalékra csökkent azoknak a száma, akik jobbnak tartják a Medgyessy-kormányt elődjénél.
A zárszámadásról vitáztak
Az Országgyűlés keddi plenáris ülésén napirend előtt Szili Katalin házelnök megemlékezett Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulójáról. A napirend előtti felszólalások után az interpellációk, a kérdések és az azonnali kérdések és válaszok következtek. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosítását; az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényerejű rendelet módosítását; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását és a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény módosítását tárgyalta a Tisztelt Ház. Ezután lezár-ta az Országgyűlés a 2001-es zárszámadásról szóló törvény vitáját. A képviselők meghallgatták az Állami Számvevőszék beszámolóját is.
Négypárti nyilatkozat
Megszületett a kormány és a négy parlamenti párt közötti új megállapodás az EU-csatlakozást érintő kérdésekben történő együttműködésről. A közös nyilatkozat szövegét az Országgyűlés európai integrációs nagybizottságának alakuló, zárt ülésén fogadták el, elhúzódó vitákat követően. Az ülés első felében jelen volt Medgyessy Péter miniszterelnök. A dokumentum rögzíti az egyetértést a parlamenti pártok között az EU-belépés céljairól, a csatlakozási tárgyalások és a felkészülés legfontosabb kérdéseiről. Az alkotmánymódosítás határidejeként – a népszavazást megelőzően – 2002. december 31-ét jelöli meg. A közös nyilatkozatot Kovács László külügyminiszter, Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető és Kuncze Gábor, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője a sajtó nyilvánossága előtt írta alá. Áder János, a Fidesz és Balsai István, az MDF frakcióvezetője már ezt megelőzően kézjegyével látta el a dokumentumot.
Elmaradt meghallgatások
Immár második alkalommal maradtak el a tervezett meghallgatások az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülésén, mert hétfőn a kormánypárti többség nem szavazta meg a napirendet. A bizottság tanácskozására Gondos Imrét, az átvilágítóbírák soros elnökét, Sersli Sándort, az átvilágítóbírói hivatal titkárságvezetőjét, Markó Györgyöt, a Történeti Hivatal elnökét, valamint az SZDSZ-es Mécs Imre képviselőt és Kuncze Gábort, a Horn-kormány belügyminiszterét hívták meg, akiktől a Szalay Gábor szabaddemokrata politikusra vonatkozó irat BM-ből való eltűnése kapcsán kértek volna felvilágosítást. Kövér László, a bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott a zárt ülés után, hogy a kormánypárti képviselők úgy félnek a meghallgatástól „mint ördög a tömjénfüsttől”.
Két ügynököt eltitkoltak
A Mécs-bizottság elnöke visszautasította a Történeti Hivatal elnökének állítását, amely szerint nem mindenkit látott viszont a vizsgálat eredményeként megszületett listán azok közül, akiknek érintettségére vonatkozóan bizonyító erejű adatok állnak rendelkezésre. Mécs szerint Markó György nyilatkozatával beleavatkozott a parlamenti bizottság hatáskörébe. A Történeti Hivatal elnöke megemlítette továbbá, hogy a hivatala által átadott adatok szerint három személy jelentéseket is írt, vagyis „ott lenne a helyük a szűkített listában.” Mécs Imre levelében csúsztatásnak minősíti Markó György nyilatkozatát, hiszen a bizottság mindhárom említett személy jelentéseiről számot adott, s nevük szerepel azon a szűkített listán is, akikkel kapcsolatban a bizottság anonimizált másolatokat kért. Mécs Imre nem tartja helyesnek, hogy Markó György felelős köztisztviselőként államtitkot képező anyagról nyilatkozik. Markó György, Mécs Imre levelére reagálva leszögezte: „nem kívánom takargatni a képviselô úr baklövéseit”.
Tagad a miniszter
Az európai uniós pályázatokon résztvevô vállalkozókat segítô kistérségi megbízottak pályáztatását több kritika is érte. Balsay István azt állította, politikai tisztogatás történt, amikor az új kormány pályáztatás útján lecserélte az elôzô vezetés által kinevezett kistérségi megbízottak túlnyomó részét. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetô miniszter tagadta az ellenzék vádját, miszerint politikai tisztogatás történt volna a kistérségi megbízottak pályáztatása során. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy mivel a megbízottak mandátuma egyelőre csak az év végéig szól, csak azok a megbízottak maradnak a posztjukon, akik megfelelő munkát végeznek.
KÜLFÖLD
Meciar kormányt alakítana
Rudolf Schuster államfő hétfőn tárgyalásokat kezdett a hétvégi választás során parlamentbe jutó pártok vezetőivel, elsőként Vladimír Meciarral, aki az elnöktől kilépve azt nyilatkozta: Schuster péntekig senkit sem bíz meg kormányalakítással, így addig neki marad ideje, hogy koalíciós tárgyalásokba kezdjen a számításba vehető pártokkal. Eddig sem az elnök, sem annak szóvivője nem nyilatkozott Meciar állításával kapcsolatosan, miután szünet nélkül tárgyal a kilincset egymásnak adó pártok vezetőivel. Meciar azt ígérte az államfőnek, hogy péntekig összeszedi a kormányalakításhoz minimálisan szükséges, minősített többséget jelentő 76 képviselői támogatást.
Arafat távozását akarják elérni
Weizman Siri izraeli védelmi miniszterhelyettes vasárnap este közölte: Jasszer Arafat főhadiszállásának ostromával az izraeli kormány nem a palesztin elnök fizikai megsemmisítését tűzte ki célul, hanem azt akarja elérni, hogy Arafat távozzék a politikai életből. A munkáspárti képviselő, aki Benjamin Ben Eliezer miniszter jobbkezének számít, úgy vélte, nyilatkozataik ellenére a palesztinok többsége örülne Arafat távozásának. Rámalláhban a palesztin szervezetek sztrájkot hirdettek, hogy így tiltakozzanak vezetőjük főhadiszállásának lerombolása ellen.
A brit kormány bizonyítékai
Irak folytatja a tömegpusztító fegyverek kifejlesztését, és ezzel a nemzetközi stabilitást fenyegeti – állapítja meg egy, a brit kormány által kedden közzétett dokumentum. Az úgynevezett iraki dosszié egyebek között azt igyekszik alátámasztani, hogy Irak Afrikából próbált meg uránt beszerezni nukleáris fegyver előállítására, folytatja biológiai- és vegyifegyver-rogramját, és 650 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétákkal rendelkezik, amelyek képesek Ciprus elérésére. Irak alaptalannak minősítette azokat a vádakat, amelyeket a brit kormány dossziéja tartalmazott. December–február között sor kerülhet egy átfogó Irak elleni támadásra amerikai szakértői források szerint, amelyek nagy részletességgel vázolják fel a háború potenciális forgatókönyvét.
Schröder újra kancellár
A hétfő hajnalban ismertetett előzetes hivatalos eredmények alapján a szociáldemokraták (SPD) és a zöldek jelenlegi koalíciója kormányozhat tovább Németországban a vasárnapi parlamenti választások eredményeként. Az SPD és a keresztény uniópártok (CDU-CSU) egyaránt a szavazatok 38,5 százalékát nyerték el. A zöldek a voksok 8,6, míg a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 7,4 százalékát szerezte meg. Az SPD 251, a zöldek 55, az uniópártok 248, az FDP 47 képviselői hellyel rendelkezik majd az új összetételű Bundestagban. Az egykori kelet-német állampárt jogutódja, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) nem érte el az ötszázalékos küszöböt, de két kelet-berlini jelöltje bejutott a Szövetségi Gyűlésbe. Gerhard Schröder kancellár és külügyminisztere, Joschka Fischer még a hivatalos eredmények ismertetése előtt bejelentette, hogy hamarosan megkezdik a koalíciós tárgyalásokat.
Bush nem gratulált
Az amerikai elnök hivatala nem volt hajlandó gratulálni a német kancellárnak a vasárnapi választáson elért sikerhez. Bush haragja a német igazságügy-miniszter egyik kijelentésén alapszik. Herta Däubler-Gmelin azt találta mondani, hogy az amerikai elnök módszerei – mely szerint egy háborúval akarja elterelni a figyelmet saját hazája gondjairól – Hitler, a náci vezér stílusára emlékeztetnek. Schröder azóta többször próbálta exkluzálni magát és miniszterét, mindhiába. A Fehér Ház közölte: a német választók döntöttek, az amerikai kormány pedig szakmai kérdésekben együtt fog működni a német kormánnyal.
GAZDASÁG
Minimálbér-egyeztetés
A törvényi szabályozás szerint szeptember 25-ét követően a kormány önállóan dönthetne a jövő évben kötelező minimálbérről, de mint a munkaügyi szaktárca illetékesei ezt többször kijelentették, a jelenlegi kabinet konszenzusos döntést kíván hozni. A kormány nem az elődje idejében elfogadott törvénymódosítás alapján, hanem kizárólag a szociális partnerekkel egyetértésben dönt a legkisebb bérről. A jövő évre kötelező minimálbér konkrét mértékéről még nem kezdődött meg az egyeztetés.
Akkreditálták a SAPARD-ot
Megtörtént a SAPARD intézményrendszer nemzeti akkreditációja, amely nyomán kiírhatók a pályázatok, és a magyar gazdák várhatóan még az idén SAPARD-pénzekhez juthatnak – jelentette be Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A SAPARD-forrásokra három területen pályázhatnak a magyar gazdálkodók. Így a mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására, a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztésére, továbbá a vidéki infrastruktúra fejlesztésére és javítására. E célok támogatására Magyarország évente 38 millió eurót kap az Európai Uniótól SAPARD-forrásként – mondta a miniszter. Ehhez az öszszeghez még hozzájön a magyar kormányforrásból származó mintegy hárommilliárd forint, amelyet az uniós forrás mellé nemzeti anyagi erőként kell biztosítani.
Az első Széchenyi kártya
Medgyessy Péter ünnepélyes keretek között átadta az első Széchenyi kártyát. A miniszterelnök elmondta, a kormány szándéka a fenntartható gazdasági növekedés megteremtése, a nagy- és kisvállalatok együttműködésének segítése. A kisvállalkozások által igényelhető Széchenyi kártya fél-, illetve egymillió forintos hitelkeretet biztosít tulajdonosának egyszázalékos kamat mellett.
Váratlan jelentkező
A várt négy helyett öt jelentkező akadt az autópálya-építésekre augusztusban kiírt közbeszerzési eljárásra. Az M3-as új szakaszára a Hódút Kft. is kérte előminősítését. A Nemzeti Autópálya Rt. – az előzetes ígéretek ellenére – nem hozta nyilvánosságra a jelentkezők névsorát. A M7-esnek a horvát és a szlovén határhoz vezető szakaszára, az Ordacsehi és Balatonszárszó közötti részére, valamint az M3-as Görbeházáig tartó továbbépítésére öten adtak be pályázatot a Nemzeti Autópálya Rt.-nél. A Vegyépszer azért nem indul a közbeszerzésen, mert nem tud referenciaként felmutatni tíz kilométer kétszer kétsávos új, forgalomba helyezett autópályát.
Elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv
Elkészítette a Nemzeti Fejlesztési Tervet a kormányzat – jelentette be a rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A kormányzat már egyeztetett az előző kormány több, a csatlakozásban jártas szakemberével, felkeresi a frakciókat, és társadalmi vitára bocsátja a dokumentumot. Baráth Etele elmondta: az alapdokumentum, amelyet minden csatlakozni kívánó országnak el kell készítenie, az összes olyan tervet tartalmazza, amelyet az Európai Unió finanszíroz vagy társfinanszíroz Magyarország uniós tagságának kezdetétől. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek három fő része van – hangzott el a tájékoztatón – ezek az esélyteremtő társadalmi fejlődést segítő programok; a megújuló, versenyképes gazdaságot segítő programok, valamint a területileg kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést segítő programok.
gyermekklinika
Ablakon menekült a sorozóbizottság elől + videó
