Támogatás a családjogi törvény módosításának
Minden frakció támogatásáról biztosította a családjogi törvény módosítását az előterjesztés általános vitájában, kedden a parlamentben. Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára expozéjában elmondta: a javaslat nyomán a férjnek is joga lesz viselni felesége családnevét, a „né” toldat nélkül. A jövőben arra is lehetőség lesz, hogy a házasulók családi nevüket összekapcsolják és ahhoz fűzzék utónevüket. A házassági névviseléssel kapcsolatos új rendelkezések miatt módosul a házasságból születő gyermekek nevének megállapítására vonatkozó szabályozás is. A közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét kaphatja.
Hankó Faragó Miklós utalt arra, hogy a jogszabályok módosulásával változnak az anyakönyvi rendelkezések is, amelyek tiltották a kéttagú családnevet. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a legtöbb országban biztosítják a házasságkötés során a kettős név felvételének lehetőségét. Mint mondta, a nemzetközi kapcsolatokban gyakran okoz problémát, hogy a külföldön megkötött házassággal megszerzett kettős házassági nevet eddig Magyarországon nem lehetett anyakönyvezni. Elhangzott, hogy a változtatást az Alkotmánybíróság döntése és nemzetközi szerződésbeli kötelezettségek is szükségessé tették. A javaslatot támogató képviselői hozzászólásokat követően az általános vitát az elnöklő Szájer József lezárta.
Általános vita a bíróságokról, ügyészségekről
A bírósági és ügyészségi költségvetés átalakítását tűzi ki célul az az előterjesztés, amely a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, valamint az ügyészségről szóló törvény módosítását tartalmazza. Erről Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár beszélt kedden a törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában, a parlamentben. Elmondta: a jogszabályok módosítását az Országgyűlés által 2002. július 9-én elfogadott, az ítélőtáblákról szóló törvény is szükségessé teszi.
Az államtitkár kiemelte, hogy a javaslat elfogadása nyomán a bíróságok és az ügyészségek maguk tervezhetik meg majd a költségvetésüket, szemben a mostani gyakorlattal, amelynek alapján ezt a Pénzügyminisztérium teszi. Hozzátette, hogy a kormány a költségvetési törvény részeként köteles benyújtani a bíróságok és az ügyészségek által készített tervezetet. Jelezte, a Pénzügyminisztérium véleményét a bíróságoknak és az ügyészségeknek be kell építeniük költségvetési tervezetükbe.
Hankó Faragó Miklós hangsúlyozta, hogy a javaslat által teljesebbé válik a bíróságok és az ügyészségek függetlensége. Rámutatott arra, hogy a módosításra Magyarország európai uniós csatlakozása miatt is szükség van. Mint mondta, az Európai Bizottság a Magyarországról készített jelentéseiben évről évre jelezte, hogy a bíróságok költségvetése nem elegendő, ami késlelteti az igazságügyi reformok végrehajtását.
A felszólalók sorát nyitó Avarkeszi Dezső (MSZP) elmondta: fontos, hogy a javaslat most került a parlament elé, mert ennek révén a törvényhozás október 31-ig elfogadhatja azt, így a jövő évi költségvetés keretében már nem a kormány, hanem a Legfőbb Ügyészség és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács indítványáról dönthet az Országgyűlés. A képviselő szerint a pénzügyi függetlenség a bírói, ügyészi függetlenség egyik alapja, márpedig ez a megoldás megteremti ennek most még hiányzó elemét.
A fideszes Isépy Tamás kifejtette, hogy a javaslat költségvetéssel kapcsolatos részeit nem tudják elfogadni, ezért azt kérte, hogy e passzusokat vegyék ki az előterjesztésből. A képviselő ugyanakkor támogatásáról biztosította a javaslat ítélőtáblákkal kapcsolatos részét. Mint mondta, soha nem ellenezték az ítélőtáblák – a magyar jogtörténet hagyományainak megfelelő – létrehozását, bár mint megjegyezte, az e szintre kerülő ügyekkel egy ítélőtábla is „nyugodtan és vidáman” végzett volna. Isépy szólt arról is, hogy messzemenően nyitottak az 1997-ben „csont nélkül keresztülhajszolt” bírósági reform nyugodt és megfontolt felülvizsgálatára és egy valóságos átalakítás végigvitelére.
Salamon László (Fidesz) szerint Avarkeszi Dezső érvei a javaslat mellett abban az esetben helytállóak, ha olyan bírósági költségvetés kerül Ház elé, amilyet a kormány is támogatna. Mint mondta, ellenkező esetben előállhatna olyan helyzet – ahogy az 1994 és 1998 között meg is történt – hogy a kormánypárti képviselők módosító indítvánnyal leszavaznák az előterjesztést; ráadásul látszólag nem is a kabinet konfrontálódna a bíróságokkal. A képviselő közölte: nem osztja azt a véleményt, hogy a költségvetés alkalmas lehet a bírói függetlenség korlátozására. Hozzáfűzte: ha a bírói hatalmi ág maga állapíthatná meg költségeit, akkor az Országgyűlés a büdzsének csak egy részéről dönthetne. „A költségvetés egységes, a költségvetés a törvényhozás hatáskörébe tartozik” – fogalmazott Salamon László.
A fideszes képviselő hangsúlyozta, hogy frakciója hogy meg akarja szavazni a bíróságok szervezeti kérdéseivel kapcsolatos részt, a költségvetési passzusokat azonban nem, ezért – Isépy Tamáshoz hasonlóan – arra kérte a kormányt, hogy „mentesítse” ez utóbbiaktól az előterjesztést. Az elnöklő Szájer József ezt követően lezárta az általános vitát, jelezve, hogy a részletes vitáról következő ülésén határoz az Országgyűlés.
Kétmondatos javaslat az államfő elhelyezéséről
A köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal elhelyezéséről új, kétmondatos törvényjavaslatot nyújtott be a kormány, amely szerint a köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatala elhelyezésére a budavári Sándor-palota szolgál. A törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Az előterjesztő korábbi javaslatát – amely ezt a kérdést a közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló kétharmados törvény módosításával kívánta megoldani – azért vonta vissza, mert az ellenzéki pártok nem támogatták azt.
Salamon László (Fidesz) szerint az a tény, hogy a kormány visszavonta korábbi javaslatát és újat terjesztett elő, az ellenzék véleményének elfogadását jelzi. „Az ellenzéknek sikerült elfogadtatnia a kormánnyal azt az álláspontját, hogy a köztársasági elnök elhelyezése nem a legfőbb közjogi méltóságok tiszteletdíjával, juttatásaival kapcsolatos kérdés” – jelentette ki. Hozzáfűzte: az előterjesztés ugyanakkor nem oldja meg azt a problémát, hogy a másik hatalmi ág képviselőjének elhelyezéséről is gondoskodni kell, azaz a miniszterelnöknek és a Miniszterelnöki Hivatalnak is ki kell költöznie a Parlamentből. A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy Medgyessy Péter még júniusban egy lakossági fórumon ígéretet tett erre. Hangsúlyozta: a Fidesz úgy gondolja, hogy ezt a kérdést is törvényalkotási szinten kell megoldani.
Vita az épített környezet alakításáról
Az Országgyűlés plenáris ülése kedden elkezdte és lezárta Csabai Lászlóné (MSZP) önálló képviselői indítványának általános vitáját, amely szerint a korábbi követelményeknek megfelelően készített településrendezési terveket a törvényben eredetileg előírt 2003. december 31-i határidő helyett 2004 végéig alkalmazhatnák a települések. Csabai Lászlóné kifejtette: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi törvényt egy 1999. évi módosítás megváltoztatta, eszerint a településeknek az országos településrendezési és építési követelményeknek megfelelő új településrendezési terveket kell készíteniük. „Az építésügyi jogszabályok jelentős változása miatt indokolt volt az érvényes, de a korábbi szabályoknak megfelelően elkészített rendezési tervek alkalmazhatóságát határidőhöz kötni, ezt 2003. december 31-ben jelölték meg” – mondta a képviselő.
Ugyanakkor utalt arra, hogy az új elvárásoknak megfelelő településrendezési terveket napjainkig csupán a települések kisebb hányada készítette el. „Ez azzal is összefügg, hogy az új szabályoknak megfelelően átfogó tervet kell készíteni többek között az építési telkek helyzetére, a hulladékgazdálkodásra, emellett összhangba kell hozni a helyi terveket a megyei rendezési tervekkel” – emlékeztetett a politikus. Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban lezajlott árvíz is bebizonyította, milyen gondosan kell átnézni például a hullámtereken épült ingatlanok helyzetét. A képviselő szerint számos helyhatóságnak azzal is szembe kell néznie, hogy egy évvel a határidő előtt már biztosan nem tudja elkészíteni a rendezési tervet.
Jauernik István (MSZP) elmondta: az önkormányzati bizottság egyhangúlag támogatta Csabai Lászlóné indítványát. Az önkormányzatok jó része ugyanis nem tudja elkészíteni határidőre a feladatát, és a tervezés szakaszában lévők is finanszírozási gondokkal küzdenek.
Balsay István (Fidesz) azt kifogásolta – a Fidesz területfejlesztési munkacsoportjának nevében -, hogy az indítvány legalizálni akarja a magyarországi rendezetlen állapotokat. „Ez megengedhetetlen az EU-csatlakozás előtt álló országban” – mondta. A fideszes képviselő bejelentette: módosító indítványt fog beadni Csabai Lászlóné indítványához. Közölte: megítélése szerint olyan nagy agglomerációk, mint például Budapest, vagy olyan jelentősebb területek, mint a Balaton vagy a Velencei-tó környéke esetében megengedhetetlen az új elvárásoknak megfelelő tervek határidejének meghosszabbítása egy évvel.
Horváth Csaba és Józsa István (MSZP) védelmébe vette a képviselő indítványát. Horváth Csaba elmondta: Budapest II. kerületének sem készült el az új elveknek megfelelő rendezési terve, és ha az eredeti határidő marad, akkor a kerület esetleg több EU-s forrásra szóló pályázat igénylésétől eleshet.
Ékes József (MDF) szerint a módosító javaslatnak örülni lehet, de arra is kellene gondolni, hogy a kistelepülések számára jelentős összegek hiányoznak a rendezési tervek kidolgozásához. Turi-Kovács Béla (Fidesz) viszont úgy érvelt, hogy a jogbiztonságot is figyelembe kell venni, ha a jövő év végi határidőt elhalasztják egy évvel. Számos önkormányzat ugyanis már erejéhez mérten hozzáfogott az új elvárások szerinti rendezési terv elkészítéséhez, néhol a meglévő erőforrásokat is átcsoportosítva.
Találmányok szabadalmi oltalma
Az Országgyűlés folytatta és lezárta a találmányok szabadalmi oltalmáról rendelkező törvény módosításának általános vitáját kedden. Isépy Tamás (Fidesz) – idézetekkel és aforizmákkal tarkított – felszólalásában elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot, amelynek két fő célja van: a jogszabály hozzáigazítása az Európai Szabadalmi Egyezmény előírásaihoz, és a biotechnikai találmányok szabadalmi oltalmának korszerűbb szabályozása. Az ellenzéki képviselő szerint a törvény módosítására – annak ellenére, hogy a jogszabály mindössze hét éves – szükség van, mert a szabadalmi oltalom területén követni kell a tudomány változásait és a nemzetközi egyezmények előírásait.
A javaslat erényei között említette a honatya, hogy az nem változtatja meg jelentősen az eredeti szöveget, hanem a hatályos jog „szilárd vázára” épít. Isépy Tamás közölte: az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás legjelentősebb következménye az lesz, hogy az európai szabadalmi jog Magyarország területére is kiterjeszthető lesz, és a magyar szabadalmi hivatalnál is lehet majd európai oltalmat kérni. „Az európai szabadalmi rendszer nem váltja fel a nemzeti szabadalmi jogot és intézményrendszert, azzal párhuzamosan működik majd” – tette hozzá a fideszes politikus.
Font Sándor (MDF) szintén elfogadásra ajánlotta a javaslatot, amelyet ő is szükségszerűnek nevezett. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozás nyomán nőni fog a külföldiek által Magyarországon megszerzett szabadalmak száma. Font Sándor véleménye szerint emiatt csökkenni fog a magyar kis- és középvállalkozások versenyképessége, ezzel a kérdéssel azonban a törvényjavaslat nem számol. A képviselő elmondta, hogy a növényfajták oltalmát önálló oltalmi formaként vezeti be a törvényjavaslat.
Lezsák Sándor (MDF) kifogásolta, hogy a törvényből nem derül ki, milyen anyagi következményei lesznek az új jogszabálynak. Közölte, hogy jó volna tudni, mennyivel kerülnek többe majd a szabadalmi oltalommal járó kiadások. A javaslat részletes vitára bocsátásáról következő ülésén dönt az Országgyűlés.
Általános vita a 2001. évi zárszámadásról
Göndör István (MSZP) a minimálbér-emeléssel járó növekvő adóterhekről és a foglakoztatás mértékéről, míg Kékkői Zoltán (Fidesz) az agrárhitelekre költhető 60 milliárd forintról beszélt a zárszámadási törvény általános vitája során kedden a parlamentben. Göndör István kijelentette: a kétéves költségvetést hamis prognózisokra építette az előző kormányzat, hiszen az inflációt mintegy 3 százalékkal alultervezte. „Bár az Orbán-kormány csökkenő munkanélküliségről beszélt, eközben mintegy 100 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma” – mondta. Hozzátette: a minimálbér emelésével a munkáltatók egyoldalúan viselték az azzal járó növekvő terheket.
Utalt arra, hogy a minimálbér megemelése után több mint 23 százalékkal nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, miközben a nyugdíjasoknak juttatott jövedelem, valamint a családoknak adott költségvetési támogatások mértéke reálértéken csökkent. „A költségvetésben keletkezett többletjövedelem felhasználásának ellenőrzését a kormányzat kivonta az Országgyűlés hatásköréből, holott az előző évhez képest 36,2 milliárd forintról 85 milliárd forintra növelték az államháztartási tartalékot” – mondta a képviselő. Az infláció növekedésével kapcsolatban feltette a kérdést: mi lesz az önkormányzatokkal, amelyek az alacsonyan kalkulált inflációnak megfelelően kapták meg a juttatásokat?
Őry Csaba (Fidesz) válaszában utalt rá: a részidőben foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatáshoz képest mintegy 5 százalékot tesz ki. A politikus egy KSH jelentésre hivatkozva elmondta: a munkaképes, de nem foglalkoztatottak 88 százaléka nem akar elhelyezkedni a munkaerőpiacon.
Keller László (MSZP) rámutatott: a minimálbér-emeléssel kapcsolatban csak az 50 ezer forint bevezetésekor volt társadalmi konszenzus, az azt megelőző 40 ezer forintra emeléskor ennek megteremtését elmulasztotta az Orbán-kormány.
Kékkői Zoltán (Fidesz) felszólalásában a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által agrárhitelek konszolidációjára, valamint elemi károk rendezésére fordítandó 60 milliárd forint elköltéséről beszélt. Szavai szerint ezzel az összeggel a jelenlegi kormány a hitelképtelen gazdálkodókat próbálja hitelképessé tenni, az agrártámogatásokat az agráriumból kivivők számára nyújt támogatást. A képviselő szerint az idén a mezőgazdaságban 60 milliárd forintot meghaladó hiány keletkezett, a költségvetést azonban jelenleg nem a termelők érdekében módosítják.
Zuschlag Já
gyermekklinika
Ablakon menekült a sorozóbizottság elől + videó
