Ülésezett a kormány
Ismét az Esélyt a jövőnek! című második száz napos program részleteiről tárgyalt pénteki ülésén a kormány – közölte Gál J. Zoltán sajtótájékoztatóján. A programban szerepel többek között a lakáspolitikai kedvezmény emelése, a kistérségi támogatási alap létrehozása és a mikro- és kisvállalkozások fejlesztése.
Gál J. elmondta: a kormány úgy döntött, hogy felemeli a lakásépítési kedvezmény összegét, és megelőlegezik a két gyermek után járó támogatást. A szóvivő emlékeztetett: az úgynevezett szociálpolitikai támogatás 1995 óta változatlan összegű, és így ma már csak a töredékét éri a hét évvel ezelőttinek. „A gyermekes családok otthonteremtési esélyeinek javítása érdekében a kormány két lépcsőben, az idén és 2004-ben jelentősen emeli a közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás összegét. Ennek értéke 2002. decebertől gyermekenként 500 ezer forint, a második és a harmadik gyermek után 1,1-1,1 millió forint. Ez az összeg hitelfelvételkor saját erőként használható” – mondta Gál J. Zoltán.
A kormányszóvivő elmondta: az első két gyermek után járó 1,6 millió forintot megelőlegezik azok számára, akik meghatározott időn belül vállalnak két gyermeket. A szociálpolitikai kedvezmény jelenleg egy gyermek után 200 ezer forint, két gyermek után 1,2 millió forint. A kormányszóvivő jelezte, hogy a részleteket a pénzügyi tárca a Belügyminisztériummal közösen fogja kidolgozni, az azonban már most is biztos, hogy 2004-től második lépcsőben újabb emelést hajtanak végre a gyermekek után járó lakásépítési támogatásnál.
A kormány döntött a „Papák a babákkal” programpontról is, amely szerint december elsejétől egyhetes, fizetett születési szabadság jár az újszülött gyermekek édesapjának – ezt a pótszabadságot a költségvetés finanszírozza. Döntött a kabinet arról is, hogy az unokáját gondozó nagyszülő a nyugdíj mellett is jogosult lesz a GYES igénybevételére december elsejétől.
A szóvivő elmondta: a jövőben az országos múzeumok diáklátogatói számára ingyenes lesz a vasúti utazás. Döntés született továbbá arról, hogy ötezer rászoruló gyermek számára egyhetes ingyenes üdülést biztosít a kabinet a téli szünetben. Gál J. elmondta: minden végzős középiskolásnak, aki sikeres számítógépkezelői alapvizsgát tesz, a költségvetés kifizeti a vizsgadíját.
A 12 pontos program eleme, hogy a kabinet külön támogatást biztosít a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatására. „A kormány november elsejével egymilliárd forintos alaptőkéjű kistérségi támogatási alapot hoz létre, amely a leghátrányosabb helyzetű kistérségek számára is lehetővé teszi a feljődésük megindulásához szükséges programokban való részvételt” – mondta a szóvivő. Hozzátette: a konkrét előterjesztés októberben a kormány elé kerülhet, az alap pályázatai 2002. december elsejéig meghiredeti a kabinet.
A szóvivő elmondta: minden településen megteremtik a számítógép és az internet közösségi hozzáférésének lehetőségét. Ezzel egyidejűleg az ország valamennyi településén megkezdik az internet csatlakozást lehetővé tevő végpontok kiépítését – a szolgáltatókat közbeszerzés útján választják ki.
Ezer új távmunkahelyet hoz létre a kormány a program keretében – ezt a munkáltatóknak kínált kedvezményekkel és a munkavállalók támogatásával kívánják elősegíteni.
Döntés született arról, hogy a közigazgatásilag illetékes önkormányzatok tulajdonába kerülnek a használaton kívüli laktanyák, amennyiben az önkormányzatok vállalják azok ipari, területfejlesztési, foglalkoztatási, szocális vagy ifjúsági célú hasznosítását. Az önkormányzatok öt évig nem értékesíthetik az ingatlanokat. A szóvivő emlékeztetett: a kormány már döntött tizenegy ingatlan átadásáról, most két újabb laktanyáról született döntés Nagykanizsa és Nyíregyháza körzetében.
„Kiszabadítjuk az agrártermelőket az adósságcsapdából” – emelte ki a program következő elemét a szóvivő. A kormány megtárgyalta az agrárgazdaság 2001. évi helyzetéről szóló beszámolót, amely alapján kiderült, hogy az ágazat versenyképessége tavaly sem javult – mondta Gál J. Zoltán. Az utolsó programpont a kis- és mikroválalkozásokat segíti, amely a mikrohitel alap egymilliárd forintos tőkéjéből nyújt támogatást.
A programba nem tartozó intézkedések kapcsán a szóvivő elmondta: száz rossz állapotban lévő általános iskola felújítása kezdődik meg; biztosítják, hogy a Diákhitel minden banknál felvehető legyen; egymilliárd forintos támogatás jut az egész életen át tartó tanulás programjára. Döntöttek arról, hogy a győrbéri repülőteret nyilvános kereskedelmi repülőtérré fejlesztik és támogatják az igazságügyminiszzter előterjesztését az egységes pártfogói rendszerről. Határoztak továbbá az augusztusi árvízi védekezés költségkeretének bővítéséről és újabb önkormányzati céltámogatásokról – mondta el a kormányszóvivő.
Harrach reakciója a kormány döntéseire
Harrach Péter örömét fejezi ki amiatt, hogy a Fidesz családtámogatási terveinek egy részét a Medgyessy-kormány átvette, sajnálja azonban, hogy nem az összeset. A Fidesz egészségügyi, szociális és családügyi kabinetjének vezetője, volt szakminiszter a pénteki kormányszóvivő tájékoztatón bejelentett szociális intézkedésekre reagált.
Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kabinet tíz napja hozta nyilvánosságra „a Fidesz választási programján alapuló szociális csomagját”, ebben három olyan intézkedés is van, amiről pénteken döntött a kormány. Kifejtette: a Fidesz-csomagban szerepelt a szociálpolitikai kedvezmény gyermekenként egymillió forintra történő emelése, a gyermekgondozási segély igénybevételének nagyszülőkre való kiterjesztése, valamint az apák számára 5 nap szabadság a gyermek születésekor és további 5 nap az azt követő egy éven belül bármikor.
Harrach Péter hozzátette, a Fidesz szociális kabinetjének javaslatai között emellett szerepelt a nehéz anyagi körülmények között élő gyermekeknek adható kiegészítő családi pótlék jelentős mértékű emelése, valamint a gyermekgondozási díj folyósítási idejének három évre emelése a jelenlegi két év helyett. Mint fogalmazott, a polgári kormány egyik erőssége volt családpolitikája, és a családtámogatási rendszer fejlesztése nagy hangsúlyt kapott. Kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy a Medgyessy-kormányt „rászorítsák” a családok megfelelő támogatására.
Dávid Ibolya a kormány gazdaságpolitikájáról
Az MDF nem kéri számon a kabineten az MSZP- és az SZDSZ-program teljesítését, de számon kéri és támogatja azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek programjával azonos irányba mutatnak – nyilatkozta Dávid Ibolya pénteken.
Az MDF elnöke elmondta: pártja a kormányprogramot azért nem szavazta meg, mert saját, Európába, de mindahányan címmel megjelent, nemzeti konzervatív választási programja sok kérdésben mást mond, mást tart fontosnak. Az MDF a kormányt nem kívánja teljesíthetetlen ígéreteinek megvalósítására sarkallni, reméljük, hogy ami most zajlik, az főként az önkormányzati választásoknak szóló kampányköltekezés és a következő esztendőkben egy felelősebb, hosszabb távú kormányzati gazdaságpolitikává módosul – fogalmazott Dávid Ibolya.
Az ellenzéki párt elnöke emlékeztetett arra, hogy a demokrata fórum a választási küzdelem során többször jelezte: programjában Magyarország reális helyzetéből és fejlődési lehetőségeiből indul ki. Úgy látja, a nagy pártok által hirdetett ígéretek teljesítésének nincsenek meg a feltételei.
Szavai szerint feltételezéseiket igazolja az MSZP-SZDSZ koalíció kétszer száznapos programja, mivel az veszélyezteti a nemzetgazdasági egyensúlyt, a 2004-re tervezett és az MDF által megalakulása óta szorgalmazott EU-csatlakozást, illetve a maastrichti kritériumok teljesítését. Hangsúlyozta: a 7 százalék körül várható költségvetési hiány torzulásokat fog okozni a 2003. évi költségvetés szerkezetében és a bevételi oldal, az adók, illetékek rendszerében. Hozzáfűzte, az infláció és más makrogazdasági mutatók is kedvezőtlenül alakulnak.
Az MDF elnöke úgy véli, hogy a kormány által ígért adóreform elmarad, holott szükséges lenne a túlzott adóterhelést jelentő, korszerűtlen, adóeljárási szempontból bonyolult, az adóalanyoknak és az adóhatóságoknak egyaránt költséges rendszer átalakítása. A benyújtott törvényjavaslat az ígéretekkel szemben az adóterhelést érdemben nem csökkenti, az szja esetében legfeljebb megtartja a jövedelmek értékét; az áfa-terhelést az átsorolások, a tárgyi adómentességek megszüntetése növelni fogják – mondta Dávid Ibolya, hangsúlyozva: meg kellett volna kezdeni a 25 százalékos áfa-kulcs csökkentését, mert ez nemcsak komoly árfelhajtó tényező, hanem az EU viszonylatában is kiugróan magas, és rontja az idegenforgalmi versenyképességet.
Megjegyezte, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységnek, a tudományos rendezvények lebonyolításának 25 százalékra emelt áfája az innováció ellen hat. Az eva új ágacska barokk adórendszerünk fáján, bár valóban kedvezőbb a vállalkozók egy része számára, de az adóeljárás mindkét oldalon, az APEH és a vállalkozók szempontjából is, igen nehézkesre, költségesre sikerült – jegyezte meg.
Dávid Ibolya úgy véli, hogy a kormánynak időszerű lenne az olaj világpiaci árának jelentős emelkedése miatt visszatérnie a kőolajtermékek adótartalmának visszafogásához. Úgy tűnik, hogy a Horn-kormány gyakorlatának megfelelően megkezdődik a minimálbér leszakadása, holott ennek emelése nemcsak a szerény jövedelmű rétegek megélhetése szempontjából fontos, de megfelelő nyomást gyakorol a bérek európai szintre történő emelésére is – hangsúlyozta.
Az MDF elnöke szóvá tette: a Széchenyi-terv leállítása a hazai vállalkozások modernizálási lehetőségeinek radikális csökkentését jelenti, ami a hazai termelékenység növekedése ellen hat. Jelezte, hogy a kormány a vállalkozáserősítő 22 pályázat közül mindössze 5-7 pályázati lehetőséget hagyott meg, amelyek a kamattámogatások körébe tartoznak az ennél sokkal fontosabb tőkejuttatások helyett.
Jelezte, alapvető eltérés van a demokrata fórum és a kormány vállalkozáserősítő koncepciójában: az MDF szükségesnek tartja a hazai vállalkozások modernizálása érdekében az állami tőketámogatást és az adóterhek csökkentését; a kormány viszont azt feltételezi, hogy mindez a megtermelt jövedelmek ott hagyásával is megoldható. Ez a magyar gazdaság jelenlegi állapotában nem hozhat megoldást gondjainkra – jelentette ki.
Dávid Ibolya szólt arról is, hogy az MDF ellenzi a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság visszaállítását a fiatalok számára. A pártelnök hangsúlyozta: az MDF a tőkefedezeti elven működő állami nyugdíjbiztosítást részesíti előnyben, a nyugodt öregkor biztosítása, illetve az akkor jelentkező várhatóan hatalmas állami garancia-helytállás elkerülése érdekében.
Dávid Ibolya szerint a kormányváltás következtében komoly megrázkódtatás érte a gyermekeket nevelő családokat, a magyar társadalom elbizonytalanodott a családtámogatások jövőjét illetően. A Magyar Demokrata Fórum elvárja: ebben a nemzetstratégiai alapkérdésben a kormány nagyobb elkötelezettséget mutasson, folytassa és fejlessze tovább az MDF által követett családpolitikát, ami a nemzet egészének jövőjét meghatározza – jelentette ki a politikus, hozzáfűzve: pártja minden pozitív lépést támogatni fog.
Mikola István az egészségpolitikáról
Mikola István szerint a kormánynak vissza kell térnie az előző ciklusban megkötött, három évre vonatkozó gyógyszerár-megállapodáshoz. A Fidesz-frakció pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a volt egészségügyi miniszter a gyógyszerpiac mai helyzetét kaotikusnak ítélte, ami szerinte fenyegeti a magyarországi jogbiztonságot, sérti az alapvető közgazdasági racionalitást és a betegek érdekeit.
A szakmailag hibás, kalkulációkkal alá nem támasztott elképzelések nyomán számos készítmény ára tűrhetetlen mértékben fog emelkedni – vélekedett. Mint mondta, jó lenne, ha a kormány „a nemzetközi téren is kibontakozó botrányos helyzetre” tekintettel végiggondolná a hároméves gyógyszerár-megállapodáshoz történő visszatérést.
A kórháztörvény várható módosításáról szólva Mikola István aggodalmát fejezte ki, hogy az egészségügyi szolgáltató intézmények gazdasági társasággá alakulása kapcsán a kabinet diszkriminációnak tartja az átalakulás nonprofit jellegét. Jelzése szerint a kormány változtatásával mindenféle gazdasági társulás számára lehetővé tenné, hogy egészségügyi szolgáltató társaságok működtetésében szerepet vállaljon.
A kórháztörvény azon várható módosítását is bírálta, amely fel kívánja oldani azt a szabályt, amely szerint 2003 közepéig minden, az egészségügyben működő vállalkozásnak nyílt közbeszerzési pályázaton kell megmérettetnie magát. Az irányított betegellátási modell kétmillió főre történő kiterjesztése kapcsán Mikola István leszögezte: ez csak társadalmi konszenzussal képzelhető el.
A volt miniszter szorgalmazta, hogy a modell kiterjesztése kapcsán értékeljék azt az 500 ezer fős modellt, amely az előző ciklus idején kísérleti jelleggel működött az irányított betegellátás tapasztalatainak összegyűjtése érdekében.
Szili Katalin a vizsgálóbizottságok működéséről
A parlament elnöke kezdeményezni kívánja az Országgyűlés ügyrendi bizottságánál a vizsgálóbizottságok működéséről szóló szabályok felülvizsgálatát. Szili Katalin pénteki, hatvani látogatása alkalmából tartott sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az elmúlt években működő parlamenti vizsgálóbizottságok, például a megfigyelési, illetve az olajbizottság vagy a most tevékenykedők nem erősítik az Országgyűlés méltóságát és tekintélyét. Ez a tevékenység gyakorlatilag színjátéknak nevezhető és esetleg néhány politikus exhibicionizmusának ad terepet, eredmény nélkül, hiszen minden egyes vizsgálóbizottság gyakorlatilag vizsgálati jelentés nélkül fejezte be működését – mutatott rá.
Hozzátette, az ügyrendi bizottság előterjesztése alapján a házbizottságban kell egyeztetni a szükséges módosításokat, annak érdekében, hogy a jövőben céljuknak megfelelően működhessenek a vizsgálóbizottságok.
Szili Katalin újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy várakozásai szerint az önkormányzati választásokon a szavazói kedv elmarad az országgyűlési választásokon tapasztaltaktól. Feltételezése szerint 58-60 százalék körüli lesz a részvételi arány.
A jelöltek alacsony számát úgy értékelte: ez annak tudható be, hogy a rendszerváltás óta immár 12 év telt el, és a közösségekben kialakult, hogy kik pályáznak, illetve kik pályázhatnak a képviselői helyekre.
Véleménye szerint ehhez hozzájárul az elmúlt évek gyakorlata, amikor egyre inkább alulfinanszírozták az önkormányzatokat; ennek következtében sokan úgy érzik, hogy anyagi források hiányában nem tudnának az elvárásoknak megfel
megtakarítás
Belépett 40 ezer ember a pénztárakba - ez a nagy érdeklődés oka
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!