2002. október 12.

Névnap: Maximilián, MIKSA, Rezső, Szemere, Szerafina és Tirzusz.

Az év 285. napja, az év végéig 80 nap van még hátra.

A mai napon történt:

AMERIKA FELFEDEZÉSE
ESEMÉNY : 1492.10.12. (510 éve)
Kolumbusz Kristóf genovai tengerész – a spanyol Izabella királynő és Ferdinánd király támogatásával – 1492 augusztusában indult útnak három hajójával (Santa Maria, Pinta, Nina), hogy Afrika megkerülése nélkül, nyugat felé hajózva jusson el Indiába. Több hónapi hajóút után, 1492. október 12-én Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet a Nina fedélzetéről. A felfedezett sziget eredeti neve Guanahani volt, Kolumbusz San Salvadornak keresztelte át. Jóval később Amerigo Vespucci olasz felfedező és térképész állapította meg először, hogy Kolumbusz önálló kontinenst fedezett fel, ezért az ő keresztnevéről Amerikának nevezték el a földrészt: Kolumbusz élete végéig abban a hitben élt, hogy Indiába jutott el.

OKTOBERFEST
ESEMÉNY : 1810.10.12., München
1810-ben ezen a napon vezette oltár elé Lajos bajor trónörökös, a későbbi I. Lajos király Therese von Sachsen-Hildburghausen kisasszonyt. A házasságkötést hatalmas népünnepély kísérte, amelyet a következő évben megismételtek és hamar hagyománnyá vált. Az első nagy sörkerteket 1896-ban építették fel. Az Oktoberfestet több mint másfél százados története során 24 alkalommal kellett elhalasztani háború vagy járványos megbetegedések miatt. A 16 napig tartó fesztivált az utóbbi években szeptember második felében rendezik.

MAGYARORSZÁG – EGYETEM
ESEMÉNY : 1872.10.12. (130 éve)
Ferenc József magyar király szentesítette a kolozsvári egyetem felállításáról szóló 1872:XIX. törvénycikket. Az új egyetemen jog- és államtudományi, orvosi, bölcsészeti, nyelv- és történettudományi, valamint természettudományi karok voltak. A felsőoktatási intézmény Kolozsvár elcsatolása után Szegedre költözött, ahol 1921-ben kezdődött meg az oktatás.

A mai napon született:

GULÁCSY LAJOS
SZÜLETETT : 1882.10.12., Budapest (120 éve)
MEGHALT : 1932.02.21., Budapest
Festőművész. A Mintarajziskolában Balló Edénél tanult, majd 1902-ben Rómában, Firenzében képezte tovább magát, 1906-ban Párizsban járt. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. Több helyen gyógyították, végül is 1917-ben a lipótmezei elmegyógyintézetbe szállították, amelyet többé el sem hagyott. Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. 1924-ben megvakult. Művészetét különös álomvilág, sajátos líra jellemzi. Rokokó hangulatú, légies nőalakjai, sétáló figurái a művész lázas képzelete által teremtett álomvilágban mozognak. Művészete nem tartozik semmiféle „izmushoz”, leginkább az angol preraffaeliták elkésett utódjának tekinthető.

STEIN, Edith / SZENT TERÉZ / Teresia Benedicta
SZÜLETETT : 1891.10.12., Breslau (ma: Wroclaw)
MEGHALT : 1942.08.09., Auschwitz (ma: Oszwiecim)
Német karmelita szerzetesnővér. 32 éves korában katolizált. 1942. augusztus 2-án a Gestapo elhurcolta és Auschwitzban gázkamrában gyilkolták meg. 1987-ben II. János Pál pápa boldoggá, majd 1998. október 11-én szentté avatta. Az őskeresztények óta ő az első zsidó származású szent – bár ezt nem lehet biztosan állítani, mivel a középkorban több kikeresztelkedett zsidó is szentté válhatott.

PAVAROTTI, Luciano
SZÜLETETT : 1935.10.12., Modena
Olasz operaénekes, világhírű tenor. Fellépett a világ híres operaszínpadain és elénekelte szinte az összes tenorszerepet. 1973-tól ad szólóesteket, sikere töretlen: Placido Domingóval és José Carrerasszal együtt mint a „három tenor” a világon mindenütt teltházakat vonz.

PARTI NAGY LAJOS
SZÜLETETT : 1953.10.12., Szekszárd
József Attila-díjas költő. Könyvtáros, 1979-86-ig a Jelenkor szerkesztője, 1986-tól szabadfoglalkozású író, majd a Magyar Napló munkatársa. 1992-ben megkapta a József Attila-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársaság Babérkoszorúját.

A mai napon halt meg:

KLEBELSBERG KUNÓ gróf
MEGHALT : 1932.10.12., Budapest (70 éve)
SZÜLETETT : 1875.11.13., Magyarpécska
Kultúrpolitikus, miniszter, akadémikus, a két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa. Az első világháború előtt Tisza István híve, majd a Nemzeti Munkapárt egyik országos szervezője volt. 1914-től vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár, 1917-től a Miniszterelnökség politikai államtitkára volt. 1919 februárjában Bethlen Istvánnal létrehozta a Nemzeti Egyesülés Pártját. 1921-től belügy-, 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszter és közben, 1930-ban ideiglenesen népjóléti és munkaügyi miniszter is volt. Nevét vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt végzett munkája tette híressé. A magyar kultúrfölény koncepció kidolgozása és elfogadtatása után kiemelkedő részesedést (10,5 százalék) tudott biztosítani az állami költségvetésből kulturális és oktatási célokra: ennek keretében 5000 népiskola építését szervezte meg, kiépítették a tanyai iskolák hálózatát, megreformálták a polgári iskolát és leányközépiskolát, lerakták a szegedi egyetem alapjait. A tudományos kutatás összehangolása érdekében létrehozták a Gyűjteményegyetemet, a tudósképzés korszerűsítése érdekében felállították a bécsi, berlini és római kultúrcentrumokban működő Collegium Hungaricumokat. Tevékenységének köszönhetően az 1930-as évek derekán a hat éven felüli lakosság 90 százaléka írt, olvasott, s az országban rohamosan csökkent az analfabétizmus.