2003: egyensúlyi kiigazítás vagy nadrágszíj-politika?

A megtakarítások nem járnak együtt lakossági megszorításokkal, mert a 2002-es költségek nem ismétlődnek meg 2003-ban, s ez önmagában 520 milliárd forint megtakarítást tesz lehetővé - jelentette be László Csaba. Varga Mihály volt pénzügyminiszter szerint a benyújtott költségvetés ''a nadrágszíj évét '' eredményezi.

MNO
2002. 10. 31. 20:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jövő évi költségvetés prioritásai a 100 napos kormányprogramokban foglalt célkitűzések, melyek a nyáron elfogadott, új gazdasági politikában is megfogalmazódtak – jelentette ki László Csaba pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón, azt követően, hogy a kabinet benyújtotta a parlamentnek a 2003. évi költségvetés tervezetét.

László Csaba szerint az államháztartási hiányát mérsékelni kell, ez biztosítja a hosszú távon fenntartható, stabil fejlődést, s biztosíthatja, hogy jövőre folytatódjanak a megkezdett jóléti programok. A kormány adószabályaival a vállalkozókat szeretné támogatni, az első lépések már megtörténtek. László szerint a költségvetés több pénzt biztosít oktatásra, szociális támogatásokra. Mint a tájékoztatón részt vevő Csehák Judit egészségügyi miniszter is jelezte, ágazta fokozottan magasabb támogatást kap a következő esztendőben.

Fordulat helyett egyensúlyi kiigazítás – hirdette, burkoltan Medgyessy Péter miniszterelnök tegnapi bejelentéséhez igazodva László és a tájékoztató nyomtatott propagandaanyaga. Eszerint a GDP az idei 3,5-4 százalékos növekedés helyett jövőre 4-4,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árak átlagos növekedése a 2002. évi 5,5 százalékról 5 százalékra mérséklődik; az államháztartás GDP-arányos hiánya az idei 8,7 százalékról 4,5 százalékra csökken. Az államháztartási hiány tervezett összege eredetileg 8,4 százalék volt, 3 százalékpont azokat az ’’elszámolatlan kötelezettségeket’’ jelöli, melyek az idei költségvetés terhére kerültek elszámolásra – László ezekről az összegekről jeleztem, hogy ’’elháríthatatlan kötelezettségek’’ voltak, melyek közgazdasági értelemben az elmúlt esztendőkben is léteztek.

A jövő évi költségvetés keretszámait ismertetve László rámutatott: a központi költségvetés bevételi főösszege 4734,5 milliárd forint, kiadási főösszege 5303,5 milliárd, a költségvetés hiánya 569 milliárd forint lesz. Az államháztartás sarokszámairól megtudhattuk, hogy a konszolidált bruttó bevételek 766,8 milliárd forintjával szemben 8807,2 milliárd forint kiadás áll. A konszolidált államháztartás egyenlege így – 840,4 milliárd forint, ami a GDP 4,5 százaléka. Ez megfelel az uniós elvárásoknak – tette hozzá László.

László Csaba szerint a költségvetési hiány lefaragása miatt az állam kiadásai a bevételnél lassabban növekedhetnek. A megtakarítások nem járnak együtt lakossági megszorításokkal, mert a 2002-es költségek nem ismétlődnek meg 2003-ban, s ez önmagában 520 milliárd forint megtakarítást tesz lehetővé. A gyermek- és családtámogatásra fordított összeg 12,5 százalékkal nő – tette hozzá, aláhúzva: a javaslat tartalmazza a családi pótlék 20 százalékos emelését, az anyasági támogatás 50 százalékos emelését, a kiegészítő CSP 9,5 százalékos növelését. A költségvetés lehetővé teszi a kormány által meghirdetett nagymama-gyest, az édesapák egyhetes szabadságát gyermek születése esetén, a gyermekek után járó lakásépítési kölcsön megemelését.

Arról, hogy kiknek növekednek a béreik és kiknek nem, László így informált: a köztisztviselői bérek július 1-jétől a törvényeknek megfelelően növekednek, a bírák és ügyészek bérei 25-25 százalékkal, utóbbiak jövő év november 1-jétől is béremelésben részesülnek. A béremelések összesen 320 milliárd forint kiadási többletet jelentenek. Kérdésekre válaszolva ugyanakkor László határozottan visszautasította, hogy minimálbéremelésre volna szükség. ’’Nagy az esély, hogy a kormány és a munkaadók álláspontja érvényesüljön’’ e kérdésben, mondta László, hangsúlyozva: ’’Ne legyen minimálbéremelkedés’’. László szerint az elmúlt évben végrehajtott minimálbéremelkedés olyan mértéket ütött meg, hogy rontotta az ország versenyképességét. A 13. havi nyugdíj 2006-ig történő bevezetése céljából tett első lépésnek nevezte László a nyugdíjak jövő évben tervezett 8,4 százalékos emelkedését, mely 190 milliárd forint többletkiadást eredményez.

Az európai uniós versenyképesség megteremtését célozza többek közt a vállalkozók terheit könnyíteni szándékozó eva bevezetése, s az, hogy a versenyszférában 3 százalékos növekedést terveznek, és lecsökkentik a tárgyi eszközök amortizációját. A mezőgazdaságban a termelők adósságrendezési programja keretében kedvezményes gépvásárlási lehetőséget biztosítanak, EU-konform beruházás-ösztönző támogatásokat eszközölnek, elindítják a ’’Földért életjáradék’’ programot; a termelőket 7,5 milliárd forinttal támogatják ebben az ágazatban. Létrehozzuk a Strukturális Alapok fogadásához szükséges központi áés regionális szervezeteket – így László.

A kultúra és a közmédiumok finanszírozását illetően a pénzügyminiszter kiemelte a filmes közalapítványok folytatódó támogatása mellett további 3,2 milliárd forint juta a filmszakma finanszírozására. László cáfolta, hogy a kormány januártól ne vállalná át továbbra is a TV üzembentartási díjat, ami 20,8 milliárd forint.

30 százalékkal emelkedik a felsőoktatási ösztöndíjkeret, a rászorultaknak ingyen tankönyv áll rendelkezésére – sorolta a költségvetés által fedezett kiadásokat László, aki újságírói kérdésekre elmondta: nem lát a költségvetésben olyan visszafogást, mely a lakosságot érinti. Az EU-s ESA-rendszer szerint számított 35-40 milliárd forint privatizációs bevétel csökkenti a jövő évi államháztartási hiányt – mondta László, aki nem látta irreálisnak, hogy a jövő évi költségvetést 4,4 százalékos GDP-növekedés reményében állították össze.

Csehák Judit egészségügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón jelezte: tárcája öt törvény módosítását kezdeményezi, mintegy 90 paragrafussal. 2003-ra kibővül az ellátások köre, már ’’júliusban 60 milliárd forint többletjuttatásban részesült mintegy 3,1 millió ember’’. 2003-ban az Idősügyi Tanáccsal egyetértésben megkezdik a 13. havi nyugdíj fokozatos kifizetését: 2003-ban a havi nyugdíj 25 százalékát, 2004-ben 50 százalékát, 2006-ban az egyhavi teljes összeget kapják meg a nyugdíjasok.

2003-ban 8,4 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, kedvezőbbé válnak a rugalmas nyugdíjba vonulás szabályai. Módosulnak a korkedvezményes nyugdíj feltételei. A fogyatékkal élők biztonságért a kormány bővíti a jogosultsági kört. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege 4200-ról 4600-ra emelkedik – jelentette be Csehák.

Varga: 2003 a nadrágszíj éve lesz

A 2003-as esztendőre benyújtott költségvetés a kormány ’’nadrágszíj-költségvetése’’ – jelentette ki ma újságírók előtt Varga Mihály volt pénzügyminiszter. A költségvetés semmit nem ígér, de azt be is tartja – tette hozzá. Varga szerint a törvényjavaslat által a pénzügyminisztérium elismerte, hogy a törvénysértés állapotában van, hiszen a költségvetési javaslat nem készült el október 15-ig. (Gál J. Zoltán kormányszóvivő a költségvetést ismertető tájékoztatón nem így látta, hiszen első mondata az volt: a kormány a törvényes határidőben beterjesztette költségvetését.)

Az idei esztendő 8,7 százalékos hiányát a Fidesz költségvetési munkacsoportjának vezetője kérdésekre válaszolva ’’elképesztőnek’’ nevezte, és emlékeztetett: a múlt heti javaslatban még csak 8,4 százalék szerepelt. Az államháztartás hiánya tehát egy hét alatt 0,3 százalékkal nőtt – figyelmeztetett Horribilis költségvetési hiányról van szó, rémálmában sem gondolna erre egy gazdasági szakember – fogalmazott, jelezve: már megindult a kormány-hadjárat, hogy e hiányt a Fideszre próbálják hárítani. Csakhogy május óta nem a Fidesz kormányoz, így nem tudnak felelősséget vállani azt illetően sem, hogy mi történik a közpénzekkel.

Varga, aki örömét fejezte ki, hogy végre eldobható a Medgyessy-naptár, ’’hiszen 100 napokra az tervez, akinek nincs elképzelése a jövőről’’. Mindemellett a 2003-as beruházások mértéke jelentősen csökken, útfenntartásokra sem jut pénz, nemhogy útépítésre.

Az igen jelentős állami privatizáció, többek közt a Molé, a Matávé ’’kellemetlen emlékeket ébreszt’’, 1994-re emlékeztet. Nem örülünk, hogy 2003-ban nem lesz érezhető béremelkedés, hiszen nincs bruttó bérnövekedés 2003-ra előre jelezve – hangoztatta Varga, aki a kormány ’’apró füllentéseire’’ is felhívta a figyelmet: 4-4,5 százalékos növekedésből számították ki a bevételeket. Megalapozatlan számítások ezek, a világgazdaság és a német gazdaság feltételezett növekedésével számolnak –. így Varga, aki szerint 2003-ban a vállalkozói szféra lesz a legnagyobb vesztes: leálltak az őket erősítő beruházások, támogatások. A Széchenyi-kártya önmagában nem teszi lehetővé, hogy a vállalkozók állják a versenyt a német, francia konkurrenciával. .

Németh Imre: Célratörő agrárköltségvetés

Célratörő költségvetést hagyott jóvá az agrár tárca számára a kormány – jelentette be Németh Imre földművelésügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az agrártermelést illető költségvetés 235 milliárd forint a SAPHARD-programmal, 216 milliárd SAPHARD-program nélkül. A keretszámokat ismertetve Németh Imre és Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár kiemelték: agrár- és vidékfejlesztésre, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére a 2002-es 71.372 millió helyett 2003-ban 82.094 millió forint jut. Agrárberuházásokra 48.110 millió helyett 2003-ban 54.764 millió forintot fordítanak.

Németh a gazdálkodás kiszámíthatóságát jelölte meg a tárca jövő évi legfontosabb célkitűzéseként, a programját pedig a számszaki áthangolásra, az EU-val történő összehangolásra és az intézményrendszer átépítésére alapozza.

Kérdésekre válaszolva Németh elmondta: az EU végre letette közös tágyalási pozícióját, melyet Brüsszelben egyeztetések követnek Franz Frischlerrel, az EU agrárbiztosával, ugyanis a tárca több uniós álláspontot, így a tíz éves átmenetet elfogadhatatlannak találja.

Németh a mai sajtótájékoztatón kiemelte: a tervezett agrártámogatási összeg megfelel az agrártörvényben előírt mértéknek, sőt ’’főszámaink meghaladják az agrártörvényben leírt kötelezettségeket’’. Németh úgy látta: termelés-és fejlesztésbarát, korszerűsítés-orientált gazdaságot tudnak megteremteni. Fontosnak látta a rendszer megtisztítását a termelési piachoz nem tartozó ’’bújtatott intézményfinanszírozástól’’. Az agrárfejlesztések SAPARD nélküli összege 14 százalékkal több, mint 2002-ben. Géptámogatásokra 30 százalékkal, ültetvénytelepítésre 17 százalékkal lehet az ez évinél többet fordítani. A termelői jövedelembiztonság 19 százalékkal növekszik.

Vidékfejlesztésre SAPARD-támogatásokkal együtt 15,5 milliárd forint jut, mely az idei összeg kétszerese. Mészáros Gyula a sajtótájékoztatón jelezte: új agrárstruktúra kezdődik 2003-ban. Szeretnék támogatni a családi gazdaságok földvásárlási szándékát, erre 10 milliárd forintot különítettek el garanciaként. Az elmaradott térségek gazdálkodóinak 7,5 milliárdos garanciakeretet biztosítanak..

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.