Eltérő álláspontok a bértárgyaláson

Eltérően ítélte meg a kormányzati, a munkaadói és a munkavállalói oldal a jövő évi béremelési lehetőségeket az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) keddi szakbizottsági ülésén. A kormányzat képviselője a tárgyaláson a versenyszférában 3-4 százalékos bruttó keresetnövelést tartott lehetségesnek jövőre országos átlagban, mert ez felel meg a termelékenység és a GDP növekedésének.

A munkavállalói oldal szerint 6-10 százalékos bruttó keresetemelésre lenne szükség, míg a munkaadói érdekképviseletek csak a három százalékos mértéket tartották elfogadhatónak.

A kormányzati bruttó keresetemelési javaslat az adószabályok változása miatt körülbelül 9 százalékos nettó és 4 százalékos reálpozíció-javulást eredményezne a kereseteknél. A szakszervezetek szerint legalább 12 százalékos nettó és 7 százalékos reálpozíció-javulás szükséges ahhoz, hogy jövőre is tovább haladjon a hazai bérek európai felzárkóztatása. Ezért a kormányzati és munkaadói oldal a bruttó keresetemelésre vonatkozó mértéket nem tartotta elfogadhatónak.

A kormányzat képviselője hangsúlyozta: nem csupán a kereseteket, hanem a teljesítményeket, a vállalatok jövedelmezőségét is fel kell zárkóztatni az európai szintre, mert csak ez ad lehetőséget a bérek emelésére.

Eltérő volt a vélemény a jövő évi minimálbér-emeléssel kapcsolatban is. A munkaadói oldal nem kívánja emelni a jelenlegi 50 ezer forintos minimálbért, mert az adójóváírás miatt a legkisebb bér jövőre nettó értékben így is tíz százalékkal nő. Ezt az állítást a kormányzati oldal is megerősítette. A szakszervezetek ugyanakkor a legkisebb bér legalább 54 ezer forintra emelését tartották szükségesnek.

A szakszervezetek a munkavállalói nettó pozíció javításához egy sor további javaslatot is tettek. Indítványozták, hogy a legfelső adókulcs alsó határát 1 millió 350 ezer forintról 1 millió 500 ezer forintra emeljék fel. A munkaadói oldal elvileg ezt támogatta, de tisztázni kívánta, hogy a kérés teljesítése esetén a kormányzat miből fedezné a körülbelül 36 milliárd forintos bevételkiesést. A kormányzat a költségvetési bevételkiesésre hivatkozva nem tartotta támogathatónak a javaslatot.

A munkaadói érdekképviseletek támogatták, s a kormányzat is tárgyalási készségét fejezte ki további két szakszervezeti javaslattal kapcsolatban. Ezekben a munkavállalói érdekképviseletek azt kérték, hogy az adómentes étkezési hozzájárulás összegét hideg étkeztetésnél havi 4 ezer, melegétkeztetésnél 6 ezer forintra emeljék, illetve nőjön az adómentesen elszámolható üdülési csekk összege. A kormányzat a továbbiakban a mértékekről kíván majd tárgyalni, mert a szakszervezetek által megjelölt összeget túl magasnak tartja.

Később válaszol a kormányzat arra a szakszervezeti felvetésre, hogy emelhetők-e az önkéntes, főként nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó adókedvezmények. Nem tartotta támogathatónak a kormányzat képviselője azt a javaslatot, hogy ne emelkedjen az átlagkereset kétszereséről 2,5-szeresére a nyugdíjjárulék-fizetés határa.

A munkaadói érdekképviseletek és a kormányzat egyaránt elutasította azt az igényt, hogy a szakszervezetek részére is felajánlható legyen az adó 1 százaléka. A munkavállalói érdekképviseletek ezzel a bevétellel a kollektív szerződéskötési s más érdekvédelmi kiadásaikat kívánják finanszírozni. A kormányzat képviselője hangsúlyozta: a foglalkoztatási törvény módosításával a Munkaerőpiaci Alapból kívánják megoldani ezt a finanszírozást.

A szakszervezetek kérték azt is, hogy az érdekvédelemmel összefüggő testületi rendezvényeik mentesüljenek a reprezentációs közterhek alól. A munkaadói érdekképviseletek ezt a kérést támogatták azzal a feltétellel, ha a kedvezmény az ő körükre is vonatkozik majd. A kormányzat a javaslatot nem utasította el kategorikusan, kifejezte, hogy kész tárgyalni róla.