Október 15.: Magyar politikai élet (2.)

A kubai parlamenti alelnök Magyarországon; Pongrátz Gergely az '56-os találkozóról; kormányjavaslat az alkotmánymódosításról; négypárti egyeztetés készül; befejeződött az Országimázs Központ vizsgálata; a szaktárca a honvédelmi beszerzésekről; Donáth László az ünnepi MSZP szónoka; Áder János levele Medgyessy Péternek.

A kubai parlamenti alelnök Magyarországon
A magyar-kubai kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről folytatott eszmecserét Jaime Crombet, a kubai parlament alelnöke az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-kubai baráti tagozatának tagjaival kedden Budapesten. A megbeszélésen magyar részről részt vett Fedor Vilmos (MSZP), a tagozat elnöke, valamint Birkás Tivadar (Fidesz) és Püski András (MDF). Fedor aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről, azon belül Magyarország integrációs törekvéseiről tájékoztatta a kubai vendéget.

A tárgyalófelek megállapították, hogy a két ország közötti kapcsolatok kimozdultak a mélypontról: ezt mutatja a kubai külügyminiszter-helyettes magyarországi látogatása a közelmúltban, és most az alelnöki látogatás. Egyetértettek abban, hogy a kulturális kapcsolatok mellett kiaknázatlan lehetőségek vannak a gazdaság és a turizmus területén. Jaime Crombet kifejtette, hogy Kuba törekszik a drogfogyasztás, a prostitúció és a hazárdjátékok visszaszorítására, és az európai országok állampolgárai mellett számítanak az észak-amerikai turistákra is.

A megbeszélésen kiderült, hogy van igény Kubában a magyar gyógyszeripar és járműipar termékeire, valamint informatikai, távközlési és számítástechnikai berendezésekre. Ezeket a kubai fél hagyományos exportcikkeivel, dohánnyal, rummal, tengeri hallal, gyógyszeripari anyagokkal, illetve készítményekkel tudná ellentételezni. A felek megegyeztek, hogy a két ország közötti kulturális egyezmény alapján ösztönözni fogják előadóművészek és csoportok cseréjét és kölcsönös fellépését. A kubai parlament alelnöke hivatalos látogatásra hívta meg Kubába az IPU magyar-kubai baráti tagozatát.

Eger: kistérségi internetes portál
Az egri kistérség 15 településén a kommunikációt és az információáramlást segítő internetes portál kezdi meg működését december közepétől. A portál bemutatása alkalmából tartott keddi tájékoztatón Kovács Attila, az Egri Kistérségi Társulás irodavezetője elmondta, hogy az internetes oldalra a települések maguk vihetik fel az általuk fontosnak ítélt információkat. A honlapon – amely a 15 település internetes címén lesz elérhető – olvashatók lesznek az aktuális önkormányzati döntések, turisztikai információk, az önkormányzati intézmények adatai és pályázati tájékoztatók.

Hozzátette: elképzeléseik szerint a jövőben a portál alkalmas lesz arra is, hogy a kistérségben élők elektronikus úton kommunikálhassanak az önkormányzatokkal, intézhessék ügyeiket. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a portál létrehozása a polgármesteri hivatalokban üzembe helyezett számítógépekkel és a szerverrel együtt mintegy 80 millió forintba került; az összeget különböző pályázatokon nyerte a társulás.

Pongrátz Gergely az '56-os találkozóról
A jelenleg Kiskunmajsán élő Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom egykori Corvin közi parancsnoka a kormányfő és az '56-os szervezetek keddi parlamenti találkozójáról annak érdemi megkezdése előtt távozott. Az '56-os veterán – beszámolója szerint – azért utazott fel a fővárosba, mert alkalomnak vélte a találkozót, hogy bajtársai nevében a „forradalom leverőitől a bocsánatkérést kieszközölje” a tervezett ünnepi ülésen. Közlése szerint Medgyessy Péter kijelentette, hogy ő nem azonosul azokkal, akik ezeket a bűnöket elkövették, ő nem is tagja a Magyar Szocialista Pártnak, s ha ő kérne bocsánatot, akkor az azt jelentené, hogy ő azonosulna a bűnösökkel.

Pongrátz Gergely kifejtette: véleménye szerint a Magyar Kommunista Párt, amikor lejáratta magát, átalakult Magyar Dolgozók Pártjának, ez a két párt oda vezette az országot, hogy a terror következményeként kitört az '56-os forradalom, leverték a forradalmat, jött az MSZMP, a kivégzések, az agyonverések, a hosszú börtönévek, most a rendszerváltáskor megint átvedlettek, MSZP lett belőlük. „Megkérdeztem, akkor most ki Magyarország miniszterelnöke, Medgyessy Péter vagy Kovács László, a magyar miniszterelnöknek nincs annyi hatalma, annyi ereje, hogy ezt keresztülvigye?” – idézte fel. Közölte: miután nem kapott ígéretet a kormányfőtől, elhagyta az üléstermet.

Megítélése szerint akik ott voltak a teremben, és nem jöttek ki vele együtt, azok nem az eszméért, hanem csak a pénzért voltak ott. „Ezek eladják magukat, ezekkel én nem akarok azonosulni” – jelentette ki Pongrátz Gergely. Medgyessy Péter a megbeszélést követő sajtótájékoztatón „jóízűnek” nevezte a találkozót, de a miniszterelnök ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy voltak zavaró momentumok is.

Kormányjavaslat az alkotmánymódosításról
Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatát. Ennek kapcsán az igazságügy-miniszter újabb négypárti egyeztetést sürgetett, amellyel „megelőzhető lenne az alkotmánymódosítás kiélezett parlamenti vitája is.” Az EU-csatlakozás alkotmányos feltételeit megteremteni hivatott alkotmánymódosítást kedden terjesztette be az Országgyűlésnek a kormány. A javaslat hatáskörök átengedéséről, a Magyarországon lakó uniós polgárok választójogáról, illetve közteherviselési kötelezettségéről, a nemzeti bank új feladatairól és a csatlakozásról március 15-én megrendezendő népszavazásról szól.

A javaslat szerint a Magyar Köztársaság az EU alapító szerződéseiből fakadó követelmények teljesítéséhez szükséges mértékig az unió részére átengedheti egyes, az alkotmányból eredő hatásköreinek gyakorlását, illetve azokat a tagállamokkal közösen gyakorolhatja. A csatlakozást követően az alkotmánymódosítás szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Köztáraság központi bankja felelős a monetáris politikáért. A jelenleg hatályos alkotmány szerint az MNB feladata a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme és a pénzforgalom szabályozása is.

A javaslat szerint az önkormányzati választásokon a Magyar Köztársaság területén élő európai uniós állampolgárt, továbbá a bevándorolt nem magyar állampolgárt is megilleti a választás joga, továbbá a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben való részvétel joga, ha a szavazás napján az ország területén tartózkodik. Az európai uniós állampolgár helyi önkormányzati képviselővé is választható. A Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar és európai uniós állampolgárnak joga lenne ahhoz, hogy az európai parlamenti választáson választható, és – ha a választás napján az ország területén tartózkodik – választó legyen.

A javaslat szerint a Magyar Köztáraságban minden természetes és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni helyzetének megfelelően hozzájárulni a közterhekhez. A jelenleg hatályos alkotmány szerint ez csak a Magyar Köztársaság állampolgárainak kötelessége .Az alkotmánymódosítás tartalmazza továbbá, hogy 2003. március 15. napján ügydöntő népszavazást kell tartani a következő kérdésről: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja legyen?”. A javaslathoz fűzött miniszteri indoklás szerint a csatlakozás alkotmányosságának megteremtése érdekében biztosítani kell az alkotmányból fakadó hatáskörök gyakorlásának a csatlakozáshoz szükséges mértékű átengedését az EU részére. Ezért az alkotmányban meg kell fogalmazni egy olyan csatlakozási klauzulát, amely rögzíti ennek kritériumait.

A miniszteri indoklás szerint a javaslat megfogalmazása egyértelművé teszi, hogy a csatlakozás, illetve az EU-tagság a tagállamokkal való egyenjogúságon, a döntéshozatalban való egyenjogú részvételen alapul. A hatáskörök átengedése nem korlátlan, hiszen arra csak az EU-t alapító szerződésekből fakadó követelmények teljesítéséhez szükséges mértékig kerülhet sor. A miniszteri indoklás leszögezi: a csatlakozási szerződés jogi és politikai súlya az alkotmánnyal azonos szintű. Ezért annak megerősítéséhez, az azt kihirdető törvény elfogadásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatára van szükség.

Az indoklás megállapítja: az EU egyik alapelve az uniós állampolgárok állampolgárság szerinti megkülönböztetésének tilalma. Ez alól kivétel a közhivatalok betöltése, amely nemzeti állampolgársághoz köthető. Ennek keretében rögzíti az alkotmánymódosítás szövege, hogy köztársasági elnök csak magyar állampolgár lehet. Az indoklás szerint az EU-hoz történő csatlakozás után – a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása következtében – a magyar állampolgárokkal és a hazai vállalkozásokkal azonos módon fogja terhelni a közteherviselés kötelezettsége a hazánkban jövedelmet szerző uniós állampolgárokat és vállalkozásokat is.

Négypárti egyeztetés készül
Az EU-csatlakozáshoz nélkülözhetetlen alkotmánymódosítással kapcsolatos négypárti egyeztetésre invitálta a parlamenti pártokat október 24-re kedden Bárándy Péter igazságügy-miniszter. Mint mondta, a módosító javaslatot a tárca már benyújtotta a parlamentnek, arra azonban mindig lehet jogi technikát találni, hogy az egyeztetés eredménye megjelenjen a módosítás végleges szövegében.

„Az egyeztetéssel megelőzhetjük az EU-csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás kiélezett parlamenti vitáját is” – tette hozzá a miniszter. Bárándy Péter az alkotmánymódosítással kapcsolatos négypárti egyeztetést múlt pénteken egyszer már összehívta hétfőre, ám a parlamenti ellenzék két pártja akkor nem jelent meg, arra hivatkozva, hogy nem volt elegendő idejük a felkészülésre.

„A Magyar Demokrata Fórum a helyhatósági választásokat követően alakítja ki álláspontját a kormány által a parlamentnek benyújtott alkotmánymódosításról.” Ezt Balsai István közölte kedden. Az MDF parlamenti frakcióvezetője elmondta: megkapták az egyeztetésre szóló meghívót. Tájékoztatása szerint hétfőn az MDF kibővített elnökségi ülést tart, amelyen megvitatják, hogy milyen lehetőséget látnak az érdemi egyeztetésre, és megbeszélik a részvétellel kapcsolatos álláspontot. A Fidesz – Magyar Polgári Párt várhatóan a szerdai elnökségi ülésén foglalkozik a témával

Program a vakok esélyegyenlőségéért
Az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központja kedden délután az Országházban mutatta be „A vakok esélyegyenlőségéért” című projektjét, amelynek védnöke Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára – erről közleményben tájékoztatott az Országgyűlés sajtófőnöke. A közlemény szerint az eseményt levélben köszöntötte Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.

„Ezen a napon, amikor fokozottabban figyelünk nem látó embertársainkra, mi mást is kívánhatnék, mint hogy minél több intézmény érezze magáénak ezt a programot és dokumentumainak hangos anyagként vagy Braille-írásos formában való megjelentetésével járuljon hozzá ahhoz, hogy a vakok és gyengén látók több, mint harmincezres magyarországi csoportjához is eljusson minden szükséges információ” – tartalmazza a házelnök levele.

A projektet és az ebből az alkalomból megjelent hangoskönyvet Pappné Farkas Klára, az ET Információs és Dokumentációs Központjának igazgatója ismertette, a kezdeményezést, Dippold Péter, az Országos Széchenyi Könyv-tár Könyvtári Intézetének igazgatója és Erhartné Molnár Katalin, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének főtitkára méltatta. A központ korábban négy alapvető Európa tanácsi egyezményt jelentetett meg Braille-írásban, most pedig hangkazettán hangoskönyvet adott ki „Az Európa Tanács – 800 millió európai polgár” címmel.

Befejeződött az Országimázs Központ vizsgálata
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) több jogszabálysértést tárt fel az Országimázs Központnál lefolytatott vizsgálata során – értesült kedden az MTI. A kormányhoz észrevételezésre megküldött jelentés szerint az ellenőrzés egyebek közt korábban történt iratmegsemmisítések, a számviteli, a közbeszerzési törvény, valamint az adójogszabályok megsértésének gyanúját állapította meg. Jelenleg büntetőjogászok vizsgálják: hány és milyen jellegű feljelentést tegyenek a vélt törvénysértésekkel kapcsolatban. Gál J. Zoltán kormányszóvivő nem kívánta kommentálni az értesülést, mint mondta, a jelentés egyelőre nem nyilvános. Hozzátette: a kormány a következő hetekben tárgyalja a Kehi jelentését, amelyről azt követően tájékoztatják a nyilvánosságot.

A szaktárca a honvédelmi beszerzésekről
A Mistral rakétarendszer leszerelése és más eszközzel való helyettesítése több milliárd forintba kerülne – közölte a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója kedden. Matyuc Péter mindezt arra reagálva mondta el, hogy Simicskó István fideszes országgyűlési képviselő keddi sajtótájékoztatóján érthetetlennek nevezte: a honvédelmi tárca miért akarja folytatni „a gyenge eredményeket produkáló” Mistral légvédelmi rakéták beszerzését, hiszen a francia rakéták közül egy 1999-ben végrehajtott hadgyakorlaton egyik sem ért célba, a múlt héten pedig négyből kettő.

A kommunikációs főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a polgári kormány idején a kisgazda honvédelmi miniszter rendelkezett a kezelőszemélyzet kiképzésének folytatásáról, hogy a Mistral fegyverrendszert 2002-re hadrendbe állítsák. Mint mondta, múlt szerdán a sikertelen lövésnél a berendezés jelezte, hogy a cél be van mérve, ám takarékossági okokból a Magyar Honvédség csak egy rakétát használt. Ha két rakétával dolgozott volna az üteg, akkor sikeres lett volna a lövészet.

A vizsgálat eddigi adatai szerint nem zárható ki, hogy egy madárrajba szaladt bele a rakéta. Ám az eszköz lézeres közelségi gyújtójának technikai adatait áttanulmányozva kiderült, hogy ez a berendezés nem adhatott volna robbantási parancsot a rakétavezérlő eszköznek, így az is előfordulhatott, hogy rosszul működött a közelségi gyújtó és indokolatlanul robbantotta fel a rakétát.

Simicskó István keddi sajtótájékoztatóján arra is kitért: semmiféle érvet nem hallottak arra vonatkozóan, hogy mi indokolja az előző ciklus alatt kötött Gripen-szerződés módosítását. Matyuc Péter ennek kapcsán közölte: a repülőgépeknek nem csak Magyarország légterének védelmét kell biztosítaniuk, hanem NATO-feladatokban is részt kell majd venniük, márpedig ezekben az esetekben az egyik legfontosabb elvárás, hogy a repülőgépek utántölthetők legyenek. Emlékeztetett arra, hogy a NATO-feladatokban való részvételre pedig az Orbán-kormány tett ígéretet.

Kisebbségi konzultáció az informatikai tárcánál
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek helye az információs társadalomban címmel konzultációt rendezett az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) az országos kisebbségi önkormányzatok képviselői számára kedden Budapesten. A tárca sajtóirodájának közleménye szerint a találkozón Csepeli György politikai államtitkár a rendezvényen hangsúlyozta: az információs társadalomban való részvétel egyszerre ad lehetőséget a kisebbségeknek az önszerveződésre, illetve a szélesebb közönségnek való bemutatkozásra.

Az országos kisebbségi önkormányzatok és az IHM közötti további együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében Csepeli György kisebbségi informatikai fórum létrehozását javasolta. Suhajda Attila helyettes államtitkár a minisztérium idei pályázatainak a kisebbségi önkormányzatok számára lényeges részleteiről adott tájékoztatást. Kiemelten szólt az október 14-én „eVilág – digitális tartalom és kultúra (hazai kulturális javak a digitális világban)” címmel meghirdetett pályázatról. A közlemény szerint ez utóbbi támogatás célja, hogy elősegítse nemzeti kulturális értékek megörökítését, az elektronikus világban történő megjelenítését, kulturális támogatást nyújtson a határon túli magyarságnak, valamint az EU-integráció jegyében elősegítse a hazai nemzeti kisebbségek kultúramegőrzését.

A konzultáción az országos kisebbségi önkormányzatok képviselői röviden bemutatták az általuk képviselt szervezet jelenlegi helyzetét, informatikai hátterét, és jelezték, hogy igényük lenne további fejlesztésekre. „Az eszköz- és hozzáférés biztosításának fontossága mellett a jelenlevők leginkább a megfelelő informatikai képzés jelentőségét hangsúlyozták” – áll a közleményben. Az ismertetés szerint a találkozón tizenhárom országos kisebbségi önkormányzat közül tizenkettő képviselője vett részt, az Országos Cigány Önkormányzat távolmaradt a megbeszélésről.

Donáth László az ünnepi MSZP szónoka
Az MSZP képviselőcsoportja Donáth Lászlót kérte fel ünnepi szónoklatra az október 23-i parlamenti emlékülésen – jelentette be Lendvai Ildikó kedden Balassagyarmaton, sajtótájékoztatón. A szocialista frakció vezetője hozzátette, Donáth László MSZP-s parlamenti képviselő személyes élete és családja elválaszthatatlan 1956 örökségétől. A politikus úgy fogalmazott: sajnálják, ha a Fidesz-frakció nem akar együtt ünnepelni az ország házában Donáth Lászlóval vagy a halálra ítélt Mécs Imrével, de bíznak benne, hogy a Fidesz szándéka még megváltozik.

Megjegyezte, az egykori Bibó-kollégisták még emlékezhetnének arra, hogy Bibó István ezt a helyszínt tette a nemzeti ellenállás jelképévé, amikor a forradalom leverése után is helyén maradt parlamenti irodájában, ezzel is kifejezve a forradalmi kormány megkérdőjelezhetetlen legitimitását. Lendvai Ildikó hangsúlyozta: pártja október 23-án is olyan nemzeti ünnepet szeretne, amely az összefogás, nem pedig a megosztás szándékát fejezi ki. Mint mondta, az MSZP október 23-án és az ünnepre készülődve is fejet hajt 1956 hősei és áldozatai előtt, és kifejezésre juttatja, hogy súlyos történelmi és erkölcsi bűnnek, a nemzet akaratával szembenállónak tartja az 1956-ot követő megtorlást és terrort.

Lendvai Ildikó a balassagyarmati választási fórumot megelőző sajtótájékoztatón kitért arra: az önkormányzati választások idején abból is vizsgáznak a pártok, hogy mennyire képesek elősegíteni a társadalmi megbékélést. E szempontból különös jelentőségűnek nevezte az uniós csatlakozásra való készülést, valamint a közeledő nemzeti ünnep megünneplését. Elmondta: az MSZP képviselőcsoportja felkéri a többi frakciót, találjanak közösen jogi megoldást arra, hogy 2003. március 15-én történhessen meg az uniós csatlakozásról szóló ügydöntő népszavazás. „Ez a dátum szép jelképe lenne annak, hogy Magyarország felemelkedésének újabb állomásához érkeztünk, és ebben a jelképes időpontban 1848-hoz hasonlóan ismét Magyarországra figyelne Európa” – tette hozzá.

Áder János levele Medgyessy Péternek
Áder János kedden ismételten levélben fordult Medgyessy Péterhez, kifogásolva, hogy korábbi levelére nem a kormányfő, hanem a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszolt, és a Fidesz frakcióvezetője szerint elszomorító, hogy Kiss Elemér a feltett kérdésekre „egyáltalán nem, vagy csak nagy általánosságokban próbál válaszolni”. Az ellenzéki politikus szombaton nyílt levélben azt közölte a miniszterelnökkel: a Fidesz számára elfogadhatatlan az európai uniós csatlakozásról szóló népszavazás március 15-i időpontja. Kifogásolta továbbá, Medgyessy Péter az unió országjelentésének értékelésekor „semmilyen tájékoztatást nem adott” arról, milyen intézkedések meghozatalát tervezi ahhoz, hogy az ország sikeresen csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

Kiss Elemér keddi válaszlevelében elküldte Áder Jánosnak a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kormány által elfogadott stratégiai koncepcióját, illetve a kormány által szintén elfogadott beruházás-ösztönzési stratégiát. Jelezte, hogy jelenleg is folyik az NFT koncepciójának társadalmi vitája, amelynek keretében a dokumentumot a pártoknak és mintegy 500 civil szervezetnek is elküldték.

A Fidesz frakcióvezetője keddi levelében azt írja Medgyessy Péternek: „minisztere, a szocialista témakezelés hagyományainak megfelelően, olyan kérdésekre ad feleletet, amelyek el sem hangzottak”. „Emlékeztetem, hogy a kormány által is aláírt négypárti megállapodásban Önök vállalták, hogy az Európai Unióhoz történő sikeres csatlakozásunk elősegítésére intézkedéseket hoznak a magyar bérek felzárkóztatása, valamint a magyar vállalkozók és gazdák versenyképességének javítása érdekében. Önhöz intézett levelemben többek között ezekre a kérdésekre vártam volna választ, ám mint kiderült, hiába” – áll Áder János levelében. Hozzáteszi, hogy a konkrét kormányzati intézkedések bemutatása helyett „az Ön minisztere olyan dokumentumokra hivatkozik, amelyek csupán homályos szóvirágokkal leplezik a kormány koncepciójának teljes hiányát”.