Az Országgyűlés csütörtökön lezárta az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, a névviselésről szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Lezsák Sándor (MDF) a vitában amellett érvelt, hogy mindenkinek legyen betekintési joga felmenőinek anyakönyvi adataiba.
Ivanics Ferenc (Fidesz) elmondta: módosító indítványával azt az ellentmondást kívánja feloldani, hogy sok állampolgár anyakönyvi kivonatában nem annak a helységnek a neve szerepel, ahonnan valójában származik, hanem a közeli városé, amelynek kórházában született. A képviselő azt javasolja, hogy az anyakönyvekben a valódi származási helyet is tüntessék fel.
Az Országgyűlés csütörtökön szavazott a 2001. évi zárszámadáshoz benyújtott módosító indítványokról. A Ház az előterjesztő által támogatott javaslatokat megszavazta, a nem támogatottak közül pedig egy indítványt fogadott el, amelyben Gráf József (MSZP) és más képviselők átcsoportosítási lehetőséget javasoltak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetén belül a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatására.
Burány Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár a szavazás előtt elmondta: a kormány támogatta azokat a módosító indítványokat, amelyek az Állami Számvevőszék vizsgálata során megállapított elszámolási adatokat illesztik be a törvényjavaslatba, illetve jogtechnikai és elszámolási pontosításokat tartalmaznak.
Támogatjuk ennek megfelelően azt a képviselői indítványt, amely a közfeladatokat ellátó egyházak kiegészítő hozzájárulásainak pontos összegét tartalmazza – mondta. Kiemelte, hogy a kormány támogatta a számvevőszéki bizottság indítványát, amely a helyi önkormányzatok elszámolásával kapcsolatban visszafizetési kötelezettségeket és pótlólagos támogatási igényeket határoz meg.
Elmondta, hogy az előterjesztő szintén elfogadásra javasolta azt az indítványt, amely a megnövekedett méltányossági nyugdíjigények kielégítéséhez szükséges forrást biztosítja. Támogatjuk a költségvetési bizottság azon kapcsolódó módosító javaslatát, amely a közalkalmazottak 2002. szeptember 1-jétől megvalósult 50 százalékos mértékű alapilletmény-növelését kiterjeszti a hitoktatást végzők körére is – fűzte hozzá.
A parlament 310 szavazattal és egy ellenszavazattal elfogadta a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A zárószavazásra azért kerülhetett sor, mert a T. Ház egyetlen módosító javaslatot sem fogadott el.
Mint Hankó Faragó Miklós igazságügyi államtitkár az előterjesztés általános vitájában elmondott expozéjában rámutatott, az 1995-ben elfogadott törvény megalkotása óta számos változás történt az európai szabadalmi rendszerben. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály módosítása azért is szükséges, mert Magyarország csatlakozott az európai szabadalmi egyezményhez.
Elmondta, hogy a törvényjavaslat kiegészíti a törvényt az európai előírásokkal. Hangsúlyozta, hogy a széleskörű szakmai egyeztetés utáni konszenzuson alapuló javaslat biztosítja az összhangot és a jogharmonizációt Magyarország vállalt nemzetközi kötelezettségeivel is.
Az Országgyűlés egyhangúlag megszavazta a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi törvény, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott és az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat.
Eszerint kikerül az előterjesztésből az, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a legfőbb ügyész állítja össze – a pénzügyminiszter véleményét beszerezve – a bíróságok, illetve az ügyészség költségvetésére vonatkozó javaslatát, amelyet a kormány a központi költségvetés részeként terjeszt elő.
A parlament elfogadta a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott és az előterjesztő által is támogatott egyetlen indítványt. Ebben Kósáné Kovács Magda (MSZP) azt javasolta, hogy a saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti.
A Ház elfogadta az előterjesztő által támogatott módosító indítványokat a családok támogatásáról szóló törvénymódosításhoz benyújtott javaslatok közül. Az előterjesztő által nem támogatott indítványokat a képviselők többsége elvetette. A szavazás előtt Csehák Judit egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a kutatási eredmények szerint a gyermekszegénység és a gyermekvállalás kockázatai növekedtek az elmúlt években.
Visszautasította azt az ellenzéki bírálatot, amely szerint a családi pótlék emelésével a segélyből élő, dolgozni nem akarók számát kívánják növelni. Mint rámutatott, a kormány olyan családtámogatási rendszert kíván kiépíteni, amely nem igazodik vagyoni, kereseti viszonyokhoz.
Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnökévé választotta Akar Lászlót, tagjává pedig Baranyay Lászlót, Kajdi Józsefet és Várhegyi Évát. A házelnök személyi javaslatát a képviselők 317 igen szavazattal, 4 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el.
Az elnöklő Dávid Ibolya bejelentette: a házelnök csütörtökön délelőtt jelezte, hogy javaslattétel hiányában az APEH-vizsgálóbizottság megalakítására ezen a napon nem kerül sor. A képviselők 138 igen szavazattal, 187 nemmel, 1 tartózkodás mellett nem fogadták el a Fidesz képviselőcsoportjának kérelmét, amely az ügyrendi bizottság eseti jellegű állásfoglalásának elutasítását célozta.
A bizottsági állásfoglalás négy kormánypárti képviselő határozati javaslata kapcsán született, amely a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság feladatának elvégzéséről szól. Az állásfoglalás megállapította, hogy a képviselői indítvány megfelel a házszabályi rendelkezéseknek, amelyek nem zárják ki önálló indítvány, illetve módosító javaslat előterjesztését a parlamenti vizsgálat tárgyát képező kérdésben.
A kérelmet előadó Salamon László (Fidesz) a házszabály arcpirító kijátszásának, a jog lábbal tiprásának nevezte, hogy – mint mondta – kormánypárti képviselők indítványára a Ház országgyűlési határozati javaslat leple alatt a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság jelentését tárgyalja. A Medgyessy-bizottság nem fejezhette be munkáját, nem tudott többségi döntéssel jelentést elfogadni a miniszterelnök titkosszolgálati tevékenységével kapcsolatban – hangsúlyozta Salamon László.
Hozzátette: parlamenti vizsgálóbizottság által lefolytatott eljárásról kizárólag a vizsgálóbizottság tehet jelentést. Salamon László hangoztatta, hogy az önálló indítványt benyújtó négy kormánypárti képviselő – a vizsgálóbizottság tagjai: Toller László, Vadai Ágnes, Wiener György (MSZP) és Bőhm András (SZDSZ) – előterjesztése tartalmilag bizottsági jelentés.
Úgy vélte, hogy az MSZP és az SZDSZ képviselői egy ilyen indítvány elfogadtatásával kívánnak menlevelet kiállítani Medgyessy Péternek. Csiha Judit (MSZP), az ügyrendi bizottság elnöke a vitában leszögezte: nincs olyan házszabályi rendelkezés, amely megtiltaná, hogy a vizsgálóbizottság munkájának értékelését a Ház önálló képviselői indítvány keretében tárgyalja.
Elismerte ugyanakkor, hogy a házszabály vizsgálóbizottságokra vonatkozó része nem egyértelmű, és azon változtatni kellene. Toller László (MSZP), a Medgyessy-bizottság alelnöke „salamoni döntésnek” nevezte, hogy Salamon László nem tekinti házszabályszerűnek indítványukat. Úgy vélte, hogy határozati javaslatuknak semmi köze a bizottsági működéshez. A parlament 332 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással elfogadta a kettős adóztatás elkerülése érdekében született tavalyi magyar-kuvaiti egyezménymódosítást.
Győr Mihály varsói, Nikicser László tallinni és Zupkó Gábor helsinki nagykövetjelöltet hallgatja meg október 31-i ülésén az Országgyűlés Külügyi Bizottsága – közölte Tóth Tamás külügyi szóvivő. Győr Mihály jelenleg a Külügyminisztérium külgazdasági főosztályának vezetője. Katona Tamás varsói nagykövetet eredetileg még az előző külügyi vezetés rendelte haza, miután betöltötte 70. életévét.
A diplomata később megállapodott a külügyminiszterrel, hogy december 31-ig maradhat állomáshelyén, ám Kovács László végül szeptember 30-i hatállyal hazarendelte a nagykövetet, miután kiderült, indulni kíván az önkormányzati választáson. Tallinnban Jávorszky Béla utódja lesz Nikicser László volt külügyminisztériumi főosztályvezető, aki jelenleg Magyarország nicosiai ideiglenes ügyvivője. Jávorszky Béla három évig képviselte Magyarországot Észtországban.
A finnországi nagyköveti posztra jelölt Zupkó Gábor legutóbb a Martonyi János vezette Külügyminisztérium helyettes államtitkára volt, korábban pedig fideszes alpolgármester.
A jövő héten egyeztet a házelnök a négy parlamenti frakcióval a költségvetés vitájának ütemezéséről – hangzott el a házbizottság csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón csütörtökön. Szili Katalin reményei szerint a költségvetés vitáját le lehet zárni még karácsony előtt, és a végszavazásra is sor kerülhet addig. A parlament elnöke bejelentette: november 15-ig meghosszabbította az Állami Számvevőszék alelnökeit jelölő bizottság jelölési határidejét.
A jövő héten kedden és szerdán ülésezik a Ház. A képviselők szavaznak többek között a tavalyi költségvetés végrehajtásáról, valamint a családok támogatásáról szóló és a házasságról rendelkező törvény módosításáról. Szerdán várhatóan megkezdik a képviselők a közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitáját, és megvitatják a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1997-2000. évi tevékenységéről, valamint a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumának hasonló időszakra vonatkozó beszámolóit. Szili Katalin jelezte, hogy a Fidesz-frakció által kezdeményezett, az Európai Unióval kapcsolatos parlamenti vitanapot várhatóan november 6-án tartják.
A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja egyetért azzal, hogy a honvédelmi bizottság folytassa le a szükséges vizsgálatot az október 9-i éleslövészeten történtekkel kapcsolatban – jelentette ki csütörtökön közleményben Karsai Péter és Csampa Zsolt, a bizottság két MDF-es tagja.
A képviselők emlékeztetnek arra, hogy a gyakorlaton az egyik Mistral-rakéta a cél előtt robbant fel. Szerintük amíg a NATO-haderő átalakulóban van, addig fölöslegesnek tűnik a magyarországi haderőreform „lehetséges útjait latolgatni”. Konkrét feladatok ismeretében lehet csak a szükséges eszközöket megválasztani, azaz a Mistral-rakétaprogram folytatása talán már nem is szükséges, de mindenképpen rendkívül drága eszköz a madarak „riogatására” – fejtik ki véleményüket a közleményben az MDF képviselői.
Általános vitára alkalmasnak találta a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről, a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges jogszabály-módosításokról és a közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésén az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi bizottsága.
A testület ugyanakkor arról határozott, hogy később ismételten napirendjére tűzi az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, miután az ülésen Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos jelezte, nem állt rendelkezésére elegendő idő, hogy kialakítsa részletes álláspontját a napokban megkapott anyagról.
Az adatvédelmi biztos ugyanakkor kifogásolta, hogy a jogszabály törvényerőre emelne egy, évekkel ezelőtt az Alkotmánybíróság által megsemmisített, adatkezeléssel és -továbbítással kapcsolatos miniszteri rendeletet. A bizottság egyhangúlag támogatott több, az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványt.
Ezek között szerepelt, hogy a kisebbség nyelvén is tarthassanak esküvőt, amennyiben a házasulandók, a tanúk és az anyakönyvvezető egyaránt beszélik az adott nyelvet. Egy másik indítvány szerint 2004. január 1-től egy, a Magyar Tudományos Akadémia által összeállított jegyzék, addig pedig egy folyamatosan bővülő, az országos önkormányzatok által készített lista alapján eddig el nem fogadott nemzetiségi utónevek is legyenek adhatók.
Az Országgyűlés csütörtökön lefolytatta az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Tállai András (Fidesz) ismertette módosító javaslatát, mely szerint a minimálbér után, összegének emelése esetén sem kellene személyi jövedelemadót fizetni. Kitért arra, hogy e javaslatát a kormány nem támogatja, amiből azt a következtetést vonta le, hogy nem akarják emelni a minimálbért.
Bernáth Ildikó (Fidesz) indítványa a társasági adó hatálya alá tartozó társas vállalkozók, társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók közötti különbségtételt korrigálná. A képviselő hozzátette: a törvényjavaslat igaztalanul és méltánytalanul bánik az egyéni vállalkozókkal. A fideszes Révész Máriusz azt indítványozta, hogy az adójóváírás csökkenésének a kezdő összegét másfélmillió forintra emeljék.
Kitért arra is, hogy az előző kormány nem tett különbséget a tőke- és a munkajövedelmek között. Felrótta a jelenlegi kabinetnek, hogy meg akarják szüntetni ezt az állapotot. Hangsúlyozta: ha a kormány magát baloldalinak tartja, fontolja meg, helyes-e a munkajövedelmek megadóztatása akkor, ha a tőkejövedelmek után nem kell adózni. Tóth Ferenc (Fidesz) a pedagógusokat érintő képzési és informatikai eszközbeszerzési támogatásról szólva kitért arra: kedvezőtlenül érinti pedagógusokat, ha „a kormány adó formájában visszaveszi a megemelt béreket”.
A személyi jövedelemadó-törvény vitájában több ellenzéki képviselő is felszólalt az idegenforgalom érdekében. Bóka István (Fidesz) javasolta, hogy a fizető vendéglátásban választható tételes átalányadó összegét ne emeljék meg 30 százalékkal, ahogyan az a beterjesztett törvényjavaslatban szerepel.
Több fideszes képviselő is jegyzi azt az indítványt, amely az üdülési csekkek és az étkezési utalványok adómentes határának összegét a jelenlegi évi 20 ezer forintról magasabb összegre kívánják emelni, s az adómentes határt 50 százalékról 75 százalékra módosítanák.
Javaslataik mellett érvelve az ellenzéki képviselők a kormánypártok szemére vetették, hogy bár a kormányprogram az idegenforgalom túladóztatásának csökkentését irányozza elő, egyetlen olyan javaslatuk sincs, amely ezt célozná, sőt a fizető vendéglátás átalányadójának emelése ezzel éppen ellentétes folyamatra utal.
Veres János (MSZP) ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy kormányzati indítványra megvitatták az üdülési csekk és az étkezési utalványok kérdését, azonban a kormány ezt az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe tartozó kérdésnek tekinti, és az ott október 31-ig megkötendő megállapodásnak megfelelő javaslatot nyújt majd be.
Tompa Sándor (MSZP) arról beszélt, hogy a kormányzat már eddig is tett az idegenforgalom érdekében, hiszen a falusi turizmus adómentes bevételi határát 50 százalékkal megemelte és ez szerepel a beterjesztett törvényjavaslatban is. Ugyanakkor indítványában szorgalmazta, hogy a szállodai szolgáltatást nyújtóknak legyen lehetőségük az előzetesen felszámított áfa visszaigénylésére.
Ellenzéki oldalról több képviselő, köztük Font Sándor és Tállai András szót emelt az adótábla módosítása érdekében azért, hogy az átlagos jövedelem ne kerüljön a legmagasabb adósávba, illetve, hogy a minimálbér adómentessége megmaradjon akkor is, ha azt jövőre megemelik. Felhívták a szocialista képviselők figyelmét, hogy korábban a beterjesztettnél jóval nagyobb elmozdulást javasoltak az adósávok mértékében, illetve radikális adókulcs-csökkentést szorgalmaztak.
Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a minimálbér összege is az érdekegyeztető tanácstól függ, illetve hangsúlyozta, hogy az eddigi adómódosítás alapján a minimálbér adómentessé vált, vagyis az érintettek 15 százalékkal több nettó keresethez jutnak már most is. Azt is hangsúlyozta, hogy az átlagkereset nem a jelenlegi módosítások miatt csúszik át a legmagasabb adósávba, ez így volt az idén is. Egyben leszögezte, hogy az átlagkeresettel rendelkezők havi adóterhelése 9 ezer forinttal csökken a beterjesztett adótábla szerint.
A szocialista képviselők kifogásolták, hogy az ellenzéki felszólalók a választási ígéreteket már most teljes egészében számon kérik a kormánypártoktól, holott azok egy négyéves időszakra vonatkoztak. Tállai András volt pénzügyi államtitkár felvetésére, miszerint tavaly szeptemberben Burány Sándor és több szocialista képviselő olyan indítványt terjesztett be, amelynek alapján az adózók 90 százaléka 25 százalékos adókulccsal adózott volna, Burány Sándor úgy reagált, hogy akkori javaslatuk az infláció alultervezéséből származó többletbevétel alapján született, és akkor éppen a most ellenzéki, akkor kormánypárti képviselők nem támogatták.
Most viszont egy ilyen radikális lépés nem lenne megvalósítható, a kormányzat az adótáblán kívül számos más intézkedéssel javított a munkavállalók helyzetén – mondta a pénzügyi államtitkár. Lezsák Sándor (MDF) ugyancsak a személyi jövedelemadó-kulcsok csökkentése mellett érvelve, társadalmi igazságtalanságnak nevezte, hogy az átlagjövedelemmel rendelkezőkkel fizetteti meg a kormányzat a kiemelkedő jövedelműek adókedvezményét. Szorgalmazta azt is, hogy bővítse a kormány a kiskorúak után járó adókedvezményeket.
Szabó Zoltán (MSZP) ezzel összefüggésében meggyőződésének adott hangot, hogy az adórendszerben kényelmetlen a családi támogatások rendezése. Szijjártó Péter (Fidesz) azon javaslat mellett érvelt, amely a lakbér 20 százalékával, maximum évi 120 ezer forinttal csökkentené a fiatal házasok személyi jövedelemadóját. Gógl Árpád (Fidesz) amellett érvelt, hogy a háziorvosoknál igazolt költségként fogadják el a kötelező képzések költségeit.
Szabó Zoltán (MSZP) ezzel összefüggésben megemlítette, hogy hasonló kedvezményt javasoltak a pedagógus-továbbképzés vonatkozásában, végül visszavonták, elfogadva azt a kormányzati érvelést, hogy még számos foglakozási ágban ír elő a törvény kötelező képzéseket és mindezek kedvezményeinek biztosítása vállalhatatlan terhet jelentene a költségvetésnek.
Kárpáti Zsuzsa (MSZP) felszólalásában azt javasolta, hogy a gyermekek családi adókedvezményét korlátozás nélkül vehessék igénybe azok is, akik élettársi viszonyban nevelnek gyermekeket. Farkas Imre (MSZP) elmondta, hogy a kormány is támogatja módosító javaslatukat, amely a termőföld bérbe adásánál igénybe vehető kedvezményt az eredeti tervekben szereplő 10 év helyett, mindössze ötéves szerződéshez kötné. Egyben érvelt amellett, hogy az őstermelők kedvezményének igénybe vételi határa 4-ről 6 millió forintra emelkedjen, illetve, hogy a tételes elszámolást választók 2 millió forint helyett 3 millió forintig élvezzenek adómentességet.
Balsay István (Fidesz) a vita második szakaszában azon módosító javaslatáról szólt, amelynek alapján az elmaradott térségben befektető az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe, a legalább 3 milliárd forint értékű beruházás üzembe helyezését követő 10 adóévben. Tállai András és Bernáth Ildikó (Fidesz) az általános forgalmi adóról szóló törvény tervezett módosítását bírálta.
Az előterjesztett módosítások kizárólag megszorításokat hoznak a vállalkozók és a magyar lakosság számára – fogalmazott Tállai András. Saját módosító indítványait ismertetve hangsúlyozta: nem szabad megengedni, hogy ezentúl ne legyen levonható az előzetesen felszámított áfa az élelmiszerek és italok beszerzése, a szállodai szolgáltatások esetében.
Azt egyenesen megdöbbentőnek nevezte a volt pénzügyi államtitkár, hogy a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához kapcsolódó termékek beszerzésének áfája, valamint a lakóingatlan építéséhez, felújításához kapcsolódó beszerzések áfája szintén nem lesz levonható. Ez hihetetlen tételeket jelent a vállalkozóknak – vélte a képviselő.
Burány Sándor pénzügyi államtitkár leszögezte: 2004. január 1-től, Magyarország tervezett EU-csatlakozásától az unióban szokásos áfa-rendszert kell alkalmazni, és ez érinti a jelenlegi kedvezmények egy részét. Utalt arra, hogy az EU-ban nincs 0 százalékos áfa, a legkedvezőbb az 5 százalékos, de ez is csak bizonyos termékekre vonatkozhat. Hozzátette: ennek ellenére a tankönyvek és gyógyszerek áfa-emelésével megvárják az EU-csatlakozást.
Tállai András viszont szükségtelennek nevezte, hogy 2003. januárjától emeljenek áfát, amikor egy év múlva is ráér. Közölte: a szállodai tevékenység áfájának 12 százalékról 25-re emelése kiszámíthatatlanul magas árakat von majd maga után. Lasztovicza Jenő (szintén Fidesz) úgy fogalmazott, hogy a kormány idei béremelése csapda volt a mostani áfa-emelés előtt.
Szabó Zoltán (MSZP) arról beszélt: mivel a CD ugyanazt a célt szolgálja, mint a könyv, logikus, hogy ugyanúgy adózzon. Ismertette azon javaslatát is, amely azt célozza, hogy egyelőre a filmgyártás és a filmforgalmazás áfáját se emeljék fel 25 százalékra. Vincze László (Fidesz) túlzottnak nevezte a szeszfőzdében bérfőzés során előállított pálinka adóemelését. Javaslata szerint az adó hektoliterfokonként nem 1670, csak 1500 forint lenne. Farkas Imre (MSZP) ezzel kapcsolatban Font Sándor (MDF) módosító indítványát tartotta elfogadhatónak, ami 1600 forintra emelést javasol.
Kékkői Zoltán (Fidesz) módosító indítványában azt szorgalmazta, hogy az őstermelők 500 ezer forintra emelkedő kedvezménye – amelyet a kormány is támogat – a helyi adókról szóló törvénybe is kerüljön be. Gógl Árpád (Fidesz) az ellen a szerinte abszurd helyzet ellen emelt szót, hogy a közfeladatot ellátó háziorvosok, gyermekorvosok és gyógyszerészek a feladatuk ellátásáért kapott közpénz után helyi adó fizetésére kötelezettek.
Lezsák Sándor (MDF) a helyi adókról szóló törvényben javasolta, hogy minden eltartott után 25 négyzetméternyi helyi adókedvezményben részesüljenek a családok. Utalva arra, hogy az állam nem engedi a disznóólak adóztatását, kijelentette: a jelenlegi szabályozás azt mutatja, fontosabbak az állatok, mint az emberek.
Az MDF-es honatya szorgalmazta az örökösödési és a vagyonszerzési illeték mértékének csökkentését is, szerinte ezek a feudális múlt örökségei, a volt jobbágyok költözését gátló állami intézkedések maradványai. Véleménye szerint a polgári szabadságjogok elleni fellépés a tulajdon-átruházási illeték.
Farkas Imre (MSZP) ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az illetékek, amelyek ellen Lezsák Sándor felszólalt, eddig is megvoltak, a jelenlegi változás mindössze a 15 millió forint feletti értékű lakások esetében növelte meg az illeték mértékét, így a lakosság nagy része számára nem jelent majd tehernövekedést.
A szocialista képviselő elmondta, hogy az elsőfokú államigazgatási határozatnál a 10 ezer forintonkénti 400 forintos illetéket 300 forintra kívánják mérsékelni, s e javaslatukat a kormány is támogatja. Manninger Jenő és Soltész Miklós (Fidesz) a kombinált fuvarozás kedvezményének szigorítása ellen szóltak.
Lezsák Sándor a vita utolsó szakaszában azon módosító indítványa mellett érvelt, amely a beterjesztett törvényjavaslattal ellentétben nem tenné kötelezővé a magánnyugdíj-pénztárakba a belépést a pályakezdő fiataloknak. Az MDF-es képviselő a szelíd állami erőszak megnyilvánulásának nevezte, hogy az elmúlt két évben veszteséges magánpénztárakba kényszerítik a fiatalokat.
Szabó Lajos (MSZP) ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjpénztárak veszteségességének oka az, hogy az előző kormányzat anulálta a magánnyugdíj-pénztárak megígért járulékemelését. Göndör István (MSZP) pedig azt hangsúlyozta, hogy a világon mindenütt ösztönzik az embereket az öngondoskodásra.
További felszólaló hiányában Szájer József, az Országgyűlés alelnöke a vitát berekesztette. Az Országgyűlés következő ülését jövő keddre hívta össze.
Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága csütörtöki ülésén általános vitára alkalmasnak találta a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1997 és 2001 közötti tevékenységéről szóló beszámolókat, és döntött a hozzájuk kapcsolódó, egymástól eltérő tartalmú határozati javaslatokról.
A bizottság a 2001. évi beszámoló elfogadását nem javasolja az Országgyűlésnek, mert – ismertette az indokolást Pető Iván (SZDSZ) bizottsági elnök – az MTV-nek a jelzett időszakban csonka kuratóriuma volt, és felügyelő bizottsága nem létezett. Kósa Ferenc (MSZP) és Újhelyi István (MSZP) kezdeményezésére a bizottság azzal egészítette ki a határozati javaslatot, hogy az Országgyűlés felkéri az MTV gazdálkodásának vizsgálatát végző intézményeket a vizsgálatok mielőbbi befejezésére.
A képviselő szerint a jelenlegi kormányerőknek dönteniük kell: jóváhagyják-e az MTV-nél lezajlott antidemokratikus, törvényellenes lépéssort, vagy megálljt parancsolnak annak. A kormánypárti képviselő kijelentette: még mindig nem tudni, vajon igazak-e, vagy részben igazak-e a pénzügyi visszaélésekről – milliárdos összegű végkielégítésekről, tanácsadói díjakról és külső megrendelésekről – szóló híresztelések.
Úgy vélte, hogy a túlfizetések és a vagyonvesztés körüli helyzetet tisztázni kell, mert a mendemondákat mindeddig nem cáfolták meg. Tárgyszerű tájékoztatásra van szükség arról, hogy mennyi pénz szükséges az MTV működtetéséhez, a közszolgálati feladatok ellátásához – tette hozzá. Újhelyi István szerint a következő parlamenti ciklusokra vonatkozóan is tisztázni kell, hogy az elmúlt évek médiatörvényt kijátszó politikai magatartása, illetve a törvénytelenségek következmények nélkül maradhatnak-e.
Szabó Zoltán (MSZP) azt mondta, hogy az MTV kuratóriuma az utóbbi négy évben nem működött törvényesen, következésképp beszámolót sem nyújthat be a tevékenységéről törvényesen. Balogh László (MDF) ellenben úgy látja, hogy a beszámolókat nem lehet nem elfogadni, illetve erre javaslatot tenni csak azért, mert a parlamenti frakciók egykor nem tudtak megegyezni a testületek felállítását illetően.
A kulturális bizottság – a többségben lévő kormányzati képviselők igen szavazataival – támogatta az MTV Közalapítvány kuratóriumának 1998., 1999. és 2000. évi beszámolóiról szóló határozati javaslatokat, amelyek nem javasolják az Országgyűlésnek a beszámolók elfogadását. A bizottság viszont egyhangúlag döntött az 1997. évi beszámoló Országgyűlés általi tudomásulvételét indítványozó határozati javaslatról.
Bakó Lajos, az MTV Közalapítvány kuratórium elnöke leszögezte: nem a kuratórium tevékenysége és döntése alapján kénytelen a bizottság az 1998-2001. évi beszámolók elutasítását javasolni. Hangsúlyozta, hogy a pénz elszivárgását nem az MTV túlköltekezése okozta, hanem az, hogy – bár a költségek szintje nem emelkedett – a reklámbevételek drasztikusan visszaestek.
Az Országgyűlés Kulturális Bizottsága nem javasolja az Országgyűlésnek a Hungária Televízió Közalapítvány 2001. évi működéséről szóló beszámoló elfogadását; erről a testület a kormánypártok többségi szavazata alapján döntött csütörtöki ülésén.
A határozati javaslatot – melynek általános vitára való alkalmasságát egyhangúlag megszavazták – Kósa Ferenc (MSZP) kezdeményezésére azzal egészítették ki, hogy az Országgyűlés felkéri az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), soron kívüli vizsgálat eredményeként mihamarabb készítsen jelentést a Duna Tv gazdálkodásáról.
Kósa Ferenc szerint olyan intézkedésekre van szükség, amelyek megszüntetik a kuratórium két szárnya közötti szembenállást. Aki két Duna Tv-ről álmodik, az nem a történelemben él – mondta, s hozzátette: nem lesz két Duna Tv. Meggyőződése szerint az ÁSZ-nak meg kell állapítania, hogy melyek a köztelevízió működésének feltételei.
Balogh László (MDF) úgy vélte, hogy a bizottság nem keltheti rossz hírét a Duna Tv-nek egy rendkívüli vizsgálat kezdeményezésével. Az ÁSZ képviselője közölte, hogy a Duna Televízió vizsgálata az elfogadott munkaterv szerint 2003 második félévében lenne esedékes. A bizottság egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a tv közalapítványának 1997., 1998., 1999. és 2000. évi beszámolóit.
A 2000. évi működésről szóló beszámolót a bizottság nem javasolja az Országgyűlésnek elfogadni, az erre vonatkozó határozati javaslatot is a kormánypárti képviselők többségi szavazataival támogatta a testület. Az 1997., 1998. és 1999. évi beszámolókhoz csatolt – azok elfogadását indítványozó – határozati javaslatokat a bizottság egyhangúlag megszavazta.
Kisfalviné Ortutay Mária, a közalapítvány kuratóriumának elnöke arról szólt, hogy a tíz éve működő Duna Televízió – amelyet mindig alulfinanszírozottság jellemzett – nem képes követni a versenyképes televíziózás mind növekvő költségű feltételeit. Mint mondta, a Duna Tv belső erőforrásai kimerültek, a külső források megszerzésére irányuló erőfeszítések pedig eredménytelennek bizonyultak.
A kulturális bizottság ezen kívül támogatta az Országos Rádió és Televízió Testület 2001. évi tevékenységéről szóló beszámolóra vonatkozó határozati javaslatot: a bizottság nem javasolja annak elfogadást. Az 1997-től 2000-ig tartó időszak beszámolóit viszont elfogadásra javasolta az Országgyűlésnek a testület.
A bizottság végül általános vitára alkalmasnak találta és támogatta a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió közalapítványok kiegészítő támogatásáról szóló országgyűlési határozatot módosító javaslatot, a költségvetési és pénzügyi bizottság önálló indítványát.
ÁGOTA Közösség
Nevelőszülőknél élő gyermekek gyűjtöttek meghatározó élményeket az ÁGOTA® Táborban
