Áder: A Fideszt nem sikerült térdre kényszeríteni
Az önkormányzati választásokat a szocialisták nyerték meg, de a Fideszt nem sikerült térdre kényszeríteni – hangoztatta Áder János a Fidesz hétfői frakcióülése előtti sajtótájékoztatón. A frakcióvezető a választások eredményét és az alkotmánymódosításhoz szükséges tárgyalások állását értékelte.
Sokan szeretnék a választások eredményét úgy láttatni, hogy a Fidesz a vereséget nem élte túl, de a Fidesz nemhogy padlón nincs, de térdre se tudták kényszeríteni – vélte Áder János. A frakcióvezető szerint két jelentős politikai erő van Magyarországon: az MSZP és a Fidesz. A Fidesz – bár a győzelemhez nem volt elég – jobb eredményt ért el, mint a '98-as önkormányzati választásokon, tette hozzá a politikus, aki külön kiemelte Kósa Lajos debreceni polgármester és Rátonyi Gábor zuglói polgármester sikerét. A polgármestereknek eredményes, az adott település gyarapodását szolgáló munkát kívánt.
A frakcióvezető a riogatásokra hivatkozva megismételte: a Fidesz elkötelezett híve az EU-csatlakozásnak. Mint kifejtette, a csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás és népszavazás kérdése kapcsán sem a politikai indíttatású, sem az eljárási kérdésekben nem kapott válaszokat az ellenzék, viszont az ellenzéki kritikáknak köszönhetően új alkotánymódosítási normaszöveg készült.
A Fidesz minden támogatást megad a kormánynak a jó feltételekkel történő csatlakozás érdekében, hangsúlyozta Áder János, aki szerint népszavazásra csak az uniós megállapodás szövegének ismeretében kerülhet sor. Hozzátette: az SZDSZ is ezen az állásponton van.
A fideszes politikus reményét fejezte ki, hogy a kormány küldöttei jó hírekkel térnek haza a csatlakozó országok külügyminisztereinek koppenhágai tárgyalásáról, és hogy részletekbe menő, közvetlen tájékoztatást adnak róla az ellenzék képviselőinek is.
Az MSZP az alkotmánymódosításról
Juhász Pál, az MSZP frakcióvezető-helyttese jelenlétében Vastagh Pál volt igazságügyminiszter számolt be arról, hogy az MSZP-frakció támogatja az uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításokat.
Vastagh Pál, az alkotmányügyi bizottság szocialista tagja elmondta: az MSZP-frakció délutáni ülésén foglalkozott azzal az átdolgozott előterjesztéssel, amely az uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosításokat foglalja magába. ’’A tájékozódás után a szocialista frakció azt az álláspontot alakította ki, hogy támogatja ebben a formájában az alkotmánymódosítást’’ – így Vastagh, hozzátéve: ennek az alkotmánymódosításnak négy eleme van. Az egyik csoportba tartoznak azok a rendelkezések, amelyek elengedhetetlen feltételei annak, hogy Magyarország uniós tag lehessen.
A szocialisták egyetértettek a másik rendelkezéssel is, mely szerint stabil alkotmánybeli alap-jogszabályban kell rögzíteni, hogy milyen ’’határai’’ lesznek az uniós csatlakozási tárgyalásokon a kormánynak, s a parlament hogyan szólhat bele, mi módon tájékozódhat arról, hogy az adott kormány milyen politikát folytat az Európai Parlamentben. Vastagh Pál harmadik fontos elemként a népszavazás szükségességét említette, hogy kiderüljön a nép akarata.
A negyedik nagy csoportnak azokat az alkotmánymódosításokat kell tartalmaznia, amelyek már az uniós tagság következményeként jelentenek módosításokat az alkotmánymódosítás szövegében.
Összességében az MSZP frakciója támogatja az alkotmánymódosítást és reméli, hogy Magyarországon sem alakul másképp, mint azon tagjelölt országok többségében, ahol már elfogadták az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást – hangzott el a mai tájékoztatón.
MDF: Elfogadhatatlan az újabb változat
A Magyar Demokrata Fórum nem tartja elfogadhatónak az alkotmánymódosítás újabb változatát, mert az nem rögzíti az európai uniós csatlakozással összefüggő népszavazás időpontját és a voksolásra felteendő kérdést sem. Balsai István, a parlamenti frakció vezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kifogásolta: a kormány az ellenzék szavazatainak hozzájárulását úgy kéri, hogy nem derül ki, mikor lesz a népszavazás és miről szól a kérdés.
Az MDF-es politikus emlékeztetett arra, hogy az igazságügy-miniszter által összehívott múlt csütörtöki egyeztetésen Bárándy Péter is egyetértett az MDF és a Fidesz javaslatával, amely szerint a csatlakozási szerződés aláírását követő hatodik vasárnap kell megtartani a népszavazást.
Balsai István elfogadhatatlannak tartja, hogy az Országgyűlés hozzon határozatot – ahogy ez a tervezetben szerepel – a népszavazás időpontjáról és a felteendő kérdésről. Az MDF azzal sem tud egyetérteni, hogy a tervezetben olyan módosítások is szerepelnek, amelyek nem kapcsolódnak az EU-csatlakozáshoz.
Font Sándor frakcióvezető-helyettes a sajtótájékoztatón más témáról szólva kijelentette: az MDF elfogadhatatlannak tartja, hogy sikerként könyveli el a jelenlegi kormány azt az európai uniós megegyezést, hogy a magyar mezőgazdaság a tagság elérését követően csak a jelenlegi tagországoknak járó közvetlen agrárkifizetések 25 százalékát kapná, és csak 2013-ra érné el az uniós szintet. Két és félmilliárd euróval kevesebbről döntöttek, ez nem siker, ez kudarc – fogalmazott.
Hozzátette: az MDF követeli a mindenkori magyar kormánytól, hogy a saját nemzeti forrásaiból tartsa fenn a jelenlegi támogatás mértékét az évenként szokásos 18-25 százalék növekedéssel mindaddig, amíg Magyarország el nem éri az uniós támogatás mértékét.
A frakcióvezető-helyettes azt is szükségesnek tartja, hogy mindenki számára nyilvános és közérthető módon adják közre az uniós agrárkvótákat, hogy a magyar gazdák fel tudják mérni helyzetüket.
Részeredmények a fővárosi tárgyaláson
A fővárosi közgyűlés bizottsági szerkezetéről tanácskoztak az MSZP és az SZDSZ képviselői hétfői tárgyalásukon, a várhatóan koalíciót alkotó pártok a 21 felállítandó bizottságból nyolcat szánnak az ellenzéki frakcióknak vezetésre átengedni.
Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetője elmondta: elképzelésük szerint a Fidesz, az MDF, az MKDSZ és a MIÉP képviselőcsoportjai az informatikai, a jogi, a közbeszerzési, a pénzügyi ellenőrző, a várostervezési és városképvédelmi, a foglalkoztatáspolitikai, a kisebbségi, emberjogi és vallásügyi bizottság, valamint egy most felállítandó testület, a képviselői összeférhetetlenségi bizottság vezetését kaphatnák meg.
Bőhm András, az SZDSZ frakcióvezetője arról beszélt, hogy a tárgyaláson a kényesebb, személyi kérdések között szó esett ugyan a főpolgármester-helyettesi posztokról, de itt nem történt előrelépés. Tájékoztatása szerint az MSZP felé jelezték, elképzeléseik szerint milyen jogosítványokat kapna a kiemelt hatáskörrel rendelkező főpolgármester-helyettes, ám ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.
Bőhm András szombaton ennek kapcsán arról beszélt: az SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy az említett tisztséget Gy. Németh Erzsébet töltse be.
A frakcióvezetők közölték azt is, hogy a koalíciós program kidolgozásáról jelenleg szakértői szinten folyamatosan tart az egyeztetés. Tájékoztatásuk szerint szerdára egyeztetésre hívták az ellenzéki frakciók vezetőit is. Az ülésen várhatóan szó esik a bizottsági helyek elosztásáról, valamint a Fővárosi Közgyűlés november 4-ére tervezett alakuló ülésének összehívásáról.
Elutasított jászladányi kifogás
Elutasította a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság hétfőn Kállai László jászladányi lakosnak, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat volt elnökének választási kifogását; a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
Kállai László azért fordult a bírósághoz, mert nem fogadta el a megyei területi választási bizottság határozatát az általa benyújtott választási kifogás kapcsán.
A volt roma kisebbségi vezető azt kifogásolta, hogy közvetlenül a választások előtt Jászladányi Szamizdat néven a faluban megjelent röplap megsértette a választási törvényt.
Készítői ugyanis – Kállai László érvelése szerint – nemcsak megnevezték azokat a jelölteket, akikre szavazzanak a választók, hanem durva és sértő megjegyzések kíséretében felhívták a figyelmet arra is, hogy kikre ne voksoljanak.
Kállai László azt is kifogásolta, hogy a szórólap terjesztésében a polgármesteri hivatal közreműködött, és ennek bizonyítására egy rádiós riportert említett tanúnak, aki a hivatalban jutott hozzá a röplaphoz.
A megyei bíróság végzésében felidézte: a megyei területi választási bizottság a kifogást elutasította, mert a röplapot a negatív kampány egyik, csupán erkölcsileg elítélhető eszközének minősítette, amely azonban a választási törvény tételes előírásait nem sértette, és nem állapítható meg az sem, hogy befolyásolta volna érdemben a választás eredményét.
A területi választási bizottság a riporter meghallgatásából arra következtetett, hogy a szórólapot kérésre kapta meg a polgármesteri hivatalban, így nem állapítható meg az, hogy az ott dolgozók terjesztették volna.
Kállai László a megyei bíróságnál emelt kifogása indoklásául lényegében a területi választási bizottsághoz benyújtottakat ismételte meg, hozzátéve, hogy a választói akarat durva manipulálása következtében a röplap tartalmának megfelelő választási eredmény született, és a roma kisebbségi önkormányzat testületi helyeit a nem cigány származásúak foglalták el.
A megyei bíróság arra a megállapításra jutott, hogy önmagában a röplap választói akaratot befolyásoló tartalmára alapozott kifogást a területi választási bizottság helyesen utasította el. A végzés szerint emellett olyan törvénysértés nem történt, amely miatt a választási törvény szabályainak megsértését lehetett volna megállapítani.
Kállai László elmondta: a végzést kénytelen elfogadni, de azon még gondolkodik, hogy „az ügyet kivigye-e külföldre”. Bírálta és lemondásra szólította fel Teleki Lászlót, a Miniszterelnöki Hivatal cigányügyekért felelős politikai államtitkárát, mondván: „a ladányi cigányságért végzett munkáját nem tudtuk érzékelni, mert egyebet sem tett, csak cigányul köszönt”. A volt roma kisebbségi vezető elmondta azt is, hogy Jászladányban ezek után egy jól működő civil szervezetet szándékozik létrehozni az ottani cigányoknak.
A Gazdasági Bizottság az eváról
Várhatóan keddi ülésén dönt a kormány arról, hogy legyen-e alsó bevételi határa az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) választásának – derült ki az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának hétfői ülésén. Egy kapcsolódó módosító indítvány szerint kikötnék, hogy az a vállalkozás, amelyik az elmúlt két évben visszamenőleg éves szinten nem érte el az 500 ezer forintos árbevételt, nem választhatná az evát.
A Pénzügyminisztérium illetékese nem támogatta a javaslatot, mondván, nagyon leszűkítené azt a kört, amelyik az új adónemet választhatná. Ugyanakkor elhangzott, a kormány várhatóan kedden dönt arról, hogy javasol-e ilyen korlátozást. A kabinet e lépésével az úgynevezett alvó vállalkozásokat szűrné ki az evát választók köréből. A bizottság végül függőben hagyta a kapcsolódó módosító indítványról történő szavazást.
Nem alkalmas a vitára a miniszteri feladatmegosztás?
Nem találta általános vitára alkalmasnak a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló előterjesztést az Országgyűlés Informatikai és Távközlési Bizottsága hétfői ülésén.
Bánsági Zoltán a Miniszterelnöki Hivatal képviseletében a javaslatról elmondta: az új kormány létrejöttével megváltozott a minisztériumi struktúra s ezért most az érintett törvényi előírásoknak megfelelő és az új feladatellátási rendhez igazodó módosításokra van szükség.
A kormánypárti képviselők négy igen szavazatával, két nemmel és három tartózkodással végződő szavazást megelőzően Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke elmondta, hogy az előterjesztés révén az informatikai terület kettéosztottsága tovább erősödne.
Példaként megemlítette: miközben az elektronikus aláírás általános jogi szabályozása az informatikai és hírközlési miniszterhez tartozik, addig az elektronikus közigazgatás megvalósításában kulcsszerepet játszó kormányzati portál működtetése a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladata.
A vitában Molnár Gyula (MSZP), a bizottság alelnöke hangsúlyozta az előterjesztésben a kialakult kormányzati struktúrának megfelelő technikai természetű átvezetések szerepelnek; a törvénymódosítások egyáltalán nem kapcsolódnak a politikához.
Támogatás a Duna TV-nek
Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a Hungária Televízió Közalapítvány 1997 és 2001 közötti éves beszámolóit az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága.
Kisfalviné Ortutay Mária, a kuratórium elnöke a dokumentumokhoz fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta: az utóbbi években az intézmény sokat tett annak érdekében, hogy a belföldi történésekre jobban koncentráló, a korábbinál modernebb, dinamikusabb, versenyképesebb legyen a Duna Televízió műsora, megőrizve értékmegőrző és -közvetítő jellegét.
Hozzátette: e törekvést kívánják érvényesíteni a kulturális programok mellett a hírműsorokban is. Elmondta, hogy megkezdték az arányok helyreállítását a korábban tapasztalt Erdély-centrikusság és a vallási műsorok jelentős súlya után.
A kuratórium elnöke szólt arról, hogy az évek óta alulfinanszírozott, forgóeszköz-hiányos csatornának további forrásokra van szüksége, mivel a most fennálló körülmények között nem tudja megvalósítani a szükséges fejlesztéseket, így az éveken belül esedékes digitalizálást. Kérdésre válaszolva Kisfalviné Ortutay Mária mintegy 3 milliárd forintban határozta meg a közalapítvány által kért pótlólagos támogatást.
Bizottsági „igen” az egészségügyi módosításokról
Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága 12 szavazattal, 10 ellenében minősítette általános vitára alkalmasnak hétfői ülésén az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvénymódosító csomagot. Az előterjesztést elutasító ellenzéki képviselők szerint az egészségügyi ellátás és finanszírozás szabályait érintő csomag számukra egészében nem elfogadható, ezért részleteiben javasolták a módosítások újratárgyalását.
Kormánypárti képviselők fontosnak mondták a törvénycsomag javaslatait a kormányprogramból következően, valamint egyes alkotmánybírósági határozatokra, ombudsmani ajánlásokra tekintettel, illetve európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt. Jelezték: a tárgyalt javaslatot a továbbiakban módosítani lehet, ahol az szakmailag indokolt.
Az előterjesztés az egészségügyről szóló, a kötelező egészségbiztosítást szabályozó, a társadalombiztosítás alapjaival és felügyeletével foglalkozó, valamint más egészségügyet érintő törvényeket módosítana.
A javaslat szerint a betegjogi képviselők a jövőben nem az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat felügyelete alatt működnének, hanem egy függetlenségüket biztosító önálló szervezetben, együtt az ellátottjogi képviseleti rendszerrel.
A törvényjavaslat elfogadása esetén újra önálló jogi személyekké válnának a megyei egészségbiztosítási pénztárak, így számos ügyet gyorsabban és hatékonyabban intézhetnének, mert nem kellene mindenben kikérniük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) döntését.
A módosítás lehetővé tenné az egészségügyi intézmények számára az úgynevezett részleges térítési díj bevezetését olyan kényelmi szolgáltatások után, amelyek nem a betegellátás szakmai részéhez tartoznak.
Az Alkotmánybíróság egy döntése nyomán született módosító javaslat szerint törvény nyújtana lehetőséget a szakminiszternek arra, hogy egyes fertőző megbetegedések esetén, járványügyi intézkedésként elrendelhesse a beteg kötelező gondozásba vételét, illetve rendszeres szűrővizsgálatát.
Egy másik módosító javaslat indoklása szerint ugyancsak alkotmánysértő, hogy miközben a droggal vagy hígítószerrel mérgezettek ellátásának költségeit az Egészségbiztosítási Alap fedezi, aközben az ittas személyek szállításának, detoxikációjának költségeit a hatályos jogi szabályozás szerint az ellátott köteles megtéríteni. A törvényjavaslat elfogadása esetén a jövőben az Egészségbiztosítási Alap fedezné az alkoholmérgezés következtében tudatzavarba került személyek szállítását és egészségügyi ellátását is.
A törvénymódosítás a családon belüli erőszak terjedése miatt előírná, hogy a gyermek vélelmezett bántalmazása esetén az őt ellátó orvosnak kötelessége legyen erről azonnal jelzést adni az illetékes gyermekjóléti szolgálatnak.
A gyógyászati segédeszközökre szorulókat több új szabályozás is érintheti. Eszerint nemcsak a végleges gyógyászati segédeszköz árához lenne jogosult a beteg társadalombiztosítási támogatásra, hanem az eszköz javítási és kölcsönzési díjához is.
A törvénymódosítás megengedné, hogy a támogatással nem rendelhető gyógyászati segédeszközökhöz az OEP főigazgatója – kivételesen indokolt esetben méltányosságból – hozzájárulást engedélyezzen. Elfogadása esetén a jogszabály a beteget kezelő kórházi orvos számára is lehetővé tenné a szükséges gyógyászati segédeszköz rendelését.
A törvényjavaslat elfogadásával a jövőben az anyatejes táplálás nehézsége, hiánya esetén az orvosi rendelvényre, gyógyszertárban kiadott anyatejpótló tápszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek biztosítói támogatást élveznének.
A javaslat szerint az európai uniós jogharmonizáció keretében módosulna a nemdohányzók védelméről szóló törvény is, ennek következtében a cigarettás dobozok korábbinál nagyobb felületén kellene elhelyezni az egészségkárosító hatásra figyelmeztető feliratokat.
MSZP-SZDSZ-es megállapodás Pécsett
Pécsett az önkormányzati többséget képviselő MSZP és SZDSZ között kötött koalíciós megállapodás részleteit hétfőn a szocialisták régi-új polgármestere, Toller László ismertette sajtótájékoztatón a városházán. Az új összetételű közgyűlés csütörtökön tartja alakuló ülését.
A város vezetőjének tájékoztatása szerint a gazdasági és beruházási ügyekért felelős alpolgármesteri posztra Gonda Tibor (MSZP) az egyik jelölt. Feltehetően Kunszt Márta (MSZP) viszi majd az oktatási, kulturális, egészségügyi és egészségpolitikai, egyetemi és civil ügyeket.
Az SZDSZ-es Horváth Zoltán a harmadik alpolgármesteri szék várományosa. Hatásköre az uniós csatlakozási ügyektől az informatikai fejlesztéseken át a sport és környezetvédelmi ügyekig terjed majd.
A régi-új polgármester elmondta: az SZDSZ-es Bretter Zoltán, akinek neve ugyancsak felmerült az utóbbi alpolgármesteri helyre, külügyi tanácsnoki feladatot kap.
Toller László szólt arról is, hogy a városházán belül szervezeti átalakítások várhatók, amelyek elsősorban a köztisztviselői kabinet megerősítését célozzák.
Ismertetése szerint az önkormányzati képviselő-testületben 22 mandátum az MSZP-é, 5 az SZDSZ-é, és 11 a Fideszé. A további helyeken egy-egy mandátummal a Német Kör, a Civil Koalíció, a Munkáspárt, a MIÉP és az Összefogás Pécsért Egyesület osztozik.
Toller László hangsúlyozta: a koalíció a város költségvetésének stabilizálását, a helyi tömegközlekedés korszerűsítését, a rossz állapotú intézmények külső-belső felújítását, az infrastrukturális beruházások támogatását – ezen belül is elsősorban a 6-os út korszerűsítését – a reptér, a belterületi utak felújítását, az ISPA-pályázaton nyert pénzek jó ütemezését tartja legfontosabb feladatának.
Toller László elmondta: a város 142 intézményének állapotát mérték fel, amelyek felújítása mintegy 7-9 milliárd forintra rúg majd.
Jobboldali ifjúsági szervezetek '56-os megemlékezése
Az 1956-os forradalom és szabadságharcban elesett fiatalokra emlékeztek Budapesten a Péterfy Sándor utcai kórház előtt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ), az Ifjúsági Demokrata Fórum, az Áprilisi Ifjak Egyesülete és a Fidelitas tagjai hétfőn este.
A rendezvényen felszólalt Oláh Vilmos sebész főorvos, aki 1956-ban a kórház forradalmi tanácsának elnöke volt. Visszaemlékezett a 46 évvel ezelőtt történt eseményekre, amikor elmondása szerint három műtőben éjjel-nappal a sérülteket látták el, tekintet nélkül arra, hogy a barikád melyik oldalán álltak.
Rétvári Bence, az IKSZ elnöke mintegy félszáz résztvevő előtt arra emlékeztetett: nem mindegy, hogy 1956-ban ki küzdött a nemzet szabadságáért, ki pedig önös érdekből. Megfogalmazása szerint a történelmi érdemeket azoknak kell meghagyni, akik azokat véghez vitték. Véleménye szerint október 28. a forradalom első konszolidált napja volt 46 évvel ezelőtt, a fiatalok számára pedig a remény napja is egyben.
A rendezvényen részt vett a Fidesz két országgyűlési képviselője, Szíjjártó Péter és Nyitrai Zsolt. A megemlékezésen megjelent ifjúsági szervezetek képviselői nemzetiszínű szalagokkal díszítették fel a térre magukkal vitt lobogót.
A miniszteri biztos a roma-integrációról
A cigányügyekkel foglalkozó miniszteri biztosok, referensek kinevezéséről, a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság (CTB) megreformálásáról, új rendszerbe foglalásáról szól a kormány október 22-én elfogadott határozata – ismertette Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) romaügyekért felelős politikai államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Szavai szerint a kormányhatározat rendelkezik arról, hogy a CTB-t a jövőben Kiss Elemér, a MeH-et felügyelő miniszter vezeti, helyettese pedig a romaügyi politikai államtitkár. Teleki László megjegyezte: a CTB teremti majd meg a tárcák közötti kommunikációt, a romaügyek és a társadalmi integráció terén végrehajtandó feladatokban.
A minisztériumok és a MeH-en belüli politikai államtitkárság közösen tesznek majd javaslatot arra, hogy hol, milyen rendszerben működjön romaügyi miniszteri biztos, vagy referens – derült ki a politikai államtitkár szavaiból.
Teleki László, a romaügyi referensek kinevezésével kapcsolatban elmondta: a biztosok munkába állásának határideje folyamatos, de a jövő évi költségvetés már tartalmazni fogja a működésükhöz szükséges kereteket. Teleki László közölte: úgy gondolja, januártól már tényként lehet kezelni a romaügyi biztosok működését.
Utalt arra, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi, az Oktatási-, valamint az Egészségügyi, Családügyi és Szociális Minisztériumban már van felelőse a romák társadalmi integrálását célzó intézkedéseknek.
A romaügyi hivatal álláspontja szerint a kulturális minisztériumban, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban, a Gazdasági, valamint a Belügyminisztériumban is szükség lenne a referensekre – derült ki Teleki László ismertetéséből.
A politikai államtitkár szólt arról is, hogy átvették a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivataltól a PHARE-integrációs programokat. Ennek keretében a jóléti innovációs programot, az intézményfejlesztést szolgáló és a diszkrimináció-ellenes projekteket valósítják meg – mutatott rá. Megjegyezte: a politikai államtitkársághoz került a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány felügyelete is.
Teleki László újságírói kérdésre közölte: szeretnének létrehozni egy, a MeH-en belüli alapot, amelyet a konfliktuskezelésre, az antidiszkriminációs hálózat fenntartására fordítanának.
A politikai államtitkár szavai szerint jelenleg is egyeztetnek a Pénzügyminisztériummal a költségvetésről, többi között a területfejlesztés alapjainak meghatározásáról úgy, hogy a „telepek, a telepszerű lakások felszámolását érintsék”.
A miniszterelnök vezetésével megalakuló Romaügyi Tanács – amely 60 százalékban romákból, 40 százalékban pedig nem romákból áll majd – szerdán tartja alakuló ülését – ismertette a politikai államtitkár.
Teleki László, a Lungo Drom elnökének hétfői sajtótájékoztatóján a kormányzathoz intézett kérdéseire reagálva elmondta: az államtitkárság minden eddigi előterjesztését megküldte az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ), ezért nem érti az okát, hogy Farkas Flórián miért nem ismeri az államtitkárság tevékenységét, terveit. Hozzátette: az OCÖ egyik előterjesztésükre sem küldött választ. Teleki László megítélése szerint Farkas Flórián „a közvéleményt akarja manipulálni az ilyen jellegű kérdéseivel”.
Vértes
Szikláról zuhant le egy sportoló a Vértesben
