Október 3.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Az Országgyűlés Merre tart Magyarország? címmel politikai vitát tartott csütörtökön, amelyben a kormánytöbbség az európai uniós csatlakozáshoz szükséges együttműködésről és az esélyegyenlőség megteremtéséről, az ellenzék pedig a szocialisták be nem tartott választási ígéreteiről beszélt.

Az MSZP és az SZDSZ felszólalói úgy ítélték meg, hogy az ország az Európai Unió felé tart, a csatlakozás pedig olyan kérdés, amelyben minden politikai erőnek együtt kell működnie. – Vannak olyan helyzetek, amikor a felelős emberek közötti összefogás elkerülhetetlen – szögezte le Medgyessy Péter kormányfő, aki a Magyarország életét, jövőjét jelentősen befolyásoló ügyekben minden politikai erőnek párbeszédet és partnerséget kínált.

Kovács László külügyminiszter arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne nehezítsék meg Magyarország európai uniós csatlakozását. A kormánypárti felszólalásokban többször is elhangzott, hogy az ellenzéki politikusokkal szemben úgy gondolják, Magyarországnak csak az Európai Unión belül van jövője. Kuncze Gábor (SZDSZ) kijelentette: az európai integráció egyértelmű értékválasztást jelent, az ország polgárai számára pedig a jólét lehetőségét hozza el.

Az ellenzéki képviselők a szocialisták választási ígéreteit kérték számon a vita során. Kifogásolták, hogy az ígéretekkel szemben a tankönyvek nem ingyenesek, az adókulcsok nem lettek alacsonyabbak, az ígért 800 kilométer helyett pedig jó esetben csak 200 kilométer autópálya és autóút épülhet. Több ellenzéki politikus prognosztizálta a közbiztonság romlását.

Áder János (Fidesz) ezzel kapcsolatban közölte, hogy a kormányváltást követően rögtön kiengedték az előzetesből a volt szocialista vecsési elnököt, „a számlagyárost”, aki évszázados adócsalást hajtott végre. Hozzátette: miközben a szocialistákhoz közeli gyanúsítottak kikerültek az előzetes letartóztatásból és Tasnádi Péter, „a szocialisták nagy barátja” rendőri kísérettel szabadon grasszált, a hatalom politikai ellenfeleivel szemben „törvénytelen eszközökkel hajtóvadászat folyik”.

Dávid Ibolya (MDF) a liberális büntetőjogtól óvott, a btk. módosítása kapcsán eddig kiszivárgott információkra alapozva, a változatást, „a restaurációt” elfogadhatatlannak nevezte. Elutasította azt a törekvést, amely a kábítószer-fogyasztás szankcionálásának mai rendszerén változtatna, valamint kifogásolta azt az elképzelést, hogy magánbörtönök jöjjenek létre.

A kormánypárti felszólalók óvtak attól, hogy az európai uniós csatlakozás ügyét belpolitikai célra használja fel bárki is. Az MSZP-s és az SZDSZ-s képviselők nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy Magyarországon meg kell teremteni az esélyegyenlőséget, fel kell zárkóztatni a leszakadt rétegeket és térségeket. – Az ország lemaradó egyharmadát is magunkkal visszük új, tágasabb otthonunkba – jelentette ki Katona Béla (MSZP).

Több ellenzéki képviselő kifogásolta: noha a kormányváltást követően az MSZP és az SZDSZ azt mondta, hogy az Orbán-kabinet nem hagyott pénzt az államkasszában, mégis volt pénz a 100 napos programok végrehajtására.

Kósa Ferenc (MSZP) emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltozás hajnalán, a lakiteleki találkozó alkalmával nagy egyetértés volt a változtatni akarók között, mára azonban ez már nem tapasztalható.

Rogán Antal (Fidesz) a politikai szemfényvesztés rekorderének nevezte a mai kormánypártokat. Kitért arra, hogy a szocialisták a kormányváltáskor üres kasszáról beszéltek, ehhez képest azonban mégis sok mindenre futotta a száznapos program végrehajtásakor.

Kovács Kálmán informatikai miniszter arról beszélt, hogy a magyar vállalkozások, vállalkozók, állampolgárok versenyképességét a modernizációval és az információs társadalom megteremtésével kell javítani. Elmondása szerint a kormány célja, hogy minél több háztartásban és valamennyi önkormányzatnál legyen számítógép és internetes hozzáférés. Statisztikai adatokra hivatkozva Kovács Kálmán azt mondta, hogy a képzettségi szintet tekintve hatalmas szakadék alakult ki a számítógép-használattal kapcsolatban: míg az érettségivel nem rendelkezőknek alig 5 százaléka kerül kapcsolatba a világhálóval, az egyetemet végzettek 53 százaléka internetezik. – Közös cél a tudásalapú, információs társadalom felépítése – jelentette ki a miniszter.

Csáky András (MDF) azzal vádolta a kormányt, hogy számos népegészségügyi programot leállított, veszélyeztetve ezzel az emberek életét. Közölte: az előző kormány átlátható szerződést kötött a gyógyszergyártó-cégekkel, ezt a megállapodást azonban az új kabinet felrúgta. – Polgári demokráciákban az új kormánynak illik az előd által aláírt szerződéseket betartania – tette hozzá Csáky András.

Hiller István (MSZP) beszámolt arról, hogy ma több mint háromszor annyian tanulnak a felsőoktatási intézményekben, mint tíz évvel ezelőtt. Ezzel együtt azonban felhívta a figyelmet arra, hogy csökkent a színvonal az egyetemi és főiskolai oktatásban. Hangsúlyozta: egyensúlyt kell teremteni a mennyiség és a minőség között, és most eljött az idő a felsőoktatási színvonal javítására.

Tállai András (Fidesz) azt mondta, hogy a kabinetnek könnyű volt abból költenie százmilliárdokat, amelynek megteremtéséhez semmi köze nem volt. A képviselő kritizálta a kormányzat hangnemét és stílusát is, amely szerinte csak arra jó, hogy a becsapott emberekben gyűlöletet szítson.

Baráth Etele (MSZP) a most készülő Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán azt közölte, hogy a program jelöli majd ki az alapvető szférák fejlődési irányát. A képviselő az összefogás és az együttműködés fontosságára is felhívta a figyelmet.

Révész Máriusz (Fidesz) az esélyegyenlőség fontosságáról szólva a szerinte az ellen ható oktatáspolitikai döntéseket bírálta. Hangsúlyozta: nem lehet esélyegyenlőségről beszélni, ha az új kormányzat egyik első lépése az iskolák színvonalkülönbségének csökkentését szolgáló kerettantervek megszüntetése volt, illetve amikor Magyar Bálint oktatási miniszter piaci alapokra kívánja helyezni a kollégiumépítést. Mint mondta, Magyar Bálint a felsőoktatási hallgatók számának csökkentése mellett érvel, amikor az ország versenyképességének növeléséhez szükség lenne a minél szélesebb körű felsőfokú képzettségre.

Révész Máriusz utalt arra, hogy nem valósult meg az ingyenes tankönyv ígérete, 17 ezer pedagógus nem kapta meg eddig a pályázaton nyert számítógépéhez az internet hozzáférést, az 50 százalékos béremelés pedig – számításaik szerint – a 25 százalékot sem éri el.

Szalay Gábor, a gazdasági tárca politikai államtitkára úgy vélekedett: tanácsos megvizsgálni nemcsak azt, hogy merre tart Magyarország, hanem azt is, hogy hol tartott akkor, amikor az új kormány átvette az ország vezetését. Kifejtette, az ország bizonyos szempontból rosszabb helyzetben volt, mint az 1998-as kormányváltás idején, hiszen csökkent a GDP növekedése, nagyobb volt az államháztartás hiánya és a kedvezőtlen makrogazdasági mutatók mellett rossz gazdasági tendenciák is megjelentek. Ezek között említette a reálbérek GDP-től való elszakadását, illetve azt, hogy a beruházások mögött a magántőke helyett egyre inkább az állam jelent meg és „Münchausen báróhoz hasonlóan a saját hajánál fogva próbálta kihúzni magát a bajból”. Jelezte: ahhoz, hogy ebből a hullámvölgyből kijusson az ország, a kormány segíteni kívánja a magyar kis- és középvállalkozókat, valamint beruházási csomagtervet fogadott el a külföldi tőke visszacsalogatására.

Mátrai Márta (Fidesz) úgy fogalmazott: Medgyessy Péter mindig jó tanítványként viselkedett, a szocialista diktatúra hivatalnokaként és ügynökeként hajlongott a központi bizottság szovjet mintájú akarata előtt, most másoktól tanul. – Elleste például a Fidesz választási programját és most mint a sajátját adja elő azt. Persze aki a szomszédjáról másol, az olykor félreolvassa a dolgokat, néha egy sorral lejjebb felejti magát, vagy a számokkal kerül hadilábra, máskor, unva az egészet, egyszerűen blöfföl – tette hozzá az ellenzéki képviselő.

Példaként említette a lakásépítési kedvezményt, amelynél azonban – mint mondta – a miniszterelnök számára egy-egy gyermek jó félmillió forinttal kevesebbet ér, mint a Fidesz tervei között szerepelt, valamint az apáknak biztosított szülési szabadságot, amely a Fidesz által javasolt 10 nap helyett csupán egy hét lesz. A fideszes képviselő kiemelte: nem neheztelnek az MSZP-re a programok átvétele miatt, annak ellenére, hogy azok szűkmarkúak és félresikeredettek lettek. Utalt arra: szívesen látnák más – például a fiatal házasoknak járó támogatás, vagy a gyed felső határának megemelését célzó – programjaik átvételét is.

Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára kijelentette: az ország a teljes körű foglalkoztatás, az élethosszig tartó tanulás, az esélytelenség megszüntetése és az európai uniós bérekhez való felzárkózás irányába halad. Hozzátette, hogy a kormány speciális programokkal és pozitív diszkriminációval kíván esélyt teremteni a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek, korosztályok számára. Fejlesztik a felnőttképzést, a távoktatást is; a beruházások ösztönzésével, közmunkaprogramokkal, a távmunka és az alkalmi munka támogatásával szeretnék elősegíteni új munkahelyek teremtését.

Glattfelder Béla (Fidesz) kiemelte: a magyar agrárgazdaság jövője nagyban függ attól, hogyan sikerül az ország európai uniós integrációja. Nagy kérdésnek nevezte azt, hogy a magyar gazdák a csatlakozás nyertesei vagy vesztesei lesznek. Az ellenzéki képviselő a családi gazdaságok fejlesztése, megerősítése mellett érvelt, hiszen – mint mondta – az EU agrárgazdasága is a családi gazdaságokra épül, s egy ahhoz hasonló rendszerrel könnyebben tudna a magyar agrárgazdaság az unióba beilleszkedni. Hangsúlyozta: Magyarország nem engedhet abból, hogy gazdái ugyanolyan támogatásban részesüljenek a csatlakozáskor, mint a jelenlegi tagállamok gazdái.

Gyárfás Ildikó (MSZP) szerint kettészakadt az ország, de a területfejlesztés, az elmaradott országrészek felzárkóztatása jó irányban halad. Véleménye szerint az infrastruktúrafejlesztés, az ipari parkok létrehozása, a szakképzési korszerűsítés, a munkaadói járulékok csökkentése ezt segíti elő. Hasonlóan vélekedett Szabó Lajos (MSZP) is, aki szerint a vállalkozásfejlesztési források bővítése, az eva és a Széchenyi-kártya bevezetése a kis- és középvállalkozásokat szolgálja.

Fónagy János (Fidesz) az Orbán-kormány útépítéssel kapcsolatos vállalásait és a jelenlegi kabinet ígéreteit vetette össze. Szavai szerint a Medgyessy-kormány már csak 59 kilométer autópálya átadását vállalja, nem épít sztrádát a határokig, sem hidat a Dunán Dunaújvárosnál.

Hörcsik Richárd (Fidesz) úgy vélte, az európai uniós csatlakozást megelőzően romlik Magyarország pénzügyi pozíciója, Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint pedig ha az ország Európába akar jutni, a kormánynak fel kell hagynia a virtuális politizálással.

A vidékfejlesztésről Pásztohy András (MSZP) azt mondta, hogy egyenlő esélyeket kell biztosítani a gazdálkodóknak, de még sokat kell tenni az agrárium felzárkóztatásáért.

Németh Zsolt (Fidesz) a kormány határon túli magyarokat érintő intézkedéseit bírálta. Mint mondta, le akarták váltani az Illyés Közalapítvány vezetőit, „plázát építenek a haverokkal”, „vérengzés” volt a Külügyminisztériumban, „lefejezték” a Határon Túli Magyarok Hivatala vezetését. – A kormány a rombolás nemzetpolitikáját folytatja – jelentette ki Németh Zsolt.

Horváth Csaba (MSZP) felszólalásában az egységes lakáspolitika szervezeti és jogi feltételeinek megteremtését, a nemzeti lakásprogram elindítását emelte ki.

Molnár Gyula (MSZP) egy, a következő évek céljait megfogalmazó, minden frakció számára elfogadható politikai nyilatkozat kiadását szorgalmazta.