Október 31.: Magyar politikai élet (1.)

Medgyessy-interjú a FAZ-ban; költségvetési többlet az agrártárcánál; a tények és az MSZP programja?; cáfol a Munkaügyi Minisztérium; Deutsch Katona döntéséről; elutasított nagykövetjelölt; szombaton ül össze a KDNP választmánya; több önkormányzat is megtartotta alakuló ülését.

Medgyessy-interjú a FAZ-ban
Teljes meggyőződéssel mondhatom, hogy az Európai Unió tagjelöltjei között Magyarország a legjobban felkészült a tagságra – jelentette ki Medgyessy Péter miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtöki számában megjelent interjújában, amelyet a konzervatív német lap, hagyományainak megfelelően, idézetekkel tűzdelt cikk formájában adott közre.

A címben és az alcímben is az EU-tematikát kiugrató cikk Európa egyetlen pártonkívüli miniszterelnökének nevezi Medgyessyt, akiről azonban mindenki tudja, hogy balra áll, önmagát pedig baloldali-liberális módon gondolkodónak tekinti. Medgyessy a német lap munkatársának elmondta: azért nem lépett be megalakulásakor az Magyar Szocialista Pártba, mert nem értett egyet azzal a megközelítéssel, hogy az MSZP a pártvagyon miatt jogutódja legyen az MSZMP-nek.

A magyar miniszterelnök már a kormányalakítás előtt is meggyőződéssel vallotta, hogy a közalkalmazotti bérek megduplázásával az ország hosszú távra szóló versenyképességét biztosítják, mert a pályán tartják a legjobbakat. Elismerte ugyanakkor, hogy a jövőben a fizetéseket csak ésszerű keretfeltételek mellett lehet emelni.

Medgyessy Péter ,,figyelmeztetésnek„ nevezte azt, hogy az IBM elköltözik Székesfehérvárról. – Hosszú távon nem lehet abból élni, hogy az ország bérszínvonala alacsonyabb, mint másutt, miközben a teljesítmények nem rosszabbak – válaszolta arra a kérdésre, hogy nem hibás-e az a koncepció, amelyet a rendszerváltás utáni magyar kormányok vallottak: működést biztosítani a nemzetközi befektetőknek hosszú távra szóló adómentesség mellett.

A miniszterelnök önmagában véve nem tartja bajnak, hogy Magyarországon a jövedelmi különbségek ma az 1:10 arányt is elérik, az alapvető kérdés az, hogy van-e mobilitás. – Magyarországon a mobilitás nagyobb, mint az Európai Unióban, de kisebb, mint Amerikában. Közép-Európának meg kell tanulnia a mobilitás erősítését, de ezen a téren Nyugat-Európának is van tanulnivalója. Intézményeket akarok, amelyek a sikertelenül járt vállalkozóknak megadják az újrakezdés lehetőségét, a képességnek pedig az elismerést – mondta a magyar kormányfő, aki – mint a német lap megjegyezte – politikailag megerősödött az önkormányzati választások után.

A magyar termőföld eladásának kérdésére, illetve a moratóriumra kitérve Medgyessy azt mondta, hogy jogilag kötelező érvényűnek tekinti az előző kormány és az EU megállapodását. – A korábbi kormány most támadja saját megállapodását, de én azt mondom: jobbat én sem köthettem volna – közölte Medgyessy Péter, aki arra számít, hogy a földárak az elkövetkezendő években folyamatosan emelkedni fognak, ami az élelmiszerárakra is kihat majd.

A kormányfő azt várja, hogy Magyarország 2004 elején, legkésőbb 2004 első felében, de mindenképp az európai parlamenti választások előtt tagja lesz az Európai Uniónak.

Költségvetési többlet az agrártárcánál
Célratörő költségvetést hagyott jóvá az agrár tárca számára a kormány – jelentette be Németh Imre földművelésügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az agrártermelést illető költségvetés 235 milliárd forint a SAPHARD-programmal, 216 milliárd SAPHARD-program nélkül. A keretszámokat ismertetve Németh Imre és Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár kiemelték: agrár- és vidékfejlesztésre, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére a 2002-es 71.372 millió helyett 2003-ban 82.094 millió forint jut. Agrárberuházásokra 48.110 millió helyett 2003-ban 54.764 millió forintot fordítanak.

Németh a gazdálkodás kiszámíthatóságát jelölte meg a tárca jövő évi legfontosabb célkitűzéseként, a programját pedig a számszaki áthangolásra, az EU-val történő összehangolásra és az intézményrendszer átépítésére alapozza.

A tények és az MSZP programja?
Míg Kiss Péter munkaügyi miniszter keddi parlamenti felszólalásában az élethosszig tartó tanulás fontosságát hangsúlyozta és meg akarja háromszorozni a felnőttképzésben résztvevők számát, addig az MSZP a továbbképzés és nyelvoktatás forgalmi adóját nulla százalékról huszonöt százalékra akarja növelni – mondta sajtótájékoztatóján Révész Máriusz.

A Fidesz oktatáspolitikai munkacsoportjának vezetője közölte: jó lenne, ha a tények összehangban lennének az MSZP programok által hangoztatott céllal. A Fidesz politikusa elmondta, hogy pártja javaslatát, miszerint csak 12 százalékos adóval terheljék, elvetették. Hozzátette: javaslatukat egyébként a Felnőttképzési Vállalkozások Szövetsége is támogatta. Elmondta még: az edóemelés mintegy két-háromszázezer embert érint évente.

Cáfol a Munkaügyi Minisztérium
Az adó- és járuléktörvények változása nem növeli az átképzések, továbbképzések árait – mondta Csizmár Gábor. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára Révész Máriusz sajtótájékoztatójára reagálva elmondta, nem felel meg a valóságnak, amit a fideszes országgyűlési képviselő állított ezzel kapcsolatban, ugyanis továbbra is tárgyi áfa-mentes lesz az összes, felnőttképzési törvény alapján akkreditált képzés, nyelvoktatás, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák oktatása, valamint a jogszabályokban szereplő át- és továbbképzések köre.

A fideszes politikus úgy tünteti fel, mintha a jelenlegi kormány kevesebbet tenne a felnőttképzés finanszírozásáért, mint a korábbi kabinet. Ezzel ellentétben az előző kormány nem nyújtott adókedvezményt a felnőttképzéshez, a jelenlegi viszont megoldást talált erre az szja-ban, továbbá normatív támogatást vezet be a felnőttképzésben azért, hogy néhány év alatt többszörösére nőjön a résztvevők száma – fejtette ki az államtitkár.

Hangsúlyozta: nem tartja megalapozottnak azt a kritikát sem, miszerint korai, hogy Magyarország már jövőre, az EU-csatlakozást megelőzően igazodik az uniós előírásokhoz. Amennyiben Magyarország igényt tart az uniós támogatásokra, akkor alapvető elvárás, hogy a jogharmonizációs feladatokat is időben megoldja – mutatott rá Csizmár Gábor.

Deutsch Tamás Katona Kálmán döntéséről
Katona Kálmán személyes véleményét tiszteletben tartom – mondta Deutsch Tamás az MNO-nak csütörtökön. Mint ismeretes, Katona Kálmán, a Fidesz-MDF-MKDSZ közös listavezetője ezen a héten úgy döntött, hogy az MDF fővárosi frakciójában lesz képviselő, mivel értékrendjéhez az MDF áll a legközelebb.

Deutsch Tamás, a Fidesz budapesti elnöke hozzátette: a Fidesz és az MDF közötti megállapodásba épp az MDF kérésére került bele, hogy a közös listán induló képviselők azon szervezet munkájában vegyenek részt, amelyik őket jelölte. Ennek a figyelmen kívül hagyása rossz precedens – vélte a politikus.

Bizottsági ülés az illegális szoftverekről
A BSA célja az, hogy az európai uniós csatlakozás időpontjára az elmúlt év végi 48 százalékról az ottani átlagra, 30-32 százalékra csökkenjen az illegálisan felhasznált szoftverek aránya Magyarországon – hangsúlyozta Sebők Erzsébet, az egyesület főtitkára az informatika és távközlési bizottság előtt csütörtökön.

A főtitkár tájékoztatása szerint a Business Software Alliance-ot (BSA) 1988-ban a legnagyobb szoftvergyártók alapították az amerikai Egyesült Államokban azért, hogy megvédjék szerzői jogaikat. Hozzátette: a Magyarországon 1990-es évek első fele óta tevékenykedő egyesület fő célja az, hogy a felhasználók minél nagyobb mértékben alkalmazzanak legális szoftvereket.

A bizottság csütörtöki ülésén a miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat kapcsán nem tárgyalt módosító indítványokról, mivel ezek közül egy sem tartozott hatáskörébe.

Elutasított nagykövetjelölt
Nem támogatta Nikicser László tallinni nagykövetjelölt kinevezését csütörtöki ülésén az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A zárt tanácskozáson a bizottság 8 igen szavazattal és 8 tartózkodással utasította el a nagykövet jelölését. Ilyenre utoljára két évvel ezelőtt, Katona Tamás Varsóba jelölésekor volt példa.

Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnökeelmondta: a bizottság ellenzéki tagjai tartózkodó szavazatukkal alapvetően az ellen az eljárás ellen fejezték ki tiltakozásukat, hogy politikai okokból, idő előtt, hároméves kinntartózkodás után hívták vissza Jávorszky Béla észtországi nagykövetet.

Bársony András, a külügyi tárca politikai államtitkára nyilatkozatában hangsúlyozta: a hároméves külszolgálat utáni berendelés önmagában nem idő előtti. Jávorszky Béla volt a magyar nagyköveti kar egyetlen tagja, aki nem rendelkezett felsőfokú végzettséggel – jegyezte meg az államtitkár.

Szombaton ül össze a KDNP választmánya
Összehívták szombatra a Kereszténydemokrata Néppárt országos választmányát a Legfelsőbb Bíróság szeptemberi ítélete alapján meghatározott személyi összetételben: a budapesti tanácskozásra azok kaptak meghívást, akik tagjai voltak az 1997. június 21-22-én ülésezett választmánynak.

Varga László fideszes országgyűlési képviselő, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnökségi tagja, akit 2000. november 4-én a magát törvényes KDNP-nek nevező szervezet pártelnöknek választott, rámutatott arra, hogy a jogerős bírósági ítéletben meghatározták az ülésre meghívandók körén túl a tanácskozás napirendjét is.

Ez alapján várhatóan megválasztják a KDNP új elnökét és elnökségét. A tervek szerint az országos választmány dönt a KDNP-ből kizárt személyek visszavételéről, és várhatóan módosításokat hajtanak végre a párt alapszabályán is.

Varga László reményét fejezte ki, hogy a választmány határozatképes lesz, ehhez legalább az 1997-es testület tagjai felének, plusz egy főnek, azaz 111 tagnak kell részt vennie az ülésen. A politikus hangsúlyozta: az a fő céljuk, hogy újraélesszék a pártot, amelynek politikai tevékenysége szerinte az utóbbi években lényegében megszűnt.

Bartók Tivadar, a KDNP jelenleg bejegyzett elnöke kijelentette: ez nem igazi KDNP ülés lesz, hanem inkább MKDSZ-esek tanácskozásának lehetne nevezni. Hangsúlyozta, hogy a KDNP vezetése megtette a szükséges jogi lépéseket a szerintük téves, törvényellenes ítélettel szemben, amely alapján a választmányi ülést összehívták. Mint elmondta, kérték az ítélet végrehajtásának felfüggesztését és felülvizsgálatát.

Bartók Tivadar úgy vélte, hogy az összehívott választmánynak lejárt a legitimitása, többen közülük már más pártnak a tagjai. A pártelnök leszögezte, hogy nem veszi tudomásul azokat a döntéseket, amelyek a szombati választmányi ülésen fognak születni.

Varga László ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a KDNP-vezetők bírósági beadványának nincs halasztó hatálya az ítélet végrehajtására nézve. Hozzátette, amennyiben az országos választmány megalakul és határozatképes lesz, a mostani KDNP-vezetésnek ”már hétfőn mindenről el kell számolnia„.

Nem közeledtek az álláspontok a fővárosban
Nem közeledtek az álláspontok a Fővárosi Közgyűlés koalícióspárti és ellenzéki frakciói között a képviselőcsoportok csütörtöki egyeztetésén – mondta a megbeszélést követően újságíróknak Deutsch Tamás, a Fidesz-MKDSZ-frakció vezetője.

Gy. Németh Erzsébet szocialista frakcióvezető a megbeszélést értékelve úgy fogalmazott: az egyeztetés végére el tudnak jutni addig, hogy konszenzussal határozzák meg a bizottsági struktúrát és a helyeket is. A frakcióvezetők tájékoztatása szerint a Fővárosi Közgyűlés hétfői alakuló ülésén megválasztják a pénzügyi és a képviselői összeférhetetlenséget vizsgáló bizottságokat.

Deutsch Tamás hozzátette: megalakul egy harmadik, ideiglenes testület is, a főváros díszpolgári címeinek odaítélésével kapcsolatos munkát végző Pro Urbe Bizottság.

A Fidesz-MKDSZ frakcióvezetőjének szavaiból kiderült, nem tekintik véglegesnek az alakuló ülésen megválasztandó bizottságokat, azok összetételén, létszámán és irányításán a bizottsági struktúrát szabályozó átfogó megállapodás még változtathat.

Gy. Németh Erzsébet újságírói kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy a bizottságok vezetésének mandátumarányos elosztását – amely a koalíciós pártok számára 13, az ellenzéki pártoknak pedig összesen 8 posztot jelentene – az ellenzéki képviselők is elfogadják majd.

A bizottságok vezetése kapcsán Deutsch Tamás hangsúlyozta: nem lehet tovább folytatni azt a gyakorlatot, hogy a Fővárosi Közgyűlés meghatározó bizottságainak mindegyikét a koalícióhoz tartozó képviselő irányítja. Hozzáfűzte: helytelennek tartják, hogy a koalíciós pártok meg akarják szüntetni a turisztikai bizottságot, és javaslatot tettek egy önálló közlekedési és egy gazdasági bizottság létrehozására is.

A bizottsági helyek elosztása kapcsán a Fidesz-MKDSZ frakcióvezetője kiemelte: a mandátumarányos elosztás mellett szeretnék – ha a parlamenti bizottságokhoz hasonlóan – a kis pártok is delegálhatnának tagot minden bizottságba.

Gy. Németh Erzsébet erre reagálva megjegyezte: ez a megoldás elfogadhatatlanul megemelné a bizottsági helyek számát, hiszen a jelenlegi 225 helyett mintegy 350 helyre volna szükség. Úgy vélekedett: ennyi bizottsági hely mellett a képviselőknek lehetetlen válna bizottsági feladataik ellátása. A bizottsági helyek számának megnövelése Gy. Németh Erzsébet szerint jelentős, Deutsch Tamás szerint elhanyagolható költségnövekedéssel járna.

A frakciók közötti egyeztetés várhatóan hétfőn, a közgyűlés alakuló ülését követően folytatódik majd.

Megalakult a zalaegerszegi testület
Megalakult csütörtökön Zalaegerszeg megyei jogú város új, 28 tagú közgyűlése: a Fidesz-MDF-MKDSZ frakció 14 , az MSZP 9, az Együtt Zalaegerszegért Egyesület 2 taggal képviselteti magát, egy-egy mandátumot pedig SZDSZ-es, független és cigány kisebbségi képviselő tölt be.

A polgármesterként harmadik ciklusát kezdő Gyimesi Endre (Fidesz-MDF-MKDSZ) programja főbb vonásait vázolva hangsúlyozta: a zalai megyeszékhelyen folytatni kell a közlekedési, kommunális, oktatásügyi és termál-turisztikai fejlesztéseket, a munkahelyteremtést és a lakásprogramot.
Az ellenzékben lévő kormánypárti városatyák számos, az övékéhez hasonló várospolitikai és -üzemeltetési, közérzetjavító törekvést látnak a vezető frakció programjában, így – fogalmazták meg – készek a megyeszékhely érdekeit előtérbe helyező építő együttműködésre, konszenzusteremtő vitákra.

Mindkét oldalról javaslatokkal egészítették ki a polgármesteri programot. Például: legyen a városnak EU-integrációs stratégiája, sportlétesítmény-fejlesztési terve; az egyéni képviselői körzetek igényeit, elképzeléseit hangolják össze az átfogó programokkal, és sürgették a parlagfű veszély elleni szervezett fellépést.

Módosítva a szervezeti és működési szabályzatot, titkos szavazással az eddigi egy helyett két főállású és egy társadalmi alpolgármesternek szavaztak bizalmat a testület tagjai. Ez utóbbi tisztségekből nem jutott a kormánypárti ellenzéknek, viszont a bizottságokban a számarányukat meghaladó mértékben kaptak helyet, vezető funkciót.

Megalakult a veszprémi közgyűlés
Megtartotta alakuló ülését csütörtökön a veszprémi önkormányzat képviselő-testülete. A 27 tagú közgyűlésben a szocialistáknak és a szabad demokratáknak együttesen 15, a Fidesznek 5, az MDF-nek 4 mandátuma van, emellett bekerült a testületbe két független és egy német kisebbségi képviselő is. Ők hárman független frakciót alakítottak.

A közgyűlés munkáját a következő négy évben is Dióssy László polgármester irányítja, aki már a negyedik ciklusát kezdi ebben a tisztségben. Dióssy Lászlót az SZDSZ-MSZP közös jelöltjeként választották meg a 70 ezer lakosú megyeszékhelyen.

Az alpolgármesterek személyéről, valamint a bizottságok számáról és összetételéről nem döntöttek, mert még további egyeztetéseket tartanak szükségesnek a mandátumhoz jutott szervezetek.

Dióssy László azt ugyanakkor közölte, hogy a következő ciklusban nem három, hanem két baloldali alpolgármestere lesz Veszprémnek, személyükre a november 15-i testületi ülésen tesz javaslatot.

Köszöntőjében Dióssy László hangsúlyozta: a következő évek békés építőmunkájához mindenkire számít, noha az MSZP-SZDSZ alkotta frakció meghatározó többségű a testületben.

Megalakult az egri önkormányzat
Eger régi-új polgármestere szerint új fejezet kezdődik a kormány és a város viszonyában, hiszen a hevesi megyeszékhely az eddigieknél jobban számíthat és számít is a kormányzat segítségére.

Az MSZP és az SZDSZ támogatásával megválasztott Nagy Imre, a 26 tagú új egri önkormányzat csütörtöki alakuló ülésén elmondta, hogy reményei szerint a kormányzat segítségének nyomán, az elkövetkezendő években sikerül megvalósítani a Heves megyei Markhot Ferenc Kórház rekonstrukcióját, illet megépül a megyeszékhelyt az M3-as autópályával összekötő gyorsforgalmi út.

Előbbivel kapcsolatban közölte: a kormány javasolni kívánja az Országgyűlésnek, hogy Heves megye, illetve a város a jövő évben részesüljön címzett támogatásban a felújítás első ütemének megvalósítása érdekében.

Az útról szólva közölte: a Heves Megyei Közútkezelő Kht. a jövő év utolsó negyed évében befejezi a beruházás előkészítését, így nem lesz akadálya annak, hogy 2004-ben elindulhasson a beruházás. Hozzátette, hogy a két projekt megvalósításához, az elkövetkezendő négy évben, 5-10 milliárd forintnyi címzett támogatásra számíthat a város.

Az MSZP országgyűlési képviselőjeként is dolgozó polgármester, a továbbiakban programját ismertetve a többi között arról is szólt, hogy fontos feladatának tekinti olyan programok megalkotását, amelyek révén a város a jövőben sikerrel pályázhat az Európai Unió támogatási alapjaira.

Ilyen elképzelés, a ”város a város alatt„ elnevezésű program, amelynek keretében a település alatt húzódó pince- és kazamatarendszer felhasználásával kulturális intézményeket, konferencia központot és mélygarázst alakítanának ki.

Nagy Imre végül úgy vélekedett, hogy az elmúlt féléves időszak bebizonyította, hogy a képviselői és a polgármesteri teendők együttes ellátása nem csupán lehetséges, hanem kifejezetten hasznos a város számára.

A közgyűlés – amelyben 16 képviselői mandátumot szerzett együttesen az MSZP és az SZDSZ, 9-et a Fidesz, az MDF, az MKDSZ, a Fidelitas, az Egri Lokálpatrióta Egylet és a Eger Végvár Polgári Körök alkotta Szövetség az Egriekért (SZE) tömörülés, valamint egy képviselői helyet a MIÉP – ezt követően megválasztotta az alpolgármestereket.

A titkos szavazáson, mindhárom posztot az MSZP-SZDSZ jelöltjei, Horuczi Csaba eddigi alpolgármester, Szántósi Rafael gazdasági szakember és Törőcsik Miklós pedagógus, nyerték el. Utóbbi társadalmi megbízottként látja el majd a feladatát. Nagy Imrét egyébként az érvényes szavazatok 61,72 százalékával választották újra polgármesterré.

Megalakult a nógrádi közgyűlés
Megalakult csütörtökön Nógrád megye új, szocialista többségű közgyűlése, amely Dóra Ottót, az MSZP jelöltjét választotta elnökéül. Nógrád megye önkormányzatának közgyűlésében 23 mandátumot szerzett az MSZP, 16-ot a Fidesz-MKDSZ és egyet az MDF-KDNP-MDNP szövetsége. Dóra Ottó az előző négy évben az MSZP megyei közgyűlési frakcióvezetője és a közbeszerzési bizottság alelnöke volt. A két főfoglalkozású alelnökké az ugyancsak szocialista Balázs Ottót és Borenszki Ervint választották meg.

Nógrád közgyűlésének új elnöke rossznak értékelte a megye helyzetét, mondván, a térség az ország középmezőnyéhez sem tudott felzárkózni.
Meghatározó célként jelölte meg, hogy jobb életkörülményeket biztosítsanak az itt élőknek. Hozzátette, ebben számítanak a kormány segítségére, és igénylik a nógrádi országgyűlési képviselők összefogását.

A feladatok között említette az útépítést, a vasúti korszerűsítést, az intézményi szociális férőhelyek növelését, új munkahelyek teremtését, az idegenforgalom erősítését. Dóra Ottó jelezte azt is, hogy felelősséget éreznek a kisebbségek, főként a roma kisebbség iránt.

A leköszönő elnök, Becsó Zsolt a Fidesz-MKDSZ képviselői nevében konstruktív ellenzékiséget ígért, és közölte: ugyanakkor keményen fellépnek, ha úgy látják, hogy sérülnek a megye hosszú távú érdekei, és indokolatlan személycserékre kerül sor.

Dóra Ottó végül az Országgyűlés elnökének levelét ismertette a testülettel, amelyben Szili Katalin eredményes munkát kívánt a társadalmi-gazdasági gondok enyhítéséhez.

Nógrád megye közgyűlésében egy személyi változás történt: Sisák Imre, az MDF-KDNP-MDNP képviselője lemondott mandátumáról, helyére Horváth Mihály került.

Dóra Ottó elmondta, a felajánlott koalíciót az MDF vezette választási szövetség nem tartotta időszerűnek, de együttműködést ígért a közgyűlési munkában. Közölte azt is, hogy az MSZP megyei frakciója és elnöksége kilenc pártnak és civil szervezetnek ajánlott fel együttműködést, amely megnyilvánul majd a bizottságok összetételében is. Az érintettek: az SZDSZ, az MSZDP, a Munkáspárt, a Pofosz, nyugdíjas szakszervezetek, a Fiatal Baloldal, a cigány szószólók, valamint a települési önkormányzati vezetők szövetsége.

Megalakult a szegedi közgyűlés
Két szocialista és egy szabad demokrata alpolgármestert választott a szegedi közgyűlés csütörtöki alakuló ülésén. Kozma József az MSZP, Nagy Sándor az SZDSZ tagja, Szentgyörgyi Pál pedig az MSZP vezette választási koalíció listáján jutott a testületbe. Bejelentette megalakulását a szocialista, a szabad demokrata, az MDF-MKDSZ-, valamint a Fidesz-frakció.

Botka László polgármester hangsúlyozta, hogy a közgyűlésben nincsenek nyertesek és vesztesek, a képviselőknek együtt kell dolgozniuk a városért.
Szavai szerint nem az alapoktól indítják ugyan a munkát, azonban új korszakot kezdődik a városházán, mostantól ”a városlakó lesz a legfontosabb„.

Botka László szükségesnek látja, hogy számvetést végezzenek és visszaszerezzék a lakosság bizalmát. Ezért megvizsgáljuk azokat a döntéseket, amelyek megingatták a polgárok bizalmát a városvezetésben – fűzte hozzá. Botka László szerint meg kell erősíteni Szeged régióközpont szerepét, fel kell lendíteni a gazdasági életet, hogy Magyarország uniós tagságára készülve versenyképes lehessen a Tisza-parti város.

Megalakult a komárom megyei közgyűlés
Megalakult csütörtökön a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés, amelynek tagjai a szocialista Agócs Istvánt választották elnökké. A 40 tagú testületben az MSZP 19, a Fidesz 12, a Polgármesterek a Falukért szervezet 3, az SZDSZ 2, a Tiszta Közéletért Egyesület, a Bakonytérségi Önkormányzatok, a Polgármesterek és Nemzetiségek, valamint a KÉVE 1-1 képviselővel rendelkezik.

Agócs István beszédében a megyegyűlés feladatairól szólva fontosnak nevezte, hogy a munkában a különböző politikai szándékok ellenére érvényesüljön a kompromisszumkészség. Az új elnök elmondta: elképzelhetőnek tartja, hogy a korábbi tíz bizottság mellé újabbat hoznak létre az európai uniós csatlakozással kapcsolatos teendők koordinálására. Hozzátette: a következő időszakban erősíteni szükséges a megye és Tatabánya összefogását, hogy a régiós és megyei projektekért közösen lobbizzanak.

A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés tagjai novemberben döntenek az alelnökök személyéről és a bizottságok összetételéről.

Koalíció Nyíregyházán is
Nyíregyházán a város önkormányzati képviselőtestületét a legtöbb, 18 mandátumot szerző MSZP vezeti majd az SZDSZ-szel és a Függetlenek Egyesületével koalíciót alkotva. Ezt Csabai Lászlóné, a 73,18 százalékos szavazataránnyal újraválasztott polgármester, országgyűlési képviselő, lakásügyi kormánymegbízott jelentette be a párt csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Gazda László, országgyűlési képviselő, az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlésének elnökjelöltje arról szólt, hogy továbbra is bizonytalan a vezető koalíció létrejötte a térségi képviselőtestület élén.

Az eddig megállapodó szocialistáknak 21 és a Független Polgármesterek a Megyéért Egyesületnek 3 mandátuma van, így a 48 tagú közgyűlésben pillanatnyilag eldöntetlen az állás, hiszen a Fidesz-MKDSZ-Kisgazda Polgári Egyesület 13, az Összefogás Egyesület pedig 11 képviselővel rendelkezik, azaz 24-24 a mandátumok aránya.

Az elnökjelölt közölte azt is, hogy az Összefogás Egyesülettel eddig nem vezettek eredményre a koalíciós tárgyalások, ezért csütörtöktől a november 4-i alakuló ülésig a Fidesz-MKDSZ-KPE hármassal is megbeszéléséket szeretnének folytatni. Én bízom abban, hogy valamelyik szervezettel valamilyen tartalmú megállapodásig el tudunk jutni az eredményes alakuló ülés érdekében – fűzte hozzá Gazda László.

Csabai Lászlóné elmondta továbbá: a Nyíregyházán létrejött koalíció azt javasolja majd az önkormányzat alakuló ülésén, hogy a korábbi alpolgármestereket, Tukacs Istvánt (MSZP) és Giba Tamás (Függetlenek Egyesülete) újra válassza meg a testület, valamint Mikó Dániel (MSZP) társadalmi alpolgármesterként dolgozzon, míg Felbermann Endre (SZDSZ) tanácsnoki rangban legyen felsőbb vezető.

A sajtótájékoztatón az MSZP következő négy évre szóló helyi programjait is ismertették, a fő feladatok között a munkahelyteremtést, a közlekedési helyzet javítását, a szennyvíz- és ivóvíz rekonstrukciós program folytatását, valamint az európai uniós források elnyerését lehetővé tevő, régiós beruházási tervek kidolgozását jelölték meg a szocialisták térségi vezetői.