Az agyelszívás veszélye Magyarországon

Magyarország munkahelyteremtéssel, az európai bérszínvonalhoz való felzárkózással és versenyképességének javításával ellensúlyozhatja azt a veszélyt, hogy EU-csatlakozása után a magasabb képzettséget igénylő hiányszakmák képviselői tömegesen hagyják el az országot - mondta a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, miután csütörtökön Brüsszelben részt vett az Európai Foglalkoztatási hét záró plenáris ülésén.

Kiss Péter szerint az uniós munkaerőpiacok megnyílása után nagy kihívást jelent majd az agyelszívás veszélye. Ugyanakkor az elkövetkező 5-7 év Magyarország számára is az az időszak lehet, amikor az ennek megelőzése szempontjából fontos területeken fel tud zárkózni a jelenlegi tagállamokhoz. A gyakorlatban azonban inkább arra lehet számítani, hogy a csatlakozás utáni első két évben a nem szabályszerű munkavállalás „fehéredik ki”. Becslések szerint jelenleg mintegy 30 ezer magyar munkavállaló dolgozik törvényesen az EU-ban, de ennek két-háromszorosára tehető azoknak a száma, akik – főleg német nyelvterületen – nem az előírásoknak megfelelően vállaltak munkát – mondta a miniszter.

Az uniós bérszínvonalhoz való felzárkózás tekintetében Magyarország előtt olyan példák vannak, mint a Portugália, Spanyolország vagy Írország által bejárt út. Esetükben 6-12 éves folyamatok zajlottak le, de a felzárkózás nemcsak ezeknek az időszakoknak a végén, hanem már közben is erőteljesen érzékelhető volt, jórészt az uniós támogatásoknak és fejlesztési programoknak köszönhetően – fűzte hozzá. Magyarország a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében összesen – saját forrásokkal együtt – mintegy 1200-1500 milliárd forintnyi fejlesztést valósíthat majd meg, ami nagymértékben hozzájárulhat a felzárkózás gyorsításához.

A munkaügyi kormányzat elképzelései szerint 2006-ig a gazdasági növekedés ütemének megfelelő mértékben kellene növekednie a bérek vásárlóerejének. Az ország így már felzárkózási pályára állna rá, mert ezzel reálértékben kétszer olyan gyorsan emelkednének a bérek, mint az unióban – állapította meg Kiss Péter, aki arra számít, hogy a csatlakozás utáni években e folyamat gyorsulni fog.

Az Európai Foglalkoztatási Hét keretében tartott rendezvényeken szóba került, hogy Magyarország a jövőben más – az uniós szabályozással összhangban álló – eszközökkel kívánja támogatni a közvetlen külföldi beruházásokat. Ennek foglalkoztatáspolitikai vonzatairól a miniszter elmondta, hogy alapvetően két eszközzel élhet a kormányzat. Egyrészt átvállalhatja a rendelkezésre álló munkaerő kiképzésének költségeit, ami értelemszerűen elsősorban magasan képzett munkaerőt igénylő beruházások esetében jöhet szóba.

A másik lehetőség annak a négymilliárd forintos programnak a megvalósítása, amelynek keretében munkahelyteremtő vagy akár bér-, illetve eszközbeszerzési támogatásokat nyújtanak. Ez a program is elsősorban azoknak a vállalatoknak a támogatására szolgál, amelyek magasabb képzettségű munkavállalók foglalkoztatására vállalkoznak, például kutatási-fejlesztési tevékenységek vagy logisztikai központok létrehozásával. Ilyen esetekben jelentős létszámú alacsonyabb képzettségű munkaerő bevonására is lehet számítani beszállítói vagy szolgáltatói körből – mondta a miniszter. Példaként említette a General Electricet, amely 500 könyvelőt fog alkalmazni, amikor Magyarországra hozza irányítóközpontját, de ez további kétezer fő foglalkoztatását is jelenti majd.

Az olyan fejlemények ellen, mint például az IBM székesfehérvári üzemének bezárása, elsősorban a munkaerő szerkezetének minőségi átalakításával lehet védekezni. Természetes folyamat ugyanis, hogy azok a befektetők, amelyek az olcsóbb, kevésbé képzett munkaerő igénye miatt jöttek Magyarországra, az itteni szociális normák felzárkózásával máshová helyezik át tevékenységüket. Ha viszont ezt magasabb képzettségű munkaerőt igénylő területek felé tudják fejleszteni, maradnak – állapította meg Kiss Péter.

Magyarország a tagjelöltek közül elsőként és eddig egyetlenként kapott meghívást az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyek főigazgatóságának szervezésében az idén 10. alkalommal megrendezett Európai Foglalkoztatási Hétre, amelyen önálló standdal jelenhetett meg. A miniszter minden szempontból nagy sikernek nevezte a bemutatkozást: mind a standot, mind a magyar résztvevőknek a szakmai vitákon, rendezvényeken elhangzott felszólalásait élénk érdeklődés kísérte.