Ellenzék: mennyit ér a miniszterelnök szava?
Két ellenzéki képviselő is azonnali kérdésben firtatta az országgyűlés keddi ülésén, hogy mennyit ér a miniszterelnök szava, mit kíván tenni Medgyessy Péter azért, hogy ígéreteit a kormány tagjai betartsák.
Őry Csaba (Fidesz) jelezte: a választások idején uniós bérfelzárkózást ígértek, s 50 százalékos béremelést a köz dolgozóinak, a köz szolgálóinak, köztük a postásoknak.
– Egy korábbi kérdésre válaszul a pénzügyminiszter megerősítette, hogy nem kívánják teljesíteni a postásoknak tett ígéretet béremelkedés ügyében. Az ön oktatási minisztere 2004-ről beszélt, amikor a közalkalmazotti életpályáról és az ahhoz kapcsolódó bérrendezésekről volt szó – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Hozzátette: a jelek szerint a jövő évben a közszférában nem emelkednek, a piaci szférában pedig csökkennek majd a reálbérek.
Medgyessy: ősszel már volt béremelés
Medgyessy Péter rámutatott arra: a közszférában most ősszel került sor 50 százalékos béremelésre. A miniszterelnök elmondta azt is: a postások esetében jövőre kétszer lesz béremelés. Nehéz helyzetet teremt azonban az, hogy az elmúlt években nyereséges Magyar Posta az előző időszak különböző fejlesztési vállalásai miatt 6 milliárdos veszteséggel zárja majd az évet.
Jelezte: felszólította a posta vezetését arra, hogy készítse el a cég hosszú távú fejlesztési koncepcióját, fogalmazza meg a következő években megvalósítandó változásokat, s azt, hogy milyen béremelési lehetőségeket lát, s ehhez milyen további segítségre van szüksége.
Kérdések – azonnali válaszok
Fónagy János (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetés a választási kampányban szereplő útépítési ígéretek ellenére csupán 55 milliárd forintot – az ideinél mintegy 20 milliárd forinttal kevesebbet – irányoz elő útfenntartásra, fejlesztésre.
Kitért arra is: gyorsforgalmi utak építésére 79,4 milliárd forintot biztosít a 2003-as költségvetés, amely kilométerenkénti 1,7 milliárd „szerény átlaggal számolva” mintegy 66 kilométer autópálya építésére elegendő.
– Miniszterelnök úr, hogyan lesz ebből 4 év alatt 830 kilométer, amennyit emelt hangon ígértek? – kérdezte a fideszes honatya.
Medgyessy Péter válaszában kiemelte: előrejelzéseik azt mutatják, hogy ennél lényegesen olcsóbban is lehet autópályát építeni.
Jelezte: a közbeszerzési pályáztatással elhárul az akadály az uniós támogatások igénybevétele elől is, ami több 10 milliárd forintot jelent, s ami természetesen nem szerepelhet a költségvetésben.
Hozzátette: a privatizációs bevételeket is autópálya építésre fordítja majd a kormány.
Karsai Péter (MDF) a Szent Korona további kedvezményes országházi látogatása kapcsán arról érdeklődött, utazhatnak-e jövőre is ingyen a Parlamentbe látogató diákok.
A válaszoló Burány Sándor pénzügyminisztériumi politikai államtitkár kifejtette: a képviselő nyitott kapukat dönget, mivel a diákok számára az ingyenes parlamenti látogatás anyagi fedezetét a költségvetési törvény meg fogja teremteni.
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) azt kérdezte, hogyan tudja segíteni a kormány a BKV-t. Ennek kapcsán megjegyezte: a legtöbb országban az állam támogatja a fővárosi tömegközlekedést.
Burány Sándor válaszában elmondta: a Gazdasági és Közlekedési, valamint a Pénzügyminisztérium szakértők bevonásával vizsgálja a BKV helyzetét, ezért remélhető, hogy megtalálják a megoldást a vállalat támogatására.
Az MDF-es Püski András arról érdeklődött, elegendő-e egy idegen nyelv elsajátítása a középiskolában. A képviselő azt kifogásolta, hogy a heti öt órában oktatott első idegen nyelv elsajátítása után másfél-két év nem lesz elegendő a diákok számára a második megtanulásához.
A kérdésre válaszoló Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára aláhúzta: nem arról van szó, hogy meg akarják akadályozni a második idegen nyelv elsajátítását.
Hangsúlyozta: egy jól használható idegen nyelvvel már boldogulnak a diákok Európában.
Nagy Jenő (MSZP) azt kérdezte: van-e esély a Balaton északi partján a kéttényezős vízdíj bevezetésére.
Kis Zoltán, a környezetvédelmi minisztérium politikai államtitkára közölte, 2003. január 1-jétől még nincs rá lehetőség.
Surján László (Fidesz) az európai uniós csatlakozás kapcsán azt kérdezte a miniszterelnöktől: miért nem kaphatta meg az agrárkérdésekre és a versenyjogra vonatkozó tárgyalási pozíciót az ellenzéki párt.
Medgyessy Péter miniszterelnök azt válaszolta, hogy az ellenzék az integrációs nagybizottságban minden tájékoztatást megkap, minden lényeges információhoz hozzájut.
Megígérte Surján Lászlónak, hogy személyesen adja át neki a legfontosabb információkat tartalmazó, illetve a kormány kommunikációs stratégiájára vonatkozó írásos dokumentumokat.
A fideszes honatya viszontválaszában úgy fogalmazott, az információkat nem maguknak, hanem az ország érdekében kérik.
Medgyessy Péter erre reagálva megjegyezte: személyes beszámolóra is hajlandó a kérdésben.
Pettkó András, az MDF képviselője az újpesti önkormányzatban történt, megfogalmazása szerint a szocialisták által előidézett mulasztásos törvénysértéssel összefüggésben felszólította a munkaügyi tárca vezetőit, tegyenek meg mindent a törvényes rend helyreállítása érdekében.
Csizmár Gábor, a tárca politikai államtitkára közölte: az államtitkár nem illetékes a települési önkormányzatok ügyében. Hozzátette: a kormány nem kíván nyomást gyakorolni az önkormányzatokra.
Elfogadták az adótörvény módosítását
Az Országgyűlés kedden elfogadta az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot: az előterjesztésre 195-en szavaztak igennel, míg 173-an elutasították azt.
Az elfogadott adótörvény-módosítás szerint a személyi jövedelemadóban 2003-ban 650 ezer forintig 20 százalék, 650 ezer és 1 millió 350 ezer forint között 30 százalék, efelett pedig 40 százalék lesz az adókulcs jövőre.
Az adójóváírás 2003-ra havi maximum 9 ezer forint, a megszerzett bér 18 százaléka lesz. A teljes igénybevétel felső határa 1 millió 350 ezer forint, a részlegesé 1 millió 950 ezer forint lesz.
A törvény rendelkezik a 2004-ben alkalmazandó kulcsokról is. Az alsó kulcs 18, a középső 26, a felső 38 százalékra módosul, 800 ezer és 1,5 millió forintos jövedelemhatárokkal. Az adójóváírás a bér 16 százalékára, és legfeljebb havi 8 ezer forintra csökken.
Nem fogadták el a képviselők kétharmadának igen szavazatát igénylő, a honvédelmi törvényt érintő passzust, amely táppénz-szabályozást tartalmazott.
A törvényjavaslat záróvitájában Tállai András (Fidesz) azt kezdeményezte: töröljék el a pénzügyminiszter azon jogát, hogy kötelező érvényű értelmezést adhasson az adótörvények kapcsán az adóhatóság vezetőjének. Ezt az indítványt a képviselők többsége nem támogatta.
A parlament támogatta az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvényjavaslatot, amelynek alapján az évi 15 millió forintnál alacsonyabb árbevétellel rendelkező vállalkozások 15 százalékos kulccsal átalányadózást választhatnak.
A 196 igen szavazattal, 155 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály szerint aki ezt az adózási formát akarja választani, annak december 20-ig ezt a szándékát jeleznie kell az adóhivatal felé. A bejelentéskor arról is nyilatkoznia kell, hogy nincs végrehajtható köztartozása.
A vállalkozás bruttó árbevételének 15 százalékát kitevő eva kiváltja az áfát, a cégautóadót, illetve egyéni vállalkozóknál a vállalkozói szja-t, valamint a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t. Gazdasági társaságnál az áfán és a cégautóadón kívül a társasági adó, illetve az osztalék utáni szja helyett kell evát fizetni. További egyszerűsítésként választható, hogy a helyi iparűzési adó alapja az eva adóalapjának 50 százaléka legyen.
Az Országgyűlés egyúttal határozott arról is, hogy a házelnök az államfőtől kérje a két törvény sürgős kihirdetését.
A Országgyűlés egyhangúlag fogadta el az Európa Tanács 2001. november 23-án kelt, számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének megerősítéséről szóló előterjesztést.
A parlament egyhangúlag támogatta Répássy Róbert (Fidesz) módosító javaslatait, amelyek a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint az ügyészségről szóló törvényjavaslat változtatására irányultak. A módosulás eredményeként az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak és a legfőbb ügyésznek nem kellene előzetesen egyeztetnie a pénzügyminiszterrel a két szervezet büdzséjének elkészítésekor.
A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával kapcsolatos előterjesztéssel összefüggésben benyújtott módosító javaslatok közül elfogadták a kormány által is támogatott indítványokat.
Az alkotmányügyi bizottság által benyújtott nyelvhelyességi korrekciókat tartalmazó indítvány ugyanakkor nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges többséget.
A parlament szavazott az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról is, amelyek közül a kormány által támogatott indítványok megkapták a szükséges támogatást.
Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszámolt arról, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Terv bemutatja a jelenlegi helyzetet, továbbá 2008-ig meghatározza a feladatokat és az azokhoz kapcsolódó forrásigényeket.
Az Országgyűlés 357 igen, 2 nem szavazattal, három tartózkodás mellett elfogadta az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, és a névviselésről szóló törvényerejű rendelet módosítását.
A törvény lehetővé teszi az érintettek számára, hogy a felmenőik által valamikor viselt megkülönböztető betűjelet ne csak a családnév előtt, hanem az után is viselhessék.
Az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek minősítette az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényerejű rendeletben a 14 éven aluli kiskorú személyek egyszeri utónév-módosítására, valamint a több utónévvel rendelkező személy utónevének kizárólagos viselésére és az utónevek sorrendjének egyszeri cseréjére vonatkozó korlátozó rendelkezéseket.
A testület felkérte az Országgyűlést, hogy szabályozási feladatának 2002. december 15-ig tegyen eleget. A parlament által elfogadott módosítás új fogalmakat, például a leánykori nevet felváltó születési név bevezetését teszi lehetővé.
A képviselők jóváhagyták a magyar és a görög kormány között a természeti, civilizációs katasztrófák és súlyos balesetek megelőzése és azok következményeinek felszámolása érdekében történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló egyezmény megerősítését.
Az Országgyűlés egyhangúlag támogatta „a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról szóló egyezmény” módosításnak megerősítését.
Nem fogadták el az MTV ’98 utáni beszámolókat
Az Országgyűlés szavazott a Magyar Televízió Közalapítvány, illetve a Hungária Televízió Közalapítvány éves beszámolóihoz kapcsolódó határozati javaslatokról.
Az előterjesztésekhez beérkezett valamennyi módosító javaslatot elvetette a Ház, a zárószavazásnál a határozati javaslatok mindegyikét elfogadta.
Eszerint a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről szóló beszámolót az Országgyűlés tudomásul veszi, viszont az azt követő évekre vonatkozó beszámolókat nem fogadta el.
A Hungária Televízió Közalapítvány esetében a parlament tudomásul vette a kuratóriumi beszámolókat, kivéve a 2000 áprilisától 2001 márciusáig terjedő időszakról szólót.
Ezt követően a parlament megszavazta a házelnök által beterjesztett személyi javaslatokat.
Eszerint Kuncze Gábor (SZDSZ) helyett Mézes Évát (SZDSZ) az egészségügyi bizottság, a képviselői mandátumáról lemondott Várhegyi Attila helyére pedig Halász Jánost (Fidesz) a kulturális bizottság alelnökévé választották.
A képviselőségétől ugyancsak megvált Zwack Péter helyett Kuncze Gábor a gazdasági bizottság, Halász János helyett Juhos Katalin (Fidesz) a kulturális bizottság tagja lesz. Kuncze Gábor a mezőgazdasági bizottságban is felváltja Zwack Pétert.
Általános vita a Btk. Módosításáról
A büntető jogszabályok, illetve a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés hatályon kívül helyezi a büntetési tétel középmértékére vonatkozó rendelkezéseket, új szabályozást vezet be a terrorcselekményekkel kapcsolatban és a jelenleginél differenciáltabb rendelkezéseket ír elő a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények szankcionálásánál.
Bárándy Péter igazságügy-miniszter kedden a parlamentben, a javaslat általános vitáját megnyitó expozéjában a középmérték kapcsán elmondta, a bíró, aki az ügyet és az elkövetőt megítéli, visszakapja azt a szabadságot, ami megilleti mint a harmadik hatalmi ág tevékenységének tényleges gyakorlóját.
Szólt arról is, hogy a javaslat visszaállítja az egyfokú, illetve kétfokú enyhítés eredeti kereteit, mellőzi a bűnhalmazatnál a büntetés enyhítésének a különös méltánylást érdemlő esetre való korlátozását.
Jelezte: hatályon kívül kívánják helyezni azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségtelenül korlátozzák az elítéltek feltételes szabadságra bocsátását, illetve a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését.
A terrorcselekményekkel kapcsolatos új szabályozásról szólva Bárándy Péter közölte, ezt indokolja a cselekmények természetének megváltozása.
Hozzátette: a tavaly szeptember 11-i terrorcselekmények átalakították a világ büntető törvénykönyveit, hiszen az üzleti jellegű terrorcselekmények helyét átvették azok, amelyek követeléseket nem tesznek, inkább a társadalmat igyekeznek destabilizálni.
A miniszter jelentős szemléletváltozást tükröző módosításnak nevezte a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó változtatásokat: az előterjesztés a jelenleginél erőteljesebben tenne különbséget a kábítószer fogyasztója és a terjesztő között.
Utalt arra, hogy az előző kormány represszív szemlélete a nulla tolerancia elvén alapult, amely szerint elképzelhető a kábítószermentes társadalom elérése, s ennek egyik fő eszközének a büntetőjogot tartja.
Hangsúlyozta: a kriminológiai kutatások azonban azt mutatják, hogy a kábítószerrel kapcsolatos problémakört megszüntetni nem, csak kordában tartani lehet.
A jelenlegi kormány szemlélete szerint ez multidiszciplináris, össztársadalmi feladat, amelyben a büntetőjog csak egy az eszközök közül.
A vonatkozó módosítás céljáról szólva kiemelte, azt a kört, amely üzleti vállalkozásként termeli, csempészi, terjeszti a kábítószert, nagyon súlyosan, végrehajtandó szabadságvesztéssel kell büntetni.
A kábítószernek áldozatul esett fogyasztókat azonban másként kell kezelni: számukra – függetlenül attól, hogy drogfüggők-e vagy sem – lehetővé kell tenni azt, hogy a kábítószerrel szemben „ellenállóbbakká” váljanak; ez pedig nem a bebörtönzéssel, hanem a büntető útról való elterelés biztosításával oldható meg. Bárándy Péter jelezte: meggyőződése, hogy ez az elv felel meg a nemzeti drogstratégiának is.
Az élet elleni bűncselekmények köréről szólva elmondta, a módosítás hatályon kívül helyezné a Btk. az újszülött megöléséről szóló paragrafusát, valamint az emberölés azon minősített esetét, amikor azt 14 éven aluli személy sérelmére követik el.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ez a két cselekmény csak párban helyezendő hatályon kívül, mint ahogy párban is került, meggyőződése szerint „óriási tévedés” folytán, a Btk.-ba.
Az igazságügy-miniszter a büntetőeljárási törvény módosításával kapcsolatban megemlítette, a javaslat rendelkezései a védelem jogait szélesítő rendelkezések mellett úgy változtatnak az óvadékkal és a házi őrizettel kapcsolatos szabályokon, hogy lehetővé teszik ezen intézmények tényleges alkalmazását.
Bárándy Péter megjegyezte: a módosítás a büntetőeljárási törvény esetében nem hoz szemléleti változást.
Az MSZP vezérszónoka, Csákabonyi Balázs szerint a Btk. beterjesztett módosítása a bűncselekmények csökkenésének irányába fog hatni, Répássy Róbert (Fidesz) viszont hangsúlyozta: frakciója számára a beadvány elfogadhatatlan, és kiemelten az a kábítószerrel kapcsolatos büntetőjogszabályok tervezett enyhítése.
Az elhangzott bizottsági álláspontokból és a kisebbségi véleményekből kitűnt, hogy a bizottságokban a kormánypártok támogatásával szemben az ellenzék nem tartotta általános vitára alkalmasnak az előterjesztést.
A kormánypárti felszólalók – köztük Balogh László (MSZP), az alkotmányügyi bizottság előadója – azt fejtegették, hogy a kábítószeres visszaélésre vonatkozó szabályokat módosítani kell, mert a hatályos Btk. nulla tolerancia elve nincs összhangban a nemzeti drogstratégiával.
Több kisebbségi előadó hangsúlyozta, hogy a kormánypártok sem a választási kampány során, sem pedig a kormányprogramban nem jelezték, hogy – mint Szakács Imre (Fidesz) fogalmazott – annullálni készülnek a polgári kormány által 1998-ban hozott rendelkezéseket.
Csákabonyi Balázs visszautasította a bizottsági üléseken hallott egyes felszólalásokat, amelyek szerint a módosítás társadalomellenes.
– Kriminálpolitikai változtatásról van szó, amely a jelenleg érvényben lévőknél korszerűbb szabályokat állít vissza, illetve fejleszt tovább – fogalmazott a képviselő.
Elmondta: a bírók számára biztosítani kell a szabad mozgás lehetőségét és nem szabad a kelleténél jobban korlátozni őket az ítélkezésben.
A kormánypárti képviselő szerint a szakma úgy látja, a Btk. korábbi módosítása nem váltotta be a reményeket, és az akkori szigorítások ellenére nőtt a kábítószerrel összefüggő elkövetések száma.
Fontosnak nevezte Csákabonyi Balázs az óvadék intézményének visszaállítását, amely szerinte civilizációs jellegű megoldás. Visszautasította ugyanakkor, hogy az óvadékkal a szegény rétegeket sújtják. Utalt arra, hogy annak összegét mindig az egyén anyagi teljesítőképességének figyelembevételével kell majd megállapítani.A 14 év alattiakkal szembeni élet elleni cselekmények büntető-jogszabályi változásairól szólva a szocialista képviselő azt mondta, hogy a törvényjavaslat tisztességes szakmai célok szolgálatában született: fel kellett oldani az újszülöttek, illetve a gyermekek meggyilkolása között jelenleg fennálló büntethetőségi különbséget.
Répássy Róbert, a Fidesz egyik vezérszónoka hangsúlyozta: az előterjesztéssel az állam éppen onnan vonul ki, ahonnan nem kellene, és oda vonul be, ahová nem kellene.
– Az új kormány elgyengül, ha kábítószert lát és bekeményít, ha tüntetéseket – fogalmazott.
Az ellenzéki képviselő szerint a törvényjavaslat elfogadásával a bírók újból a minimumhoz közelítő büntetési tételekből fognak kiindulni.
Kitért arra, hogy az eddigiekkel szemben törlik a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből kizártak köréből a visszaesőket, a bűnszövetkezeti tagokat és az üzletszerű bűnelkövetőket. Megdöbbentőnek nevezte Répássy Róbert a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények körében bevezetni tervezett enyhítéseket, elsősorban azt, hogy – mint mondta – aki iskolában drogot árul, az az eddigi 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés helyett csak maximum 3 évvel lesz büntethető.
– Ép ésszel, józan ítélőképességgel indokolhatatlan, hogy a 14 év alatti gyermekek meggyilkolásának büntetési köréből elveszik a jelenleg vagylagosan alkalmazható életfogytiglani tételt – mondta Répássy Róbert.
A szintén a Fidesz nevében felszólaló Gyimesi József az előterjesztés azon részéről beszélt, amely a büntetőeljárási törvény megváltoztatását jelenti.
Közölte: frakciója egyetért egyes eljárásjogi szabályok módosításával, így például a védő jogának kiterjesztésével, a kirendelt védő díjazásával.
Hangsúlyozta azonban, nem tudnak egyetérteni azzal, hogy az ügyvéd büntetőügyben akkor is eljárhasson, ha tanúként beidézték, de a vallomástételt megtagadja.
Gyimesi József kifejtette, hogy elviekben egyetértenek az óvadék intézményének bevezetésével, ám tervezett formájában sérül a törvény előtti egyenlőség elve.
– Nem fogom dicsérni ezt a javaslatot – kezdte felszólalását Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter, az MDF vezérszónoka. Kifejtette: frakciójuk nem ért egyet a középmérték, illetve a többszörös visszaesőkkel szembeni következmények megszűnésével, azzal az „álságos hozzáállással”, hogy a kábítószer-fogyasztás nem bűn. Hozzátette, nem értenek egyet a házi őrizetben töltött idő beszámítási módjával, az szerinte igazságtalan.
– Összegezve: a demokrata fórum nem ért egyet azzal az állami akarattal, amely a börtönök rácsait kívánja levenni, és az állampolgárok ajtajára, ablakára helyezi át – fogalmazott az MDF vezérszónoka.
A kábítószer-fogyasztást érintő módosításokkal összefüggésben elmondta: a drogfogyasztást semmilyen módon nem lehet bátorítani, folyamatos felvilágosítás, megelőzés, ha kell elrettentés szükséges.
Arra kérte a kormánypárti képviselőket, a törvényjavaslat megszavazásánál vegyék figyelembe „tízmillió törvénytisztelő állampolgár érdekeit”.
– Az MDF keményen nemet mond a törvényjavaslatra – fogalmazott Dávid Ibolya.
Az SZDSZ nevében felszólaló Gusztos Péter azt mondta, a párt választási programjában leírtaknak megfelelően fog szavazni a törvényjavaslat határozathozatalakor.
Jelezte, üdvözlik az alternatív büntetési formák bevezetését. Az SZDSZ vezérszónoka élesen bírálta az előző kormány drogpolitikáját. Szavai szerint annak a kontraproduktív szigor volt az üzenete. Hozzátette: ez a szigor nem volt elrettentő hatással.
Közölte, hogy a jogalkalmazók többsége nem tartotta használhatónak a jogszabályt.
A vezérszónoki felszólalásokat követő vitában az ellenzéki képviselők élesen bírálták a törvényjavaslat kábítószer-fogyasztásra vonatkozó rendelkezéseit, mondván, nem szankcionálja eléggé a drogfogyasztást és -kereskedelmet.
Lengyel Zoltán (Fidesz) szerint a gyermekek nagymértékben ki vannak téve a kábítószer-fogyasztás veszélyeinek. Szijjártó Péter (Fidesz) szerint nem szabad segíteni a gyerekeket a kábítószerre való rászokásban.
Répássy Róbert (Fidesz) cáfolta azt a feltételezést, mely szerint az előző kormány „fiatalok tömegeit zárta volna börtönbe” kábítószer-fogyasztás miatt.
Eörsi Mátyás (SZDSZ) és Szabó Zoltán (MSZP) a korábbi szabályozást kritizálva megjegyezte: egy kábítószeres cigaretta elfogyasztása esetén nem kell valakit börtönbe juttatni. Gusztos Péter (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy a választási kampány idején az SZDSZ-t lejárató szórólapok jelentek meg, amelyek azzal vádolták a pártot, hogy legalizálják a kemény drogokat, kábítószert osztogatnak az iskolákban.
Az MDF vasárnap választ frakcióvezetőt
A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja vasárnap választja meg a Balsai István lemondása miatt üresen maradt posztra az új frakcióvezetőt – tájékoztatta Font Sándor a kedd délutáni frakcióülést követően az újságírókat a Parlamentben. A frakcióvezető-helyettes közölte: háromtagú jelölőbizottságot alakítottak, amelynek az a feladata, hogy minden frakciótaggal egyeztessen, illetve a frakcióvezetői posztra jelöltekkel is konzultáljon. A bizottság tagja Csáky András, Medgyasszay László és Lezsák Sándor.
Közeledtek az álláspontok az alkotmánymódosításról
Közeledtek az álláspontok a parlamenti pártok között az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítással kapcsolatban folytatott keddi budapesti megbeszélésen; az egyeztetés pénteken, a kormány bevonásával folytatódik.
A kormánypártok optimizmusuknak adtak hangot azt illetően, hogy konszenzus alakulhat ki a pártok között az alkotmánymódosítás ügyében. Vastagh Pál (MSZP) a kompromisszum és a konszenzuskeresés fontosságát hangsúlyozta újságíróknak nyilatkozva. Megjegyezte: tanulmányozni fogják az ellenzéki észrevételeket, és ezt követően határozzák el, hogy miben tudnak engedni és mit kell még tisztázni.
Jelezte, november 20-ig lehet módosító javaslatokat benyújtani a parlament előtt fekvő előterjesztéshez. Az egyeztetés után Áder János (Fidesz) újságíróknak elmondta, a megbeszélésen ismertették módosító javaslataikat. A parlament és a kormány viszonyában a Fidesz azt szeretné: minden olyan kérdésben, amit törvény szabályoz, a kabinet az Országgyűlés felhatalmazásával tárgyaljon az Európai Unióval. A népszavazás ügyében a Fidesz szerint elfogadható, ha azt az alkotmányon kívül kétharmados jogszabály kezeli.
Vita a közvetítői tevékenységről
Lefolytatta az Országgyűlés a közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitáját kedden. Eörsi Mátyás (SZDSZ) elmondta: módosító indítványaiban egyszerűsítéseket javasolt annak érdekében, hogy – mint fogalmazott – lazítson a merev törvényjavaslaton. Ismertetése szerint eltörlésre javasolja a tanfolyamok elvégzésének kötelezettségét, egy másik indítványában pedig azt szorgalmazza, hogy a közvetítői tevékenység igénybevételéhez ne kelljen igazolni a per szüneteltetését.
Hankó Faragó Miklós, az igazságügyi tárca politikai államtitkára beszámolt arról, hogy a kormány támogatja a benyújtott módosító javaslatok döntő többségét. A törvényjavaslat célja, hogy a felek – egy szakképzett közvetítő bevonásával – peren kívüli megállapodásra jussanak polgári jogi vitájukban, ezzel csökkentve a bíróságok terheit.
Vitaképes a költségvetséről szóló törvényjavaslat
Az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága keddi ülésén általános parlamenti vitára alkalmasnak ítélte a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az ülésen az ellenzéki honatyák élesen bírálták a jövő évi büdzséről szóló előterjesztést. Tölgyessy Péter (Fidesz) kiemelte: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat részben „fideszesre”, részben túlságosan is „szocialistára” sikeredett. A javaslat „fideszes” mivolta abban áll véleménye szerint, hogy folytatja az előző kormány 2001-2002-es osztogató gyakorlatát, „szocialista” mivolta pedig abban nyilvánul meg, hogy azt jóval nagyobb összegekkel teszi, figyelmen kívül hagyva mind az államháztartási deficitet, mind a folyó fizetési mérleg magas hiányát.
Vita az egészségügyi és tb-törvények módosításáról
Az egészségügyi és társadalombiztosítási törvények módosításáról szóló előterjesztés részletes vitájában, kedden a parlamentben az AIDS-betegek és HIV-fertőzöttek vizsgálatára vonatkozó módosító javaslatot méltatta Kökény Mihály, az egészségügyi, szociális és családügyi tárca politikai államtitkára, valamint Schvarcz Tibor (MSZP). Az egészségügyi bizottság javaslata értelmében bizonyos esetekben az egészségügyi hatóság külön rendelkezése nélkül is kötelezővé lehet tenni a HIV-ellenanyag vizsgálatát.
Kökény Mihály utalt arra, hogy a megfogalmazás az adatvédelmi biztos ajánlásának is megfelel, emellett a törvénybe emeli az anonim szűrés lehetőségét, ami szerinte fordulópontot jelent a magyar népegészségügy történetében.
Schvarcz Tibor kiemelte: a HIV-fertőzés és az AIDS gyakorisága Magyarországon jelenleg 23-szor kisebb, mint átlagban Európában, és ez a kedvező helyzet megőrizhető a változtatással. Csáky András (MDF) azon módosító indítványát ismertette, amely alapján – mint mondta – nem válna bizonytalanná, hogy egészségügyi tevékenység végzéséhez megfelelő nyelvismeret is szükséges legyen. Vojnik Mária (MSZP) erre reagálva közölte: kompromisszumként javasolja, hogy a betegjogok oldaláról közelítsék meg a kérdést és építsék be a nyelvismeret garanciáját a törvénybe.
Csáky András azt is szorgalmazta, hogy minősített kutatási eseteknél – így például az áldott állapotúaknál – csak szigorú feltételek mellett lehessen egészségügyi kísérleteket végezni. Az államtitkár ezzel kapcsolatban elmondta az ellenzéki képviselőnek, hogy a módosítás csak az engedélyezési jogkört érinti és helyezi azt át az országos tisztifőorvos jogkörébe. Csáky András szorgalmazta a táppénz szűkítését célzó rész elhagyását, mondván, szerzett jogot sért egy egy évig járó jogosultság 180 napra csökkentése.
Kökény Mihály szerint az előterjesztés nem von meg szerzett jogot, hanem egyfajta rendezettséget teremt a táppénz területén. Csáky András arról a módosító javaslatáról is beszélt, amely nem tenné lehetővé, hogy a miniszter rendeletben határozza meg egyes betegségcsoportok vizsgálati és terápiás eljárási rendjét, valamint a gyógyszerterápiás eljárásokat.
Az elnöklő Szájer József ezt követően lezárta a részletes vitát.
Vita a foglalkoztatásról és a munkanélküliek ellátásáról
A munkanélküliek álláskeresését ösztönző juttatás bevezetését, a 45 éven felüliek és a roma kisebbség munkaerőpiaci helyzetének javítását, valamint az EU-jogharmonizációt célozza a foglalkoztatási törvény módosítása – mondta Csizmár Gábor, a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi tárca politikai államtitkára kedden az Országgyűlésben, az előterjesztés expozéjában.
Az összesen hat törvényt, valamint egyes kapcsolódó jogszabályokat módosító javaslat kapcsán Csizmár Gábor hangsúlyozta: a változtatással munkára, képzésre és tanulásra egyaránt esélyt kívánnak teremteni.
Kiemelte: a munkanélküli segély időtartamának megszűnte után jelenleg több mint százezren kapnak rendszeres szociális segélyt az önkormányzatoktól, ám ők eltűnnek a munkaügyi központ látóköréből.
- Az álláskeresést ösztönző juttatás bevezetésével érdekeltté akarjuk tenni az állástalanokat az álláskeresésben – jelentette ki. A juttatás fix összegű, mértéke azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 85 százalékával, és 180 napra – 45 év felett 270 napra – folyósítható.
Az államtitkár leszögezte, hogy nem vész el a szociális segély igénybevételének lehetősége sem, ám a munkanélküliek ezután választhatnak a segély és az álláskeresést ösztönző juttatás között.
A törvénycsomag a jelenlegi összeg duplájára, 36180 forintra emeli a keresetpótló juttatás mértékét, amennyiben az érintett intenzív, heti 25 órás képzésen vesz részt. A 45 év felettiek és a romák foglalkoztatását részmunkaidős, illetve távmunka-támogatással segíti elő az előterjesztés.
Csizmár Gábor beszélt arról is, hogy az egész életen át tartó tanulást támogató pénzeszközök feletti rendelkezés az oktatásitól a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez kerül át.
A jogharmonizáció érdekében módosítják a munkavédelmi törvényt is, ami a termékbiztonság megfelelőségi szabályainak érvényesítését teszi lehetővé.
- Édesapák számára öt munkanapnyi szabadságot hozunk létre, amely a gyermek 2 éves koráig vehető igénybe. Ez havi átlag 6000 családot érint Magyarországon – mondta az államtitkár.
Az édesapák erre az öt napra távolléti díjban részesülnek. A bevezetés költségeit – havi mintegy 120-125 millió forintot – a központi költségvetés megtéríti a munkáltatóknak.
Az államtitkár végül kitért arra, hogy a törvénycsomagban foglaltakat egyeztették a szociális partnerekkel, a kamarákkal, a civil szervezetekkel.
A módosítások 2003. január 1-jével lépnek hatályba, az uniós jogharmonizációs rész pedig a csatlakozási szerződés kihirdetésének napján.
ÁGOTA Közösség
Nevelőszülőknél élő gyermekek gyűjtöttek meghatározó élményeket az ÁGOTA® Táborban
