November 13.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Az Országgyűlés szerdai ülésén a napirend előtti felszólalások után az Európai Unióhoz való csatlakozás volt a téma. Kovács László szerint a népszavazásnak meg kellene előznie a csatlakozási szerződés aláírását, az ellenzék pedig az öntudatosabb érdekérvényesítés fontosságát hangsúlyozta.

Napirend előtt
Több képviselő is beszélt a kormány szociálpolitikájáról szerdán napirend előtt a parlamentben.
Kósáné Kovács Magda (MSZP) a szociális munkáról szólva kiemelte a társadalmi segítség fontosságát. Mint fogalmazott, menedéket, oltalmat, védelmet, társadalmi segítséget adni, ez a szociális munka lényege és tartalma.
Fontosnak nevezte a családtámogatásokat, azokon belül az alapjuttatások mértékének növelését. Kitért az idősek és a hajléktalanok támogatására is.
Göncz Kinga, az egészségügyi, szociális és családügyi tárca államtitkára jelezte, hogy jövőre a tervek szerint 8,4 százalékos nyugdíjemelés várható. Elmondta, szintén szerepel a tervek között a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetése, illetve az özvegyi nyugdíjak emelése.
Közölte, hogy emelkedik a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és a családi pótlék is. Hangsúlyozta, a fogyatékossági támogatásban részesülők körét bővíteni kívánják.
Csapody Miklós (MDF) a Mátyás-templom rekonstrukciójának szükségességéről szólt.
Kocsi László, a kulturális tárca államtitkára leszögezte, hogy a templom felújításában együtt kell működnie az államnak, a katolikus egyháznak és az érintett önkormányzatoknak. Hozzátette, jövőre elkészülhet a rekonstrukció terve. Reményét fejezte ki, hogy a beruházáshoz európai uniós forrásokat is igénybe tudnak venni.
Béki Gabriella (SZDSZ) a hajléktalanok helyzetéről beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hetekben már heten szenvedtek fagyhalált.
Göncz Kinga elmondta, hogy a tárca párbeszédet folytat a hajléktalanellátó szervezetekkel. Rámutatott arra, hogy ezt a munkát jórészt civil szervezetek végzik csekély anyagi forrásból, amelyhez nehézkesen jutnak hozzá. A kormány a támogatásokhoz való hozzájutást kívánja számukra könnyíteni.
Deutsch Tamás (Fidesz) kijelentette, hogy jövőre soha nem látott mértékben csökken Budapest központi költségvetési támogatása. Mint mondta, nincs fedezet a büdzsében a 4-es metró építésére, a 2-es metró felújításának támogatására, új hidak építésére, illetve a tömegközlekedés javítására.
Közlése szerint 1998-2002. között több állami fejlesztés történt a fővárosban, mint korábban.
Mint fogalmazott, a polgári képviselők támogatni fogják a főváros költségvetési forrásainak növelésére irányuló módosító javaslatokat.
Burány Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár nem értett egyet a fideszes képviselővel, mondván, az elmúlt évben a főváros rosszabb helyzetben volt, mint korábban.
A 2003. évi költségvetési javaslatból kiemelte, hogy a kormány el kívánja törölni a korábbi forrásmegosztási kötelezettséget a kerületek között.
Közölte, hogy a kormány garanciát fog nyújtani a főváros hitelfelvételeihez. Elmondta, az állam támogatni fogja a 4-es metró építését, és segíteni kíván a fővárosi közlekedési vállalatnak is.

EU-vitanap – Medgyessy Péter
Az Európai Unió értékrendet és értékközösséget jelent, a fejlett európai országok értékközösségét: olyan értékeket, mint például a szabadság, a demokrácia, a szabad versenyes piacgazdaság és a szolidaritás – hangoztatta Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán a parlamentben.
A Magyarország európai uniós csatlakozásáról szóló vitát megnyitó beszédében a kormányfő kijelentette: az EU-csatlakozás esélyt jelent az embereknek és felelősséget a politika számára.
– A csatlakozás mindannyiunk érdeke, ezért nem szívességet tesz az, aki támogatja – szögezte le Medgyessy Péter.
Hozzátette, a csatlakozáshoz nem feltételeket kell szabni, hanem feltételeket kell teremteni, hogy az országban mindenki nyertesként kerüljön az unióba.
A kormány felkészülési tevékenységéről szólva a mezőgazdaság, a területfejlesztés, a vállalkozások versenyképességének javítása, illetve a bérfelzárkóztatás érdekében tett lépéseket ismertette a miniszterelnök.
A mezőgazdaság helyzetét értékelve a problémák közé sorolta az eladósodottságot, az adottságokhoz képest alacsony teljesítményt és a beruházások elmaradását.
Az intézkedések közül kiemelte a rövid lejáratú adósságok egy részének állami átvállalását és a kedvezőtlen adottságú területek fejlesztésének hároméves programját.
Hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a családi gazdaságok támogatásai megmaradjanak.
Közölte, hogy létre kívánják hozni az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszert, amely nélkül nem vehetők igénybe az uniós agrártámogatások.
Medgyessy Péter elmondta, a területi különbségek csökkentése érdekében alapot hoztak létre a kistérségek felzárkóztatására, és támogatni kívánják a hátrányos helyzetű megyéket, illetve a vállalkozási övezeteket is.
Leszögezte, hogy a kormány egyetlen fillér uniós forrást sem enged kárba veszni.
A magyar vállalkozások versenyképességének növelése érdekében tett intézkedések között sorolta fel a kormányfő az egészségügyi hozzájárulás csökkentését, az osztalékadózás rendszerében tett változtatásokat, az egyszerűsített vállalkozói adó bevezetését és a fejlesztésekhez nyújtott adókedvezményeket.
A bérek felzárkóztatásával kapcsolatosan kijelentette, hogy a mostani kormány tette meg az első igazán jelentős lépést e téren a közalkalmazottak bérének 50 százalékos emelésével.
A miniszterelnök fontosnak nevezte a lakosságnak a csatlakozás előnyeiről és kihívásairól való részletes tájékoztatását.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország egy olyan Európai Unióhoz akar csatlakozni, amelyben a magyar identitás erősödik, és amelyben egyenrangú partnere lesz a többi tagállamnak.

Kovács László, Németh Imre
Kovács László külügyminiszter szerint az Európai Unióhoz nem lehet jól vagy rosszul csatlakozni, csak jól, jobban vagy legjobban. Úgy fogalmazott: semmi oka nincs feltételezni, hogy Magyarország lesz az az egyetlen szerencsétlen állam, amely úgy integrálódik, hogy a csatlakozás után rosszabb lesz a helyzete, mint azelőtt volt. Hozzátette, egyetlen ország tekintetében sincs erre példa.
Az uniós tárgyalások még hátralévő szakasza kapcsán Kovács László célként jelölte meg, hogy Magyarország egyenlő feltételekkel csatlakozzon az Európai Unióhoz, ne másodosztályú tag legyen, az ország nettó költségvetési pozíciói a csatlakozást követően jobbak legyenek, mint az integrációt megelőzően voltak.
A külügyminiszter kitért arra, hogy elegánsabb megoldásnak tartja, ha az integrációs népszavazás megelőzi a csatlakozási szerződés aláírását. Mint mondta, ebben az esetben a miniszterelnök úgy mehet fel a csatlakozási szerződést aláírni az athéni Akropoliszra, hogy zsebében nemcsak a töltőtoll, de a mandátum is ott lesz a szerződés szignálására.
Kovács László elismerte, hogy többféle nemzetközi példa is létezik. Ausztria példája, mint szavaiból kiderült, a kormány által támogatott megoldást igazolja.
Norvégia kapcsán elmondta, hogy ott a csatlakozási szerződés aláírását követte a referendum, ahol a norvég választók többsége nemet mondott. Véleménye szerint ez jelentős presztízsveszteséget okozott Norvégiának.
– Ezért is látom célszerűbbnek Ausztria és nem Norvégia példáját követni – mondta.
A tárgyalások lezárása kapcsán a még vitás kérdéseket számba véve Kovács László közölte, az adózási fejezet lezárásánál szeretnék elérni, hogy Magyarország a dohányáruk esetében átmeneti időszak alkalmazásával emelhesse meg a jövedéki adó szintjét. E nélkül kár érné a magyar költségvetést, mivel a szomszédos Szlovákia 2008-ig kapott haladékot a jövedéki adó uniós szintre emelése tekintetében.
A bérfőzés kapcsán elmondta, hogy bár megegyezés még nincs, a tárgyalások 60 liternél tartanak, azaz ekkora mennyiségű szeszt lehetne az uniós csatlakozás után háztartásonként főzetni.
A külügyminiszter a hátralévő kérdések közül a versenyjog fejezetét nevezte a legbonyolultabbnak. Mint mondta, az a baj, hogy a többi csatlakozni kívánó ország Lengyelország kivételével már lezárta ezt a fejezetet. Magyarországon több mint negyven vállalat adókedvezményeit érinti ez a kérdés.
Hangsúlyozta, az adókedvezmények ügyében a kormány nagyon elszántan tárgyal egészen a koppenhágai csúcsértekezletig, a tárgyalások legvégéig.
A mezőgazdasági kvóták kapcsán elmondta: alapvető kérdés, hogy az unió a rendszerváltás előtti mezőgazdasági adatokat tekinti-e kiinduló pontnak, vagy az azt követő időszak statisztikáit.
A munkaerő-áramlással kapcsolatban Kovács László elmondta, az unió hétéves ajánlatot tett három szakaszra osztva, a kormány pedig azt szeretné, hogy nemzeti keretek között kétoldalú alapon szülessen megállapodás.
Jelezte, hogy a tagállamok közül néhány kedvező választ adott, a többség nem válaszolt, Németország és Ausztria pedig elzárkózott a magyar ajánlattól.
Németh Imre földművelésügyi miniszter úgy vélekedett, hogy az uniós csatlakozás a magyar mezőgazdaságnak óriási kihívás. Elmondta, hogy a mezőgazdasági fejezet 95 kérdése közül még 20 nyitott.
Beszámolt arról, hogy a kvóták ügyében az utóbbi időszakban történt előrehaladás.

Vezérszónokok
A frakciók vezérszónokai a EU-csatlakozás fontosságának megerősítése mellett hangsúlyozták, hogy a tárgyalások hátralévő időszakában mindent meg kell tenni azért: a támogatásokat illetően az unió által jelenleg kínáltaknál jobb feltételekkel léphessen az ország az EU-ba.
Horn Gyula (MSZP) kijelentette: az EU-nak nincs alternatívája. Mint megjegyezte, nincs olyan ország, amelyik vesztett volna a csatlakozással vagy amelyik ki akarna lépni.
Hozzátette, tény, hogy a csatlakozással Magyarország átruház bizonyos hatásköröket az EU-ra, az uniós döntésekben azonban egyenrangú partnerként vesz majd részt.
A volt miniszterelnök álláspontja szerint a csatlakozáshoz nyugalomra és együttműködésre van szükség. Közölte, elfogadhatatlan a csatlakozás támogatását feltételekhez kötni, nem szabad azt kitenni „a választási vereség okozta indulatoknak”, vélt vagy tényleges sérelmeknek.
– Kívánom, kérem, ha úgy tetszik követelem: egyszer már menjünk végig azon az úton, amit magunk választottunk. Ezért mi, a közélet szereplői felelősek vagyunk – fogalmazott Horn Gyula.
Szájer József (Fidesz) hangsúlyozta: csak egy erős, öntudatos, a saját érdekeinek érvényesítésére képes Magyarország tud az Európai Unió sikeres tagjává válni, képes a lehetőségeket kihasználni és a kihívásoknak megfelelni.
Hozzáfűzte, hogy a csatlakozási tárgyalásokon hatékony érdekérvényesítésre és nem simulékony politikára van szükség.
Jelezte: azt várják a kormánytól, hogy érje el az EU által jelenleg kínált csatlakozási feltételek javulását. Külön kiemelte a védzáradékot, amelyet kiváló zsarolási eszközként is alkalmazható, precedens nélküli büntetőzáradéknak nevezett.
A fideszes politikus közölte, örül annak, hogy koncepcióváltás fogalmazódott meg a szocialista párt részéről, s már nem a tagság mindenáron való elérése az egyetlen szempont az MSZP számára, hanem a beilleszkedés és a felzárkózás kategóriáiban is elkezdtek gondolkodni.
A magyar állampolgárok életszínvonalának felzárkóztatásáról, a mezőgazdasági termelők, a kis- és középvállalkozók segítéséről, a csatlakozásra való felkészítésükről szólva elmondta: nem várják azt, hogy a jelenlegi kormány folytassa az előző kormány által megkezdett programokat, de ezeken a területeken valódi előrelépést szeretnének látni.

Szent-Iványi István (SZDSZ) a mezőgazdasági támogatásokról szólva a legfontosabb célként arról beszélt, hogy az átmeneti időszak még ebben az uniós költségvetési ciklusban, legkésőbb 2006. december 31-ig érjen véget.
A pénzügyi befizetések kérdése kapcsán jelezte: helyeslik azt az álláspontot, miszerint amennyiben az EU-támogatások teljes összegét csupán 3-10 évnyi átmeneti időszak után kaphatják meg az új tagállamok, akkor a befizetési kötelezettségeikre is hasonló átmeneti időszaknak kell vonatkoznia.
A védzáradékról szólva hangsúlyozta, nem tartja helyesnek a hisztériakeltést ez ügyben. Fontosnak nevezte, hogy a védzáradék alkalmazási szabályait pontosítsák. Hozzátette: a védzáradék intézkedéseit csak a belső piac bizonyíthatóan rendkívül súlyos zavarai esetén lehet bevezetni, és meg kell teremteni a gyors jogorvoslati lehetőséget.
Közölte, múlt heti brüsszeli tárgyalásaik során azt a megnyugtató üzenetet kapták, hogy a belső piaci védzáradék elsősorban nem intézkedéssorozatot, hanem párbeszéd-intézményt jelent.
A pénzügyi támogatások, illetve a védzáradék ügyének taglalása mellett a szabad demokrata képviselő rámutatott: az EU-csatlakozás nem elsősorban a pénzről szól, hanem egy értékrend választásáról, illetve az európai egységfolyamatról, amely a kontinens békéjét, stabilitását, biztonságát szolgálja.
Kelemen András (MDF) aggodalmát fogalmazta meg a gazdaság csatlakozás utáni helyzetével, a mezőgazdaság elmaradásával, a jól képzett magyar szakemberek elvándorlásával kapcsolatban.
Kiemelte: a bővítéssel kapcsolatos „uniós tétovázás” időszaka lezárult, az új tagállamoknak azonban kisebb anyagi forrásokból kell majd felzárkózniuk, mint a korábbi csatlakozóknak. Emellett az EU-szabályozások miatt csökkeni fog a Magyarországra érkező külföldi tőke, s a humán erőforrást tekintve is problémát okozhat a többi tagállamban jellemző magasabb életszínvonal.
A mezőgazdasági támogatások kapcsán jelezte, ha a kormány nem képes jobb feltételeket kialkudni, akkor legalább azt kellene elérnie, hogy a gazdák a magyar költségvetésből is kaphassanak támogatást addig, amíg az uniós támogatások csak egy részére lesznek jogosultak.
Hozzátette ugyanakkor: ezek a gondok nem azt jelentik, hogy ne volna előnyös az ország számára a csatlakozás.
– Csupán a túlzott reményektől és a tétlen csodavárástól óvnék – fogalmazott Kelemen András.

Tabajdi Csaba (MSZP) hangsúlyozta, hogy a szocialisták számára már nem az Európai Unióhoz történő csatlakozás menetrendje, illetve a tagság kérdése a fontos, hanem a sikeres EU-tagság és a társadalom sikeres felkészítése.
Pozitívnak ítélte, hogy a magyarországi megkérdezettek 80 százaléka támogatja a csatlakozást, de csak 50 százalék mondja azt, hogy a lakosság felkészült rá.
Véleménye szerint az előző kormányzati ciklusban számos kérdésben elvesztegették az időt. Tabajdi Csaba fontosnak tartja a társadalom hiteles tájékoztatását. Óvott a túlzott várakozásoktól, mint fogalmazott, az Európai Unió nem jótevő, aki diplomatatáskában ideönti az eurót.
Varga Mihály (Fidesz) a 2003-as költségvetésről szólva – amelynek szerinte a felzárkózás költségvetésének kellene lennie – csalódottságának adott hangot amiatt: az 500 oldalas javaslatban mindössze egy oldal szól a csatlakozásról.
– A helyzet az, hogy az utolsó egy év a magyar gazdaság számára elvesztegetett év lesz – mondta a volt pénzügyminiszter.
Hozzátette, a kormány nem használja ki ezt az egy esztendőt a felzárkózás lehetőségére, ehelyett – szavai szerint – drámai, brutális mértékű megszorítás van a 2003-as költségvetésben.
Csepeli György, az informatikai tárca politikai államtitkára az SZDSZ időkeretének terhére elmondott felszólalásában kiemelte, az informatikai fejlesztés kulcsfontosságú a csatlakozás szempontjából.
Megfogalmazása szerint az információs társadalom ügye nem ismerhet ellenzéket és kormánypártokat, össznemzeti ügyről van szó.
Megjegyezte, hogy e terület törvényi szabályozásában az előző ciklusban előrelépés történt, például az egységes hírközlési törvény megalkotásával, az elektronikus aláírás bevezetésével.
Az államtitkár közlése szerint a világhálóra való kapcsolódás tekintetében nem áll jól Magyarország, mert a háztartások mindössze 6 százaléka rendelkezik internetes hozzáféréssel.
Herényi Károly (MDF) úgy vélte, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggésben a parlamenti pártok és a politikai élet felelős szereplői között már nincs nézetkülönbség, a vita a felkészülés módozataiban van.
Elmondása szerint a csatlakozás egy több, mint 80 esztendős nemzeti tragédia megoldását jelentheti, mert „Trianonnak és a mi sérelmeinknek más megoldását, mint ez egységesülő Európát, a demokrata fórum nehezen tudja elképzelni”.
Herényi Károly bírálta a 2003. évi költségvetést, amely szerinte nem a csatlakozást szolgálja, és helyteleníti, hogy a kormány az ellenzék jobbító javaslatait nem akarja befogadni.

Kósáné Kovács Magda (MSZP) az emberi jogok és az uniós csatlakozás kapcsolatáról beszélt.
– Európa kirekesztés nélküli világot épít és ilyet vár el tőlünk el – mondta. Hozzáfűzte: Magyarország egy ilyen elvi és jogi csomaggal gazdagíthatja Európát, amely mindannyiunk otthona lesz.
Őry Csaba (Fidesz) szerint összehangolt jövőbeni stratégia kell ahhoz, hogy a magyar polgároknak több előnyt és kevesebb kétséget jelentsen az EU-csatlakozás.
A kételyekről szólva megemlítette, hogy míg 1997-től folyamatosan emelkedtek a bruttó reálbérek, a jelenlegi pénzügyminiszter jövőre már az ideinél kisebb növekedést prognosztizál.
Az ellenzéki képviselő szerint egyszerűen nem igaz, amit a miniszterelnök mond és amely szerint 639 ezer ember bérét emelték 50 százalékkal. Utalt arra, hogy az átlagon belül 23,2-től 88,4 százalékig terjed az emelkedés aránya, és ezzel – mint mondta – az ellentmondásokat nem oldotta fel a kormány.
– A 2003-as költségvetési javaslat újabb kételyeket támaszt az európai uniós bérfelzárkóztatás szempontjából – fűzte hozzá Őry Csaba.
Lezsák Sándor (MDF) úgy vélte, Magyarország természetes törekvése bekerülni az unióba, ám nem bármi áron. Kiemelte: az utóbbi eset megalázó helyzetbe hozhatja az országot a csatlakozást követően.
Megemlítette, hogy a magyar gazdák igencsak elcsodálkoztak, amikor nemrég megtudták, az EU-ban tilos ételmaradékkal etetni a disznókat.
A szocialista Vastagh Pál arról beszélt, hogy az EU-ban a biztonsági kockázattól való félelem tapasztalható a csatlakozó országok igazságszolgáltatási szervezetei kapcsán, hiszen az új tagoknak a belépést követően azonnal és közvetlenül teljesíteniük kell az uniós jog alkalmazásához kötődő követelményeket.
– Magyarországon elsősorban a Legfelsőbb Bíróság túlterheltségét, a börtönök túlzsúfoltságát kell megszüntetni, valamint megoldani az adminisztratív-technikai feltételek biztosítását és emelni a szektor költségvetési támogatását – jelezte.
Utóbbiról megjegyezte, hogy a tervek szerint 2003-ban a bírósági szervezet 15 milliárd forinttal, az ügyészség pedig 4 milliárd forinttal kap többet a büdzséből, mint az idén.
Braun Márton (Fidesz) hangsúlyozta: pártja számára kiemelt, stratégiai feladat a kis- és középvállalkozások támogatása.
Nehezen érthetőnek nevezte, hogy a Medgyessy-kormány szektor- és versenysemleges vállalkozásfejlesztési politikát hirdetett, miközben – mint mondta – a kis- és közepes vállalkozások pozitív diszkriminációjára lenne szükség.
Lényegesnek tartja az ellenzéki képviselő, hogy olyan információs és tanácsadói rendszert hozzanak létre, amely az uniós követelményekről, forrásokról, azok elérhetőségéről tájékoztatná a magyar vállalkozókat.
Szanyi Tibor (MSZP), a földművelésügyi tárca államtitkára kiemelte: a közvetlen kifizetések rendszere csak az egyik komponense az unió mezőgazdasági támogatásainak, nem szabad túlhangsúlyozni azt.
– A kvótatárgyalások tekintetében a legfontosabb kérdésekben látjuk a fényt az alagút végén, az EU jelentős engedményekre kényszerült a mi javunkra – közölte Szanyi Tibor.
Az átmeneti időszak kérdésében hangsúlyozta, hogy a kormány a 3 éven felüli terjedelmet nem tudja elfogadni.
A képviselő említést tett arról, hogy a mezőgazdaság tavalyi és idei 200 milliárd forintos költségvetési támogatása jövőre 235 milliárdra nő, 2004-re pedig az uniós támogatásokkal együtt összesen 350 milliárd forintra emelkedhet ez az összeg.
A fideszes Glattfelder Béla bizodalmát fejezte ki abban a kérdésben, hogy a magyar mezőgazdaság a csatlakozás nyertese lesz.
Ehhez azonban szerinte elengedhetetlen, hogy az unióban is alapként működő családi gazdaságokat ne gyengítse, hanem tovább erősítse a kormány.
Szanyi Tibortól eltérően Glattfelder Béla azt mondta, hogy a mezőgazdaságnak jövőre kevesebb pénz jut a költségvetésből.
A közvetlen kifizetések kapcsán az ellenzéki képviselő megjegyezte: ragaszkodni kell a polgári kormány által korábban rögzített állásponthoz, amely szerint a magyar gazdák számára már a csatlakozást követően elérhetővé kell tenni a pénzösszegekhez való 100 százalékos hozzáférést.
– Gazdáink e nélkül másodrangú uniós polgárok lesznek – vélte Glattfelder Béla.