November 13.: Parlamenti összefoglaló (2.)

Fidelitas: Kárpótlást Csenobil magyar áldozatainak – Szabotál a belügyminiszter – Alkotmánymódosítás: megkezdődött a vita – Az MSZP ''bizalmas'', régi európai kapcsolatai – Bizottságok a költségvetésről

Fidelitas: Kárpótlást Csenobil magyar áldozatainak

A Fidelitas parlamenti képviselői országgyűlési határozati javaslatot terjesztenek a Ház elé a csernobili atomkatasztrófa magyar áldozatainak kárpótlásáról. Erről Szíjjártó Péter és Nyitrai Zsolt (Fidesz) beszélt szerdán a Fidelitas parlamenti sajtótájékoztatóján.

A határozati javaslat szerint, az Országgyűlés – elismerve a magyar államnak a csernobili katasztrófa magyar áldozataival szembeni felelősségét – felkéri a kormányt, hogy dolgozzon ki jövő március 31-ig törvényjavaslatot egy kárpótlási alap létrehozásáról.
Nyitrai Zsolt a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a magyar állam a katasztrófa idején és utána nem teljesítette az állampolgárokkal szembeni tájékoztatási kötelezettségét.

A határozati javaslatban arra is felkérnék a kormányt, hogy intézkedjen az áldozatok pontos számának meghatározásáról, és a felmérés eredményéről legkésőbb a törvényjavaslat benyújtásával egyidejűleg tájékoztassa a parlamentet. A sajtótájékoztatón kitértek arra is, hogy a határozati javaslattal rendezni kívánt ügyben már létezik jogerős bírósági ítélet, most is zajlanak ilyen ügyekkel kapcsolatos perek, ugyanakkor az állam szerepe és felelőssége még mindig nem tisztázott.

Szíjjártó Péter jelezte: találkozót kezdeményeznek Csehák Judit egészségügyi miniszterrel, hogy az országgyűlési határozat elfogadásához szükséges konszenzust biztosítani lehessen.

Szabotál a belügyminiszter

Lamperth Mónika tudatosan nem tárja nyilvánosság elé azon dokumentumokat, amelyek fényt derítenének a miniszterelnök titkosszolgálati múltjára – mondta Balogh László szerdai sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság vezetője bemutatta Kiszely Gábor és Székely Ádám könyvét, amely ízelítőt ad abból, hogy „mi történt a falakon túl”.

„Vádolom a belügyminiszter-asszonyt azzal, hogy tudatosan nem tárja a nyilvánosság elé azon dokumentumokat, amelyek fényt deríthetnének Medgyessy Péter szt-tiszti tevékenységének valós tartalmára” – mondta Balogh László szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a miniszterelnök számtalan fórumon elmondta, hogy támogatja a dokumentumok nyilvánosságra hozását, így felvetődik a kérdés: Lamperth Mónika vajon miért szabotálja a kormányfője szándékát.

A miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság vezetője emlékeztetett: több alkalommal feltette kérdéseit a kormányfőnek, ám egy ízben sem kapott választ azokra. „Megkérdőjeleződik, hogy érdemes-e feltenni konkrét kérdéseket, ha maszatolás a válasz” – fogalmazott. Balogh elmondta: a nyilvánosság a mai napig nem ismerheti a bizottság zárt üléseinek jegyzőkönyvét. „Megkerestem a házelnököt ebben az ügyben, azonban elutasítást kaptam” – mondta Balogh.

Alkotmánymódosítás: megkezdődött a vita

Magyarország történelmi pillanat előtt áll, amikor jogi értelemben is elfoglalhatja méltó helyét az egységes Európában, amelynek eddig is része volt kulturális és történelmi megközelítésben – hangoztatta Bárándy Péter az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás parlamenti vitájának megkezdésekor, szerdán.

Az igazságügy-miniszter megfogalmazása szerint Magyarország számára megnyílik a lehetőség arra, hogy csatlakozzon a világ egyik legerősebb államközösségéhez. Bárándy Péter rámutatott arra, hogy a kormánynak bizonyos dolgokban határozott álláspontja van, ahonnan – mint mondta – valószínűleg nagyon nehéz elmozdítani. Az alkotmánymódosítás általános vitájában az MSZP vezérszónoka, Vastagh Pál történelmi fontosságúnak nevezte az EU-csatlakozást és szorgalmazta a javaslat konszenzussal történő elfogadását, Szájer József (Fidesz) viszont közölte: a nemzeti érdekek szempontjainak figyelembe vétele nélkül nem lehet módosítani az alkotmányt, ezért több ponton változtatni szükséges az előterjesztésen.

Vastagh Pál kiemelte: senki nem akarja jobban csorbítani az ország szuverenitásának teljességét annál, mint amit az EU-csatlakozás megkövetel. A Fidesz vezérszónoka ezzel szemben elfogadhatatlannak nevezte, hogy – mint mondta – az előterjesztés szövege alapján az EU-jogból kellene levezetni Magyarország alkotmányát és teljes jogrendszerét, nem pedig fordítva.

Vastagh Pál és Szájer József egyaránt jelezte: pártjuk kész a kompromisszumra és a konszenzusra az EU-belépéshez szükséges és kétharmados szavazattöbbséget igénylő alkotmánymódosítás elfogadása érdekében.

A szabad demokraták számára minden megoldás elfogadható, amely az alkotmány módosításához vezet annak érdekében, hogy Magyarország mihamarabb az Európai Unió tagja lehessen. Erről Eörsi Mátyás (SZDSZ) véleménye szerint minden javaslatot meg kell vitatni és kompromisszumra kell törekedni, ha nem kifogásként, feltételként fogalmazódnak meg.

Dávid Ibolya (MDF) bírálta a beterjesztett javaslat színvonalát. Úgy vélekedett, hogy az igazságügyi tárca kapkodásához a kormánypártok nyomásgyakorlása is hozzájárult.

Az MSZP ''bizalmas'', régi európai kapcsolatai

Az MSZP álláspontja szerint az európai uniós csatlakozásig a mezőgazdaság, a vállalkozók, valamennyi térség és az egyes emberek felkészítése a négy legfontosabb feladat. Lendvai Ildikó, a szocialisták parlamenti képviselőcsoportjának vezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: folytatni kell az egyeztetést az alkotmánymódosításról, ugyanúgy, mint a négypárti kampányt, és a képviselőknek saját körzetükben kell tájékoztatniuk választóikat a csatlakozás következményeiről. A szocialista politikus örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy közeledik a kormánypártok és az ellenzék álláspontja az élet- és bérszínvonal felzárkóztatása kérdésében. Jelezte: a felzárkóztatás célja a csatlakozásnak.

Kovács László pártelnök szerint az EU-csatlakozásról szóló parlamenti vitanapon a kormánypártok konszenzusra törekedtek, ám az ellenzék részéről néhányan a konfrontációra tettek kísérletet. Hozzátette: a vitanap – bár az érdeklődés csekély volt – elérte célját.

- Semmiféle tárgyalás nem kezdődött a védzáradékról. Azt mondani, hogy romlottak a pozícióink egy még el sem kezdődött tárgyaláson, körülbelül olyan dolog, mintha – hogy a Fidesz is értse – egy futballcsapatnak azt mondanánk, mikor még az öltözőben ül, hogy egyre kisebb a győzelmük esélye – mondta Kovács László. A pártelnök reagált arra az ellenzéki véleményre, mely szerint ma azok is az EU-csatlakozás hívei, akik korábban a Varsói Szerződés és a KGST elkötelezettjei voltak.

Közölte: 1982-ben már létezett rendszeres, „bizalmas érintkezés” az Európai Gazdasági Közösség nemzetközi kapcsolatokért felelős biztosával. 1985-ben kormányzati szintű tárgyalások folytak, 1988-ban pedig megállapodás született a diplomáciai kapcsolatok felvételéről az Európai Közösségekkel. Kérdésre válaszolva az MSZP elnöke elmondta: a szocialista párt is kampányba kezd a csatlakozásról a lakosság informálása, tájékoztatása érdekében.


Emberi jogi bizottság – paksi romák

Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága szerdai ülésén áttekintette az októberi kisebbségi önkormányzati választások tapasztalatait és tárgyalt a paksi romák helyzetéről is. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman szerint előreláthatóak voltak a választási anomáliák, de senki nem tett semmit azok megelőzésére. Hozzátette: az ügyet nagyfokú közöny vette körül. Teleki László, a Miniszterelnöki Hivatal romaügyekért felelős politikai államtitkára arról szólt, az egyik fő célnak e visszás helyzet rendezését tekintik, Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, a tapasztalatok szerint a törvénymódosítást a ciklus első két évében kell végrehajtani, mivel később nincs esély rá.

A paksi romák helyzetével kapcsolatban Teleki László egyebek mellett arról beszélt, hogy a legutóbbi bizottsági meghallgatás óta megállapodásra jutott a település polgármesterével arról: december 31-ig rendezik a Bedő-tanyai cigányok helyzetét; az érintetteknek építési telket vagy önkormányzati bérlakást biztosít a helyhatóság.

Az államtitkár arra hívta fel egy képviselői kérdésre válaszolva a figyelmet, hogy jelentősen megváltoztak a költségvetés romákra fordítható tételeinek sarokszámai: az előző évek mintegy 300 milliós összegéhez képest 1,1 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány. A fideszes Varga József ezzel szemben úgy nyilatkozott: az előző kormány ugyanekkora forrásokat biztosított a romaügyek kezelésére, csak azt nem a közalapítványon keresztül tette. Kijelentette, hogy ha a romák foglalkoztatásának kérdése nem oldódik meg, az veszélyeztetheti Magyarország uniós csatlakozását, miközben nem lesz garancia arra, hogy a cigányok az ország határain belül találhatnak munkát.

Bizottságok a költségvetésről

Az Országgyűlés Szociális és Családügyi Bizottsága a 2003. költségvetésről szóló törvényjavaslatot a kormánypárti képviselők támogatásával – az ellenzéki politikusok ellenszavazata mellett – általános vitára alkalmasnak találta szerdai ülésén. Az előterjesztés jövőre 8,4 százalékos nyugdíjemeléssel számol. A javaslat szerint jövő novemberben az egyhavi járadék 25 százalékát kapnák a jogosultak, a 13 havi nyugdíj bevezetésének első lépéseként.

Az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottsága 11 igen és 10 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a 2003. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot szerdai ülésén. Stark Antal, az oktatási tárca gazdasági helyettes államtitkára a javaslatot ismertetve elmondta: a minisztérium a jövő évben várhatóan 272,9 milliárd forintból gazdálkodhat. A felsőoktatási intézmények támogatása 50 százalékkal nő, amiből 35 százalék a béremelés finanszírozása.

Pokorni Zoltán (Fidesz) alelnök szerint a jövő évi költségvetés nem garantálja a szeptemberi béremelés szinten tartását, így megindul annak értékvesztése; eközben az állami csúcsvezetők keresete 100-106 százalékkal bővül. Megjegyezte, a pedagógusok jelentős része jövőre átcsúszik a legmagasabb adósávba. Pokorni kijelentette: a pedagógusok és a Fidesz is azt szeretné, ha a bérek januártól tovább emelkednének, vagy legalább szinten tartásuk megvalósulna.

Kitért arra, nem látható, mi az indoka annak, hogy a javaslat kiemelte a közoktatási törvény átfogó módosításából az óraszám-mérséklés kérdését. Kifogásolta, hogy a csökkentés úgy került a törvényjavaslatba, hogy az Országos Köznevelési Tanács és a szakmai szervezetek nem tárgyaltak róla.

Pánczél Károly (Fidesz) blöffnek és nadrágszíj-költségvetésnek minősítette a jövő évi büdzsét. Mint mondta, ennek nem látja az indokát, hiszen a magyar gazdaság nincs rossz helyzetben. Rámutatott: jövőre nem nő a tanulási nehézségekkel küzdők, az intézményfenntartó társulások, köztük a kistelepülések, valamint a gyermek-, ifjúsági és szabadidősport tevékenységek támogatása sem.

Szabados Tamás (MSZP) elnök arról beszélt, hogy a mostani költségvetés az oktatás szempontjából összehasonlíthatatlanul jobb az elmúlt évek büdzséihez képest.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága szerdai ülésén a kormányoldal igenlő és az ellenzéki képviselők nemleges szavazataival 12 igen, 10 nem arányban általános vitára alkalmasnak ítélte a jövő évi költségvetést. Az ellenzéki képviselők a költségvetés agrárfejezetét elfogadhatatlannak tartották, mivel szerintük az nem biztosít elegendő forrást az uniós csatlakozást megelőző évben a mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára.