Négypárti egyeztetés a médiatörvényről
A médiatörvénynek kétharmados többséggel kell megszilárdítania a közszolgálati médiumok pénzügyi függetlenségét – jelentette ki újságírók előtt Újhelyi István, az MSZP médiapolitikusa a törvényről szóló négypárti egyeztetést követően, kedden Budapesten. Közlése szerint véglegesen kikerülne a törvényből az üzemben tartási díj. Hozzátette: ehelyett jövőre 391,8 millió forinttal nagyobb összeggel gazdálkodhatnának a közszolgálati televíziók. Az egyeztetésről szólva elmondta, azon a Fidesz képviselője, Szalai Annamária kivételével minden párt politikusai megjelentek, és a jövő héten kedden folytatják munkájukat.
A négypárti egyeztetést a kormánypártok a múlt héten kezdeményezték a közszolgálati médiumok finanszírozásával összefüggő törvénymódosítás végett. Újhelyi István korábbi nyilatkozata szerint amennyiben konszenzus van a pártok között e kérdésben, a költségvetési törvény elfogadásával egy időben lehetőség lesz a médiatörvény ez irányú módosítására.
Szalai Annamária azt mondta: nem egyeztetés történt, hanem rosszul összehívott bizottsági ülés. Véleménye szerint nem egyeztetést kell tartani a költségvetés benyújtása után, hanem meg kell szüntetni azt az alkotmányellenes állapotot, ami alapján „a közszolgálati médiumok kiszolgáltatottak a kormánypártoknak”.
Költségvetési vita
Lamperth Mónika MSZP-s képviselő, belügyminiszter szerint az önkormányzatok jövő évi költségvetésben elkülönített támogatása a saját bevételek mellett elegendő a közalkalmazotti béremelés fedezetére, több fideszes hozzászóló viszont úgy vélte, az elégtelen források miatt közel 700 települési önkormányzat működése kerülhet veszélybe jövőre. Erről az Országgyűlés keddi ülésnapján esett szó, a 2003. évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának folytatásában. Lamperth Mónika kiemelte: a helyi önkormányzatok támogatása a legnagyobb súlyú tétel a Belügyminisztérium jövő évi büdzséjében.
Kitért arra, a recesszió, az államháztartás helyzete miatt minden cél nem teljesíthető, ennek ellenére 2400 milliárd forintot meghaladó összegből gazdálkodhatnak jövőre az önkormányzatok. – A béremelés fedezetére vonatkozó 282 milliárd forintos pluszkiadás a normatív támogatással, valamint az szja helyben maradó hányadának duplájára emelésével és a gépjárműadó 100 százalékának biztosításával megoldható – közölte a belügyminiszter. Hozzátette: 70 milliárd forint szabad forrás marad az önkormányzatoknál.
Elismerte, hogy egyes körzetekben és településtípusoknál jövőre forráshiány keletkezhet, ezt azonban szerinte kiegyenlítő mechanizmusokkal rendezni lehet. Elmondta, 40 milliárd forintos fejlesztési többlettámogatás jut az önkormányzatoknak. Lamperth Mónika arról is beszélt, hogy 4,5 ezerről 8 ezerre nőhet jövőre a költségvetési forrásból támogatott bérlakások száma, a határőrség számára pedig – 600 milliós növekedéssel – 4 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Kétperces reagálásokban több fideszes képviselő – Tóth Imre, Babák Mihály, Kovács Zoltán és Bóka István – hangoztatta: a béremeléshez szükséges 240 milliárd forintos teherhez képest mindössze 117 milliárdot különítettek el a büdzsében, emiatt az önkormányzatok és a rendőrség a költségvetés legnagyobb vesztese. Utaltak arra is, hogy a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is elégedetlenségét fejezte ki a büdzsében szereplő számok kapcsán.
Tállai András (Fidesz) szintén kevesellte az önkormányzatok támogatására biztosított összeget. Felszólalásában a költségvetést osztogató, takargató és megszorító részre bontotta. Az osztogatás kapcsán elmondta: a közszférában történt béremelés 320 milliárdos költségét az Orbán-kormány megtakarításait igénybe véve úgy hajtja végre a kormány, hogy több százezer ember nem is részesül a beígért 50 százalékos emelésben. A takargatásról szólva megjegyezte, hogy jelentősen csökken az állami beruházások volumene, valamint a turisztikai támogatás és a kis- és középvállalkozások segítése. Bírálta a képviselő, hogy jelentős mértékben emelik a miniszterek és államtitkárok bérét. Szólt Tállai András a szerinte megszorító lépésekről is, amelyek közül kiemelte, hogy a büdzsé makroszámai, a tervezett infláció, energiaárak, illetékek nem tarthatóak, akárcsak – fűzte hozzá – a 4,5 százalékos gazdasági növekedés sem.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter az egyensúlytalanság felszámolásának, az átláthatóság növelésének szükségességéről beszélt. Kiemelte a kis- és középvállalkozások tisztességes versenyét, a közlekedési infrastruktúra és az EU-csatlakozásra történő felkészülés fontosságát. – A gazdasági tárca jelentős növekedéssel számolhat, hiszen a 236 milliárd forintos támogatási főösszeg közel 36 százalékkal több az idei évre kalkulálható 173 milliárdnál – mondta Csillag István az SZDSZ időkeretének terhére elhangzott felszólalásában.
Utalt arra, hogy a költségvetésben a helyükre kerülnek azok a kérdések, amelyek eddig a büdzsén kívül voltak kezelve. A miniszter értékelése szerint a tárcához tartozó 48 intézmény működése, EU-felkészülése megoldható az ideihez képest 2,3 milliárd forintos többlettámogatással. Elmondta: központi forrásból ugyan csak az ideinél kevesebb, 4,6 milliárd forint fordítható közvetlenül beruházásokra, ám a vasútfejlesztésre és útépítésre használható, az ISPA-támogatásokat kiegészítő társfinanszírozással együtt a támogatási összeg mégis 7 milliárddal több a 2002-es 39 milliárdnál.
Csillag István kiemelte, gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztésre közel 79,4 milliárd forint áll jövőre rendelkezésre, és mindez – fűzte hozzá – versenyeztetéssel és közbeszerzéssel érhető el. Szólt a gazdasági és közlekedési miniszter a MÁV-ról, amely a tervek szerint kétéves program keretében szabadul meg jelenlegi feszült pénzügyi helyzetétől, és éri el az EU által elvárt szintet. – A Magyar Fejlesztési Bank a mostani rendkívül vegyes kereskedés helyett valóságos fejlesztési banki funkciókat fog betölteni – fogalmazott Csillag István.
Sisák Imre (MDF) szerint a beterjesztett büdzsé nem tartalmaz lépéseket a népességfogyás megállítása érdekében. Kifogásolta az ellenzéki képviselő, hogy reálértéken csak 8 százalékkal nő a családi és gyermektámogatások összege, a gyes pedig csupán 4000 forinttal. A gyed kiterjesztését a gyermek 3 éves koráig szintén olyan kiemelt fontosságú társadalmi igénynek nevezte Sisák Imre, amelynek elérése érdekében az MDF módosító javaslatokat fog benyújtani.
Baráth Etele (MSZP) az uniós csatlakozásra való felkészülés költségvetési terheiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy Magyarország komoly hátrányban van a felkészülésben, ezért ez a feladat jelentős terhet jelent a jövő évi költségvetésre nézve. A kormánypárti képviselő, aki a nemzeti fejlesztési terv elkészítéséért felelős politikai államtitkár a Miniszterelnöki Hivatalban, rámutatott arra, hogy 2004-ben mintegy 240 millió euró támogatásban részesülhet az ország, aminek igénybevételéhez elő kell teremteni a vele azonos összegű társfinanszírozás hazai forrását. Utalt arra is, hogy a következő években megvalósuló fejlesztésekhez igénybe vehető EU-támogatások tervezése, előkészítése is a jövő évben fog többletkiadásokat jelenteni.
Rogán Antal (Fidesz) a kormány privatizációs elképzeléseiről beszélt. Kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetési javaslatban nem jelennek meg a tervezett privatizációkból származó bevételek. Úgy vélte, hogy ez a költségvetés bújtatott tartalékát fogja majd képezni, és a kormány az államháztartási hiány fedezésére kívánja fordítani. A képviselő nehezményezte azt is, hogy a kormány szabad utat kíván engedni az orosz tőke magyarországi befektetései előtt. Mint mondta, ezzel lehetővé teszik, hogy az orosz tőke gazdasági, majd politikai befolyást szerezzen Magyarországon. Felvetette, hogy az orosz befolyásnak azért enged a kormány szabad utat, mert esetleg mégis Moszkvában vannak a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjával kapcsolatos, a Belügyminisztériumból hiányzó iratok másolatai.
Rogán Antal felszólalása heves vitát váltott ki. Veres János (MSZP) határozottan visszautasította a fideszes képviselőnek a miniszterelnökkel kapcsolatos felvetését. Szalay Gábor (SZDSZ) leszögezte: szó sincs arról, hogy az orosz befektetőket előnyhöz kívánná a kormány juttatni. Hozzátette, nincs azonban mód arra, hogy valamely vállalkozói csoportot diszkrimináljanak, azaz kizárjanak a pályázás lehetőségéből. Több kormánypárti képviselő rámutatott arra, hogy az elmúlt 12 év alatt komoly változások mentek végbe a világpolitikában, változott például az Egyesült Államok Oroszország-politikája is.
Fideszes képviselők ugyanakkor attól óvták a kormányt, hogy „elkótyavetyélje” az állami vagyont. Karsai Péter (MDF) a Honvédelmi Minisztérium költségvetését elfogadhatatlannak nevezte. Jelezte, hiányzik az előterjesztésből a rádiótender fedezete. Hozzátette, hogy nem lát fedezetet az önkéntes haderőre való áttérésre sem. Kifogásolta, hogy a kormány választási ígéretei teljesítése érdekében fel kívánja gyorsítani az önkéntes haderőre való áttérést, az ehhez szükséges anyagi forrásokat viszont nem tudja biztosítani. Hangot adott azon félelmének, hogy ennek fedezetét a kormány a katonák élet- és munkakörülményei kárára fogja előteremteni. Bírálta, hogy jövőre csökkenni fog a laktanya-rekonstrukcióra fordítandó támogatás. Indokolatlannak nevezte, hogy a tárca a Gripen-gépek bérletének esetében a szerződésben foglaltakon túlmenő kiadásokat tervez.
Tóth András (MSZP) a nemzetbiztonsági szolgálatok jövő évi költségvetési támogatását elegendőnek találta. A szocialista képviselő, aki a Miniszterelnöki Hivatal polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő politikai államtitkára, úgy vélekedett, hogy a költségvetési javaslatban megvan a fedezete a szolgálatok működésének, az új feladatok ellátásának finanszírozása pedig átcsoportosításokkal biztosítható lesz. Leszögezte, hogy a szolgálatok pozíciója a jövő évi költségvetésben nem romlik az ideihez képest. Úgy értékelte: a kormány állja a szavát és kiemelten kezeli a nemzetbiztonság kérdését.
Mátrai Márta (Fidesz) a költségvetés kapcsán úgy fogalmazott: az országépítés programja helyett a leépítés programját valósítja meg a javaslat. Kifogásolta, hogy az egészségügyi és szociális ágazat tételei nem különülnek el a költségvetésen belül. Kifejtette, a szociális ágazat intézményeinek működőképessége kerülhet veszélybe, szavai szerint ugyanis a közalkalmazotti béremelés tekintetében a jövő évi bérkifizetéseknek csak a 60 százalékát építették be a büdzsébe; a javaslat nem jelöl meg forrásokat az ágazati fejlesztésekre és a dologi kiadásokra sem. Kitért arra: a nyugdíjasoknak juttatandó 13. havi járadékot inkább 53. hetinek kellene nevezni, hiszen a teljes havi juttatásnak csak az egynegyedét teszi majd ki 2003-ban. Bírálta, a kormányzat nem jelölt meg forrásokat a szociális intézmények rekonstrukciójára, a megkezdett családpolitikai intézkedésekre és a szociális üdültetések finanszírozására. Jelezte, hogy a javaslatban nem szerepel a középiskolai végzettséggel ingyenesen megszerezhető nyelvvizsga és a számítógép-kezelői alapvizsga költségvetési vonzata sem. Mátrai Márta elmondta: a nyugdíjminimum és az átlagnyugdíj európai uniós szintre való emelését két lépcsőben kellene elvégezni, ennek első ütemét már a jövő évi költségvetésnek is tartalmaznia kellene.
Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára közölte: a tárcánál 8,4 milliárd forint van elkülönítve többek között a szociális üdültetésekre, családpolitikai intézkedések végrehajtására. A fogyatékosok támogatására 700 millió forintot szán a tárca, az ezzel foglalkozó szolgálatok azonban ezen felül normatív támogatást kapnak munkájuk ellátására. Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy a nyelvvizsgák biztosítására szánt keret a szaktárca idegen nyelvi programjának fejezetében van feltüntetve.
Kovács Zoltán (Fidesz) a nemzetbiztonsági szolgálatok finanszírozása kapcsán elmondta: az elmúlt évekhez képest a szolgálatoknak juttatott források összege stagnál. Tóth Imre fideszes képviselő az önkormányzatoktól elvett gázközmű-vagyon kapcsán vetette fel: ennek ellenértékét készpénzben, és egy összegben kellene visszaadni, hiszen a vagyontól is hirtelen kellett megválniuk a településeknek. Martonosi György (Fidesz) az M5-ös autópálya továbbépítésére és az ott kialakítandó matricás ellenőrző rendszer bevezetésére szánt tételeket hiányolta a 2003-as költségvetésből.
Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára több ellenzéki felszólalás kapcsán megjegyezte, hogy a kormány programja nem a jövő évre, hanem a négyéves ciklus időtartamára született. A 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban elmondta: a juttatást fokozatosan vezeti be a kormány, 2003-ban egyheti többletjáradékot, 2006-ban pedig már egy teljes havi nyugdíjat kapnának a jogosultak.Nagy vitát váltott ki Fodor Gábor hozzászólása az egyházak finanszírozásáról. Az SZDSZ-es képviselő úgy vélekedett, az Orbán-kormány „áterőszakolt” az egyházak finanszírozásával kapcsolatban egy törvénysértő megoldást, amely 2003. január 1-jétől lépne életbe: e megoldás szerint az egyházak a népszámlálási adatok alapján kapnák költségvetési támogatásukat. Leszögezte, hogy a törvény szerint a népszámlálási adatokat csak statisztikák készítéséhez lehet felhasználni, az nem lehet az egyház-finanszírozás alapja. Azt is bírálta, hogy a népszámlálás során a polgárokat nem tájékoztatták arról, hogy mihez használják majd fel arra a kérdésre adott válaszaikat, hogy melyik egyház, felekezet hívei. A képviselő jelezte, a szabad demokraták módosító javaslatot nyújtanak be a költségvetéshez annak érdekében, hogy az egyház-finanszírozás alapját ne a népszámlálási adatok határozzák meg, hanem a jelenlegi gyakorlat szerint a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlása.
A szabad demokraták indítványát mind a Fidesz, mind az MDF képviselői élesen támadták. Turi-Kovács Béla és Szijjártó Péter (Fidesz) is egyértelműen a katolikus egyház elleni támadásnak minősítette az indítványt. Mint elhangzott, a katolikus egyháznak nagyon sok nyugdíjas és egyetemi hallgató, illetve főiskolás híve van, aki nem fizet személyi jövedelemadót, így nem is ajánlhatja fel annak egy százalékát.
Pokorni Zoltán (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy egy szegény nyugdíjas hite éppoly értékes, mint egy belvárosi vállalkozóé, és ezt figyelembe kell venni a támogatási rendszer kidolgozásánál. Álláspontja szerint a személyi jövedelemadó-alapú egyház-finanszírozási rendszert nem lehet egyedüli hiteles támogatási rendszernek tekinteni.
Szalay Gábor (SZDSZ), a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára az útépítésekről szólva leszögezte: a kormány átlátható és korrekt módon kívánja az autópálya-építéseket finanszírozni, úgy, hogy az bizalmat keltsen, lehetővé tegye uniós források bevonását, illetve külső hitelek bekapcsolását. Elmondta, hogy az eredeti tervek alapján folytatódik a 38 elkerülő-, bekötő- és összekötőút építése, valamint az M30-as autópálya Miskolcig történő kiépítése. Új beruházásként indítják el az M0-ás körgyűrű keleti, a 4-es főút Vecsést és Üllőt elkerülő szakaszának építését. Elhangzott, hogy 2003-ban kerül sor többek között az M3-as Polgár-Görbeháza, az M7-es Balatonszárszó-Ordacsehi és Becsehely-Letenye közötti szakaszának építése és más projektek előkészítése.
Az autópálya-építésekkel kapcsolatban ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy nem látják a beígért gyorsforgalmiút-építés fedezetét a költségvetési javaslatban. Kétségüknek adtak hangot, hogy a kormánynak sikerül a ciklus végéig teljesítenie vállalásait e területen. Figyelmeztettek arra, hogy az M7-es autópálya fizetőssé tétele az alsóbbrendű utak forgalmának növekedéséhez vezet majd, ami elkerülő utak építését tenné szükségessé.
Kormánypárti képviselők ezzel szemben azt vetették az ellenzék szemére, hogy az ő kormányzásuk idején sem volt számottevő haladás e területen, és kifogásuknak adtak hangot az útépítéssel megbízott cégek teljesítménye kapcsán is. Rámutattak arra, hogy a költségvetés jelentős hiánya is kedvezőtlenül érinti az útfejlesztések ügyét.
Szalay Gábor gazdasági minisztériumi államtitkár leszögezte, hogy maga sem elégedett tárcája tervezett költségvetésével, és – mint mások – elégedetlen a magyarországi úthelyzettel. Hozzátette, hogy megpróbálnak újabb forrásokat szerezni, de ha nem sikerül, a minisztériumnak nyújtott támogatásból az általa korábban ismertetett fejlesztéseket lehet csak végrehajtani. Hangsúlyozta, hogy a kormány tárgyalásokat folytat, arra törekszik, hogy megállapodás útján csökkenjen az M5-ös díja, és folytatódjon a sztráda továbbépítése. Mint mondta, nem hibáztatja az előző kormányt, amiért nem sikerült megállapodást elérnie, de ő is türelmet kér az ellenzéktől.
Wiener György (MSZP) a nemzetközi előrejelzések alapján indokoltnak nevezte a kormány viszonylagos optimizmusát a gazdasági növekedés várható ütemével kapcsolatban. A képviselő szerint a reálbérek 6-7 százalékkal növekedhetnek jövőre, szemben az ellenzék által prognosztizált 3 százalékos bruttó emelkedéssel. Elismerte ugyanakkor, hogy ez az emelkedés jórészt a közszféra idei 50 százalékos keresetnövekedése áthúzódó hatásának lesz köszönhető. Az önkormányzatokról szólva úgy vélte, hogy számos szűk esztendő után most nyílik lehetőség e terület helyzetének javítására. Hangsúlyozta, az önkormányzatok összbevételeinek reálértéke soha nem látott mértékben fog jövőre növekedni.
László Csaba pénzügyminiszter az önkormányzatok támogatásáról kialakult vita során bejelentette: a PM szakértői dolgoznak egy olyan módosító javaslaton, amely lehetővé teszi, hogy minden településre eljuthasson a közalkalmazotti béremelés fedezete.
Dancsó József (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a 4,5 százalékos tervezett gazdasági növekedés nem következik be – szerinte egyetlen gazdasági elemző sem ért egyet a kormány várakozásával -, akkor egy akár 1 százalékkal kisebb növekedés is 180 milliárd forintos hiányt okoz a költségvetésben. Simicskó István (Fidesz) szerint a honvédelmi költségvetésből bizonyossá válik: nincs jövőképe a honvédség vezetésének, nem akarják folytatni a 2000-ben megkezdett haderőreformot. Kitért arra, hogy a HM-büdzsében a honvédség részaránya az idei 62 százalékról 53,6 százalékra csökken, ugyanakkor a tárcánál és hivatalainál az egy főre jutó személyi juttatások 2,2-szeresét teszik ki a honvédségének. Kifogásolta a képviselő, hogy az 50 milliárd forintos költségvetési növekményből csak 6 milliárdot fordítanak fejlesztésekre. – A Gripen-vadászgépek bérleti díjának csak egyharmadát tervezik kifizetni 2003-ban, így legkevesebb 23 milliárd forint pótlásáról kell majd gondoskodni, és akkor a levegőben történő utántöltés költségeiről még nem is beszéltünk – mondta Simicskó István. Arra is kitért, hogy 6000-7000 új gépjárműre lenne szükség a honvédségben, ennek fedezete azonban szintén nem tükröződik a büdzséből. Simicskó István hangot adott gyanújának, hogy a HM háttérintézményei, gazdasági társaságai finanszírozására elkülönített 7,312 milliárd forintot nem csupán honvédelmi célokra fogják fordítani. – A védelmi képességek romlását készíti elő ez a törvényjavaslat – mondta az ellenzéki képviselő.
Karsai Péter (MDF) szintén az önkormányzatok várható gondjairól beszélt, és a csalódás költségvetésének nevezte az előterjesztést. Elmondta: nem szabad engedni, hogy az önkormányzatok esetleg a közvilágításon legyenek kénytelenek spórolni, és iskolákat óvodákkal összevonni a települések működőképessége érdekében.
Pokorni Zoltán (Fidesz) felszólalásában jelezte: a tárca költségvetésének emelkedése jórészt a közalkalmazotti béremelés jövő évi fedezetét biztosítja. Szavai szerint a módosító javaslatokban azt kell szorgalmazni, hogy a bérfedezetet kötött támogatásként, és ne a normatívába építve kapják meg az önkormányzatok. A pedagógusbérek emelése kapcsán a politikus elmondta: a kormány jelentős összeget használt fel erre, de jelentős lehetőségeket szalasztott el, hogy minőségi munkát elismerő béremelést valósítson meg. Jelezte: az oktatási normatívák nem azonos arányban nőnek az egyes intézménytípusokban, így az alsó tagozatok normatívája csak mintegy 25-30 százalékkal nő. A kistelepüléseket nem csak ez a rendelkezés hozza hátrányos helyzetbe, hanem az is, hogy a kiegészítő normatív támogatások összege nem emelkedett kellő mértékben. Szavai szerint a felsőoktatási beruházásokra szánt előirányzatok mintegy a felét adják az idei évinek. Utalt rá: a javaslatban nincs fedezet a felsőoktatási hallgatói létszám növelésére sem.
Hiller István, az oktatási tárca politikai államtitkára válaszában a minisztériuma szempontjából a lehetőségek költségvetésének nevezte a javaslatot. Szavai szerint jövőre folytatódnak mindazok a programok – többek között az Arany János-, vagy a Bursa Hungarica-program, valamint a diákhitel folyósítása – amelyek előnyöket jelentenek mindazok számára, akik az oktatásban érintettek.
Hankó Faragó Miklós (SZDSZ), az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: tárcája 45,7 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre, ez több, mint 9 milliárd forinttal haladja meg az előző évit. Kiemelte: már a parlament előtt van az a törvény, amely önálló költségvetés előterjesztésére jogosítaná fel az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot. Jelezte: lassan 180 százalékos a börtönök telítettsége, a tárca tervei között szerepel ennek megoldása. Szavai szerint ezt szolgálhatná a differenciáltabb büntetési tételek meghatározása, illetve a pártfogó felügyeleti rendszer továbbfejlesztése. Elmondta még: jövőre megkezdődik az úgynevezett nép ügyvédje intézményrendszer felállítása.
Lezsák Sándor (MDF) felszólalásában azt kifogásolta, hogy a szociálpolitikai feladatok ellátására a költségvetés nem tartalmaz önálló előirányzatokat, így a javaslatból nem derül ki többek között az, hogy mekkora lesz a mozgáskorlátozottak, a hajléktalanok, vagy az állami gondozásból kikerültek támogatására szánt keret. Megjegyezte: a költségvetés ezáltal átláthatatlan, és összehasonlíthatatlan a korábbiakkal. Úgy vélte: a szociális tárgyú kiadásokra összességében mintegy 20 százalékkal kevesebb forrás jut, ezért a kormánynak fel kellene tüntetnie, hogy melyek azok a csoportok, akiknek a támogatására jövőre kevesebb pénzt szán. A politikus a mentőszolgálatok működésével kapcsolatban kifejtette: az egészségügyi törvény a mentést és a szolgálat fenntartását állami feladatként határozza meg. Ezért a költségvetésben biztosítani kell a szolgálatok folyamatos, megfelelő színvonalú működésének feltételeit. A költségvetés bevételi oldaláról szólva úgy vélte: a javaslat irreális bevételi előirányzatokat mutat be.
Göncz Kinga, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára válaszában elmondta: a szociálpolitikai kiadások a jövő évi költségvetésben nem csökkennek a korábbi évhez képest. Hamarosan a Ház elé kerül a szociális törvény módosítása, amelyből kiderül, hogy például a fogyatékosok ellátása tekintetében jogkiterjesztés történik. Utalt rá: egyes támogató szolgálatok a központi költségvetésből kapják a működésükhöz szükséges forrásokat, így az nem terheli az önkormányzatokat. A hajléktalanellátás támogatásait is emelné a tárca, a területre pedig egy miniszteri biztost neveznek ki, az ellátás hatékony működésének kidolgozására. Az államtitkár közölte: a szociális és az egészségügyi ágazatban mindent összevetve jelentős előrelépést hoz a jövő évi költségvetés.
Gógl Árpád (Fidesz) elmondta: a rehabilitációs utókezelő és gondozó fekvőbeteg intézménycsoport finanszírozására fordított összeg mintegy két milliárd forinttal marad el az előző évi 10 milliárd forinttól. Hozzátette: az ezeket az intézményeket fenntartó önkormányzatok általában nem rendelkeznek nagy bevételekkel, ezért legalább a szinten tartási összeget biztosítania kellene a költségvetésnek. A szocialista Kránitz László a foglalkoztatás bővítéséről és a versenyképesség javításáról beszélt felszólalásában, majd kitért a közszférát jövőre jelentősen érintő bérfelzárkóztatási programra.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) megfogalmazása szerint a benyújtott törvényjavaslat kemény, megszorító, restriktív költségvetést tartalmaz, amelynek – mint mondta – minden ágazat a vesztese. A környezetvédelmi fejezet vonatkozásában leszögezte: nem lehet baj és hiba nélkül forrásokat elvonni a környezetvédelemtől. Hozzátette, hogy körülbelül 120-130 milliárd forintos ráfordítást igényelne az ivóvíz tekintetében az uniós normáknak történő megfelelés, ennek azonban nincs nyoma a költségvetési javaslatban. Szintén hiányolta az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben a 2003-2008 közötti időszakra előírt 400 milliárd forint arányos részét. Az előző kormány környezetvédelmi minisztere számon kérte Medgyessy Péter azon ígéretét, amely szerint 2003-ig minden településen megteremtik a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét. Turi-Kovács Béla sérelmezte továbbá, hogy a 300 milliárd forintot igénylő, Duna-Tisza-közi homokhátság vízpótlását megoldó változtatásokra csak 135 millió forintot különítettek el. Az ellenzéki politikus üdvözölte, hogy az Orbán-kormány által elért ISPA-támogatások magyar társfinanszírozása megjelenik a jövő évi büdzsében.
Világosi Gábor (SZDSZ) úgy vélte, hogy a rendészeti szervek – az előirányzott számok tükrében – jövőre működőképesek maradnak. Rámutatott, hogy a rendőrség bevételeit tartalmazó összeget az előző adathoz képest korrigálták. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az évről-évre emelkedő támogatások mellett komoly racionalizálásra és struktúraváltásra van szükség a rendőrség esetében. A szabad demokrata politikus szavai szerint „nagyjából megfelelő” a határőrség számára biztosított költségvetési támogatás.
Herényi Károly (MDF) leszögezte: nem tudja megnevezni a jövő évi költségvetés kedvezményezettjeit. Sérelmezte, hogy az elmúlt négy évben prioritásként kezelt, a nemzeti jövedelem majdnem tíz százalékát kitevő idegenforgalom nem kap megfelelő összegű támogatást. Rámutatott, hogy 27,5 milliárdról 19 milliárd forintra csökken az idegenforgalmi célú célelőirányzatok összege. Megjegyezte, hogy a Széchenyi-terv idegenforgalmi forrásai is elapadni látszanak. Herényi Károly kevesellte a Balaton térségének szánt támogatásokat is, és mint mondta: a csökkenő versenyképességet előidéző lépések drámai helyzetet okozhatnak. Kifogásolta, hogy a tó vízpótlásának forrásai sem szerepelnek a jövő évi költségvetésben. Herényi Károly szerint túl kevés pénz jut jövőre autópálya-építésre és kifogásolta azt is, hogy a kormány nem magyar építtetőkkel kíván építtetni.
Rózsa Endre (MSZP) az oktatási többletforrásokról szólt, kiemelve az oktatási fejkvóták és normatívák emelését. Papcsák Ferenc (Fidesz) úgy fogalmazott: semmi sem indokolja az állami vagyon értékesítését, „nincs privatizációs kényszer”. Az ellenzéki képviselő súlyos kérdésnek nevezte a Volán társaságok tervezett értékesítését is. Úgy vélte: szükséges az állami tulajdon fenntartása a Mol-ban. Pásztohy András (MSZP) a mezőgazdaság gondjainak enyhítését célzó korábbi döntéseket idézte fel, és az adókedvezményeket, illetve a versenyképességet növelő intézkedések között kitért a mezőgazdasági termelőket érintő előnyökre is.
Mézes Éva (SZDSZ) kijelentette: a kormány állja a szavát és betartja ígéreteit. Példaként említette az egészségügyi dolgozók béremelését, illetve a diplomás minimálbér bevezetését, amelyeknek – mint mondta – hiánytalanul megvan a fedezete a törvényjavaslatban. Rámutatott, hogy az egészségügy a jövő évi büdzsében prioritásként szerepel, és szólt a kórházak adósságállományának felszámolásáról, illetve a népegészségügyi program elindításáról. Martonosi György (Fidesz) a társadalmi szervezetek támogatásával kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat, és mint mondta: a civil szféra a jövő évi költségvetés egyik nagy vesztese.
Vitányi István (Fidesz) kifogásolta, hogy a jövő évi költségvetés szerint nem jut elegendő pénz az igazságügyi dolgozók bérének emelésére, és az ügyészségi épületek felújítására. Nehezményezte azt is, hogy a tervezet több területen befagyasztja a kiadásokat.
Kozma József (MSZP) hangsúlyozta: emelkedik a felsőoktatásra fordított összeg és az intézmények bevétele, ugyanakkor megjegyezte: a kutatási támogatásokban lesznek csökkentések. Megfogalmazása szerint a felsőoktatásban biztosítottak a normális munkavégzés feltételei, de „egy sor probléma megmarad”. A fideszes Dancsó József úgy vélte: a költségvetés nem előrelátó, nem takarékos, hanem megszorító. Az államadóssággal kapcsolatban azt mondta: komoly kamatkiadási megtakarítást kellene elérni, hogy jobban alakuljon az államadósság szerkezete, mert a jelenlegi formájában „agyonnyomja” a gazdaságot és a költségvetést.
Sós Tamás (MSZP) szerint korszerűsíteni kell az önkormányzati finanszírozási rendszert. Kiemelte, hogy a kistérségek és a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektet a költségvetés, és megfelelő a térség- és településfejlesztésre szánt célelőirányzat összege. A martinsalakos házak lakóinak kártalanításáról szólva elmondta: erre is különített el megfelelő összeget a büdzsé, vagyis a károsultak nem maradnak magukra, mert biztosítottak a kártalanítás feltételei. Hangsúlyozta: jobban kellene figyelni az árvíz elleni védekezésre, védművek és tározók létesítésére.
Gógl Árpád (Fidesz) azért bírálta a költségvetési javaslatot, mivel mind a tisztiorvosi szolgálat, mind a mentőszolgálat pénze jelentősen csökken, azaz „nem teljesül a kormány egy korábbi ígérete”. Az ellenzéki honatya úgy vélte: május táján pluszforrásokra lesz szüksége az egészségügynek.
Farkas Sándor (Fidesz) szerint a mezőgazdaságra fordított összeg nem elég az ágazat európai uniós felzárkóztatásához. Kifogásolta, hogy a költségvetés nem tartalmaz elkülönített támogatási forrást a családi gazdálkodásokra, illetve a kis- és középüzemekre. Megjegyezte, hogy a csatlakozással összefüggő intézményfejlesztésre és az agrárinformatikára sem jut elég pénz. Mint mondta: a 2003-as költségvetés csalódás az agrárium számára, mert „messze alulmúlja” a 2002-es büdzsét. A képviselő jelezte, hogy több módosító indítványt nyújt be az mezőgazdaság megfelelő finanszírozása érdekében.
téli olimpia 2026
A magyaroknak üzentek az olimpián az álmaikat beteljesítő belgák
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!