Napirend előtt
Hazugságpropagandával és politikai hajtóvadászattal vádolta Áder János (Fidesz) a kabinetet az előző kormányzati ciklust érintő rendőrségi eljárások kapcsán napirend előtti felszólalásában, kedden a parlamentben; Kiss Elemér kancelláriaminiszter visszautasította a vádakat.
– Fél éve folytatja a Medgyessy-kormány gátlástalan hazugságpropagandáját ellenfelei lejáratására, fél éve folytat a kormány hajtóvadászatot politikai ellenfelei likvidálására, és fél éve kényszeríti politikai megrendelések teljesítésére a rendőrséget és az adóhatóságot – fogalmazott Áder János.
Utalt arra: az előző kormány tevékenysége kapcsán indított vizsgálatok közül az utóbbi hónapokban több is azzal az eredménnyel zárult, hogy nem állapított meg törvénysértést. Úgy vélte, egyes rendőri akciók a politikai megfélemlítést szolgálják.
Szavai szerint a törvénytelen eszközökkel folytatott, alaptalan rágalmazásokra épülő eljárásokkal az állampolgárok figyelmét próbálják elterelni a jövő évi béremelések elmaradásáról, a 400 milliárd forintos állami vagyon előkészítés alatt lévő „lenyúlásáról”, illetve az MSZP korábbi és mostani „disznóságairól”.
– Ez az állami rangra emelt hazudozás sem feledtetheti azonban azt a tényt: miközben az MSZP úton-útfélen a Fidesz politikusait vádolja korrupcióval, addig a száz leggazdagabb magyar között négy szocialista politikust is találunk – mondta a fideszes politikus.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter válaszában az előző kormány tevékenységéhez kapcsolódó vizsgálatokról szólva hangsúlyozta: az embereknek joguk van megtudni, hogy mi történt és mi történik az országban.
Hozzátette, nem érti, milyen politikai megrendelés alapján folyó vizsgálatokról beszél a fideszes politikus; a büntetőeljárások az ügyészség felügyelete alatt folynak, és az ügyészség nem a kormány irányítása alatt működő szervezet.
Kiss Elemér azt javasolta, hogy kérdezzék meg az állampolgárok véleményét arról: a Medgyessy-kormány féléves tevékenysége, a 100 napos program propaganda volt-e, vagy olyan döntések és intézkedések sorozata, amelyekből az emberek és a családok túlnyomó többsége profitált.
– Remélem, az eljárások végeredményeként az előző kormányzati ciklus alatt elfolyt sok millió, sok milliárd forintból valami visszakerül az ország kasszájába – jegyezte meg a miniszter.
Kelemen András (MDF) Magyarország európai uniós integrációja és a határon túli magyarság helyzetének kapcsolatáról beszélt napirend előtti felszólalásában.
A kedvezménytörvény nemzetközi megítélése kapcsán úgy vélte: ellentmondás az EU gyakorlatában. Hozzátette, el kell érni, hogy az EU is fejlesszen ki hatékony eljárásokat a kisebbségek védelmére, hiszen az Európai Parlament e tárgyban hozott határozatai nem kötelező jellegűek, és ezáltal nem is hatékonyak.
Hangsúlyozta, hogy az uniós csatlakozás kapcsán nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a határon túli magyarságért is.
Kovács László külügyminiszter válaszában kiemelte: a határon túli magyarság sorsának figyelemmel kísérése, helyzetének javítása a mindenkori kormány alkotmányos kötelessége.
Fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyarság ügyét a külpolitika Magyarország euroatlanti integrációjával és a térség stabilitásának fenntartásával összhangban kezelje, hiszen – mint mondta – Magyarország EU-tagállamként és a szomszédos államokkal kialakított jó kapcsolatok segítségével többet tehet a határon túli magyarokért.
Baráth Etele (MSZP) a nemzeti fejlesztési tervről szólva jelezte: az októberben megindult széles körű társadalmi egyeztetés során rendkívüli igény jelentkezett arra, hogy minél tágabb keretbe foglalják a fejlesztési tervet.
A területért felelős államtitkár képviselőként elmondott felszólalásában hozzátette, az uniós elvárás ezzel szemben az, hogy a csatlakozó országok fejlesztési tervei azonos szerkezettel, azonos tartalommal a gazdasági hatékonyságra, növekedésre koncentráljanak.
Közölte, a fejlesztési terv elkészítésének folyamatát ezért kettéválasztják: egyrészt az unió által elfogadandó dokumentumra koncentrálnak, másrészt a Magyarország számára fontos fejlesztési értékeket gyűjtik egybe.
Interpellációk
Az előző kabinet informatikai kormánybiztossága megrendeléseiről, a csontritkulásban és érrendszeri betegségekben szenvedők gyógyszerinek ingyenessé tételéről, illetve a Gripen-beszerzésről és elkerülő utak építéséről is szó esett kedden a parlamentben, az interpellációk sorában.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy valóban privatizálni kívánja-e a kabinet a Balatoni Halászati Rt.-t, és ha igen, milyen szocialista érdekeltségek részesülnének a magánosítás lehetőségeiben.
Burány Sándor, a pénzügyi tárca politikai államtitkára cáfolta a magánosítás lehetőségét. Elmondta, a részvénytársaságot közhasznú társasággá kell alakítani.
Kifejtette, hogy a Balatoni Halászati Részvénytársaságnak az elmúlt évek során 430 millió forintos vesztesége keletkezett, és ehhez még az idén 200 milliós veszteség termelődött.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház viszont igen.
Tóth Gyula (MSZP) a Dombóvári Vasutas Sportegyesület sportcsarnokának felújításával, bővítésével összefüggésben interpellált.
Elmondta, hogy a MÁV írásbeli ígérvényt tett a sportcsarnok rekonstrukciós munkálataihoz való hozzájárulásra, és ebben az ígérvényben, 20 millió forintos egyszeri és 5 plusz 5 millió forintos részleges hozzájárulás mellett kötelezte el magát.
A képviselő jelezte, hogy a dombóvári sportegyesület az ígérvény birtokában a felújítást megrendelte, a MÁV viszont nem fizetett, így a kivitelező a sportegyesületet perli.
Csillag István gazdasági miniszter válaszában leszögezte, hogy a MÁV által vállalt kötelezettséget a MÁV-nak kell teljesítenie.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy a korábbi vezérigazgató-helyettes által aláírt ígérvény jogszerűsége vitatható. A miniszter tudomása szerint a sportcsarnok bővítése tulajdonosi és beruházási engedély nélkül történt.
A városokat elkerülő utak építésének folytatása volt Pichler Imre (MDF) interpellációjának témája. A képviselő az ügy kapcsán jelezte, hogy a 6-os út Szigetvárt elkerülő szakaszának építése kiemelten fontos lenne.
Sajnálattal állapította meg, hogy az elkerülő út építése nem szerepel a nemzeti fejlesztési tervben.
Csillag István reagálásában hangsúlyozta, a 6-os út Szigetvárt elkerülő szakaszának építéséről a tervek 2003-2004-ben készülhetnek el, a kivitelezési munkák pedig 2005-ben kezdődhetnek el.
A képviselő a válasszal nem volt elégedett, az Országgyűlés többsége viszont igen.
Világosi Gábor (SZDSZ) arról beszélt: az előző kormányzati ciklusban az informatikai kormánybiztosság több ügyvédi irodával kötött úgy nagy összegű szerződést, hogy a jogszabály-előkészítő tevékenységre szóló megbízások mögött nem volt valódi teljesítmény.
Utalt arra, hogy Papcsák Ferenc jelenlegi fideszes képviselő irodája jogi tanácsadásért mintegy 200 millió forintot számlázott az kormánybiztosságnak, amelyből 20 millió forint volt a jövedelme.
Elmondta, 2001 augusztusában született megállapodás két ügyvédi irodával, hogy 120-120 millió forintos megbízási díj fejében jogi tanácsadással segítsék a kormánybiztosság munkáját. Tudomása szerint a díjak többszöri módosítás után elérték irodánként az 550 millió forintot.
Világosi Gábor Papcsák Ferenc egy nyilatkozatából kiemelte, hogy a fideszes képviselő titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem hozta nyilvánosságra a megrendelés tartalmát.
Az interpellációban a honatya érintette a MERT 2000 Rt. ügyét is, amely az eddigi információk szerint fiktív számlákat állított ki a Happy End Kft. részére a Millenniumi Országjáró című kiadvány előállításával kapcsolatban.
Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető miniszter közölte, hogy az informatikai kormánybiztosság négy ügyvédi irodának összesen háromnegyed milliárd forintot fizetett ki. Hozzátette: a kormánybiztosság ezt a nagy összeget annak ellenére fizette ki, hogy saját jogi osztálya is volt.
Jelezte, hogy a MeH valamennyi érintett ügyvédi iroda esetében megadta a titoktartás alóli felmentést.
A másik ügy kapcsán a miniszter kiemelte, hogy a Legfőbb Ügyészség a Happy End Kft., a MeH, illetve az Országimázs Központ valamennyi korábbi szerződését semmisnek nyilvánította. Elmondta, hogy a MeH-ben vizsgálják a szerződéseket.
Világosi Gábor elfogadta a választ.
Lasztovicza Jenő (Fidesz) kevesellte a turizmus támogatására a jövő évi büdzsében szánt összegeket. Elmondta, hogy 2001-ben az idegenforgalom 4,4 milliárd euró bevételt realizált, amely összeg fedezte Magyarország egész éves energiaigényének költségét.
Kitért arra is, hogy az Orbán-kormány a elmúlt két évben közel 60 milliárd forintot fordított a turizmus támogatására.
Kiss Elemér az elhangzott 60 milliárdot 53 milliárd forintra pontosította. Elmondta, hogy a turisztikai célelőirányzat jövőre 19 milliárd forint lesz.
Emellett, mint hozzátette, a költségvetési törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy ezen összeg 70 százalékának megfelelő pénzt lehet további kötelezettségvállalással fejlesztések céljára lekötni, így a 19 milliárd forintos támogatás akár 31,6 milliárd forintnak is megfelelhet.
A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház többsége viszont igen.
Selmeczi Gabriella (Fidesz) Medgyessy Péter kormányfő azon választási ígéretét kérte számon, amely a csontritkulásra és az érrendszeri megbetegedésekre való gyógyszerek ingyenessé tételére vonatkozott.
Csehák Judit egészségügyi miniszter szavaiból kiderült, hogy az ígéret teljesítése négy év alatt várható.
Elmondta, hogy a jövő év második felében lehet első körben számítani ezen gyógyszerek térítési díjának mérséklésére.
Selmeczi Gabriella a választ nem fogadta el, a parlament viszont igen.
Láyer József (Fidesz) a rendőrség jövő évi támogatására előirányzott forrásokat kevesellte.
Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta, hogy a jövő évi költségvetésben a rendőrség dologi kiadásaira betervezett összeg valóban szűkös. Ugyanakkor hozzátette: az előző évek gyakorlatával szemben reálisan tervezték meg a rendőrség bevételi előirányzatát.
Az Országgyűlés a fideszes képviselővel ellentétben a választ elfogadta.
Simicskó István (Fidesz) arról beszélt: a Gripen-repülőgépek bérlésével Magyarország korszerű, negyedik generációs, háromfunkciós repülőgépekhez jutott. Hangsúlyozta, ezek jelentős minőségjavulást eredményeznek a magyar légierőnél és együttműködésre képesek a NATO harci gépeivel.
Bírálta, hogy a gépekkel kapcsolatban most megfogalmazott többletképességi igény az eredeti szerződést 30-35 százalékkal drágítja meg. Úgy ítélte meg, hogy a szocialista kormányzat legalább 40 milliárd forintot akar „kidobni” a levegőben utántölthetőségre.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter válaszában azt mondta, az előző kormánynak nem kellett volna az ügyben a költségvetés terhére 147 milliárd forintos üzletet kötni.
Szerinte el kellett volna gondolkodni azon: szükség van-e olyan repülőgépekre, amelyeket a svédek maguk is leszerelnek.
Mint mondta, 147 milliárd forintért olyan típust kellene beszerezni, amelyik valóban használható.
Simicskó István a válasszal nem volt elégedett, a Ház többsége azonban igen.
Azonnali kérdések és válaszok
A tankönyvek ingyenessége, a Citadella-terasz ügye, az M5-ös autópálya díja, valamint a rendőrség támogatása szerepelt napirenden az azonnali kérdések és válaszok órájában, kedden a parlamentben.
Szijjártó Péter (Fidesz) a miniszterelnökhöz intézett azonnali kérdést azt firtatva, hogy hány magyar családnak fizette ki a tankönyvcsekkeket, miután azok – mint hozzátette – az ígéretekkel ellentétben nem juthattak ingyen a tankönyvekhez.
Medgyessy Péter szavai szerint a fideszes politikusnak akkor volna morális alapja, hogy ilyen kérdést feltegyen, ha az előző ciklusban a fideszes kormánytöbbség megszavazta volna a családi pótlék emelését.
A kormányfő felsorolta a családok pénzügyi helyzetének javítása érdekében tett eddigi kormányzati intézkedéseket, így a családi pótlék 20 százalékos emelését, illetve az augusztusban egy összegben kifizetett kéthavi családi pótlékot, amely azt célozta, hogy a családok állni tudják az iskoláztatás költségeit.
A jövőről szólva elmondta, terveik szerint 2003 szeptemberétől az általános iskola első négy osztályában, 2004-től az első nyolc osztályban, 2005-től pedig a gimnáziumban lesznek ingyenesek a tankönyvek azok számára, akik rászorulnak.
A nemzeti kulturális örökség miniszteréhez fordulva Herényi Károly (MDF) „Építsünk vagy bontsunk” című kérdésében a Citedella-terasz körül kialakult helyzet megoldását és általában az engedély nélkül épített létesítmények sorsát firtatta.
Kocsi László, a kulturális minisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: nem híve a bontásnak, „de a hivatal rugalmasságát csak a törvényes keretek között lehet elvárni”.
Jelezte, hogy a helyzetet csak jogerős bírói ítélet után lehet rendezni.
Kis Péter (MSZP) az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez intézett kérdésében azt kívánta megtudni: általános-e az a szolnoki kórházban kialakult helyzet, amelyben csak a törvény által engedélyezett túlóraszám túllépésével tudják biztosítani az ügyeleti, készenléti szolgálatot, s ha igen, mit tesz a minisztérium a probléma megoldása érdekében.
Kökény Mihály, a szaktárca politikai államtitkára válaszában elmondta, a probléma nem egyedi, a munkajog több mint 10 éve nem képes választ adni az orvoslás különleges természetéből adódó igényekre.
Jelezte: a problémát az orvosok és az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény keretében kívánják megoldani, amelynek kidolgozása jelenleg is folyik, s amelynek koncepcióját december végéig szeretnék elkészíteni.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) a miniszterelnök azon ígéretének teljesítését kérte számon, amely a nagytétényi Metallochemia gyáregység és környezete rehabilitációjára, az évtizedek alatt keletkezett „súlyos fertőző góc” felszámolására vonatkozott.
Mint mondta, a polgári kormány idején hosszas egyeztetések után elkészültek azok a tervek, amelyek a lakosság számára is elfogadható megoldást jelentenek, a jövő évi büdzsében azonban nyoma sincs a 7-8 milliárd forintot igénylő rehabilitáció fedezetének.
Emlékeztetett: a Metallochemia utódcége csupán 1 milliárd forinttal tud hozzájárulni a szennyezett terület rendezéséhez, a többit az államnak kell biztosítania.
Medgyessy Péter válaszában jelezte, tudomása szerint a gazdasági és a környezetvédelmi tárca között folynak a tárgyalások arról, hogyan lehet biztosítani a szükséges forrásokat. Hozzátette: a minisztérium költségvetésében vannak még források, amelyekből el lehet indítani a munkát.
Megjegyezte, mivel a terület rehabilitációja az autópálya-építéshez kapcsolódik, annak finanszírozásához kapcsolódva is lehet megfelelő forrásokat találni.
Lezsák Sándor (MDF) azt kérdezte: hogyan készültek fel a veszélyes hulladékot megsemmisítő üzemek az ételmaradékok ártalmatlanítására. Utalt arra, hogy a környezetvédelmi minisztérium egy augusztusi rendeletében megtiltotta az élelmiszerhulladék takarmányozási célú felhasználását a sertések esetében.
Jelezte: a mintegy 8 ezer közkonyhában évente 100 ezer tonna ételmaradék képződik, amelyhez hozzájön még 40 ezer vendéglátó-ipari cég hulladéka.
Kis Zoltán, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára válaszában rámutatott: a rendelet csupán a sertések esetében tiltja meg az élelmiszerhulladék felhasználását, a többi állat esetében nem. Hozzátette, hogy a feldolgozással foglalkozó Atev Rt.-nél a BSE-járvány veszélye következtében kialakult húsliszt-értékesítési problémák miatt komoly kapacitás szabadult fel, amely könnyen átállítható az élelmiszerhulladék kezelésére.
Lezsák Sándor szerint azonban ez nem elegendő a probléma megoldására. Azt kérte: fontolják meg a rendelet hatályának felfüggesztését arra az időre, amíg a tárca elő tudja készíteni a megoldást.
Kis Zoltán erre reagálva egyetértett azzal, hogy a rendelet hatálybaléptetését, betartásának ellenőrzését fokozatosan, a realitásokhoz igazítva kell végrehajtani.
Gedei József (MSZP) azt kérdezte, mikor kapja vissza a Honvédelmi Minisztériumtól Jászberény a huszárlaktanyát.
Emlékeztetett arra, hogy egy megállapodás szerint amennyiben a tárca nem használja az épületegyüttest honvédelmi célokra, köteles azt visszaadni az önkormányzatnak.
Iváncsik Imre honvédelmi államtitkár elmondta, 1998-ban vált az épület feleslegessé, miután megszűnt a jászberényi helyőrség, és azóta nem kapta meg a város a laktanyát. Kijelentette, a tárca kész a jogszabályoknak megfelelően átadni az épületet az ÁPV Rt.-nek, hogy azon keresztül az önkormányzat tulajdonába kerülhessen.
Kontrát Károly (Fidesz) aziránt érdeklődött, hogy a kormány miért nem nyújt többlettámogatást a rendőrségnek.
Pál Tibor belügyminisztériumi államtitkár emlékeztetett arra, hogy idén a rendőrség számára 2 milliárd forint többlettámogatást biztosított a kormány eszközbeszerzésekre, elmaradt kifizetések pótlására, valamint 500 új hallgató oktatására.
Rámutatott arra is, hogy a jövő évi költségvetési javaslatban a korábbi 103 milliárd forinttal szemben 136 milliárd forint támogatás szerepel. Hozzátette: emellett keresik a módját annak, hogyan lehet még több forrást biztosítani a rendőrségnek.
Font Sándor (MDF) az M5-ös autópálya díjának csökkentése, a matricás rendszerre való áttérés iránt érdeklődött.
Csillag István gazdasági miniszter elmondta, hogy jelenleg folynak a tárgyalások az M5-ös használati díjának csökkentéséről. Kijelentette: január 1-jére a tárgyalások nem fognak lezárulni, arra azonban lát esélyt, hogy a jövő év első hónapjában megállapodás születik.
Kérdések
Magda Sándor (MSZP) a kérdések sorában, kedden a parlamentben a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez fordulva azt firtatta, hogy várható-e a termékpályás integráció támogatása.
Szerinte az integráció akadálya, hogy a mezőgazdasági termelés és feldolgozás kettévált, a támogatások jelentős része nem jut el a termelőkhöz, a szőlő esetében például a borkereskedőknél marad.
Németh Imre elismerte, az egész mezőgazdaságra rányomja a bélyegét, hogy a termelők és a kereskedők érdekei ellentétesek.
A miniszter elmondta, terveik szerint a támogatás formája a jövőben a vissza nem térítendő tőkejuttatás lesz, amelyet öt éven keresztül, degresszíven kapnának a gazdálkodók. Jelezte, hogy az ez évi 1,5 milliárd forint helyett jövőre már 3 milliárd forintot szán a költségvetés fejlesztésre, a pénzt szakmai alapon, tájkörzetenként osztják majd szét.
Balsay István (Fidesz) a gazdasági és közlekedési minisztertől azt kérdezte, hogy lesz-e dunaújvárosi híd a közeljövőben.
Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter válaszában elmondta, az M8-as és az M4-es gyorsfogalmi út a 15 éves útépítési tervben szerepel; 2004 és 2008 között kell megkezdeni a Veszprém és Szolnok közötti programot, a dunaújvárosi híd megépítését még ebben a ciklusban megkezdik.
Lezsák Sándor (MDF) azt kérdezte a belügyminisztertől: tervez-e a tárca törvénymódosítást a zajártalom csökkentése érdekében. A politikus azt tette szóvá, hogy főként az üdülőövezetekben a hangos diszkózenétől nem lehet pihenni.
A belügyminiszter helyett Kis Zoltán, a környezetvédelmi minisztérium politikai államtitkára válaszolt. Elmondta, hogy a kabinet szeptemberben a belkereskedelmi egységekre vonatkozó kormányrendeletben szigorította a zajhatás elleni szankciókat, és jövőre tervezik a téma törvényi szabályozását.
Gusztos Péter (SZDSZ) a honvédelmi minisztertől azt kérdezte, mikorra várható az utolsó kényszersorozás, mert az SZDSZ szerint ezt az intézményt mielőbb meg kell szüntetni.
Juhász Ferenc a kormányprogramot idézve azt ígérte, hogy 2006-ra megszűnik a fiatalok sorozása, és önkéntes profi hadsereg védi az országot. A miniszter hangsúlyozta, hogy azért nem lehet rögtön eltörölni a jelenlegi sorozási rendszert, mert 60 milliárd forint azonnali beruházásra és további költségvetési forrásokra lenne szükség.
Gyimesi József (Fidesz) az egészségügyi, szociális és családügyi minisztertől aziránt érdeklődött, hogy „mikor tudhatjuk meg az igazságot Csernobilról”.
A miniszter helyett válaszoló Kökény Mihály politikai államtitkár figyelemre méltónak ítélte, hogy az ellenzéki politikus az elmúlt négy évben nem tartotta fontosnak ezt a kérdést vizsgálni. Szerinte a kérdésfeltevés valódi célja a politikai botránykeltés és nem a valódi aggodalom.
Egy háromnapos tudományos konferencia megállapításaira hivatkozva jelezte, hogy a hazai lakosság körében Csernobil következményeként daganatos megbetegedés, károsodás nem volt.
Bóka János
Gál Kinga: Brüsszelben el akarják törölni az egyhangúságot, ez önmagában lemondásra adna okot
