November 20.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Vitára alkalmas a pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosítása; "A kormány drogpolitikája neoliberális zsákutca"; módosítanák a gyermekvédelmi törvényt; vita a 2003-as költségvetésről a Parlamentben.

A Külügyminisztérium a bizottság nélkül is döntött

A Külügyminisztérium vezetése úgy ítéli meg, hogy Nikicser László a parlament külügyi bizottsága előtti újabb megjelenés nélkül is előterjeszthető a miniszterelnöknek, mint tallinni nagykövetjelölt – mondta Tóth Tamás külügyi szóvivő szerdán. Nikicser László nagyköveti jelölését a külügyi bizottság október 31-i ülésén – a jelen lévő kormánypárti képviselők 8 igen szavazatával, az ellenzék 8 tartózkodása mellett – nem támogatta.

A szóvivő emlékeztetett arra: a külügyi tárca akkor úgy döntött, ügyrendi okokból annak ellenére vissza kívánja küldeni a bizottság elé Nikicser Lászlót, hogy a testületnem nem szakmai kifogásai voltak a jelölés ellen. Nikicser László tapasztalt diplomata, két helyen volt már misszióvezető és észt nyelven is beszél – hangsúlyozta a szóvivő.

Tóth Tamás utalt arra, hogy a külügyi bizottság október 31-iki ülésén az ellenzék tartózkodó szavazatai Jávorszky Béla eddigi tallinni nagykövet idő előtti visszarendelésének szóltak. Hozzáfűzte azt is, hogy a bizottság akkori ülésén a tagok nem voltak jelen teljes létszámban, és a tartózkodást a Külügyminisztérium vezetése nem elutasításként fogja fel.

A szóvivő szerint Nikicser László nem újabb meghallgatásra, hanem ügyrendi okok miatt egy szavazásra tért volna vissza csütörtökön a külügyi bizottság elé, „ám Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke szerint újabb szavazásra nincs szükség”. Németh Zsolt múlt pénteken a Bársony Andrásnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának írt levelében indokolatlannak tartotta a tallinni jelölt ismételt megjelenését külügyi bizottság előtt. Mindezeket figyelembe véve döntött úgy a tárca vezetése, hogy Nikicser László előterjeszthető a miniszterelnök elé nagykövetjelöltnek – mondta végül Tóth Tamás.

Vita a 2003-as költségvetésről

A költségvetési vita kétperces hozzászólásai a minimálbér-emelés ügyét, a vidékfejlesztési és a turisztikai előirányzatokat, illetve az európai uniós felzárkózást segítő pénzeket érintették. Az ellenzéki képviselők pozitívan nyilatkoztak az Orbán-kormány egymást követő minimálbér-emeléseiről, míg a kormánypárti honatyák azt hangsúlyozták, hogy a minimálbér emelése nem járt a vállalkozók terheinek kompenzálásával.

Babák Mihály és Bernáth Ildikó (Fidesz) szerint a minimálbér kétszeri jelentős emelése a legszerényebb jövedelmű lakossági réteg helyzetét javította, és általánosságban is hozzájárult ahhoz, hogy a magyarországi fizetések közelítsenek az európai uniós átlagkeresetekhez.

Ezzel szemben Veres János és Göndör István (MSZP) arról beszélt: az előző kormány a minimálbért úgy emelte, hogy a vállalkozások terheit nem csökkentette. Veres János szerint egész ágazatok, például a hazai könnyűipar került nehéz helyzetbe a versenyképesség romlása miatt, a minimálbér-emelést követően.

Göndör István azt hangoztatta, hogy a Medgyessy-kormány a vállalkozások terheit az egészségügyi hozzájárulás jövő évre tervezett ezerforintos csökkentése révén is enyhíti. Bernáth Ildikó fideszes képviselő úgy vélte: az Orbán-kabinet tételesen kompenzálta a minimálbér-emelés hatását, mivel a Munkaerőpiaci Alapból pályázatok révén mintegy 15 milliárd forintot igényelhettek a magyar vállalkozások a minimálbér-emelés hátrányainak kivédésére.

Babák Mihály, Mádi László és Márton Attila (Fidesz) azt nehezményezte, hogy nagymértékben csökken jövőre a vidékfejlesztésre, a turizmus előmozdítására szánt költségvetési pénz. Mádi László szerint a kis- és középvállalkozások felzárkózási esélyei a jövő évi büdzsé révén jócskán csökkennek, az Európai Unióban a magyar vállalkozások így csak beszállítói lehetnek a nagy EU-beli cégeknek.

Az ellenzéki képviselő azt is kifogásolta, hogy a bérlakás-építésre szánt központi pénzeket nagymértékben csökkenti a jövő évi büdzsé: míg 2001-ben 24 milliárd forint, 2002-ben 20 milliárd forint jutott bérlakások építésére, addig 2003-ban a kormány csak 10 milliárd forint összeget szán erre a célra.

Márton Attila az ellen emelt szót, hogy a központi költségvetés számai szerint jövőre csupán 79 milliárd forint jut autópálya építésére. Kétségbe vonta, hogy ebből meg lehet építeni a Medgyessy-kabinet által ígért 800 kilométernyi autópályát. Kovács Tibor (MSZP) szerint senki nem vitatta azt, hogy a minimálbér-emelésre szükség volt, de a kétszeri nagyarányú emelés nagymértékben csökkentette az ország gazdasági társaságainak versenyképességét, ez pedig hátrányos az EU-felzárkózás időszakában.

Lasztovicza Jenő (Fidesz) elsősorban azt kifogásolta, hogy csökken a turizmus fejlesztésére szánt összeg, holott ez húzóágazata lehetne az országnak. Úgy vélte, hogy a jövő évi büdzsé egy enyhe Bokros-csomagnak felel meg.

A büdzsé kultúrát érintő részéről beszélt felszólalásában Vitányi Iván (MSZP). A kulturális tárca költségvetése a megtartásé, a felkészülésé, az előrelépésé. Jó jel, hogy a kultúrát nem ültették az utolsó sorba, nem nyírbálták meg, és tekintetbe vették a fejlődés követelményeit – mondta Vitányi Iván.

A kormánypárti képviselő kitért arra, hogy az NKÖM költségvetése nő az idei évhez képest, és távozott a tárcától az egyházi ügykezelés. Mint mondta, szolidan bár, de tisztességesen nő a büdzsé, ami reményt keltő. Utalt arra, hogy az Operaház, a Nemzeti Színház, a nemzeti intézmények, színházak, filmművészet támogatása is emelkedik. Beszélt arról is, hogy több jut a társadalom művelődésére.

Halász János (Fidesz) reagálásában közölte: nem igaz, hogy nő a tárca büdzséje, hiszen ha az idei költségvetésben levonjuk az egyházi terület 16 milliárdját a 87 milliárdból, akkor 71 milliárdot kapunk, ami 7 milliárddal több, mint ami a 2003-as javaslatban szerepel. A kulturális tárca a költségvetés áldozatává vált – mondta.

Szabó Zoltán (MSZP) szerint Halász János rosszul számol, mert a Nemzeti Színház beruházására idén elkülönített 10 milliárdot is le kell vonni az idei összegből. Kocsi László, az NKÖM államtitkára hangoztatta: szó sincs áldozattá válásról, hiszen nőnek a különböző intézmények támogatási összegei és fejlesztések indulnak be.

Magyar Bálint oktatási miniszter a pedagógusbérek átlag 50 százalékos emelésének a szakmára gyakorolt jótékony hatásáról beszélt. Szólt a diplomás minimálbér gyakorlatban történt bevezetéséről is, elismerte ugyanakkor, hogy a minőségi keresetkiegészítés és a pedagóguspótlékok növelésére majd csak 2004-ben lesz lehetőség.

Elmondta az oktatási miniszter, hogy növelik a diákok esélyeit, és miniszteri biztosi intézményt hoztak létre a hátrányos helyzetű és roma gyerekek felzárkóztatására és integrálására. Az iskolai étkeztetésben és a tankönyvellátásban alapvetően a rászorultság elvét vesszük figyelembe, emellett szélesítjük a számítógépes ellátottságot az iskolákban, a felsőoktatásban pedig 30 százalékkal nőnek a hallgatói juttatások, és teljes mértékben fedezni tudjuk az alapbér emelését is – közölte a miniszter.

Magyar Bálint utalt arra, hogy jövőre száz iskolai épületet tudnak felújítani a PHARE-programból. Az ezt követően kialakult, kétperces felszólalásokból álló hosszú vitában az ellenzéki képviselők azt hangoztatták, hogy az önkormányzatok ellehetetlenülnek majd, mivel a normatív támogatások nem fedezik a közalkalmazotti és pedagógusbér-emeléseket.

Babák Mihály (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy a közoktatás finanszírozására a költségvetés egy vasat sem költ, mert – mint mondta – a normatív támogatások csak a felét érik el a béremeléshez szükséges mértéknek. A szintén fideszes Lasztovicza Jenő egyenesen a Ceausescu-i falurombolás hatásához hasonlította a költségvetés önkormányzatokra vonatkozó részét.

Hiller István oktatási államtitkár visszautasította, méltatlannak és hazugnak nevezte, hogy valaki a 31 százalékos oktatási költségvetés-emelést Ceausescu-hoz hasonlítja. 18,4 milliárd forint többlet jelentkezik az idei évhez képest az oktatási költségvetésben, még ha a béremelést le is számítjuk – hangsúlyozta Hiller István.
Lényegesnek nevezte: a települési önkormányzatoknak csak egy kis részére vonatkozik, hogy kapott támogatásaik és bevételeik nem fedezik teljesen a kötelező béremelést.

A kormánykoalíció ezért pufferszolgáltatást kíván kidolgozni a pedagógus-, illetve a közalkalmazotti bérek emelését fedező kompenzációra – szögezte le Hiller István. Ellenzéki képviselők kétperces hozzászólásokban bírálták az önkormányzatok költségvetési támogatását. Rámutattak arra, hogy a kistelepüléseknek gondot okozhat a közszolgálati béremelések nyomán keletkező többletkiadások kifizetése. Úgy vélték, hogy a helyben maradó adókból származó bevételnövekedés számos kistelepülésen nem lesz elegendő a megemelt bérek kifizetésére.

Kormánypárti hozzászólók elmondták, hogy módosító javaslatok benyújtását tervezik az önkormányzatok finanszírozásának javítása érdekében. Hiller István oktatási minisztériumi államtitkár hangsúlyozta, hogy az iskolafelújítási program kifejezetten a hátrányos helyzetű kistelepülésekre fog koncentrálni. Ékes József (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok egyéb feladatainak finanszírozása kerülhet veszélybe a béremelések miatt. Ezek között említette a tömegközlekedést, az útépítéseket, és önkormányzati intézmények karban tartását.

Rámutatott arra, hogy ha az önkormányzatok rosszabb anyagi helyzetbe kerülnek, akkor kevesebb munkát tudnak adni a helyi vállalkozásoknak, ezáltal csökken az iparűzési adóból származó bevételük is. A képviselő hangsúlyozta, hogy ha az önkormányzatok például a tömegközlekedési tarifák emelésére kényszerülnek, azon keresztül a lakosság terhei növekednek.

A privatizációról szólva arra kérte a kormányt, hogy vegye le a napirendről a szolgáltatói szektor további eladását, mert szerinte ezáltal az ország kiszolgáltatottá válik. Magda Sándor (MSZP) az európai uniós csatlakozásra való felkészülés költségvetési támogatásáról beszélt.

Külön szólt a mezőgazdaság EU-felkészítéséről. A kormányintézkedések közül kiemelte az adósságrendezési programot, amely szerinte a foglalkoztatásra is kedvező hatással lesz. Hangsúlyozta, hogy jelentősen növekednek a piacra jutási támogatások is. A családi gazdaságok támogatását – mint mondta – a kormány jövőre is kiemelten fogja kezelni. A képviselő szerint jövőre folytatódnak az EU-konform támogatások, lesznek kedvezményes gépvásárlási lehetőségek, és beindul a „földért életjáradék” program.

Módosítanák a gyermekvédelmi törvényt

A gyermekvédelmi törvény módosítása a parlament elé kerülő tervezet szerint létrehozná a gyermekjogi képviselő intézményét, amely 2004 január 1-jén kezdené meg működését. Erről Korózs Lajos szocialista országgyűlési képviselő beszélt a gyermekek jogainak világnapján tartott sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten.

Az MSZP-s honatya utalt arra, hogy régóta szó van egy gyermekjogi ombudsmani intézmény felállításáról, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának véleményét figyelembe véve azonban úgy gondolják: nem kellene az ombudsmanok jogait és kötelezettségeit csorbítani egy párhuzamos intézmény felállításával.

Hozzátette: a kormány elképzelései szerint a betegjogi képviselő intézményéhez hasonló gyermekjogi képviselő intézménye közalapítványi formában működik majd, s az elkövetkezendő egy év alatt épülne ki az intézményrendszer, teremtenék meg a személyi, az infrastrukturális és az anyagi feltételeket.

Korózs Lajos elmondta azt is: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításával rendszeres gyermekvédelmi támogatássá „keresztelik át” a kiegészítő családi pótlékot, jelezve, hogy az nem a családi pótlékok köréhez tartozik, hanem gyermekvédelmi funkciót lát el.

A támogatást kiterjesztik a gyermekvárás időszakára is, összege a kétszeresére, gyermekenként 4600 forintra nő, s nappali tagozatos felsőoktatási intézményben tanulók esetében a jogosultság korhatára is kitolódik 25 éves korig. Amennyiben a gyermeket adózott jövedelemmel nem rendelkező felnőtt – például nagyszülő – neveli, a támogatás összege gyerekenként 9200 forint lesz.

A tervezett módosítás szerint az önkormányzatok saját belátásuk s a gyermek élethelyzete alapján dönthetnének arról: pénzben, vagy természetben adják-e a rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A törvénymódosítás létrehozná a gyermekvédelmi szakértői bizottság intézményét is. Ez egy, az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter által vezetett országos szervezetből, és helyi – megyei és városi – szervezetekből állna.

A szakértői bizottságok döntenének arról: az átmeneti nevelésbe vett gyermekek esetén meddig kell állami gondoskodásban tartani őket. A döntést, amelyre 3 évnél fiatalabb gyermek esetében fél évente, 3 évnél idősebb gyermeknél pedig évente kerülne sor, egy 3 tagú – egy gyermekorvosból, egy gyermekpszichológusból és egy szociális munkásból álló – bizottságok hoznák, amelyek fogyatékkal élő gyermek esetén egy gyermekpszichiáterrel és egy gyógypedagógussal egészülnének ki.

Korózs Lajos a gyermekek jogainak világnapja kapcsán beszélt a családon belüli erőszakról is. Hangsúlyozta: a gyermekvédelemben dolgozóknak sokkal összehangoltabban kellene végezniük munkájukat, a családon belüli erőszak visszaszorítása azonban társadalmi összefogást, odafigyelést is igényel.

„A kormány drogpolitikája neoliberális zsákutca”

Fél éve romlik a magyar társadalom lelki és erkölcsi állapota és állami szintre emelkedett az emberek manipulálása – jelentette ki Harrach Péter volt szociális és családügyi miniszter tegnap a Fidesz sajtótájékoztatóján. A képviselő, aki az újjáalakult KDNP alelnöke, hangsúlyozta: a drogfogyasztás és terjesztés szabályozására irányuló törvénymódosítás jelentős mértékben hozzájárul a társadalmi rend gyengítéséhez. – A kormány az SZDSZ drogprogramját hajtja végre, amely a neoliberalizmus zsákutcájába vezet – tette hozzá a politikus.

A kormányelőterjesztés értelmében „nem lesz büntethető az a 21. életévét be nem töltött személy, aki csekély mennyiségű kábítószert tart vagy átad az oktatási, közművelődési intézmények területén, amennyiben az elsőfokú ítélet meghozataláig gyógyító-nevelő képzésen, vagy felvilágosító tanácsadáson részt vesz” – idézte a törvényjavaslat szövegét Mátrai Márta az Országgyűlés Szociális és Családügyi Bizottságának fideszes elnöke. Szerinte a szocialista kormány becsapta a választópolgárokat, mert a kampány idején elfelejtette közölni, hogy enyhíteni akarja a drogfogyasztásra vonatkozó szabályokat.

Soltész Miklós fideszes képviselő arról szólt: az elmúlt évekre jellemző nulla-tolerancia meghozta az eredményeket, a fiatalok sokkal inkább meggondolták, hogy ki merjék-e próbálni a kábítószert. Az MSZP-SZDSZ kormány jelszava valószínűleg úgy hangzik: Hajrá Hollandia, hajrá Amszterdam – jegyezte meg a politikus.

A sajtótájékoztatón részt vett Gáspár Károly is, akinek a fia éppen négy évvel ezelőtt vesztette életét kábítószer túladagolás miatt. Elmondta: azóta a drogellenes küzdelemre tette fel az életét. Úgy vélte, a btk. módosítás-tervezet buta, átgondolatlan és fals, ha a parlament elfogadja, akkor az ifjúság- és nemzetellenes lépés lesz.

Lapunk kérdésére Harrach Péter megerősítette: támogatják azt a napokban nyilvánosságra kerülő, civil szervezetek által kezdeményezett aláírásgyűjtési akciót, amely a módosítás ellen tiltakozik.

Vitára alkalmas a pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosítása

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága szerdai ülésén általános vitára alkalmasnak találta az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők az alkalmasságról egyhangúlag döntöttek.

A Pénzügyminisztérium (PM) képviselője elmondta: a módosításra váró törvények több olyan korlátozó intézkedést tartalmaznak, amelyek – a piacok és a felügyelet működésének változásával – már a piaci fejlődést akadályozzák. Hozzátette: az uniós csatlakozáshoz közeledve az olyan intézkedéseket, amelyek szigorúbbak az EU-ban alkalmazottaknál, enyhíteni szeretnék a versenyhátrány kiküszöbölése érdekében.

A bizottság meghallgatta az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a foglalkoztatást elősegítő támogatások helyi önkormányzatoknál végzett ellenőrzéséről szóló jelentését. Az ÁSZ képviselője elmondta: a közcélú foglalkoztatás kérdésében felkészítetlen és felkészületlen önkormányzatok csak vontatottan kezdték meg a közcélú munkák szervezését, messze nem használták ki az állami költségvetés által biztosított támogatás lehetőségét.

A jelentés szerint, míg a 2001. évi költségvetés átlagosan mintegy 11 ezer fő éves szintű foglalkoztatásával számolt, addig az országosan rendelkezésre álló támogatási keret 55,5 százalékát vették igénybe – azaz a 10,5 milliárd forintos forrás csaknem fele megmaradt – oly módon, hogy az önkormányzatok 27,1 százaléka egyáltalán nem szervezett közcélú foglalkoztatást.

A gazdasági bizottság megtárgyalta a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott 2001. évi címzett és céltámogatások felhasználását vizsgáló ÁSZ-jelentést is.

Az ÁSZ képviselője elmondta: az elmúlt években javulást tapasztaltak a törvényesség és a szabályszerűség területén, az önkormányzatoknak ugyanakkor változatlanul gondokat okozott a korábbi években indított tőkeigényes szennyvízközmű-beruházásokhoz szükséges saját pénzügyi eszközök biztosítása.

A számvevőszék úgy véli: a sokcsatornás támogatási rendszerben az esélyegyenlőség romlott, ugyanis egyes önkormányzatok az egyéb állami pénzalapokhoz nehezen jutottak hozzá, míg mások ezzel a támogatással kedvezőbb pénzügyi helyzetbe kerültek.

- A támogatási formák döntési rendszerének összehangolatlansága azt eredményezte, hogy az önkormányzatok 6-8 egyéb állami pénzalapra is pályáztak, és kedvező döntés esetén a beruházás előirányzatának 100 százalékát is megszerezték, így nem kellett saját forrást biztosítani a megvalósításhoz – derül ki a jelentésből.

Az ÁSZ képviselője hangsúlyozta: ezeket a beruházásokat kiemelt állami támogatásként kellene kezelni. A bizottság általános vitára alkalmasnak találta a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot is.