November 21.: Magyar politikai élet

MVSZ-kifogások a Máért-tal kapcsolatban; MeH: a Máért megfelelő volt; a Fidesz az oktatásról; Európa legszigorúbb drogtörvénye megbukott; Fidesz: cinikus a kormány drogügyben; pályázat az Erzsébet-térre; az MDF az eladás ellen; négypárti egyezetés a NATO-ról; a Fidesz a prágai NATO-csúcsról; egyeztetés az alkotmánymódosításról.

MVSZ-kifogások a Máért-tal kapcsolatban
A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) jogszerűtlennek tartja a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) múlt vasárnapi ülésének összehívását, mivel szervezetünk nem vehetett részt a tanácskozáson – mondta Patrubány Miklós elnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Ismertetése szerint az MVSZ kezdeményezője volt az összmagyar politikai egyeztető fórumoknak, s a magyar-ukrán alapszerződés aláírása után saját székházában rendezte meg az első ilyen tanácskozást; ebből nőtt ki a Máért jogelődje, a magyar-magyar csúcs.

Az elnök szerint kirekesztésük, meg nem hívásuk, a résztvevők névsorának ismeretében, egyértelműsíti, hogy egy kritikai megjegyzések nélküli „bólógatójános-együttest” próbált a kormány létrehozni. Jelezte azt is, hogy a múlt heti konferenciára olyan szervezetek is meghívást kaptak, amelyek, tudomásuk szerint, nem, vagy csak minimális mértékben fejtenek ki tevékenységet. „A jognak egy jogállamban a politika fölé kell emelkednie; nem lehet jogszerűtlen lépéseket tenni azért, hogy politikai szándékokat érvényesítsünk” – fogalmazott Partubány Miklós jelezve, hogy még csütörtökön levélben fordul Medgyessy Péter miniszterelnökhöz az ügyben. Elmondta: ebben arra kéri majd a kormányfőt, vizsgálja ki, ki a felelős, amiért az MVSZ nem vehetett részt a vasárnapi ülésen.

Hozzátette: amennyiben a jövőben sem kapnak meghívást a fórumra, az Alkotmánybírósághoz vagy nemzetközi intézményekhez fordulnak, hogy leleplezzék „milyen ingatag lábakon áll a jogszerűség Magyarországon”. Patrubány Miklós szerint azzal, hogy nem hívták meg őket a Máért-ra, sérült az összmagyarság érdeke, mivel így nem tudták előterjeszteni indítványukat, amely a kapcsolattartás elősegítése érdekében a belföldivel tetette volna azonossá a szomszédos országokba irányuló küldemények postai díjszabását.

MeH: a Máért megfelelő volt
A Miniszterelnöki Hivatal illetékeseinek megítélése szerint a Magyar Állandó Értekezlet összehívása mindenben megfelelt a Máért-ra vonatkozó jogszabályoknak és az eddig irányadó gyakorlatnak. Erről Petróczy Sándor, a MeH kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkárának kabinetfőnöke nyilatkozott csütörtökön, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) elnökének a nap folyamán, sajtótájékoztatón megfogalmazott kijelentéseire reagálva. Mint mondta, a Máért három és fél évvel ezelőtti megalakulásakor az első ülés résztvevői írásban rögzítették, hogy kik a konzultáció részesei; e listán a parlamenti vagy tartományi képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek, a magyar Országgyűlés pártjai és a magyar kormány mellett a nyugati magyarság képviselői szerepelnek.

Hozzátette, ez utóbbi csoport részvételének elősegítésére egy, még 1999-ben megszületett országgyűlési határozati javaslat felvetette egy nyugati magyar tanács megalakítását, ami azonban mindeddig formálisan nem jött létre, ezért e kör képviseletére a megtartott hat ülésre egyes személyek kaptak meghívást. Petróczy Sándor arra emlékeztetett: a Máért nyári ülésén valóban vita alakult ki a résztvevők köréről, ám ez a nyugati magyarságot vagy az MVSZ-t nem érintette. Hozzátette, ha a Magyarok Világszövetségének indítványa van, azt akár a magyar kormányhoz, akár a Máért titkárságának feladatait ellátó Határon Túli Magyarok Hivatalához eljuttathatja.

Mádl Ferenc átadta a Köztársaság Elnökének Érdemérmeit
Mádl Ferenc államfő a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéseket adott át az Országház Nándorfehérvári termében csütörtökön. Erről a Köztársasági Elnök Sajtóirodája tájékoztatott. A közleményben foglaltak szerint, a köztársasági elnök által adományozott kitüntetést Béres József agrármérnök, Széchenyi-díjas kutató „tudományos munkásságával és hajlíthatatlan akaraterejével megalkotott életművéért nyerte el a Béres Csepp fennállásának 30. évfordulója alkalmából”. Gergely István katolikus pap „a romániai kallódó gyermekek és fiatalok felkarolásáért, a csángó magyarok ügyének képviseletéért” kapta az elismerést.

Sándor György alkotó művész és gondolkodó „hasonlíthatatlan humorral közvetített kritikus emberszeretetéért, a közösség jobbítására, s az emberek közötti távolság leküzdésére felesküdött mély humanizmusáért” érdemelte ki a kitüntetést. Jókai Anna író művész „nemzetjobbító és erkölcs-építő gondolataiért, a magyar nyelv szépségének és kincseinek megőrzéséért, születésnapja alkalmából” nyerte el a köztársasági érdemérmet. Boór János főszerkesztő „a Mérleg című magyar nyelvű szemle alapításában, szerkesztésében és általa a Kárpát-medencei magyar értelmiség kényszerű elszigeteltségét oldó több évtizede betöltött meghatározó szerepéért, 70. születésnapja alkalmából” részesült a kitüntetésben.

Béremelésre várnak a felsőoktatásban
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) azt szeretné elérni, ha a 2003-as költségvetésben biztosított lenne a dolgozók bérének inflációval megegyező növekedése – erről a tömörülés elnöke beszélt az FDSZ elnökségi ülését követően csütörtökön Budapesten a sajtónak. Kis Papp László elmondta: a szakszervezet az oktatási kormányzattal korábban már megállapodott arról, hogy 2006-ra a felsőoktatási dolgozók bére eléri az európai uniós átlag 70-75 százalékát. Hozzátette: a bérfelzárkóztatás első üteme volt az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés. A korábbi elképzelések szerint a jövedelmek 2003-ban is megtartanák reálértéküket, 2004-ben és 2005-ben pedig, azaz két ütemben, az ideihez hasonló béremelések valósulnának meg.

A szakszervezet elnöke utalt rá: jelenleg az egyetemi és főiskolai oktatók jövedelme az európai átlag egyharmadát teszi ki. Rámutatott: a kormány a következő évi költségvetésében nem tervez inflációt kompenzáló bérnövekedést a közszférában, ezzel pedig megtorpanhat a jövedelmek felzárkóztatásának az üteme. Kis Papp László kijelentette: az FDSZ ezért azt követeli, hogy a költségvetés elfogadásáig legyenek olyan tárgyalások, amelyek eredményeként lehetővé válik a tervezett infláció kompenzálása a közalkalmazotti bértáblában, és a felsőoktatási oktatói-kutatói bérrendszer garantált alapilletményében is. Elmondta: az FDSZ ezt az álláspontját fogja képviselni a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának jövő heti ülésén is. Kis Papp László szerint a szakszervezet ugyanakkor köszönettel tartozik az oktatási miniszternek azért, hogy a 2002. szeptemberi béremelésnek a jövő évi központi költségvetési fedezete rendelkezésre áll és valamennyi intézményben lehetőség lesz januárban a 13. havi bérek kifizetésére is.

A Fidesz az oktatásról
Pokorni Zoltán szerint a 2003. évi költségvetési törvényjavaslatban nincs elegendő mozgástere az oktatáspolitikának. A Fidesz-frakció oktatási kabinetjének vezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: a büdzséről szóló javaslatban nem áll rendelkezésre elegendő forrás a tudásalapú társadalom létrehozására. Pokorni Zoltán elmondta, az oktatási tárca jövőre „látszólag” 87 milliárd forinttal több költségvetési támogatást kap, mint az idén, azonban 57 milliárd forint a felsőoktatási bérek emelésére, 30 milliárd pedig a belügyi tárcától átvett feladatokra, az egyházi, alapítványi iskolák támogatására fordítódik. Megjegyezte, hogy 2002-ben ez utóbbi célra 50 milliárd forintot fordítottak.

A fideszes politikus jelezte, hogy jövőre a költségvetési törvényjavaslat szerint a pedagógusok béremelése nulla százalékos lesz. Így szerinte a bérek befagyasztása és az adótörvények együttes hatásaként 2003-ben megkezdődik a pedagógusbérek értékvesztése. Véleménye alapján a költségvetési törvényjavaslat nem fedezi az idei pedagógusbérek emelésének áthúzódó hatását sem. Az Állami Számvevőszék jelentésére is utalva úgy vélte, ennek beláthatatlan következményei lehetnek: tömeges önkormányzati csődök és jelentős számú pedagógus elbocsátása.

Elhangzott, a költségvetési javaslat különösen hátrányosan érinti az oktatási intézményeket fenntartó kistelepüléseket, mert számukra a normatív támogatás csupán 25-30 százalékkal növekszik. Ez közel 350 ezer – azaz minden negyedik – gyermeket, a magyarországi oktatási intézmények közel felét, 3800 óvodát és általános iskolát érint. A Fidesz módosító indítványaiban ezen normatívák 50 százalékos emelését kezdeményezi.

Pokorni Zoltán kifogásolta, hogy jövőre várhatóan kevesebb felsőoktatási beruházás valósul meg, a költségvetési törvényben nyoma sincs a kollégiumfejlesztési program folytatásának és nem tartalmazza a hallgatói létszámnövekedés fedezetét sem. Bírálta, hogy a költségvetési törvényjavaslat módosítja a közoktatási törvény egy pontját, a tanulói óraszámokat. Ez szerinte kizárólag az iskolaszerkezet és a tantervi szabályozás elleni totális ellentámadás előszeleként értékelhető. Információi szerint az Oktatási Minisztériumban már készül a közoktatási törvény átfogó módosítása, amely egy „totális reformvíziót” vázol fel.

Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy jövőre csökken a minőségfejlesztéssel, méréssel, értékeléssel összefüggő feladatok támogatása. Mint mondta, ezért, valamint a Soros Alapítványnak tett tárcaelkötelezettség miatt a nemzetközileg elismert Comenius 2000 programba jövőre már nem kapcsolódhatnak be újabb intézmények. Kifogásolta azt is, hogy a költségvetési törvényjavaslatban lehetővé teszik a Nemzeti Tankönyvkiadó teljes privatizációját, amit szerinte gazdasági kényszerűség nem indokol. Álláspontja alapján a Nemzeti Tankönyvkiadó állami kézben tartása stratégiai ügy, mert ez a teljes magyar tankönyvkiadás egyik minőségi garanciáját jelenti és meghatározó szerepe van a tankönyvárak szabályozásában is. Kérdésre válaszolva közölte: egyelőre nem kíván részt vállalni a napi politikai küzdelmekben. Arra – mint mondta – még nem tud választ adni, hogy vállalna-e pozíciót a Fidesz tavaszi tisztújító kongresszusán.

Európa legszigorúbb drogtörvénye megbukott
Az Európa legszigorúbb drogtörvényének csúfolt, az előző kormány idején hatályba lépett törvénymódosítás megbukott, a jobboldali kormányzat drogpolitikája többet ártott, mint használt – hangoztatta Gusztos Péter SZDSZ-es parlamenti képviselő, a párt ügyvivője csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Elmondása szerint a Fidesz drogpolitikája a büntetőjogot tekintette a problémakezelés elsődleges eszközének és ezáltal korlátozta a megelőzés és az ártalomcsökkentés érvényesülésének lehetőségét. „A drog nagyon komoly veszélyeket jelent a fiatalokra” – szögezte le. Hozzátette ugyanakkor: a buta, átgondolatlan, a rosszul megfogalmazott büntetőpolitika legalább olyan veszélyes a magyar fiatalokra, mint néhány kábítószer.

Szavai szerint az Orbán-kormány drogpolitikája nem volt hatékony, nem érte és nem is érhette el a kitűzött célokat. „Nincs esély a száz százalékos kábítószermentes társadalom megvalósítására, ez illúzió” – fűzte hozzá. Vélekedése szerint nem lehet társadalmi érdek az, hogy „egyszer-kétszer megbotló, kíváncsi, érdeklődő fiatalokat maga az állam lökjön a bűnözői karrier útjára azáltal, hogy a büntetőjog túlzott szigorával sújtja őket”. Közölte: az SZDSZ támogatja a parlament előtt fekvő büntetőjogi törvénymódosítást, amelynek a droggal kapcsolatos legfontosabb változtatása, hogy az alkalmi, eseti fogyasztók is részt vehetnek az úgynevezett elterelésben.

Gusztos Péter az ifjúsági tárca előző vezetése által rendelt tanulmányra hivatkozva megjegyezte: a jogalkalmazók háromnegyede semmilyen pozitív társadalmi hatást nem tudott megnevezni az 1999-es szigorítással kapcsolatban. Jelezte, nem csökkent a drogfogyasztók száma, és az elsősorban oktatási intézményekből érkező bejelentések 17 százalékos növekedése ellenére a felderítési mutatók nem javultak. Beszámolt arról, hogy a vádemelésekre került esetek 41 százaléka alkalmi, eseti fogyasztót érintett, és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásba kerülők körében nőtt a fiatalkorúak aránya, több mint egyharmaduk fél évnél többet töltött előzetesben.

„A szabad demokraták ész- és életszerű drogpolitikát akarnak, olyat, amelyben a kereslet- és a kínálatcsökkentés valamennyi fontos eszköze szerepet kap” – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Kitért arra, hogy a Fidesz szerdán tartott sajtótájékoztatóján részt vett egy édesapa, akinek a fia négy évvel ezelőtt halt meg kábítószer-fogyasztás miatt. „Súlyosan erkölcstelennek és ízléstelennek tartjuk azt az eljárást, hogy szerencsétlen sorsú embereket politikusok felhasználjanak szakmai természetű vitákban” – mondta Gusztos Péter.

Fidesz: cinikus a kormány drogügyben
A magyar társadalom nagy többsége és a Fidesz – Magyar Polgári Párt értékrendjével összeegyeztethetetlennek tartja a kábítószer-politika irányváltását, és elutasítja a kormánynak a kérdéshez való cinikus hozzáállását – tartalmazza a Fidesz elnökségének közleménye. Az elnökség az SZDSZ csütörtöki sajtótájékoztatóján elhangzottak kapcsán úgy fogalmaz: „ha Gusztos Péternek és az SZDSZ-nek rossz a lelkiismerete veszélyes és kiszámíthatatlan következményekkel járó drogpolitikájuk miatt, ne másra mutogassanak, hanem tanulmányozzák az elmúlt évek kormányzati tapasztalatait”. „A polgári kormány mindig kiemelt figyelmet fordított az ifjúságot fenyegető kábítószer terjesztésének és fogyasztásának visszaszorítására” – szögezi le a közlemény.

A Fidesz elnöksége szerint statisztikai adatok bizonyítják, hogy a kitartó küzdelem meghozta első gyümölcseit: a rendszerváltozás óta először sikerült megtörni a kábítószerek terjedésének lendületét; mindez kedvező fogadtatásra talált a családok, a pedagógusok, az egyházak és a civil szervezetek széles köreiben. „A Medgyessy-kormány veszélyes drogpolitikája miatt most bekövetkezik az, amitől a leginkább tartottunk: az iskolai drogfogyasztás és drogterjesztés enyhébb megítélés alá esik majd, mint ha ugyanez az utcán zajlik” – áll a közleményben. Az ellenzéki párt elnöksége úgy vélekedik: „a liberalizmusnak valamiféle hazug és felelőtlen értelmezése nyomán kiszolgáltatottá válnak a diákok, és némaságra ítéltetnek a tanárok; ezt erősíti Fodor Gábor felelőtlen és életszerűtlen ötlete a szülők és gyermekeik közös, otthoni kábítószerezésére”.

Pályázat az Erzsébet-térre
A Fővárosi Közgyűlésnek a jövő heti ülésén döntenie kell az Erzsébet tér alatti építmények eladási pályázatának kiírásáról. Közigazgatási források szerint a kormány keddi ülésén, a közgyűlés kezdeményezésére november végéig hosszabbította meg a 10-én lejárt pályázat kiírási határidőt. A kormány döntött arról is, hogy a korábbi 3 helyett 5 milliárd forint legyen a pályázat kiírásakor az úgynevezett alsó limitár. Bőhm András, a fővárosi SZDSZ frakcióvezetője közölte, hogy a hatályos szerződéseknek megfelelően, úgy mint a korábbi alkalmakkor, a jövő héten is megszavazzák az eladási pályázat kiírását.

A politikus biztos azonban abban, hogy ezen az áron nem lehet ezt az ingatlant eladni, s emiatt komolyabb gondra számíthat a főváros. Jelezte, hogy még több mint egymilliárd forintot kell költeni a tér alatti építmények befejezésére. Rendezésre szorul az is, hogy az állam mit igényel vissza az építményekre eddig költött 2,5 milliárd forintból, amit bankhitelből finanszírozott. Erről még a kormánynak vagy a szakminisztériumnak nyilatkoznia kell. A fővárosnak pedig biztosítania kell a jövő évi költségvetésében a befejezéshez szükséges egymilliárd forintot – mondta a politikus. Egyúttal koncepciót kell készítenie a fővárosnak arra, hogy miből fedezzék a várhatóan „horribilis” nagyságú működési költségeket.

Bőhm András úgy véli, mindezekre, köztük a forrásokra is azoknak, tehát a szocialistáknak kell választ találniuk, akik szorgalmazták, hogy megmaradjanak fővárosi tulajdonban a tér alatti létesítmények. Megjegyezte, ha ésszerű javaslat kerül eléjük, azt támogatni fogják. A fővárosra váró probléma nagyságának érzékeltetésére megemlítette, hogy ismeretei szerint a téren lévő parkban egyetlen pad ára 800 ezer forint, így a fenntartás, az esetleges rongálások orvoslása nem lesz olcsó. Nem látja a főváros ehhez szükséges forrásait, és nem tudja azt sem a frakcióvezető, hogy milyen funkciót láthatnának el a tér alatti építmények.

Schiffer János, a főváros kulturális ügyeiért felelős korábbi szocialista főpolgármester-helyettes, a poszt várományosa közölte, hogy nem ismeri még a kormányhatározat szövegét. Mint mondta, abban az esetben, ha az 5 milliárd forintos limitáron nem veszi meg senki a tér alatti létesítményeket, akkor még mindig lesz ideje a fővárosnak arra, hogy gondolkodjon a közcélú hasznosításról. A politikus tudatta, hogy a park alatti létesítmények befejezéséhez és a működtetésükhöz szükséges pénz nem jelentene gondot sem a kormánynak, sem a fővárosnak. Szerinte ugyanis az ott lévő garázs, az étterem és az üzlethelyiségek bérbeadásából, illetve részbeni vagy teljes eladásukból előteremthető a kulturális létesítmények befejezéséhez, működéséhez szükséges forrás. Ez esetben pedig csak a kormány által felvett hitel sorsa kérdéses.

Schiffer János leszögezte, ha nem sikerül reális értékén, az 5 milliárd forinton eladni a létesítményeket, akkor tovább lehet tárgyalni a kormányzattal a hasznosításról.
Abban az esetben pedig, ha a főváros tulajdonában marad a tér alatti és feletti terület, az Schiffer János szerint garanciát jelentene arra is, hogy továbbra is megmarad a közpark és az emberek használhatják.

Az MDF fővárosi frakciója az eladás ellen
A Magyar Demokrata Fórum fővárosi frakciója azt látná célravezetőbbnek, ha az Erzsébet tér alatti építmények megmaradnának a főváros tulajdonában – nyilatkozta Szőke László csütörtökön este. Az MDF fővárosi frakcióvezetője közölte: a Magyar Demokrata Fórum képviselői szerint csak ez a biztosíték arra, hogy továbbra is a polgárok használhatják a közparkot.

Szőke László szerint ez igen fontos szempont, hiszen Budapesten a zöldterületek aránya az elmúlt 12 évben folyamatosan csökkent. „Nem szabad elkótyavetyélni azokat az épületeket, amelyekre az adófizetők pénzéből rengeteget költött a kormány és a főváros” – jelentette ki a frakcióvezető. Megdöbbentőnek tartja, hogy az SZDSZ-es városvezetés nem dolgozott ki koncepciót az építmények hasznosítására. „Reméljük álláspontjuk hátterében ezúttal nem a belvárosi terület olcsó megszerzésére vágyó gazdasági érdekcsoportok állnak” – fogalmazott Szőke László.

Feljelentés a választási plakátok miatt
Szabálysértési eljárás fenyegeti azokat a pártokat, amelyek nem távolítják el az őszi önkormányzati választásokra kiragasztott plakátjaikat – közölte Varsányi Péter, a Fővárosi Közterület-felügyelet igazgatója csütörtökön. A felügyelet már a múlt héten figyelmeztette a nagy pártok illetékeseit arra, hogy a választások eredményeinek hivatalos kihirdetésétől számított 30 napon belül le kell szedni a kiplakátolt anyagokat – mondta el a felügyelet igazgatója. Varsányi Péter közlése szerint körülbelül egy hét türelmi időt még kapnak a pártok, mielőtt feljelentést tenne ellenük a felügyelet.

Az esetleges szabálysértési eljárást a szabálysértés helye vagy a pártok székhelye szerinti önkormányzatok szabálysértési hatóságánál lehet indítani, a plakátok el nem távolítása miatt a szabálysértőkre harmincezer forintos pénzbüntetés szabható ki. Az igazgató ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a pártok mind 1998-as választások, mind pedig a tavaszi országgyűlési választások idején jogkövető magatartást tanúsítottak a plakátok leszedésében. Utalt arra, hogy a leszedési kötelezettség vonatkozik ugyan a független képviselő-jelöltekre is, őket külön nem figyelmeztették, mivel plakátjaik száma elenyésző a pártok jelöltjeiéhez képest. Hozzátette: bár a fővárosi önkormányzat tízmillió forintot különített el kifejezetten a helyhatósági választásokra kitett plakátok leszedésére a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. részére, a felügyelet intézkedése során abból a szempontból nem tesz különbséget, hogy politikai vagy politikai tartalommal nem bíró ragaszokról van szó.

Négypárti egyezetés a NATO-ról
A kormány meggyőződése szerint az ország biztonságának megerősítésében és a szövetségesi szerepvállalás kérdéseiben minél szélesebb nemzeti és politikai egyetértésre van szükség, ezért Kovács László és Juhász Ferenc vasárnapra egyeztetésre hívta a négy parlamenti párt és képviselőcsoportjaik vezetőit – áll Gál J. Zoltán csütörtöki közleményében. A kormányszóvivő közlése szerint a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter a megbeszélésen beszámol a prágai NATO-csúcsról, a tárgyalások eredményeiről. Hozzáteszi: Medgyessy Péter miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén ad tájékoztatást a csúcstalálkozón folytatott tárgyalásairól.

„A prágai NATO-csúcstalálkozó fontos lépés Európa és a világ biztonságának és stabilitásának megerősítésében. Ez megfelel Magyarország érdekeinek, erősíti saját biztonságunkat és hazánknak a térségben betöltött stabilizáló szerepét” – tartalmazza a kommüniké. A kormány álláspontja szerint nemzeti érdekeink érvényesítését segíti, ha Magyarország megbízható, kiszámítható és szavatartó szövetséges a NATO-n belül és a globális terrorizmus ellen fellépő nemzetközi együttműködésben.

Az MSZP szerint a magyar emberek biztonsága, a terrorizmus elleni védelem és az ország helye a nemzetközi szövetségi rendszerekben három olyan téma, amely tipikusan közös nemzeti ügyként kezelendő – mondta csütörtökön Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője a Kovács László külügyminiszter és Juhász Ferenc honvédelmi miniszter által a prágai NATO-csúcs kapcsán kezdeményezett négypárti egyeztetéssel kapcsolatosan foglalt állást. Mint mondta, a felsorolt kérdésekben a kormánynak ugyan kiemelt felelőssége van, de ennél szélesebb egyetértésre van szükség. „Ezért támogatjuk, hogy a mostani konzultációhoz hasonlóan ezekben az ügyekben minden alkalommal teremtsünk módot a lehető leggyorsabb információ- és véleménycserére” – tette hozzá.

Lendvai Ildikó úgy fogalmazott: szinte biztos abban, hogy a négy parlamenti párt egyaránt támogatja a NATO bővítését, amelynek során Magyarország három szomszédja válik taggá. A politikus szerint ezen túlmenően véleményt kell cserélni arról is, hogyan tudja hazánk támogatni éppen a jószomszédsági viszony érdekében a NATO Ukrajnával és Horvátországgal való viszonyát. Hangsúlyozta: egyeztetni kell a NATO-csúcson tárgyalt haditechnikai fejlesztési koncepcióról, az új NATO Reagáló Erőről, a Bush-levélre adandó válaszról és a terrorizmus elleni új katonai koncepcióról, többek között a rakétavédelmi programról. „Bízom benne, hogy a vasárnapi és a későbbi tárgyalások is azt fogják bizonyítani, hogy ezekben az ügyekben az ország biztonságának közös érdeke fölülírja majd a szokásos pártvitákat” – fogalmazott Lendvai Ildikó.

A Magyar Demokrata Fórum részt vesz a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter által kezdeményezett vasárnapi négypárti egyeztetésen a prágai NATO-csúcsról – közölte Dávid Ibolya. Az MDF elnöke elmondta: a demokrata fórum nevében üdvözli, hogy a kormány folytatja az előző ciklus következetes tájékoztatási gyakorlatát. „Nélkülözhetetlen a belpolitikában és a külpolitikában is a tájékoztatás és a véleménynyilvánítás négypárti fóruma” – hangsúlyozta Dávid Ibolya. Az MDF elnöke emlékeztetett arra, hogy az előző kormány így járt el a NATO-tagsággal kapcsolatban, többször egyeztetett a szerb háború idején, és szintén többször hívta össze a parlamenti pártokat 2001. szeptember 11. után, a terrorelhárítás ügyében.

A Fidesz a prágai NATO-csúcsról
A Fidesz üdvözli a prágai NATO-csúcson megszületett bővítési döntést, és a parlamentben támogatni fogja a szövetség szélesítését – jelentette ki Németh Zsolt, a párt alelnöke, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes vezetője egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón. Hangsúlyozta, hogy a bővítés révén megszűnik Magyarország „szigethelyzete” a NATO-ban, hiszen három szomszédja csatlakozik a szövetséghez, ami javítja az ország közvetlen katonai, biztonsági pozícióját.

Rámutatott arra, hogy Szlovákia, Románia és Szlovénia csatlakozásával az ott élő magyar kisebbség számára is egy biztonságosabb környezet fog kialakulni, jogaik érvényesítése szempontjából pedig – mint fogalmazott – demokratikusabb közegbe kerülnek. A volt külügyi államtitkár reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy Románia és Szlovákia a ratifikációs időszak végéig megnyugtatóan lezárja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. A politikus szerint a balti államok NATO-csatlakozásával egy régi morális adósságot törleszt a nyugati világ.

Fontosnak nevezte azt, hogy a bővítés ne záruljon le. Mint mondta, Magyarország érdekelt a balkáni országok és Ukrajna vonatkozásában a „nyitott ajtók” politikájának fenntartásában. Németh Zsolt szerint Magyarországnak és Európának érdeke, hogy az Egyesült Államok és az európai NATO-tagállamok között szoros együttműködés alakuljon ki.

Simicskó István, a Fidesz biztonságpolitikai kabinetjének vezetője a NATO-csúcson tett katonai felajánlásokkal kapcsolatosan kijelentette, hogy a szocialista kormány részéről „ajánlásdömping” hangzott el, a békefenntartó szakasztól egészen a rakétavédelmi programig. Mint fogalmazott, úgy tűnik, a konkrét felajánlásokat átgondolatlanul, kapkodva tette meg a magyar kormány, és félő, hogy ez később visszaüt. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormány tájékoztatása szerint jelenleg folyik a magyar honvédség védelmi képességeinek átvilágítása, ami várhatóan márciusban fejeződik be. Hozzátette, hogy eszerint csak márciusban lesz látható, milyen képességeket tud Magyarország felajánlani, ennek ellenére – bár ezt senki sem várta el – konkrét felajánlásokat fogalmazott meg Juhász Ferenc honvédelmi miniszter.

Kifogásolta, hogy bár egyelőre az Egyesült Államok senkit sem kért fel a rakétavédelmi programban való részvételre, egyes hírek szerint a szocialista kormány máris felajánlkozik. Véleménye szerint Magyarország inkább tegyen kevesebb ajánlást, de azt legyen képes teljesíteni. Kifogásolta azt is, hogy a kormány nem kérte ki az ellenzéki pártok véleményét ebben a kérdésben. Németh Zsolt közölte, hogy a kormány feladata eldönteni, mikor terjeszti a parlament elé az új tagok belépésének ratifikációját, a Fidesz nyitott az időpont kérdésében. Simicskó István hozzáfűzte: a Fidesz ugyanakkor elvárja a kormánytól, törekedjen arra, hogy a belépő országokkal meglévő nézetkülönbségek, nyitott kérdések a ratifikáció előtt rendeződjenek.

Egyeztetés az alkotmánymódosításról
Nem született végleges megegyezés az alkotmánymódosításról a pártok között csütörtökön, amikor a téma kapcsán ismét egyeztettek egymással. A megbeszélést követően újságírók előtt minden párt képviselője megerősítette, hogy az álláspontok minimális mértékben közeledtek egymáshoz, és az egyeztetést kedden folytatják. Vastagh Pál (MSZP) tájékoztatása szerint a problémás kérdések egyikét sem zárták le, de – mint mondta – a kormányoldal és az ellenzék részéről is „halvány elmozdulás” történt az álláspontokban.

Reményét fejezte ki, hogy a jövő kedden sorra kerülő egyeztetésen kompromisszumra jutnak. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megegyezés esetén a négy párt új, közös javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé.„Még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a pontos megállapodásokat körvonalazni tudjuk” – tette hozzá Vastagh Pál. A politikus kifejtette: a magyar népszavazás sikere komoly jelentőséggel bírhat a térségben. Véleménye szerint, ha Magyarországnak új tagállamként lehet pozitív szerepe az Európai Unióban, akkor azt érdemes vállalni. Hangsúlyozta: az eredményes magyar népszavazás lökést adhat olyan országoknak is, ahol „a közvélemény szkeptikusabb”.

Salamon László (Fidesz) pozitívumként emelte ki, hogy a szocialisták a szuverenitás kérdésében hajlandóak lennének megvizsgálni egy, a beterjesztett javaslattól eltérő szöveget, ami a vitás kérdések áthidalására alkalmas lenne. A kormánypártok és az ellenzék között alapvetően három kérdés: az egyes alkotmányos hatáskörök Európai Unió számára történő átengedése, az Országgyűlés és a kormány viszonya, valamint a csatlakozásról szóló népszavazás időpontja körül vannak nézetkülönbségek. A kormány és a parlament viszonyának kérdését illetően Salamon László arra hívta fel a figyelmet, hogy az SZDSZ sem ért egyet a kormány előterjesztésével.

A politikus álláspontja szerint a népszavazás ügyében a leg- eltérőbbek a vélemények. Megismételte, hogy a Fidesz meggyőződése szerint ezt a kérdést az alkotmányon kívül, egy kétharmados törvényben kell szabályozni. Salamon László jelezte, hogy a legújabb hírek szerint a csatlakozási szerződés szövegének hiteles fordítása március végén, április elején készül el. Elhangzott, hogy az MDF és a Fidesz a módosító indítványok kapcsán folyamatosan egyeztet.

Fodor Gábor (SZDSZ) szerint az egyeztetésen a kormánypártok részéről „maximális nyitottság van” arra nézve, hogy az alkotmánymódosítás megtörténjen. Hozzátette: ezt kívánja az ország érdeke, az európai uniós csatlakozás. „Reménykedünk abban, hogy az ellenzék is hasonlóképpen gondolkodik erről” – mondta a politikus. Úgy fogalmazott: a jövő héten végképp ki kell derülnie annak, hogy ki milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben.