November 29.: Magyar politikai élet

Felavatták az Andrássy egyetemet; az MSZP, az SZDSZ és az MDF elégedett, a Fidesz még nem döntött; országjárásba kezd a Magyar Vidék és Polgári Párt; az EU hátrányairól tájékoztatnak; a Fidesz szerint elfogadhatatlan a jegyár-emelés; nem lesz kárpótlás Csernobilért?

Nem lesz kárpótlás Csernobilért?

Csehák Judit ugyanazt teszi amit 1986 tavaszán, amikor miniszterelnök-helyettes és az állampárt központi bizottságának tagja volt: nem tájékoztatja a közvéleményt a Csernobilban történt atomerőmű-katasztrófa következményeiről – fogalmaztak a Fidelitas parlamenti képviselői az egészségügyi minisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter és Nyitrai Zsolt elmondták: egyeztetni kívántak az egészségügyi miniszterrel az általuk benyújtott parlamenti határozati javaslatról, Csehák Judit azonban nem fogadta őket csak egy levelet írt arról, hogy további információkkal nem tud szolgálni az ügyben. A határozati javaslat értelmében a magyar állam elismerné felelősségét azzal kapcsolatban, hogy nem tájékoztatta az állampolgárokat az atomreaktorban bekövetkezett katasztrófáról és annak egészségkárosító hatásáról. A tervezet szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt arra, hogy mérje fel: kik tartoznak a katasztrófa károsultjai közé és hogyan lehet őket kárpótolni. A Fidelitas politikusai 18 olyan kamionsofőrről tudnak, akik a csernobili erőműbaleset idején abba a térségbe utaztak munkájuk során és az akkori állami vezetők nem tájékoztatták őket a veszélyről.

Nyitrai Zsolt, a Fidelitas alelnöke arról tájékoztatott: a jövő héten egyeztetést kezdeményeznek Lendvai Ildikóval és Kuncze Gáborral, a kormánypártok frakcióvezetőivel, mert a probléma megoldása a napi politika és a frakciók felett álló ügy, amelyet a parlamenti pártoknak közösen kell orvosolni.

Csehák Judit elmondta, a Fidelitas képviselőit tájékoztatta arról, hogy a csernobili katasztrófa kapcsán az egészségügyi minisztériumban nem állnak rendelkezésre adatok. Ezek ugyanis a korábbi Köjálhoz, a mai ÁNTSZ sugárbiológiai intézetéhez kerültek. Hozzátette: a Magyar Tudományos Akadémia tavaly a katasztrófa 15. évfordulója alkalmából tudományos ülést rendezett, amelyen megállapították, hogy a hazai lakosság egészségében a reaktor robbanása keltett többletdózis nem okozott károsodást.

Az MSZP, az SZDSZ és az MDF elégedett, a Fidesz még nem döntött

Az MSZP, az SZDSZ és az MDF számára elfogadható az európai uniós ügydöntő népszavazás dátumaként 2003. április 12-e, a Fidesz az Országgyűlés integrációs nagybizottságának hétfői tanácskozásán közli álláspontját az ügyben. Medgyessy Péter április 12-ét javasolta az EU-csatlakozásról szóló népszavazás időpontjának. A tervek szerint a referendum időpontjának kérdését az integrációs nagybizottság hétfői ülésén vitatják meg. A kormányszóvivő reményét fejezte ki, hogy sikerül megállapodniuk a parlamenti pártoknak ebben a kérdésben.

A Magyar Szocialista Párt számára teljes mértékben elfogadható a népszavazás április 12-i időpontja – nyilatkozta Vastagh Pál, az MSZP-frakció közjogi munkacsoportjának vezetője, a parlament alkotmányügyi bizottságának elnöke. Kifejtette, hogy az időpont két követelménynek is megfelel: egyrészt megismerhető lesz a csatlakozási szerződés szövege, másrészt a népszavazási időpont megelőzi a csatlakozási szerződés aláírását.

A Fidesz sajtóosztályán azt közölték, hogy a párt a parlament integrációs nagybizottságának hétfői ülésén fejti ki álláspontját a kérdésben.

Az MDF támogatja, hogy április 12-én vagy 13-án legyen az ügydöntő népszavazás az európai uniós csatlakozásról. Dávid Ibolya a frakció pénteki sajtótájékoztatóján, hangsúlyozta, hogy a demokrata fórumnak következetes az álláspontja: a népszavazást akkor kell kiírni, amikor a szerződés szövege véglegessé válik. Az MDF elnöke szerint a szerződés szövege valójában akkor válik véglegessé, amikor az Európai Parlament a maga eljárási rendjében támogatását adja a csatlakozási szerződéshez.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke közölte: pártja számára elfogadható, hogy jövő április 12-én legyen a népszavazás az Európai Unióhoz történő csatlakozásról. A szabad demokrata pártelnök szerint addigra a csatlakozási megállapodás minden eleme ismert lesz, sőt – mint fogalmazott – kellő idő áll majd rendelkezésre a lakosság tájékoztatására is.

Országjárásba kezd a Magyar Vidék és Polgári Párt

A Magyar Vidék és Polgári Párt (MVPP) vezetősége kétnapos programegyeztető ülést tart Miskolctapolcán; a tanácskozás szünetében tartott pénteki tájékoztatón Bánk Attila elnök elmondta: a vidék felemelkedésére koncentrálnak, alapvetően polgári értékeket vallanak, középen állnak, de nyitottak a jobb- és baloldalról érkező kezdeményezések iránt is.

Utalt arra: az augusztus végén bejegyzett pártnak 75 napja maradt az önkormányzati választásokra való felkészülésre, ennek fényében 10 megyében megfogalmazása szerint tisztes – 0.5 és 3 százalék – közötti eredményt értek el. Az európai uniós csatlakozás kapcsán úgy vélte: a vidéki embereket, a mezőgazdaságból élőket „lórúgásszerűen” fogja érni másfél év múlva a közösségi szabályokhoz való igazodás.

Hangsúlyozta, hogy teljes körű helyzetfeltárásra, olyan programok mielőbbi beindítására van szükség akár uniós segítséggel, amelyek révén az egyenetlenségek a minimumra csökkenthetők. Ennek elősegítésére az MVPP vezetői, szakértői országos körúton ismertetik a következő hónapokban a párt által kidolgozott terveket, felvilágosítást adva a csatlakozással várható buktatókról.

Az EU hátrányairól tájékoztatnak

A négy parlamenti párt európai uniós csatlakozást népszerűsítő országos roadshowja csak az integráció előnyeit ismerteti, a negatívumokról hallgatnak a politikusok. A témáról a Magyar Földvédő Mozgalom és a Honfoglalás 2000 Egyesület aktivistái beszéltek közösen rendezett országos demonstráció-sorozatuk első állomásán, Sárospatakon.

A szimpatizánsok kifejtették: országos akciójukkal arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a magyar társadalom csak vesztese lehet az uniós csatlakozásnak, valamint tiltakoznak a magyar föld várható elkótyavetyélése ellen is. Szerintük míg a parlamenti pártok az integráció előnyeiről, elodázhatatlan nemzeti esélyről szónokolnak az országos turné állomásain, elfelejtik közölni a várhatóan több éven át tartó, folyamatosan várható áremelkedéseket, amelyeket a bérek növekedése nem tud majd követni.

A két szervezet szószólói hangsúlyozták, hogy nem általában az uniós csatlakozás ellen lépnek fel, hanem arra akarnak rámutatni, hogy Magyarország még nem érett, nem készült fel eléggé az integrációra. Állításaik szerint a 2004-et követő évek a kisembereknek – főként a gazdálkodóknak – fognak olyan traumát okozni, mint amilyet a piacgazdaságra történő, rendszerváltás utáni átállás során megéltek. A sárospataki demonstrálók soraiban ott volt az 1956-ban halálra ítélt Wittner Mária is.

A Fidesz szerint elfogadhatatlan a jegyár-emelés

A Fidesz-MKDSZ fővárosi frakciója elfogadhatatlannak tartja a kormánynak a BKV jegyár-emelésével kapcsolatos döntését. Ezt Deutsch Tamás, a Fidesz-MKDSZ fővárosi frakcióvezetője nyilatkozta, a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakra reagálva.

Mint fogalmazott: a leghatározottabban utasítják vissza, hogy a BKV jegyár-emelése meghaladja a tervezett infláció háromszorosát. Úgy látja, hogy ezzel az intézkedéssel folytatódik a költségvetésben is megjelenő „Budapest mínusz program”. Szavai szerint az Orbán-kormány ideje alatt elképzelhetetlen volt, hogy bármely közszolgáltatás árának emelkedése meghaladja a tervezett inflációt.

A politikus úgy látja, hogy ez az intézkedés rossz hatással lesz az inflációra is. Leszögezte, hogy a jövőre tervezett BKV jegyár-emelés egy fővárosi kétgyermekes család esetében évi 15 ezer forint plusz kiadást jelent. Végül aláhúzta: a leghatározottabban elvárják, hogy az árnövekedés mértéke ne haladja meg a tervezett infláció mértékét.

Felavatták az Andrássy egyetemet

Az európai integrációs folyamatban egyre több olyan magasan képzett szakértőre van szükség, akik a politológia, a jog, a közgazdaságtudomány, az európai történelem birtokában az eddigiekhez képest még jobban tudják szolgálni az EU keretében megvalósuló integrációt – jelentette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök, miután megbeszélést folytatott Johannes Rau német államfővel. A német politikus az Andrássy Gyula német nyelvű egyetem ünnepélyes megnyitójára érkezett Budapestre.

A magyar és a német elnök egyaránt fontosnak nevezte, hogy az egyetem több ország közreműködésével jöhetett létre. Johannes Rau szerint Németország, Ausztria és Svájc számára nagyon fontos, hogy a második világháború óta német nyelvterületen kívül ez az első német nyelvű egyetem, amely megkezdi működését. Mádl Ferenc kiemelte: a politikai és gazdasági támogatás mellett, melyet ezek az országok nyújtanak, nagyon fontos az a szellemi együttműködés, melyet magyar és külföldi professzorok és diákok fognak megvalósítani.

A megbeszélésen a két államfő érintette a nemzetközi kapcsolatok több aktuális kérdését, így a NATO és az EU bővítését is. Mádl Ferenc kiemelte, hogy az uniós csatlakozás hazai támogatása egyike a legmagasabbaknak Európában. Johannes Rau a német-magyar kapcsolatokat illetően úgy vélekedett, hogy azok rendkívül intenzívek és „magától értetődőek”.

A német államfő találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel, valamint Heinek Ottóval, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnökével is.