Azonnali kérdések és válaszok
A miniszterelnök amerikai látogatásáról, a mezőgazdasági támogatásokról, valamint az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem önállóságáról szóltak a többi közt a képviselők kedden az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok órájában.
Simicskó István (Fidesz) jelezte: Medgyessy Péter novemberben látogatást tesz az amerikai elnöknél. A politikus a külügyminiszter júliusi tengerentúli látogatásával kapcsolatban feltette a kérdést, mit ígért Kovács László annak érdekében, hogy elérje: „a világ vezető hatalmának első embere magához engedjen egy, a kommunista diktatúra éveiben tevékenykedő titkosrendőrt”. Szavai szerint Bush elnök számára jelenleg a terrorizmus elleni harc a legfontosabb, amelyhez az Egyesült Államoknak szövetségesekre van szüksége. Megkérdezte: mit kínált Kovács László még júliusban, milyen magyar csapatokat ajánlott fel Afganisztánba, és egy esetleges Irak elleni háborúba azért, hogy Medgyessy Pétert fogadják.
Kovács László válaszában leszögezte, semmilyen ígéretet nem kellett tennie azért, hogy új fejezet kezdődjön a magyar-amerikai kapcsolatokban. Mint mondta, júliusi látogatásakor négy kérdésre kellett válaszolnia: mivel járul hozzá az új magyar kormány a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz és a NATO védelmi képességeinek növekedéséhez, milyen szerepet szán Magyarország magának Közép- és Kelet-Európában, és hogyan viszonyul az új magyar kormány a szélsőséges nézetekhez. Közölte, hogy egy esetleges Irak elleni háborúról még nem született döntés; annak megvalósulása esetén sem fog Magyarország katonákat küldeni a térségbe, hiszen nem rendelkezik arra alkalmas csapattal.
Glattfelder Béla (Fidesz) az előző kormány által elindított, de a kormányváltás óta leállított mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatban elmondta: az uniós csatlakozás után a kormánynak már nem lesz lehetősége arra, hogy támogassa a gazdák beruházásait, ezért még az integráció előtt biztosítani kell azt, hogy a gazdák is felkészülten lépjenek be az unióba.
Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter válaszában kijelentette: a kormány nem állította le a gazdák beruházásainak támogatását. Hozzátette, az Orbán-kormány 18,6 milliárd forintot irányzott elő, ugyanakkor 25 milliárd forintos támogatásra adott ki ígérvényt a gazdák számára, a jelenlegi kormánynak ezért nem áll módjában az idén további támogatásokat adni.
Horváth Balázs (MDF) a Herendi Porcelán Manufaktúra Rt. állami tulajdonrészének eladására kérdezett rá. Elmondta: a porcelángyár 1996 óta minden évben jelentős nyereséget ért el, eladásával egy nemzeti értéktől is megválik az állam.
Csillag István gazdasági miniszter közölte, a herendi üzem gazdasági stabilitása miatt nincs ok arra, hogy tartós állami tulajdon maradjon. A kormányzat csak ebből a körből emeli ki a gyárat, de ez még nem azt jelenti, hogy a közeljövőben megválna tőle.
Tóth József (MSZP) a Központi Honvéd Kórházzal kapcsolatban elmondta, az 1985-ben megkezdett építkezés 1992-ben forráshiány miatt leállt, az épület máig nem készült el. Feltette a kérdést: mikorra várható az építkezés befejezése, és milyen tervei vannak a honvédelmi tárcának az objektum hasznosítására.
Juhász Ferenc honvédelmi miniszter közölte, a kormányzat a következő négy évben egy korszerű, sürgősségi ellátást is biztosító központi kórházat alakít ki az épületből. Az építkezés leghamarabb 2003 végén kezdődhet, és várhatóan 10 milliárd forintos beruházást igényel.
Csapody Miklós (MDF) az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari, jelenleg Szent István Egyetem integrációjával kapcsolatban az intézmény hagyományaira és az egyetemhez tartozó Ménesi úti arborétum védelmére hívta fel a figyelmet.
Magyar Bálint oktatási miniszter kijelentette: a felsőoktatási integrációs törvény jól jelölte ki az összevont intézményeket. A felsőoktatási törvény módosításával a kormány további lehetőségeket kíván adni az egyetemek és főiskolák számára. A miniszter hozzátette, az Állami Számvevőszék tavasszal a felsőoktatási intézményhálózat új intézményeiben országos eredményességi vizsgálatot kezdett el, amely az év végéig lezárul. Jelezte, a tárca a helyzetkép ismeretében foglal majd állást az egyetemi integrációval kapcsolatos kérdésekben.
Gőgös Zoltán (MSZP) egy újsághír – mely szerint több internetszolgáltató megszűnhet -, illetve konkrét példa alapján kérdezte: mit kíván tenni a kormány, hogy a felhasználók biztonsággal használhassák az internetet.
Válaszában Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára elmondta, egyeztetések folynak e kérdésben. Hozzátette: a tárca változtatni kíván az ezt érintő szabályozáson annak érdekében, hogy a felhasználók érdekei ne sérüljenek.
Csampa Zsolt (MDF) a gyermek-, ifjúsági és sportminisztertől azt kérdezte: betartja-e korábbi ígéretét, hogy támogatja az olimpia budapesti megrendezését.
A válaszadó Jánosi György miniszter leszögezte: a 2012-es budapesti olimpia megrendezéséhez 4600 milliárd forintra lenne szükség. Megjegyezte, fontosnak tartja az olimpiát, de a kormánynak mérlegelnie kell, milyen prioritásokat tart szem előtt, ezért egy későbbi időpontban sikeresebb lenne az olimpiarendezés.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) az ürömi karsztvíz-szennyeződéssel és a csillaghegyi hőforrással kapcsolatban a veszélyben lévő termálvizekre hívta fel a figyelmet. Arról érdeklődött, mennyi pénzt és milyen határidőn belül fordít a kormány az észak-budai karszt- és termálvizek megmentésére.
Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter egyetértett a képviselő által felvetett kérdéssel. Elmondta: a nyár folyamán elrendelte a legsürgősebb feladatok elvégzését, a kivitelezési munkálatok 2003 nyarán kezdődnek majd el. Hangsúlyozta, még nem ismert, hogy a közvetlen veszély elhárítása után mekkora összeg szükséges ehhez, de azt a minisztérium mindenképpen biztosítani fogja.
Révész Máriusz (Fidesz) szerint a kistelepülési önkormányzatok forráshiánya miatt több iskolát be kell majd zárni, ami a pedagógusok elbocsátásához vezethet. Megkérdezte: ezt elkerülendő hogyan jutnak több pénzhez az önkormányzatok.
A miniszterelnök helyett válaszoló Magyar Bálint oktatási miniszter közölte, több olyan program létezik, amely a kistelepülési önkormányzatokon segít. Cáfolta, hogy iskolabezárásokra és pedagógusok elbocsátására kerülne sor.
Az elnöklő Dávid Ibolya bejelentette, hogy az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló határozati javaslathoz a környezetvédelmi bizottság módosító javaslatot nyújtott be, az indítványról szóló szavazásra az Országgyűlés jövő heti ülésén kerül sor.
Határozathozatalok
Egyhangúlag támogatta az Országgyűlés azon nemzetközi szerződések megerősítését, amelyekről kedden szavaztak a képviselők. Ezek között szerepelt a Magyar Köztársaság és az Oroszországi Föderáció között Budapesten tavaly január 12-én aláírt konzuli egyezmény megerősítése. Az előterjesztés ismertetésekor Kovács László külügyminiszter rámutatott, hogy az előző, hasonló tárgyban született egyezményt 1971-ben írták alá.
A képviselők támogatták a magyar és a macedón kormány között, illetve a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a kettős adózás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megelőzéséről szóló egyezmények megerősítését.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről az Országgyűlés következő ülésén határoznak, mivel az előterjesztéshez a környezetvédelmi bizottság kedden módosító javaslatot nyújtott be.
Az Országgyűlés az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül megszavazta a kormány által támogatott javaslatokat, a többi indítványt viszont elvetette. Burány Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár a szavazás előtt a kabinet által támogatott indítványok közül kiemelte a nyilvántartott, végrehajtható köztartozásnak a törvényjavaslat szerinti bejelentéssel egyidejűleg történő kötelező bejelentésére irányuló javaslatot.
A kormány támogatta azt az indítványt, amely szerint nem választható az eva, ha a választás naptári évében vagy az azt megelőző adóévben a társas vállalkozás átalakult vagy a vállalkozásban új tag 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerzett. Támogatta azt is, hogy az evás egyéni vállalkozó halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén tevékenységének folytatója – amennyiben megfelel a feltételeknek – továbbra is az eva szerint adózhasson.
A kormány nem támogatta azt a módosító javaslatot, amely az évi 500 ezer forint nettó árbevétel alatti, úgynevezett alvó vállalkozások kizárására irányult. Az államtitkár hozzátette: az ezzel párhuzamos támogatott módosító indítvány nem köti értékhatárhoz a tényleges gazdasági tevékenység biztosítását, feltételként csupán annyit ír elő, hogy a választás naptári évében és az azt megelőző adóévben egyaránt árbevételt számoljon el az evába belépő adózó.
Az Országgyűlés megszavazta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványok közül a kormány által támogatott javaslatokat, köztük a Nobel-díj adómentességére vonatkozót. Burány Sándor pénzügyminisztériumi államtitkár a szavazás előtt elmondta, hogy csaknem 300 módosító javaslat érkezett az előterjesztéshez. Hangsúlyozta, hogy a kormány támogatta azokat a javaslatokat, amelyek az érdekképviseletek megalapozott elvárásainak, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács javaslatainak megfelelő szabályozás kialakítását szolgálják.
A személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatosan az államtitkár kiemelte: a kormány támogatja, hogy a munkáltató által adómentesen természetben adható étkezés összege havi 2200 forintról 4000 forintra, a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány adómentes értékhatára pedig 1400 forintról 2000 forintra emelkedjen. Helyesli, hogy az üdülési csekk értékéből adott adómentes engedmény százalékos mértéke 50 százalékról 100 százalékra, összeghatára pedig 20 ezer forintról a mindenkori havi minimálbér összegére emelkedjen.
Ugyancsak támogatja a kormány, hogy a munkáltató által a magánszemély nyugdíjba vonulásakor természetben adott egyszeri ajándék értékéből adómentesen adható összeghatár tízezer forintról 15 ezer forintra emelkedjen. – A kormány úgy határozott, hogy az adómentes iskolakezdési támogatás ne csak a tanév első napját megelőző két hónapon belül, hanem az azt követő 30 napon belül is legyen adható, és a támogatás formája bővüljön ki az utalvány lehetőségével is – mondta az államtitkár. Hozzátette: jelentősen bővíti a kedvezmény érvényesíthetőségét, hogy ugyanazon gyermek után mindkét szülő jogosulttá válik az adómentes juttatás igénybe vételére.
A kedvezményeket érintő módosító indítványok közül Burány Sándor támogathatónak nevezte a kedvezmény kiterjesztését a számítástechnikai eszközök vásárlására. Hozzátette: a támogatott javaslat szerint a felnőttképzésben részt vevők, illetve azon magánszemélyek is igénybe vehetik a kedvezményt, akiknek gyermeke felsőfokú oktatási intézményben első alapképzésben vesz részt. Rámutatott: a mikro- és kisvállalkozások fejlődését szolgálja, az a javaslat, hogy a kisvállalkozói kedvezmény egyéni vállalkozók esetében is terjedjen ki minden szellemi termékre.
Támogathatónak nevezte, hogy az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében kedvezményesen adható összeghatár 300 ezer forintról 500 ezer forintra emelkedjen. Burány Sándor elmondta: a kormány támogatta azt a bizottsági módosító indítványt is, amely visszamenőleges hatállyal rendezi a Nobel-díjhoz kapcsolódó pénzjutalom adómentességét.
A társasági és az osztalékadókkal kapcsolatosan az államtitkár kiemelte: a kormány támogatta, hogy a vállalkozások a 2003-ban vagy 2004-ben beszerzett, előállított új tárgyi eszközei többségére, valamint az említett időszakban megszerzett, előállított szellemi termékekre gyorsított, 50 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesíthessenek, a jelenlegi 14,5 százalék, illetve 33 százalék helyett.
Indokoltnak nevezte a széles sávú internethálózat elterjedése érdekében alacsonyabb összegben meghatározni a kedvezmény igénybevételére feljogosító beruházási értéket. Így – mint mondta – a kormány támogatta, hogy a széles sávú internetszolgáltatást biztosító beruházásoknál a fejlesztési adókedvezmény már 100 millió forintos beruházás esetén is igénybe vehető legyen.
A kormány támogatta azt a módosító indítványt, miszerint a mezőgazdasági termelők adósságrendezési programja keretében kapott támogatás – mind a társasági, mind a személyi jövedelemadóban – adómentességet élvezzen. Burány Sándor közölte, hogy az általános forgalmi adóhoz benyújtott módosító indítványok közül a kormány elsősorban a jogalkalmazást segítő, pontosításokat tartalmazó javaslatokat támogatta. Mint mondta, a kormány az uniós jogharmonizáció miatti átsorolások kapcsán egyes esetekben a hatályba lépés 2004-re történő halasztása mellett döntött.
A támogatott indítványok közül az államtitkár kiemelte, hogy az átalányadózást választó kistermelő esetében az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió forintra emelkedik. – Továbbra is tárgyi adómentes marad az országos képzési jegyzékben meghatározott szakképesítést adó képzés, valamint az akkreditált és a jogszabályban meghatározottak szerint szervezett képzés, továbbképzés és a nyelvi akkreditációs testület által akkreditált idegen nyelvi képzés – mondta. Közölte: a támogatott indítványok között szerepel, hogy a film- és videogyártás, terjesztés kedvezményes adókulcsa fennmaradjon.
Burány Sándor a helyi adókról szólva kiemelte: támogatta a kormány az önkormányzatok határozott idejű helyi adókedvezmény- és mentességnyújtási lehetőségének három hónappal történő, 2003. március 31-ig terjedő meghosszabbítását. Az illetékek tárgykörében a kormány támogatta azt a javaslatot is, amely a lakáselidegenítésről szóló szerződés érvénytelensége iránti perre illetékfeljegyzési jogot engedélyezne.
Az államtitkár elmondta, hogy az adózás rendjéről szóló törvény módosításához elenyésző számú módosító javaslat érkezett, ezek főként pontosításokat tartalmaztak. Ez szerinte azt jelenti, hogy ellenzéki részről is támogatást nyert az adóigazgatás politikamentesítésének kormány által elérni kívánt célja, a hatékony és szigorúan szakmai alapon működő, az adófizetésre kötelezetteket partnernek tekintő adóztatás.
Az Országgyűlés a kormány elutasító álláspontjával szemben elfogadta Pusztai Gyula (MSZP) módosító javaslatát a pénznyerő automaták játékadójának összegéről: az adó játékhelyenként havonta 55 ezer forint lesz, a korábban tervezett 70 ezer forint helyett. Ugyancsak elfogadták Font Sándor (MDF) és Tállai András (Fidesz) kezdeményezését, amelynek értelmében az oktató, illetve az ismeretterjesztő CD-lemezeket is 12 százalékos általános forgalmi adó terheli majd.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása során a parlament megszavazta Tompa Sándor és Veres János MSZP-s képviselők indítványát, amely a szállodai szolgáltatásokra vonatkozó áfa-levonási tilalmat elhagyni javasolja a törvényből. Az áfa azonban nem lesz levonható többek között az éttermi vagy a cukrászati szolgáltatások igénybevétele után.
Elfogadták a képviselők a költségvetési bizottság indítványát is, amely szerint a távbeszélő és mobiltelefon szolgáltatás esetén az előzetesen felszámított áfának csak a 70 százaléka vonható le. A javaslatot az előterjesztő támogatta, de a Fidesz-frakció kérésére külön döntött róla a Ház.
A képviselők megszavazták azt az indítványt is, amely szerint mezőgazdasági őstermelőnek a 400 ezer forint éves árbevétel alatt rendelkezők számítanak, ellentétben a korábban javasolt 350 ezer forintos jövedelemhatárral.
A parlament döntése alapján – amely a kormány egyetértésével született – nem jövőre, hanem csak 2004-ben emelkedik 8 százalékra a magánnyugdíj-pénztárba fizetendő tagdíj, 2003-ban a jövedelem 7 százaléka lesz ez az összeg.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek a parlament által kedden elfogadott módosítása értelmében a férjnek is joga lesz viselni felesége családnevét. A jövőben arra is lehetőség lesz, hogy a házasulók családi nevüket összekapcsolják és ahhoz fűzzék utónevüket.
Az Országgyűlés korábban elfogadta azt a módosító indítványt, amelyben Kósáné Kovács Magda (MSZP) azt javasolta: a saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A törvénymódosítás december 15-én lép hatályba.
Az Országgyűlés keddi döntésével törvényt alkotott arról, hogy a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére a budavári Sándor-palota szolgál. Az elfogadott néhány soros jogszabály indoklásában szerepel, hogy a helyreállított Sándor-palota olyan reprezentatív műemlék épület, amely megfelel azoknak a protokolláris és biztonsági kívánalmaknak, amelyek a köztársasági elnök és az államfői hivatal elhelyezése során támaszthatóak. A Sándor-palota kijelölése lehetőséget biztosít a köztársasági elnöknek és hivatalának arra, hogy elköltözzön az Országház épületéből, ezzel is kifejezve: a legfőbb közjogi méltóság az Országgyűléstől elkülönült, független alkotmányos tényező. Az államfő hasonló színvonalú elhelyezésben részesül, mint például a cseh vagy a finn köztársasági elnök.
A kormány eredetileg egy 2000. évi törvény módosításával kívánta megoldani a köztársasági elnök elhelyezését. Az államfő, a kormányfő, a házelnök, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvény ez irányú módosítását azonban – figyelembe véve a parlamenti vitában elhangzott észrevételeket – végül elvetette a kormány. Az új törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Az Országgyűlés szavazott az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, a névviselésről szóló törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatairól. Ezekről Lamperth Mónika belügyminiszter elmondta: a módosításra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság egy tavalyi határozatában alkotmányellenesnek ítélte a rendelet néhány szakaszát. Megállapította: a törvényjavaslat lényegét tekintve egyetértés volt a kormánypárti és ellenzéki frakciók között. Ismertetése szerint a jövőben a kisebbségek nyelvén is megköthető a házasság, ha valamennyi érintett érti és beszéli az adott kisebbség nyelvét. A belügyminiszter kitért arra, hogy elfogadták azt az ellenzéki módosító indítványt, amely a származási hely megjelölését javasolja. Ennek értelmében lehetőség van a lakóhelyhez való kötődés kifejezésére.
Egyhangúlag fogadta el a Ház a NATO-feladatot végző tengeri hajók háborús kockázatait viselő nemzeteknek a NATO tagjai általi kártalanításáról szóló megállapodásról, valamint a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezményre vonatkozó 1988. évi jegyzőkönyvhöz való csatlakozásról szóló határozati javaslatot.
Ugyancsak megszavazták a képviselők az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénymódosítást.
A Országgyűlés elfogadta a polgári törvénykönyv, valamint más jogszabályok fogyasztóvédelemmel összefüggő, európai uniós jogharmonizációs célú módosítását. A törvény szerint az eddigi 6 hónapról 2 évre emelkedik a szavatossági igények érvényesíthetőségének határideje, illetve bővül az általános szerződési feltételek közérdekű megtámadására jogosult szervezetek köre a gazdasági, szakmai érdekképviseletekkel.
Az ülést vezető Wekler Ferenc bejelentette: az Országos Hulladékgazdálkodási Tervről szóló határozati javaslathoz a környezetvédelmi bizottság módosító indítványt nyújtott be, ezért a módosító javaslatokról jövő heti ülésén határoz az Országgyűlés.
Az Európai Parlament magyar delegációja
Kialakult annak a magyar országgyűlési delegációnak az összetétele, amely november 18-án Brüsszelben részt vesz az Európai Parlament ülésén.
A tíz tagjelölt állam parlamenti képviselőit az Európai Parlament (EP) bővítési vitájára hívták meg. Magyarország 22 képviselővel lesz jelen az eseményen, közülük ketten – várhatóan egy kormánypárti és egy ellenzéki – rövid felszólalásra is lehetőséget kapnak.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a házbizottság szeptember 5-iki ülése után jelentette be, hogy megállapodás született arról: a 22 tagú magyar delegációba a kormány- és az ellenzéki oldal egyaránt 11 személyt jelölhet, ezen belül az MSZP kilencet, a Fidesz nyolcat, az MDF hármat, az SZDSZ pedig kettőt.
Katona Béla, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta: a szocialista képviselőcsoportból Fazakas Szabolcs, Gurmai Zita, Hegyi Gyula, Katona Béla, Kósáné Kovács Magda, Molnár Gyula, Tabajdi Csaba, Vadai Ágnes és Vastagh Pál utazik Brüsszelbe.
Az MSZP jelöltjei közül öten (Tabajdi Csaba, Hegyi Gyula, Kósáné Kovács Magda, Molnár Gyula, Vadai Ágnes) tagjai az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében tevékenykedő magyar delegációnak, Vastagh Pál az Európai Unió Konventjének egyik magyar tagja, Gurmai Zita a NATO parlamenti közgyűlésének tagja, Fazakas Szabolcs pedig az IPU magyar csoportjának elnöke.
Katona Béla szerint az összetétel annyiban módosulhat, hogy a XI. kerületben polgármesterré választott Molnár Gyula elfoglaltságai miatt helyére esetleg más kerülhet.
Szájer József, a Fidesz alelnöke arról adott tájékoztatást, hogy a frakcióból Surján László, Balla Mihály, Braun Márton, Manninger Jenő, Gruber Attila, Schmidt Ferenc, Vígh Ilona és Szájer József tagja a november 18-i ülésre utazó delegációnak.
Balsai István, az MDF frakcióvezetője elmondta: Dávid Ibolya pártelnök és Szászfalvi László mellett ő képviseli a demokrata fórumot az EP-delegációban.
Eörsi Mátyás megerősítette: Szent-Iványi István és ő képviseli az SZDSZ-t.
Szili Katalin házelnök hétfőn, az európai integrációs nagybizottság tanácskozásán arra kérte a négy frakciót, hogy az EP-ülés idején, a külföldre utazó képviselők távolléte miatt a párhuzamosan ülésező Országgyűlés ne hozzon jelentős súlyú döntéseket.
Mivel jövő áprilistól, a csatlakozási szerződés aláírásának tervezett időpontjától egy magyar delegáció megfigyelőként állandó jelleggel részt vehet majd az Európai Parlament munkájában, Szájer József úgy vélte: a kormánykoalíciónak el kell gondolkodnia a jelenlegi parlamenti ülésezési rend racionálisabbá tételén.
A Köztársasági Elnöki Hivatal a Sándor-palotáról
A Köztársasági Elnöki Hivatal üdvözli, hogy az Országgyűlés elfogadta a hivatal költözéséről szóló javaslatot – mondta Becker Pál, az államfő hivatalának vezetője kedden. A parlament döntésével törvényt alkotott arról, hogy a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére a budavári Sándor-palota szolgál.
- A köztársasági elnök alkotmányos jogállása alapján kívánatosnak és szükségesnek tartjuk, hogy a mindenkori államfő és hivatala más hatalmi ágat képviselő intézményektől fizikailag is elkülönülve, méltó helyen nyerjen elhelyezést – közölte Becker Pál. Tájékoztatása szerint ezzel kapcsolatban a Köztársasági Elnöki Hivatal több megbeszélést folytatott a Miniszterelnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az I. kerületi önkormányzat, a Köztársasági Őrezred és a Sándor-palotát kezelő Várgondnokság Kht. illetékeseivel annak érdekében, hogy minden felmerülő kérdésre gyors, teljes körű megoldást találjanak.
Becker Pál jelezte: az államfő hivatalának vezetői a Sándor-palotát többször bejárták, egyeztettek az épület vezető tervezőjével és a belsőépítészekkel, hogy az épület valamennyi adottságáról pontos képet kaphassanak, és a szükséges intézkedéseket a szakértők minél hamarabb végrehajthassák. – Őszintén bízunk abban, hogy a köztársasági elnök és hivatalának átköltözésére a törvény hatályba lépését követően mielőbb sor kerülhet – hangsúlyozta Becker Pál.
Felfüggesztették a szocialista képviselő mentelmi jogát
Az Országgyűlés 263 igen szavazattal 16 ellenében, 69 tartózkodás mellett felfüggesztette Mester László (MSZP) képviselő, XVIII. kerületi polgármester mentelmi jogát. A szavazás előtt Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke elmondta, hogy a testület a felfüggesztést javasolja a parlamentnek.
Hangsúlyozta, hogy a javaslat megegyezik a bizottság korábbi gyakorlatával, amely szerint közvádas ügyekben a mentelmi jog felfüggesztését ajánlja, mert az érintett képviselőnek is az az érdeke, hogy tisztázza magát az illetékes igazságszolgáltatási szervek előtt. A politikus utalt arra, hogy a mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntettének kísérlete és magánokirat-hamisítás vétsége alapos gyanúja miatt kérte.
Elhangzott, hogy az ügy hátterében az úgynevezett pakura-tavak felszámolása áll. Géczi József Alajos hangsúlyozta: a legfőbb ügyész a bizottság megkeresésére közölte, hogy Mester László a gazdasági előnyt a pályázat benyújtásakor az önkormányzat számára kívánta megszerezni.
Elmondta, a bizottság körültekintő döntéséhez szükségesnek tartotta az ügyben keletkezett iratok áttanulmányozását: tájékozódni kívánt a Környezetvédelmi Minisztériummal szemben három éve folyó polgári per állásáról és áttekintette a döntésekkel kapcsolatos önkormányzati testületi ülések jegyzőkönyveit is.
A bizottság elnöke szerint a beérkezett iratok bizonyítják, hogy a polgármester minden aláírása testületi felhatalmazással történt. A Környezetvédelmi Minisztérium által kezdeményezett polgárjogi perben időközben született egy nem jogerős bírósági ítélet, amely jogosnak ismert el minden 1999 előtt kifizetett támogatást, és a perköltség megtérítésére kötelezte a tárcát.
ÁGOTA Közösség
Nevelőszülőknél élő gyermekek gyűjtöttek meghatározó élményeket az ÁGOTA® Táborban
