Varga a 2003-as költségvetésre koncentrál

Szinte nincs már az Orbán-kormánynak olyan tagja, akinek valamilyen döntését utólag ne érné támadás. Most Deutsch Tamás és Varga Mihály van soron. A volt pénzügyminiszter a Vasárnapi Újságban úgy vélte: ennek az az oka, hogy inkább a vádakkal foglalkoznak és nem a költségvetés tervezetével a jelenlegi kormány emberei. A Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője szerint, van mit elemezni a törvényjavaslaton.

A költségvetés tervezetéről
Varga Mihály, volt pénzügyminiszter véleménye szerint, érdemes mindig a számokból, a tényekből kiindulni, és abból megnézni, hogy azok mennyire megalapozottak, és azokból mi következik. Nos, ez alapján a kormány megpróbálkozott a lehetetlennel, két szempontnak próbáltak eleget tenni. Egyrészt megpróbálták a hiány mértékét, ami az idei esztendőben minden elképzelést, minden várakozást felülmúló lesz, lefaragni a következő évben, másrészt pedig eleget tenni azoknak a jóléti, szociális ígéreteknek, amelyeket korábban vállaltak. A számokból az derül ki, hogy egyiket sem sikerült megvalósítani.

Varga hozzáfűzte, hogy a kormány tagjai rájöttek, már a tervezés során, hogy ha valóban egy hiány lefaragást akarnak, és ahhoz nincs egy gazdasági növekedés, akkor ez csak torz módon sikerülhet. Ennek érdekében néhány sarokszámát ennek a költségvetésnek eléggé ingoványos talajra építették, a növekedésben egy picit magasabbra terveznek, az inflációban alacsonyabbra terveznek. Véleménye szerint a két rossz számból egy harmadik rossz szám jöhet ki.

A volt pénzügyminiszter az államháztartás hiányát és a deficitet nem tartja magalapozottnak. Elmondta, sokan sokféleképpen nevezték már ezt a költségvetést. Az értéktőzsde néhány elemzője jelentette ki a napokban, hogy ők egyfajta kamu-költségvetésnek tekintik ezt a 2003-as tervezetet.

A szakértők azt mondták: ha minden fontosabb sarokszáma inog, akkor nyilván a meglévő számok is nehezen bogarászhatók ki, vagy nehezen tarthatók.

A legtragikusabbnak azt tartja az expénzügyminiszter, hogy a deficit lefaragásnak az érdekében a következő évben közel 30-40 százalékban csökkennek az állami fejlesztések és beruházások, tehát kis- és középvállalkozások támogatása, lakásépítések támogatása, útfejlesztések, szennyvízcsatorna beruházások a legnagyobb vesztesei ennek a következő évi tervezetnek.

Az Európai Unióhoz való optimális csatlakozásunk feltételéinek kialakításával kapcsolatban Varga kifejtette: a fejlesztések drámai mértékben csökkennek. Nemcsak a kis- és középvállalkozók, nemcsak az állami felújítások, kórház felújítás, iskola rekonstrukció álltak le nagyon sok helyen, nincsenek egészségügyi, ifjúsági vagy sport célú beruházások, hanem a mezőgazdaság támogatása is megszűnt.

2002-ben leállt az agrárhitelprogram, a Konzumbank ezeket beszüntette, és nincs helyette más 2003-ban sem. Tehát a költségvetés számaiból az olvasható ki, hogy nincs új induló program, ami a családi gazdáknak, vagy éppen az őstermelőknek szólna.

Varga szerint ez azért nagy gond, mert egy évre vagyunk az európai uniós csatlakozástól, és hogyha ezt az egy évet nem használjuk ki fejlesztésekre, támogatásokra, akkor utána olyan uniós előírások jönnek, amelyekben a magyar gazdákat, a magyar vállalkozókat már nem lehet igazából állami eszközökkel támogatni.

Nagyon nagy gondnak tartotta Varga Mihály, hogy főleg környezetvédelmi és infrastrukturális beruházásokra jóval kevesebb lesz jövőre a keret. Ha nincsenek beruházások, akkor nincs gazdasági növekedés. Ha nincs gazdasági növekedés, akkor nincsenek forrásaink arra, hogy akár bérekben, szociális ellátásokban, juttatásokban, nyugdíjakban egy erőteljesebb növekedésre kerüljön sor – állapította meg.

Megoldásként említette a Fidesz javaslatát, ami szerint az európai felzárkózás költségvetésének 2003-ban el kell készülni. A költségvetési hiány lefaragását, továbbra is fontosnak tartja, de egy fél százalékos deficitnövekedés elviselhető tartana, annak az érdekében, hogy a gazdák, a vállalkozások, munkavállalók a béreiken keresztül túl tudják élni a következő esztendőt.

A hiány lefaragását úgy kell végrehajtani, hogy közben ne pusztuljon bele az ország, ne menjenek tönkre vállalkozások. Ezért egy picivel magasabb hiányt lehet tervezni, egy fél százalékkal, tehát 4,5 helyett 5 százalékos hiánnyal lehet számolni, ez még elviselhető, éppen annak érdekében, hogy a gazdasági növekedést megpróbálják stabilabbá tenni. Ezt a pénzt beruházásokra lehet fordítani, és akkor 2003-ban a növekvő igényekhez is lehet forrásokat találni.

A bérnövekedésről
Varga Mihály elmondta: A 2003-as költségvetésben sem a köztisztviselők számára, sem a közalkalmazottak számára nincs bérnövekedés tervezve. 2003-ban a köztisztviselők számára csak az a fajta bérfelzárkóztatást irányozták elő, amit még az Orbán-kormány döntött el az előző években. A közalkalmazottak számára még ennél is rosszabb a helyzet, bruttó bérnövekedés nincs, tehát nulla, csak az idei bérnövekedéseknek az áthúzódó hatása él 2003-ban.

A kormány egy nagyon komoly bérfelzárkóztatási ígéretet tett a választási kampányban és a kormányprogramban is, ehhez képest, hogyha egy esztendőben nulla százalékkal nőnek a bruttó bérek a közalkalmazottak számára, azt sok mindennek nevezni, de felzárkóztatásnak biztos, hogy nem. A bírák és az ügyészek számára van csak betervezve bérnövekedés. A kormány úgy próbál adni, hogy ad is valamit, egy szűk szakmai csoportnak, de a többség számára sajnos bérnövekedés nincs jövőre – vélekedett a volt pénzügyminiszter

Az önkormányzati bérnövekedésről a következőket mondta: a sajtó a miniszteri, miniszterelnöki bérek növekedését emelte ki. Ennél sokkal fontosabb, hogy mi történik valóban az önkormányzatoknál, mi történik az ápolónők, az orvosok, a pedagógusok fizetésével. Az önkormányzati érdekképviseletek és az önkormányzati vezetőktől kapott visszajelzések alapján körülbelül egy 50-70 százaléka nincs meg annak a bérnövekedésnek, amit a kormány korábban ígért. Tehát ezt az önkormányzatoknak kell majd valamilyen módon kigazdálkodniuk. Rendkívül nehéz a helyzet, hiszen ez azt jelenti, hogy az önkormányzat vagy eladósodik, vagy vagyont él fel, vagy pedig megpróbál majd a dologi kiadásokból átcsoportosítani.

Az önkormányzatokról
Budapesttel kapcsolatban elmondta, hogy úgy látja: a főpolgármester megfogalmazta, hogy véget értek a mézeshetek. Úgy tűnik, a Medgyessy-kormány kevesebbet kíván adni Budapest fővárosnak, mint amennyit kapott az előző négy esztendőben. Kiderült, hogy a sokat bírált előző négy év Budapestet fejlesztő beruházások kellő mértékben megvalósultak. A mostani költségvetés a főváros számára a nadrágszíjat nem egy, hanem két lyukkal veszi kisebbre.

Demszky ezt Budapest problémájának tekinti, ezzel szemben ez a kistelepülésektől kezdve, néhány száz- vagy ezerfős falvaktól kezdve, kis- és nagyvárosokon keresztül ez mindenkit érint.

A nyugdíjemelésről
Varga Mihály a nyugdíjemelést illetően kifejtette: A kormány ígéretei szerint novemberben az idei esztendő nagyobb bérnövekedéséből fakadó nyugdíjemelést meg fogják kapni a nyugdíjasok, 1 százalékról van szó. A következő évben csak a törvény szerint járó emelkedés van előirányozva. Ez 8,5 százalék körüli nagyságú lesz, ezen túl a kormány, úgy tűnik, hogy nem kíván a nyugdíjasok számára plusz nyugdíjemelést végrehajtani.

Az előző kormány idején mindig az volt az eljárás, hogyha nyugdíjemelés volt, akkor ez a nyugdíjalapot is növelte, és erre az alapra kellett kiszámolni a következő évnek az emelését. Erről most nincs szó. Az egyszeri kifizetéseket a kormány nem számította be ebbe a nyugdíjnövekedésbe, emiatt a nyugdíjasok összességében jó néhány milliárd forinttól elesnek.

Az egészségügy korszerűsítéséről
Az egészségügy kiadásai reálértékben nem növekednek 2003-ban. Egyelőre egy olyan ígéret hangzott el szóban a kormány részéről, hogyha az állami vagyon értékesítéséből lesz pénz, akkor ennek egy részét az egészségügy használhatja fel. Ez a „nesze semmi, fogd meg jól” elvet követi – vélekedett Varga.

A privatizációról
Egyrészt azt a kérdést kellene föltennünk, hogy valóban el kell-e nekünk adni a stratégiai állami cégeinket, a Molt, a MALÉV-et, a Volánbusz társaságokat, a Postát, a Dunaferrt és így tovább? El kell-e nekünk adni a Magyar Villamos Ipari Műveket, aki azért felelős, hogy az áramellátás biztonsága Magyarországon megvalósuljon, a Paksi Atomerőműről már nem is beszélve.

Ezt a kormánynak meg kellene fontolnia, hiszen most az a néhány száz milliárd forint, ami az állami vagyon értékesítéséből befolyna, biztos, hogy könnyű költekezésre lehetőséget adna, de ennek hosszú távon nagyon súlyos következményei lehetnek. Nemcsak egyoldalú energiafüggőséget jelent egy ilyen cégnek, mondjuk a Molnak az értékesítése, hanem azt is jelenti, hogy az energiafüggőség után egyfajta gazdasági függőség kezd kialakulni.

Mindig arra kell törekedni egy kormánynak, hogy stratégiai cégeknél az állami szerepvállalás, az állami befolyásolás eszköze biztonsági szempontokból maradjon meg, és ha már ez nincs, akkor legalább olyan módon próbáljunk értékesíteni, ami azért a több lábon állás, a biztonságosabb működést teremti meg, mind gazdaságilag, mind társadalmilag.

A katasztrófa elhárításról és gátépítésekről
Az elmúlt években egy év alatt az Orbán-kormány annyit költött gátépítésekre, mint a Horn-kormány négy esztendő alatt. Nagyon komolyan fel lehetett gyorsítani a gátak megerősítését és építését. Erre részben a rendkívüli helyzet miatt is szükség volt, de amiatt is, mert a korábbi, 1998 előtti időkben ezt elhanyagolták.
A 2003-as költségvetésben megdöbbentő, hogy 45 százalékkal kevesebbet kíván a kormány gátépítésre fordítani, mint az Orbán-kormány utolsó évében. Az 5 milliárd forint helyett 2003-ban egy 2,8 milliárd forintos összeg áll csak rendelkezésre.

Ez év januárjában éppen az MSZP fogadott el a kongresszusán egy olyan határozatot, amelyben a gátépítések felgyorsítását, és egy nagyobb összeget sürgetett erre a célra. Ehelyett 2002-ről 2003-ra több mint 40 százalékkal csökkennek az ilyen jellegű kiadások. Gátépítésről ebben az értelemben tehát nincs igazán szó. Egy sokkal szerényebb, egy sokkal kisebb mértékű gátmegerősítés lesz, akár a Felső-Tiszán, akár a dunai szakaszokon, mint a korábbi években – mondta a volt pénzügyminiszter.


A személyét ért támadásokról
Varga elmondta: a kezességvállalások azon szabályait, amelyek az előző kormányt is kötelezték, betartották. A Horn-kormánytól 1998-ban az Orbán-kormány is egy 40 milliárdos kezességvállalást örökölt. Helyes volt a kormánynak az a döntése, hogy Hódmezővásárhelyen, Dabason, Veresegyházán, Szerencsen, és még jó néhány más helyén az országban korszerű sportcsarnok, tornaterem épüljön. Ezért vállaltak kezességet, amit a nyár folyamán már a Pénzügyminisztérium vizsgált.

Az egész ügy azért került most a nyár után, novemberben újra az asztalra, mert pontosan a költségvetés vitáját fogják most megkezdeni. Úgy tűnik, hogy a kormány számára fontos az, hogy az ellenzék költségvetéssel foglalkozó képviselőit valamilyen módon negligálja, vagy lekösse.

Az ilyen fenyegetéstől nem szabad, nem kell megijedni. Volt pénzügyminiszterként minden ilyen döntésért vállalom nyugodt szívvel a felelősséget, és továbbra is az erőimet a 2003-as költségvetésre fogom koncentrálni – jelentette ki.

Megemlítette, hogy néhány nappal ezelőtt a Fidesz egy írásbeli kérdést adott be a KEHI vezetőjével kapcsolatban, akiről az a hír jelent meg, vagy az a hír jár, hogy a Prover nevű cégnek volt korábban az egyik embere. Erre a kérdésre még nem kapott választ a Fidesz.