December 12.: Parlamenti összefoglaló (1.)

Sikertelen egyeztetés az alkotmánymódosításról – Az MDF nem vett részt az egyeztetésen – Egyházfinanszírozás: a személyi jövedelemadó-felajánlások alapján? – 190 millió az OMSZ-nek, 140 millió akadálymentesítésre? – Ötszörösére nőtt a kábítószer-bűncselekmények száma – Elvetették Szászfalvi László (MDF) javaslatait

Sikertelen egyeztetés az alkotmánymódosításról

Nem közeledett a parlamenti pártok álláspontja az alkotmánymódosítás ügyében – derült ki csütörtökön a négy frakció megbeszélését követő nyilatkozatokból.

A Fidesz véleménye szerint a korábbi politikai megállapodásnak megfelelően az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás szövegéből ki kell venni azt a három pontot, amelyek nem köthetők közvetlenül az integrációhoz.

A kormánypártok ezzel szemben úgy ítélik meg, hogy a Fidesz nem tartja be a politikai megállapodást.

Várhatóan nem lesz újabb egyeztetés a pártok között az alkotmánymódosítás keddi zárószavazása előtt.

A konzultációt követően a Fidesz képviselője közölte, hogy számukra az alkotmánymódosítás jelenlegi formájában elfogadhatatlan.

Az MSZP-t képviselő Vastagh Pál úgy vélte, súlyos szakmai fogyatékosságai vannak a Fidesz-javaslatnak, amely szerint koherenciazavar miatt kell kivenni a törvényszövegből a kifogásolt részeket, vagyis a menekültügyet, a miniszterek rendeletalkotási jogkörét és az egyéb nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást.

– Nem mondja ki a négypárti megállapodás, hogy abban a három szakaszban, amelyben nem volt egyetértés, a rendezésnek az az egyetlen lehetséges módja, ha ezeket elhagyjuk a szövegből – hangsúlyozta a politikus.

Érthetetlennek nevezte, hogy a Fidesz-kongresszus „pozitív üzenetei után” miért merev az ellenzéki párt álláspontja azokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a lényeges problémák közé.

Salamon László (Fidesz) viszont úgy ítélte meg, hogy a tárgyalás sorozat egésze folyamán a Fidesz igen kompromisszumkész volt.
Utalt a népszavazás, a szuverenitás, illetve az Országgyűlés és a kormány viszonyát rendező kérdésekre, amelyekben – álláspontja szerint – a Fidesz hajlott a megegyezésre.

– Mi a kompromisszumok területén igen messze mentünk el – szögezte le, hangsúlyozva, hogy az alkotmánymódosítás ügyében politikai megállapodás született.

Hozzátette: az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás kérdésében az árukapcsolást nem fogadják el, tehát nem hajlandóak megszavazni azokat a pontokat amelyek nem köthetők közvetlenül az integráció ügyéhez. Úgy vélte, hogy a koalíciónak kell megtalálnia a megfelelő megoldást a szükségtelen pontok kiiktatására.

Fodor Gábor (SZDSZ) emlékeztetett arra, hogy a november 27-i tárgyaláson Szájer József azt mondta, a három alapkérdésben nincs akadály, az összes többi kérdést pedig a pártok mindegyik oldalról úgy minősítették, hogy azok nem az alkotmány megszavazásának vagy meg nem szavazásának alapkérdését érintik.

– A Fidesz azzal, hogy nem tartja magát a megállapodáshoz, akadályokat gördít a sima és lehetőség szerint politikai vitáktól mentes európai uniós csatlakozás elé – tette hozzá Fodor Gábor. Mint mondta, a megbeszélésen azt szerették volna tisztázni, hogy a Fidesz javaslatai tarthatatlanok.

Véleménye szerint a szövegben nincs koherenciazavar, ehelyett a Fidesz mondvacsinált kifogásokat keres ahhoz, hogy ne tartsa magát a korábbi megegyezéshez. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: nem lesz több egyeztetés, de az országgyűlési végszavazáskor meg kell, hogy legyen a jogszabály elfogadásához szükséges kétharmados többség.

– Ha nincs meg, akkor a Fidesznek a közvélemény elé kell állnia, és el kell magyaráznia, miért kívánja az európai uniós csatlakozást nehezíteni – hangsúlyozta az SZDSZ-es politikus.

Az MDF nem vett részt az egyeztetésen

A Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője nem vett részt a csütörtöki négypárti, az alkotmánymódosításról tartott parlamenti egyeztetésen.

Herényi Károly, az MDF parlamenti képviselőcsoportjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy döntéséről levélben tájékoztatta a tárgyaláson az MSZP-t képviselő Vastagh Pált.

A frakcióvezető hangsúlyozta: az alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspont kialakításában a csütörtökön napirendre került három kérdés nem befolyásolja az MDF-et.

– Számos alkalommal hangot adtunk fenntartásainknak az alkotmánymódosítást illetően, mert meggyőződésünk, hogy a parlamenti egyeztetés során a szakmai szempontok háttérbe szorultak – jelentette ki Herényi Károly. Hozzátette: meggyőződésük, hogy a további egyeztetés az alkotmánymódosítás szakmai színvonalát nem rontja és nem javítja.

Egyházfinanszírozás: a személyi jövedelemadó-felajánlások alapján?

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága megtárgyalta a jövő évi költségvetés újból megnyitott részletes vitájához benyújtott módosító javaslatokat csütörtökön.

Az indítványok megtárgyalása során a kormánytöbbség támogatta azt az előterjesztést, amely a jelenleg hatályos jogszabály szerint, azaz a személyi jövedelemadó-felajánlások alapján határozná meg az egyházak finanszírozását.

A testület egyhangúlag támogatta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amelyben a parlament felkéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a kisebbségeket érintő jogszabályokat, és legkésőbb 2003 december 31-ig terjessze a törvényhozás elé a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait érint törvényjavaslatot.

190 millió az OMSZ-nek, 140 millió akadálymentesítésre?

Az Országgyűlés Szociális és Családügyi Bizottsága az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) támogatására, valamint a szociális intézmények akadálymentesítésére irányuló költségvetési módosító indítványok támogatásáról döntött csütörtöki ülésén. Szocialista képviselők javaslata szerint 190 millió forinttal bővülne az OMSZ felújításra fordítható kerete.

A bizottság elfogadta azt a kormánypárti javaslatot is, amely az egészségügyi és szociális ágazat központi intézményeinek felújítási keretén belül 140 millió forintot különítene el akadálymentesítésre.

MSZP-s politikusok szintén támogatott indítványa szerint az egyes kiemelt egészségügyi és szociális feladatok előirányzatából 400 millió forintot átcsoportosítanának üdülési, szociális célú támogatásra.

A bizottság ugyancsak elfogadta azt a javaslatot, amely a társadalmi szervezetek és alapítványok pályázati támogatásának forrását 51 millió forinttal megemelné.
A grémium meghallgatta és általános vitára alkalmasnak találta a családok hajléktalanságának megelőzéséről szóló minisztériumi jelentést.
Göncz Kinga, a szaktárca politikai államtitkára elmondta: Magyarországon mintegy 500 ezer családnak van hat hónapon túli köztartozása, közülük csaknem 40 ezer ellen jogerős bírósági határozat van érvényben. Hozzátette: míg Nyugat-Európában a családok bevételeiknek mintegy 25 százalékát fordítják lakáskiadásokra, nálunk ez az arány 50 százalékot tesz ki. A lakhatási támogatások ugyanakkor az uniós országokban a kiadások nagyobb hányadát fedezik, mint Magyarországon.

Csáky András (MDF) elmondta: a szociális törvény módosítása szerint minden tízezer lakosnál nagyobb városnak kötelező lesz nappali melegedőt kialakítania a hajléktalanok számára. A képviselő szavai szerint ez indokolatlan terheket ró a kistelepülésekre.

Korózs Lajos (MSZP) kiemelte: a jelentés számos valós problémát tár fel, például a bérlakások hiányát, vagy a lakástámogatási rendszer korszerűsítésének szükségességét, ám ezek megoldására nem nyújt megfelelő javaslatot.

Béki Gabriella (SZDSZ) szavai szerint a jelentés nem ad választ arra a kérdésre, hogy a családok milyen körét fenyegeti a hajléktalanná válás veszélye. Hozzátette: a beszámolóban feltüntetett adatok némelyike 1996-ból vagy 1998-ból származik, így nem a jelenlegi képet tükrözi.

Vecsei Miklós hajléktalanügyi miniszteri biztos elmondta: a hajléktalanok oda mennek, ahol megfelelő ellátást kapnak. Ha csak a nagyvárosok működtetnek hajléktalanellátó rendszereket, akkor a kistelepülésekről is odavándorolnak a rászorulók.

Ötszörösére nőtt a kábítószer-bűncselekmények száma

Az elmúlt években a kábítószerrel való visszaéléses esetek száma az ötszörösére emelkedett, és hasonló tendencia érvényesült a büntetőeljárás alá vont személyek számának alakulásában is – hangzott el az Országgyűlés Rendészeti Bizottságának csütörtöki ülésén, ahol a témában érintett hatóságok illetékeseit hallgatták meg a képviselők. Lázár János dandártábornok, az ORFK bűnügyi főigazgató-helyettese közölte, hogy a Nemzeti Drogstratégia alapján az év végéig elkészül a rendőrség kábítószer-ellenes programja, amely hangsúlyosabban foglalkozik a kínálat visszaszorításával és a felderítéssel. Elmondta, hogy 3-4 bűnmegelőzési programot indítottak fiatalok számára.

Elvetették Szászfalvi László (MDF) javaslatait

Új törvénymódosítási javaslatról tárgyalt az egyházfinanszírozás kapcsán az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága; a testület végül az indítvány mindkét változatát elvetette.

A javaslatot Szászfalvi László (MDF), a bizottság elnöke terjesztette a testület elé. Az A variáció lényege, hogy a hitéleti támogatás állami kiegészítéséből az egyházak a népszámlálás adatai szerint, vagy ha az számukra kedvezőbb, a személyi jövedelemadó egy százalékával a javukra rendelkezők arányában részesülhetnének, s a felosztás arányainak meghatározásakor a vallási hovatartozásról nyilatkozókat kellene figyelembe venni.

E javaslat azt is tartalmazza: amennyiben az egyházakat megillető összeg együttesen nem éri el az adott év szja-összbevételének 0,8 százalékát, az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget legalább ennek mértékéig a központi költségvetésből ki kell egészíteni.

Az első változatban olvasható továbbá, hogy ha egy vallást több egyház követ, akkor az egyes egyházak a kiegészítésből a javukra rendelkezők arányában részesülnek.

A B variáció arról szól: ha az egyháznak a népszámlálás adatai alapján járó kiegészítés nem éri el a rendelkezők aránya szerint juttatandó összeget, azt az említett mértékig a központi költségvetésből ki kell egészíteni.

Semjén Zsolt (Fidesz) a szavazást megelőző vitában kiemelte: az indítvány szellemében azt a javaslatot tükrözi, amelyet koncepcionálisan Mádl Ferenc államfő tett, a miniszterelnökkel és a történelmi egyházak vezetőivel folytatott hétfői megbeszélésen. Mint mondta, a Magyar Köztársaság elnökének tekintélye áll a javaslat mögött, s a köztársasági elnök iránti tisztelet is azt sugallja, hogy a bizottság támogassa a javaslatot, s így legalább a parlament elé kerülhessen.

Az előző kormány egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára úgy vélekedett: a javaslat lehetővé teszi, hogy mindenkinek érvényesüljenek a szempontjai.

Hargitai János (Fidesz) kiemelte, hogy az indítvány kompromisszumot keres, hiszen a szöveg alapján minden egyház oly módon részesülne az állami kiegészítés összegéből, ahogyan az számára kedvezőbb.

Donáth László (MSZP) szerint az előző kormány a vonatkozó törvény átszabásával olyan helyzetet próbált előidézni, amely a két nagyobb felekezet kivételével az egyházakat hátrányosan érinti.

Mint jelezte, szocialista képviselőtársaival közösen benyújtott javaslata – amely hatálytalanítaná a népszámlálás adatain alapuló, jövő januárban életbe lépő rendelkezést – enyhíteni próbálja sokak lehetséges sérelmét.

Donáth László úgy vélekedett: ha a csütörtökön előterjesztett javaslat direkt módon a köztársasági elnöktől származna, az államfő hivatalának főosztályvezetője, Balog Zoltán írásban megfogalmazta volna.

Kósáné Kovács Magda (MSZP) jelezte: a kormány nem ingott meg abban, hogy ellenzi a népszámlálás adatainak felhasználását, de úgy döntött, hogy a régi, senki által soha meg nem támadott szabályozás visszaállításakor „nem filléreskedik”.

Semjén Zsolt válaszában természetesnek nevezte, hogy a köztársasági elnök nem tett le szövegszerű javaslatot.

– Az államfő tisztségének súlya ugyanis azt indokolja hogy koncepciót javasoljon, nem tartozik a feladatköréhez, hogy kodifikációs folyamatokba bonyolódjon – jelezte a képviselő.

A bizottság végül az ellenzék 8 igen és a kormánypárti képviselők 10 nem szavazatával mindkét változatot elvetette.

A testület a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat kapcsolódó módosító indítványairól történt szavazáskor támogatta a központi intézmények akadálymentesítésének fejlesztéséről és a rákbetegek országos szervezeteinek anyagi segítéséről szóló indítványt.

A képviselők többsége nemmel szavazott a székesfehérvári bazilika, a nagykanizsai zsinagóga és a budavári Mátyás-templom rekonstrukciójára vonatkozó javaslatról. A bizottság úgy döntött: kezdeményezi, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatását 110 millió forintról 125 millió forintra emeljék.

Támogatta továbbá, hogy az Oltalom Karitatív Egyesület menekült gyermekek számára létrehozott békéscsabai tábora jövőre 30 millió forint állami támogatást kaphasson.

Az MTI nyomán