December 12.: Parlamenti összefoglaló (2.)

Külügyi bizottság: Máért-ülés decemberben?; az egészségügy a költségvetés nyertese; Gusztos levele MSZP-s honatyáknak; házbizottság: költségvetés december 21-én?; gazdasági bizottság: az MNB kitart; önkormányzati bizottság: kistérségi fejlesztés; költségvetési bizottság: pénzmosás és népszavazás; újabb négypárti egyeztetés?

Külügyi bizottság: Máért-ülés decemberben?

A kormány még decemberben be kívánja terjeszteni a kedvezménytörvény módosítását a parlament elé – szögezte le Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter csütörtökön az Országgyűlés Külügyi Bizottsága előtt. A kancelláriaminiszter hangsúlyozta, hogy még nem zárultak le a konzultációk a kedvezménytörvényről Romániával és Szlovákiával. Közölte, hogy az egyeztetések révén olyan módosításokban állapodhatnak meg a szomszédos országok képviselőivel, amelyek egyelőre nem ismertek. Ezért ha szükséges – tette hozzá -, még december vége előtt összehívják a Magyar Állandó Értekezletet (Máért).

Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke úgy vélte, hogy a jelenlegi kormány bizonytalanságot mutat a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben, ami felbátorított bizonyos szomszédos országokat. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: Magyarország és a magyarság defenzívába került érdekei érvényesítésében. Németh Zsolt megjegyezte, hogy az Orbán-Nastase memorandum megnyitotta az utat a kedvezménytörvény módosítása előtt, a mostani kormány ennek ellenére felajánlotta a lehetőséget Romániának a jogszabállyal kapcsolatos változtatásokra.

Az ülésen vitát váltott ki Kovács László külügyminiszter szerdán, bukaresti tárgyalásai után elhangzott nyilatkozata. A kedvezménytörvény módosítását vezérlő hét alapelv közül, amelyeket a miniszter említett, ellenzéki képviselők leginkább azt kifogásolták, hogy a törvény hatálya az Európai Unió tagállamainak polgáraira nem terjed ki. Ezzel kapcsolatosan Kiss Elemér közölte, hogy a külügyminiszternek még nem volt alkalma tájékoztatni a kormányt bukaresti tárgyalásainak részleteiről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Európai Unióban a szervezet normái érvényesülnek a kisebbségi kérdések kezelésében.

Kiss Elemér rámutatott arra, hogy az ideihez képest 10 százalékkal növekszik jövőre a határon túli magyarság költségvetési támogatása. Hozzátette, hogy ennél a számításnál nem vették figyelembe a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges egyszeri költségeket. Az ellenzék képviselői vitatták a támogatás növekedését. Németh Zsolt rámutatott arra, hogy az ő számításai szerint idén összesen 12 milliárd támogatást kaptak a határon túli magyarok, míg jövőre csupán 8,4 milliárd forintra számíthatnak.

Szó volt Medgyessy Péter részvételéről a román nemzeti ünnep alkalmából december 1-jén Budapesten rendezett fogadáson, amit a kancelláriaminiszter nem kívánt kommentálni. A bizottság ülésén résztvevő határon túli magyar szervezetek képviselői közül Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke megjegyezte, hogy az elmúlt három évben a román vezetők együtt koszorúztak március 15-én a magyarság képviselőivel. Az ügyet a romániai magyar politikus túldimenzionáltnak minősítette.

Környezetvédelmi bizottság: Kóródi nem ment el

A környezetvédelmet érintő módosító indítványok közül csupán néhány, tízmillió forintos nagyságrendű változtatást támogatott a parlament szakbizottsága a jövő évi költségvetés tárgyalásakor, csütörtökön. Turi-Kovács Béla, a környezetvédelmi bizottság fideszes elnöke elmondta: a Szigetköz vízutánpótlására, a Tisza árvízvédelmére, valamint a Szamos revitalizációjára vonatkozó, többletforrásokat célzó módosításokat nem támogatta a testület és a kormány sem.

Az elnök jelezte, hogy elnyerte a bizottság bizalmát az a módosító javaslat, amely a termékdíjfizetés kötelezettségét a reklámanyagok esetében a kibocsátókra hárítaná, így a visszagyűjtést nem az önkormányzatoknak kellene finanszírozniuk. A kormány ezt a javaslatot sem támogatta.

A bizottsági ülésen elmaradt Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghallgatása a tárcánál történt átszervezésekről. A miniszter távolmaradása kapcsán heves vita bontakozott ki.

Az egészségügy a költségvetés nyertese

A jövő évi költségvetésnek az egészségügy a viszonylagos nyertese – jelentette ki Schvarcz Tibor, az MSZP-frakció egészségügyi munkacsoportjának vezetője sajtótájékoztatón csütörtökön, Budapesten. Hozzátette: a kormányzati ciklus végére szeretnék elérni, hogy a GDP-ből az egészségügy 6,7-7 százalékban részesüljön, az európai uniós átlagnak megfelelően. Elmondta: az ágazatban végrehajtott béremelés vonzata a jövő évi költségvetésben 127 milliárd forint, emellett mintegy 9 százalékkal növekedett a gyógyszerkassza és 2,6 milliárd forinttal többet fordítanak a kórház-konszolidációs programra, amelyre harminc intézmény jelentkezett.

Hozzátette: a kórház-komfortosítási program kerete egymilliárd forinttal nőtt, és 1,2 milliárd forint értékben teremtettek pluszforrásokat a sürgősségi betegellátásra. „A mostani lehetőségekhez képest ezek a támogatások jelentős mértékű előrelépést jelentenek az egészségügyben” – közölte Schvarcz Tibor.

A MSZP-nek az ágazatot érintő módosító javaslatait ismertetve Vojnik Mária, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke elmondta, hogy további átcsoportosításokkal lehetőség van a sürgősségi betegellátás körülményeinek javítására. Hozzátette: támogatta a kormány és az egészségügyi bizottság az üdülés szociális célú támogatásának emelését célzó javaslatot.

Gusztos levele MSZP-s honatyáknak

Levelet intézett Gusztos Péter (SZDSZ) három szocialista képviselőnek, azt kérve: fontolják meg az egyes büntető-jogszabályok módosításához benyújtott kapcsolódó módosító javaslatuk visszavonását. A szabad demokrata képviselő az Avarkeszi Dezsőnek, Csákabonyi Balázsnak és Szabó Zoltánnak címzett levélben úgy fogalmaz: szerinte indítványuk céljával ellentétes hatások kiváltásara is alkalmas, továbbá nem összeegyeztethető a kormány eredeti – „mindannyiunk által örömmel üdvözölt” – javaslatának szellemiségével.

Gusztos Péter ismertetése szerint a három honatya 3 év helyett 5 évre emelné a szabadságvesztés kiszabható maximumát, ha tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévet be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ha az elkövető oktatási intézmény területén, illetve annak közvetlen környezetében csekély mennyiségű kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik. „A kitűzött céllal messzemenőkig egyetértve szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ez az eset nem, illetve nem elsősorban a drogkereskedőket érinti” – szögezi le Gusztos Péter.

Rámutat, hogy az 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő esetekben – ellentétben a 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendőkkel – az ügyész nem élhet a vádemelés elhalasztásának lehetőségével, a bíró pedig nem bocsáthatja próbára az illetőt. Gusztos Péter úgy véli, a fiatal- és gyermekkorúak fokozottabb védelmét jelen esetben az szolgálná, ha a javaslatot visszavonnák, vagy ha a kormánytöbbség azt nem szavazná meg.

Házbizottság: költségvetés december 21-én?

A kormány új előterjesztést terjeszt a parlament elé az afganisztáni magyar jelenlétről, a javaslatban egészségügyi alakulat kiküldését indítványozza – közölte Szili Katalin a házbizottság csütörtöki ülését követő sajtótájékoztatón. A parlament elnöke beszámolt arról is: a honvédelmi tárca arra kérte a kormányt, hogy az Országgyűlés házszabálytól való eltéréssel vegye napirendjére a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem keretében, külföldi fegyveres erők magyarországi kiképzéseinek engedélyezéséről szóló határozati javaslatot. Elhangzott, hogy ebben a kérdésben vita alakult ki, mert az ellenzék véleménye szerint ehhez az ügyhöz nem kell parlamenti döntés.

A házbizottsági tanácskozáson foglalkoztak a december 23-i parlamenti ülés előkészítésével is. A házelnök jelezte: ismét érkezett hozzá egy javaslat arra vonatkozóan, hogy a parlament a házszabálytól történő eltéréssel ne december 23-án, hanem december 21-én ejtse meg a költségvetés végszavazását. Mint mondta, a parlament jövő heti tanácskozásán ezt a kérdést szavazásra teszi fel. Hozzátette azonban, hogy a Fidesz korábban jelzett elutasítása miatt nem valószínűsíthető a házszabálytól való eltérés.

Gazdasági bizottság: az MNB kitart

Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában a monetáris politikáról lezajlott csütörtök délelőtti vitában kiderült: az MNB kitart amellett, hogy a jelenlegi laza költségvetési és jövedelempolitikai körülmények között nem lehet lazítani a monetáris kondíciókon. Járai Zsigmond, a jegybank elnöke a vita végén úgy fogalmazott, hogy az infláció növeléséhez az MNB hozzájárulását kérni nemcsak illetlen, hanem értelmetlen is, mivel a forint árfolyamának védelme a jegybank törvény által előírt kötelessége. Kiemelte: csak a jelenleginél sokkal szigorúbb fiskális, illetve jövedelempolitikát lehetne összehangolni egy lazább monetáris politikával.

A jegybank elnöke az ülés elején tartott összefoglalójában leszögezte: a forint leértékelése nem segítene hosszú távon a vállalatok versenyképességén, egyetlen tartós hatása az lenne, hogy emelkedne az infláció. Járai Zsigmond hangsúlyozta: a jegybank monetáris politikája az elmúlt másfél évben elérte célját, ami az egész magyar társadalom érdekeit szolgálta, ezért nem is akarnak változtatni rajta. A jegybankelnök úgy látja, az infláció letörésében főként az erős forint játszott szerepet, míg a vállalatok versenyképességének romlását inkább a termelékenységnél nagyobb bérkiáramlás okozta.

Járai Zsigmond közölte: a monetáris politikán akkor lehetne lazítani, ha változnának a makrogazdasági feltételek, vagyis jövőre a költségvetés hiánya legalább a tervezett 4,5 százalékra csökkenne a GDP arányában, és a bérkiáramlás összhangban lenne a termelékenységgel. Az MNB elnöke szerint jelenleg az ország gazdaságára jóval nagyobb veszélyt jelentene a mostaninál magasabb infláció, mint ha esetleg a gazdasági növekedés lassulna. Ez nem valószínű, hogy bekövetkezik, mivel az MNB szakértői szerint az idén a GDP 3,2 százalékkal bővül, jövőre pedig a jegybank elemzői 4 százalékos növekedésre számítanak a bruttó hazai terméket illetően.

A forint felértékelődését elemezve kifejtette: az elmúlt két év alatt a nominális felértékelődés 11,4 százalékot mutatott, míg az idén a felértékelődés 3,8 százalék volt. Az erős forint ellenére megállapítható, hogy 2002. január 1-jén is 242 forintot ért egy euró, és ugyanez a kurzus érvényesült ez év november elején is. A reálfelértékelődés ennél magasabb volt – mutatott rá az MNB elnöke – két év alatt 13 százalékot tett ki, míg ez évben 8,7 százalék volt. Járai Zsigmond szerint térségünkben a nemzeti valuta felértékelődése nem egyedi jelenség, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó minden országban tapasztalható az árfolyamerősödés jelensége.

A jegybankelnök azt is cáfolta, hogy magas volna a kamatszint Magyarországon. Jelenleg 4 százalékos reálkamat tapasztalható az országban, Európában nem ez a legmagasabb szint. Mint mondta, Norvégiában 5 százalék feletti, Lengyelországban pedig 5 százalék körüli a reálkamat mértéke. Magyarországon is volt ennél magasabb a reálkamat, amely 1998-99-ben 6 százalék körüli mértéket mutatott.

A jegybankkal szembeni kritikák közül arra is reagált Járai Zsigmond, hogy az állampapírok döntő részét külföldiek tartják kezükben, spekulációs céllal. A jegybank elnöke szerint 1997 óta folyamatosan nő a külföldi befektetők által vásárolt állampapír-állomány, azonban ezek nem rövid távú befektetések, „forró pénzek”, mivel a külföldieknél lévő állampapírok átlagos lejárati ideje folyamatosan emelkedik.

Járai Zsigmond szerint a vállalatok helyzete valóban romlott, de ebben a forint mindenkori árfolyama csekély szerepet játszott. Megítélése szerint – arányait tekintve – a versenyképesség csökkenésében mintegy 20 százalékot jelentett a forint árfolyama és 80 százalékot a bérek növekedése.

Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke a jegybankelnökkel ellentétben azt hangsúlyozta, hogy az infláció letörésében nem elsősorban a forint árfolyama, hanem a jelentősen csökkenő élelmiszerárak és a mesterségesen alacsonyan tartott hatósági árak játszottak szerepet. Széles Gábor úgy látja, hogy a forint árfolyamának sávját nem lett volna szabad plusz-mínusz 15 százalékra kiszélesíteni, egy plusz-mínusz 8 százalékos sávot még elviseltek volna az exportáló vállalatok.

Az MGYOSZ elnöke azt a gyakorlatot is kritizálta, hogy a Monetáris Tanács tagjait a jegybank elnöke jelöli. Megítélése szerint ugyanis a forint árfolyamáról, a monetáris politikáról szóló vitát a Monetáris Tanácsban lehetett volna lefolytatni, ha ott olyan személyek is tevékenykednek, akik érzékenyek a reálszféra gondjaira.

Az ellenzék több képviselője szakmai köntösbe bújtatott politikai támadásnak ítélte a jegybank monetáris politikáját ért kritikákat. Fónagy János (Fidesz), a bizottság alelnöke úgy fogalmazott: kitapintható a kormányzati szándék, nevezetesen az, hogy a jelenlegi kormány érdekelt a magas inflációban, a kiáramlott jövedelmeket így akarja visszavenni. Az ellenzéki politikus szerint a jegybank ellen folyó hecckampány azt szolgálja, hogy a kormány maga helyett a jegybankot állítsa oda minden hiba eredőjének.

Kuncze Gábor (SZDSZ) közölte: a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája megbukott, korrekcióra szorul. A kormánypárti frakcióvezető kiemelte: a jegybank függetlenségét nem lehet megkérdőjelezni, ez azonban nem jelent a gazdaságpolitika céljaitól való általános függetlenséget. A politikus érdekesnek nevezte azt, hogy a fiskális politika expanziója – az autópálya-építés, a sportlétesítmények finanszírozása, a minimálbér kétszeri jelentős megemelése, a lakásépítések állami támogatása – már két éve tart, azonban az MNB csak a választások után, májusban vette észre ezt a költségvetési terjeszkedést.

Puch László (MSZP), a bizottság elnöke visszautasította, hogy a kormány a pénzromlás ütemének növelésében lenne érdekelt. Úgy vélekedett, hogy a mostaninál nagyobb összhangot kell teremteni a kormány, a jegybank és a gazdaság szereplőinek tevékenységében.

Módosítások a költségvetéshez

A parlament gazdasági bizottsága csütörtöki ülésén olyan, testületi módosító indítványokat fogadott el a jövő évi költségvetéshez, amelyek érintik az adójogszabályokat. Ezek részeként a gazdasági bizottság szerint indokolt az, ha bevételként nem veszik figyelembe a magánszemélyek kárpótlási jegyéért kapott, állami részesedést megtestesítő értékpapírt. A bizottság az ilyen irányú módosító indítványt azért nyújtja be, hogy a kárpótlási jeggyel rendelkező személy az állam tulajdonában lévő vagyon értékesítése során a vagyontárgyért, részvényért vagy üzletrészért általa adott kárpótlási jegy szerint meghatározott beszámítási érték miatt az adójogszabályok révén hátrányt ne szenvedjen.

A gazdasági bizottság több olyan változtatást is végre szeretne hajtani a költségvetéssel kapcsolatban, amely a társasági adóról, illetve osztalékadóról szóló törvényt az Európai Unióhoz való csatlakozással összhangban változtatná meg. A módosító javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak megfelelően az EU által tiltott, állami támogatásnak minősített adókedvezmények a közösségi szabályozással összhangban változzanak.

A villamos energiáról szóló törvény szerint az MVM Rt. a villamosenergia-piac megnyitásával kapcsolatban 2003. január 1-jétől nem működtethet szekunder tartalékerőműveket, helyette új üzemeltető lép majd színre. A gazdasági bizottság módosító indítványa annak a lehetőségét teremtené meg, hogy az MVM Rt. által adómentesen beszerzett tüzelőanyagot az új üzemeltető részére fizikai mozgatás nélkül átadják.

Önkormányzati bizottság: kistérségi fejlesztés

A parlament önkormányzati bizottsága csütörtöki ülésén a kormány elutasítása ellenére támogatta azt az indítványt, amely szerint az ország hét legelmaradottabb megyéjének, illetve kistérségének fejlesztése érdekében a tervezett minisztériumi, illetve munkaerőpiaci pályázati keretekben 30 százalék helyett 34 százalék lenne az e célra elkülöníthető forrás.

Ha a költségvetési módosító javaslatot az Országgyűlés is elfogadja, akkor az említett keretösszegeknek Borsod-Abaúj-Zemplénben 22 százalékát, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21 százalékát, Bács-Kiskunban 15 százalékát, Békésben és Jász-Nagykun-Szolnokban 12-12 százalékát, Somogy megyében 10 százalékát, Nógrád megyében pedig 8 százalékát használhatják fel térségfejlesztésre.

Tóth Gyula szocialista képviselő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Tolna megye – mint mondta, „a Dunántúl Szabolcsa” – is az elmaradottak közé tartozna, ha a paksi atomerőművet, amely kizárólag a városnak nyújt adóbevételt, kivennék az egyébként számos tekintetben legrosszabb mutatókat nyújtó megyei statisztikákból.

Honvédelmi bizottság: Mistral-ügy

Szinte már biztosra vehető, hogy a rakéta hibája miatt robbant fel a cél elérése előtt az októberi drégelypalánki éleslövészeten kilőtt egyik Mistral-rakéta: ezt az eszközt gyártó francia cég képviselői is elismerték csütörtökön Budapesten. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának haditechnikai albizottsága zárt ajtók mögött tájékozódott a Magyarországon is alkalmazott rakétarendszer használati tapasztalatairól, illetve a szerződéskötés részleteiről. A testület meghallgatta a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnokságának, a Honvédelmi Minisztérium beszerzési hivatalának, illetve a rakétarendszert gyártó Matra cégnek a képviselőit.

Vári Gyula, az albizottság szocialista elnöke az egész napos ülés után újságíróknak elmondta, hogy a garanciális idő már lejárt, de a francia cég hajlandó arra, hogy a rakétahibára a későbbiekben jótállást vállaljon. Mint mondta, a rakétarendszer felhasználása során felmerülő esetleges problémákat a rendszer későbbi bővítésénél mindenképpen figyelembe kell venni. A testület a tervek szerint ajánlást tesz majd a szaktárcának a rakétarendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban, amelyben szerepelni fog az is, hogy a rakéták rendelkezzenek úgynevezett idegen-barát felismerő rendszerrel is.

Költségvetési bizottság: pénzmosás és népszavazás

Az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot csütörtöki ülésén. A bizottsági tagok támogatták az EU-csatlakozással kapcsolatos 2003. április 12-i ügydöntő népszavazás legfeljebb 4 milliárd forintos támogatásáról szóló határozati javaslatot.

A testület a 2003. évi költségvetésről szóló előterjesztéshez benyújtott módosító indítványok közül több mint 900-at tekintett át. A bizottság többsége támogatta azt a módosító javaslatot, amely a Budapest Airport Rt. és a Tiszavíz Kft. esetében továbbra is a tartós állami tulajdon fennmaradását írja elő. Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága módosító javaslatának indoklása szerint a Tiszavíz Kft. a Tisza-tó gátja részeként alapvetően árvízvédelmi és vízgazdálkodási rendszer részét képezi, ennek megfelelően indokoltnak látták a képviselők a kizárólagos állami tulajdon fennmaradását. A Budapest Airport Rt.-ben a tartós állami tulajdon fenntartását a regionális légi közlekedési gyűjtő-elosztó központ kialakításának szándéka indokolja.

A bizottsági tagok által támogatott módosító javaslat pontosítja a privatizációs bevételek felhasználásának módját. A testület támogatta azt a módosító javaslatot, hogy a speciális beszerzésű gyógyszerekre fordított keret a tervezettet 2 milliárd forinttal meghaladja, így összesen 16,68 milliárd forintra nő jövőre. A javaslatot a kormány nem támogatta. A kormány nem, a képviselők többsége azonban támogatta azt a javaslatot, amely a Szerencsejáték Rt. esetében, a kormány szándékával ellentétesen, nem csökkenti az állami részesedés mértékét. Egyhangúlag támogatták a képviselők az Országházba látogató magyar anyanyelvűek számára díjtalan belépést lehetővé tevő módosító javaslatot.

Újabb négypárti egyeztetés?

Újabb négypárti egyeztetést kezdeményez az MSZP az európai uniós csatlakozással kapcsolatos alkotmánymódosítás ügyében – közölte Nyakó István, a szocialista párt szóvivője csütörtök este. A délelőtti egyeztetésen nem közeledett a parlamenti pártok álláspontja az alkotmánymódosítás ügyében. A Fidesz szerint a korábbi politikai megállapodásnak megfelelően az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás szövegéből ki kell venni azt a három pontot, amelyek nem köthetők közvetlenül az integrációhoz.

A kormánypártok ezzel szemben úgy ítélik meg, hogy a Fidesz nem tartja be a politikai megállapodást. „A Fidesz nem először, de reményeink szerint utoljára zsarolja meg a hazánk uniós csatlakozása mellett elkötelezett parlamenti pártokat” – fogalmazott esti nyilatkozatában Nyakó István. Leszögezte: az MSZP jogi, szakmai szempontból továbbra is indokoltnak tartja a Fidesz által vitatott bekezdések megőrzését, és az így teljes és egységes alkotmányt módosító csomag parlament elé történő beterjesztését. A szóvivő szavai szerint az okos enged népi bölcsességet megfogadva ugyanakkor a nemzet érdekeit, a csatlakozás történelmi jelentőségét szem előtt tartva a Magyar Szocialista Párt kész megvizsgálni a kompromisszum lehetőségét, és ennek érdekében újabb négypárti egyeztetést kezdeményez.