December 13.: Magyar politikai élet

Elfogadott MeH beszámoló; nem indít Nógrád megye keresetet az állam ellen; az MSZP szerint többet kapnak az önkormányzatok

Nem indít Nógrád megye keresetet az állam ellen

A Nógrád Megyei Közgyűlés elutasította csütörtökön a Fidesz arra vonatkozó javaslatát, hogy az önkormányzat indítson keresetet a magyar állam ellen a közalkalmazotti béremelésből származó kiadások miatt – erről Langár Tamás, a közgyűlés pénzügyi-ellenőrző bizottságának fideszes elnöke számolt be pénteken Salgótarjánban tartott sajtótájékoztatón.

Az elnök hangsúlyozta: az ellenzéki képviselőcsoport álláspontja szerint emiatt csődbe kerülhet a nógrádi önkormányzat, mivel nincsenek tartalékai, mobilizálható ingatlanainak száma pedig igen csekély. Egyúttal leszögezte: egyetlen pontjában sem vállalható Nógrád megye közgyűlésének a többség által jóváhagyott 2003. évi költségvetési koncepciója. Ismertetése szerint a büdzsé az előző évihez képest több mint 60 százalékkal nagyobb költségvetési hiányt prognosztizál, így 930 millió forintos hiánnyal számol.

Az MSZP szerint többet kapnak az önkormányzatok

A költségvetési előterjesztéshez benyújtott módosító javaslatok eredményeképpen az önkormányzatok területén mutatkozik a legnagyobb javulás – hangzott el az MSZP-frakció pénteki sajtótájékoztatóján. Jauernik István, a szocialista frakció önkormányzati és rendészeti munkacsoportjának vezetője kifejtette: 6,7 milliárd forinttal nő a helyhatóságok jövő évi támogatása.

Mint mondta, az önkormányzatok jogosultak lesznek támogatásra, ha bérnövekményeik meghaladják a bevételi növekményeket, ezáltal valamennyi helyhatóságnak meglesz a fedezete a megemelt közalkalmazotti bérek kifizetésére. Szavai szerint az önkormányzatok normatívái mintegy 35 százalékkal emelkednek. Hozzátette: a kistelepülések társulási és bejáró normatívái is növekednek.

Elfogadott MeH beszámoló

Az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága elfogadta a Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatóját a társadalmi-gazdasági szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű megyék többlettámogatási rendszerének áttekintéséről pénteki budapesti ülésén. Szala Endre, a MeH illetékese elmondta, hogy 2003-ban az eddigi három megye helyett hetet sorolnak a hátrányos helyzetűek közé.

Jelezte, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a támogatási forma alapvetően nem tudta befolyásolni a felzárkóztatási folyamatot, viszont a leszakadás ütemét mérsékelte. Wekler Ferenc (SZDSZ), a bizottság alelnöke szerint az európai uniós elveknek megfelelően kellene kialakítani a hátrányos helyzetű területek támogatását is.

Becsó Zsolt (Fidesz) szerint a hátrányos helyzetű megyék támogatását folytatni kell, de bizonyos területeken korrekcióra van szükség. Nógrád példáját említve kifejtette: a felzárkózási folyamat elindult, de ahhoz, hogy ez folytatódni tudjon, a tervezettnél több támogatásra lenne szüksége a megyének.

Területfejlesztési bizottság – SAPARD-program

Az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága tájékoztatót hallgatott meg a SAPARD-hivatal tevékenységéről pénteki budapesti ülésén.
Zöldréti Attila, a SAPARD-hivatal elnöke tájékoztatójában elmondta, hogy a SAPARD-program keretében meghirdetett ez évi pályázatok lezárultak: több mint 1100 pályázat érkezett, a támogatási igény összege 26 milliárd forint.
Az értékelés megkezdődött, érdemi információt január végén adnak.
A hivatal elnöke elmondta, hogy az eddigi pályázati célok mellett továbbiak elfogadását is kérik az Európai Uniótól.
Januárban meghirdetik az eddig elfogadott területeken a jövő évi pályázatokat, így lehet támogatást kérni mezőgazdasági vállalkozások beruházásához, mezőgazdasági termékek feldolgozása marketingjének fejlesztésére, vidéki infrastruktúra-fejlesztésre.
Márciusban várható, hogy az újabb, az Európai Unió által elfogadott témakörökre is kiírják a tendereket.
Törekvés továbbá, hogy az eddigi 35-40 százalékos SAPARD finanszírozási arányt 50 százalékra emeljék. Erre lehetőséget adna a két éve halmozódó forrás, illetve a 2002. évi pénzügyi keret.
Kérdésre válaszolva Zöldréti Attila elmondta, hogy a SAPARD-program keretében a 2000-2001. évi keret 26 milliárd forint, amit 2003. december 31-ig lehet felhasználni. Aláírás előtt áll a 2002. évi pénzügyi megállapodás.

Megsemmisített fővárosi rendelet az óriásplakátok-ügyében

Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Fővárosi Közgyűlésnek azt a rendeletét, amely lehetővé tette, hogy jövő év végéig továbbra is óriásplakátokat helyezhessenek el különböző közterületeken.
Az MTI erről városházi forrásokból értesült pénteken.
Tájékoztatásuk szerint a februárban elfogadott, de csak márciusban, már az országgyűlési választási kampány idején kihirdetett fővárosi rendelet fél tucat reklámcég részére tette lehetővé, hogy mintegy 150 óriásplakátot továbbra is kirakhasson az utcára.
Egy-egy szocialista és szabad demokrata képviselő javaslatára februárban annak ellenére döntött a közgyűlés a korábbi szabályozás módosításáról, hogy a vitában Tiba Zsolt főjegyző jelezte a nyilvánvaló törvénysértést.
Az ellenzéki képviselők politikai jellegűnek tartották a módosítást, amely mögött olyan üzleti érdekeket vélelmeztek, amelyek egyértelműen ütköztek a jogszerűen működő cégek, köztük a Magyar Hirdető Rt. érdekeivel.
Júniusban Felkai László, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője – egyetértve a főjegyzővel – szintén törvénysértőnek minősítette a szabályozást. Mivel a közgyűlés elutasította a törvényességi észrevételt, a hivatalvezető az Alkotmánybírósághoz fordult.
A taláros testület megállapította, hogy a főváros rendeletének elfogadásakor törvénysértő módon nem vette figyelembe az épített környezet védelméről szóló 1997-es törvény előírásait.
Eszerint a közgyűlés az óriásplakátok elhelyezésének szabályozásán csak az előírt egyeztetések és saját építési keretszabályzatának módosítása után változtathatott volna. Az egyeztetéseket különböző hatóságokkal, érdekképviseletekkel és lakossági szervezetekkel kellett volna lefolytatni.
A főváros jogi szakértői jelenleg vizsgálják az Alkotmánybíróság döntésével kialakult helyzet rendezésének lehetőségét.
A taláros testület határozatára a plakátokat el kell bontani. A főváros viszont a jövő év végéig szóló polgárjogi szerződésben adott engedélyt a plakátok kihelyezésére.

Nagy Sándor felajánlotta lemondását – nem fogadták el

Felajánlotta lemondását Nagy Sándor, a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatalt felügyelő politikai államtitkár a hattyú-házi irodabérléssel kapcsolatban felmerült aggályok miatt, lemondását azonban a miniszterelnök nem fogadta el.
Erről a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) sajtófőosztálya adott ki egy közleményt.
Az ügyben lefolytatott vizsgálat nyomán Medgyessy Péter kezdeményezi a közbeszerzési törvény módosítását.
A MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának hattyú-házi ingatlanbérlési ügyéről a múlt héten jelentek meg először sajtóhírek, amelyek szerint az intézmény az első évben nettó 236 millió forintot költ 4 ezer négyzetméternyi hattyú-házi irodaterület bérlésére.
Az irodák bérlésére a MeH meghívásos pályázatot hirdetett, ezt ingatlanbérlés esetén a közbeszerzési törvény megengedi. A pályázaton csak a hattyú-házi irodákat bérbe adó cég, az Első Budai Építő Rt. vehetett részt.
Medgyessy Péter december 9-én felkérte Keller Lászlót, a MeH közpénzügyi államtitkárát, hogy vizsgálja meg az ügyet.
A közlemény szerint az államtitkár jelentése nyomán a miniszterelnök felkérte Kiss Elemért, hogy a szükséges lépéseket tegye meg. A kancelláriaminiszter ezt követően elfogadta Hajdú Attila, a hivatal elnökének lemondását.
- Nagy Sándor, bár közvetlenül nem volt részese az eljárásnak, a felmerült aggályok miatt felajánlotta lemondását a kormányfőnek, mert ilyen helyzetekben ez felel meg az európai politikusi magatartásának – derül ki a közleményből.
Medgyessy Péter az államtitkár lemondását nem fogadta el, ugyanakkor felszólította Nagy Sándort, hogy a jövőben helyezzen nagyobb súlyt az ellenőrzésre.
A közlemény szerint Medgyessy Péter kezdeményezi a közbeszerzési törvény módosítását.
- A változtatás azt célozza, hogy a közbeszerzési eljárások során a jogszerűség megfeleljen a közpénzekkel való felelős gazdálkodás, a verseny és az átláthatóság követelményeinek – áll a dokumentumban.
A közlemény szerint Kiss Elemér utasította a kancellária közbeszerzési és gazdasági igazgatóságát arra, hogy már a törvény felülvizsgálata előtt a módosító javaslatnak megfelelően járjon el.

Félszáz törvényjavaslat az első félévben

Kiss Elemér a kormány ülését követő tájékoztatón elmondta: a kabinet megtárgyalta a 2003 első félévében az Országgyűlés elé terjesztendő 53 törvényjavaslatot, köztük a kedvezménytörvény megváltoztatását és a közbeszerzési törvény módosítását. A miniszter kijelentette: nem történt jogszabálysértés a hattyú-házi irodabérlés kapcsán.
Mivel az Országgyűlés felkérte a kormányt az „Egészséges Nemzetért” népegészségügyi program korszerűsítésére és kiterjesztésére, ezért a kabinet a lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében megalkotta az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját, amely így az Országgyűlés elé kerülhet – jelentette be Csehák Judit pénteken, a kormányülést követő tájékoztatón.

A szaktárca vezetője beszámolt arról, hogy a tízéves program végső célja, hogy a születéskor várható élettartam Magyarországon mindkét nem esetében három évvel növekedjen. Mint a miniszter elmondta: a legfontosabb azon betegségek számának csökkentése, amelyek halálozási rátája igen magas: többek között a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos megbetegedések.

A program az egészségfejlesztés jegyében elsősorban az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztésére, a megfelelő környezeti feltételek kialakítására, valamint az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozására koncentrál. Emellett figyelmet fordít az ifjúság kérdéseire, az öregkor problémáira, az esélyegyenlőség megteremtésére és az egészséget támogató környezet kialakítására.

Csehák Judit kérdésre válaszolva elmondta: „az egészségügyi fejezeti kezelésű előirányzatban jövőre 2 milliárd forintot különítettek el a népegészségügyi program megvalósítására”, de egyes teendőket – köztük a szűrővizsgálatokat – az egészségbiztosítási pénztár, a drogprevenciót pedig az ifjúsági minisztérium finanszírozza. A miniszter hozzátette: az állampolgárok személyi jövedelemadójuk egy százalékát felajánlhatják a népegészségügyi program javára.

A tájékoztatón Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy a kormány a pénteki ülésen számos olyan agrár tárgyú előterjesztést fogadott el, amely már az Európai Uniós normáknak felel meg. Mint mondta, az agrárrendtartásról szóló törvény megalapozza az EU-ban honos rendtartási normákat, ugyanakkor valamennyi gazdálkodó számára egy évre lehetővé teszi, hogy a tényleges tagság előtt a gyakorlatban alkalmazza az uniós jogrendet. Az államtitkár hozzátette: a törvény segítségével valamennyi mezőgazdasági ágazatban elindulhat a termékpálya-szabályozás.

Szanyi a tájékoztatón elmondta: a kormány határozott a 2003-as agrártámogatásokról, amelyek közül kiemelte, hogy hazánkban is bevezetik a területalapú támogatási rendszert. A kabinet emellett megtárgyalta és elfogadta az úgynevezett zsebszerződésekről szóló jelentést – ennek kapcsán az államtitkár megjegyezte: az előző kormány kétmilliárd forintot fordított ezeknek az ügyeknek a kivizsgálására, ám – mint kiderült – eredmény nélkül, ugyanis „mindössze 23 ügyet adtak át az ügyészségek számára”.

A szóvivői tájékoztatón jelenlévő Kiss Elemér kancelláriaminiszter beszámolt róla, hogy a kabinet megtárgyalta a 2003. első félévében az Országgyűlés elé nyújtandó mintegy 53 törvényjavaslatot. A miniszter ezek közül kiemelte az Európai Parlamenti képviselők megválasztásáról szóló törvényt, a kedvezménytörvény és a közbeszerzési törvény módosítását, valamint az esélyegyenlőségről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvényeket.

Az afganisztáni magyar kontingenssel kapcsolatban Kiss Elemér elmondta: a kormány olyan országgyűlési határozati javaslatot terjeszt a parlament elé, melynek értelmében egy legfeljebb hatvanfős egészségügyi alakulat maximum hat hónapos időtartamra utazna Afganisztánba – az egység a nemzetközi erőkkel együttműködve végezné feladatát. A miniszter kiemelte: a kabinet nem vonja vissza korábbi előterjesztését, amely egy ötvenfős, őrzési feladatokat ellátó alegység Afganisztánba vezénylését tartalmazza.

A kancelláriaminiszter beszámolt arról, hogy 2003. január elsejétől változnak a diákhitel törlesztésére vonatkozó előírások, amelyekkel – mint fogalmazott – egyszerűbb, átláthatóbb és pontosabb lesz a hitelek törlesztése. a kormány emellett döntött a Volán-társaságok autóbuszparkjának felújításához nyújtott állami segítségről és a vámtörvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet módosításáról.

Kiss Elemér kérdésre válaszolva kijelentette: nem történt jogszabálysértés a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalának hattyú-házi irodabérlése kapcsán, ugyanakkor elkerülhető lett volna, hogy csak egy pályázót kérjenek fel az erre kiírt tenderre. A miniszter emlékeztetett: Nagy Sándor, a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatalát felügyelő politikai államtitkár a hattyú-házi irodabérléssel kapcsolatban felmerült aggályok miatt felajánlotta lemondását, ezt azonban a miniszterelnök nem fogadta el. A kancelláriaminiszter közölte: megvizsgálták a hivatal ingatlanbérlését, amelynek – mint mondta – nincs olyan eleme, amely hátrányos lenne a minisztérium számára. „Nincs ok arra, hogy ezt a szerződést felbontsuk” – jelentette ki Kiss. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az ingatlanbérlési eljárást lebonyolító Hajdú Attila, a hivatal vezetője felmentését kérte, amelyet ő el is fogadott.