December 19.: Magyar politikai élet

Konferencia a drogkérdésről; Pokorni a költségvetés hiányosságairól; Veres András az egyház finanszírozásáról; Kuncze Gábor sikeresnek ítélte az elmúlt félévet; elfogadták a Magyar Posta üzleti tervét; az Erzsébet tér már ötmilliárdért eladó.

Topolánszky Ákos véleménye szerint a drogpolitika alapvetően nem pártpolitikai kérdés, a Büntető törvénykönyvnek (Btk.) szakmai szempontból kell tartalmaznia bizonyos társadalmi jelenségekkel kapcsolatban, hogy mi az, ami lehetséges, hasznos és működőképes beavatkozás az állam részéről.
Erről a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkára a Veszélykeresés – Esélyteremtés című szakmai konferencia sajtótájékoztatóján beszélt csütörtökön.
Kiemelte: a Btk. csupán egy eleme, eszköze a társadalom rendelkezésére álló drogpolitikai keretnek, amely emellett egyéb eszközöket, intézményeket és beavatkozásokat is magában foglal.
Mint elmondta, akkor működik jól a stratégiai gondolkodás és cselekvési program, ha ezek az eszközök egymást segítik, harmonizálnak.
– A Btk. módosítása pedig ezt teszi: életszerűbb és működképesebb megoldásokat tesz lehetővé – fogalmazott a politikus. A sajtótájékoztatón Györgyi Kálmán, az Igazságügyi Minisztérium biztosa úgy fogalmazott: meg kell találni a droggal mint az egész társadalmat veszélyeztető jelenséggel szembeni leghatékonyabb fellépés eszközét.

A 2003. évi költségvetésben a normatívák emelkedése nem fedezi majd a költségek növekedését – így főként a három és félezer főnél kisebb településeken – komoly nehézségeket okoz majd az önkormányzati intézmények, óvodák, iskolák, művelődési házak fenntartása – mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese csütörtökön Sárváron.
Szerinte a költségvetésnek – amely az ország utolsó teljesen önálló büdzséje az unióba lépés előtt – legfőbb feladata lenne, hogy a csatlakozást szolgálja. Pokorni elmondta, hogy a végszavazás előtt álló költségvetésben jelentősen csökken a vállalkozók támogatása, amely a hazai gazdaság szereplőit az uniós versenyre felkészítené. Hozzáfűzte, hogy jövőre csökkennek, sőt néhol el is maradnak, azok az infrastruktúrafejlesztést szolgáló támogatások, amelyek a munkahelyteremtő beruházásokat és a piacra jutást segítő fejlesztéseket ösztönöznék.

Veres András püspök véleménye szerint jogi szempontból ellentétes a vatikáni megállapodással az Országgyűlés döntése, amely a hitéleti támogatás állami kiegészítését jövőre is a személyi jövedelemadó 1 százalékáról rendelkezők arányában osztják el az egyházak között.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint anyagi hátrány nem éri az egyházat, ha megkapja azt az összeget, amely a népszámlálás adatai alapján megilletné.
A püspök úr véleménye szerint az egyház az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordul, de megvárják, hogy az egyház által kifogásolt szociális, illetve egészségügyi közszolgáltatásokról szóló törvény tervezett módosítása is lezáruljon.
A Veres András úgy tudja, hogy sokan jelezték, hogy az APEH levélben értesítést küldött, hogy a hivatal nem fogadja el 1 százalékos szja-felajánlásukat a Magyar Katolikus Egyház javára. Fellebbezést az APEH háromezer forint befizetésével együtt fogad el.

Az SZDSZ az elmúlt fél évben megfelelően képviselte azokat, akik a pártra szavaztak a 2002-es parlamenti választásokon – mondta az elmúlt hat hónap parlamenti munkáját értékelő tájékoztatóján Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, aki szerint egy választási programot ugyan nem lehet fél év alatt megvalósítani, de minden területen történt előrelépés, ami sikerként könyvelhető el. Hozzátette: a jelenlegi ciklusban sokkal hatékonyabb az MSZP és az SZDSZ együttműködése, mint az 1994-1998 közötti kormányzati időszakban.
Kuncze Gábor szerint a párt célkitűzése már akkor teljesült, amikor a 2002-es parlamenti választások eredményeként leváltották az Orbán-kormányt, bekerültek a parlamentbe és a kormánykoalíciónak is tagjai. Azóta a pártelnök szerint szinte minden téren történt előrelépés, s ebben nagy szerepe van a szabad demokratáknak is.
Példaként említette az SZDSZ-es elképzelésekre épülő Üvegzseb-programot, amelynek elemei Kuncze szerint folyamatosan épülnek be a törvényekbe. A politikus fontosnak tartja, hogy intézményes garanciái legyenek annak, hogy átlátható legyen a közpénz felhasználása.
Az egészségügyről szólva elmondta: ezt a problémakört az SZDSZ radikálisabban kezeli, mint az MSZP, s álláspontján nem is kíván változtatni. A párt egyedül maradt azzal a véleményével, hogy több biztosítós modellt kell kialakítani. Kuncze azonban nem pesszimista, mert a változások elkezdődtek, s az irányított betegellátási modellre való áttérés is jó irányba vezet.
Az SZDSZ az elmúlt fél évben megfelelően képviselte azokat, akik a pártra szavaztak a 2002-es parlamenti választásokon – jelentette ki Kuncze Gábor, amit azzal nyomatékosított, hogy az SZDSZ vagy teljesítette választási ígéreteit, vagy megkezdte azok teljesítését. Megjegyezte: már jövőre is csökkennek az adóterhek, és 2004-ben további javulás várható ezen a téren. A 2000-ben elfogadott, Korszakváltás című, 10-15 évre kitekintő program megvalósulásáról elmondta, hogy a gazdasági tárcánál elkészült egy beruházásösztönző csomag. Kuncze úgy véli, elkezdődött az oktatási reform (a sulinet-programmal és a diákterhek csökkentésével), s bekerült a kormányprogramba egyik régi célkitűzésük, a sorkatonaság eltörlése, továbbá megvalósult a százezer forintos diplomás minimálbér. Úgy véli, az önkormányzatok nem kerülnek bajba a közalkalmazottak 50 százalékos béremelése miatt, ám az tény, hogy baj van a finanszírozási rendszerrel, amelyet Kuncze szerint stabilizálni és kiszámíthatóvá kell tenni.

A Magyar Posta Rt. vezetése csütörtökön elfogadta a társaság hároméves üzleti tervét, melyet az érdekvédő szervezetek élesen bíráltak. Ezalatt székesfehérváron mintegy száz postás tartott demonstrációt magasabb béreket követelve.
Többek között a végzett munkával arányos béreket, a postaigazgatóságok közötti béraránytalanságok megszüntetését, a közalkalmazottakéhoz hasonló korengedményes nyugdíj bevezetését követelték a postai munkavállalók csütörtöki, székesfehérvári demonstrációjukon.
A mintegy száz postás részvételével tartott megmozduláson hangoztatták, hogy amennyiben követeléseik nem találnak meghallgatásra, nem riadnak vissza a munkabeszüntetéstől sem. Mint elmondták, eddig nem vitték az utcára sérelmeiket, de méltatlan helyzetük, erkölcsi és anyagi megbecsülésük hiánya miatt már kénytelenek a nyilvánossághoz fordulni, mivel mindeddig be nem tartott ígéreteket kaptak csak helyzetük javítására.
Ugyancsak csütörtökön a Magyar Posta Rt. igazgatósága elfogadta a társaság üzleti stratégiáját, hároméves üzleti tervét, javasolja a dokumentumok benyújtását a tulajdonos ÁPV Rt.-nek. A közlemény szerint a részvénytársaság helyzete kritikussá válhat, ha az érintett felek az általuk képviselt felelősséget alárendelik a rövid távon kamatozó taktikának, s közben megfeledkeznek arról a veszélyről, mely a múlt elhalasztott döntéseiből adódik a posta jövőjét illetően.
Ezzel az új stratégiával nem értenek egyet a posta érdekvédelmi szervezetei. A közleményük szerint a tervezett stratégia nem egy igazi növekedési pályát határoz meg, hanem a jelenlegi veszteség kezelését helyezi előtérbe úgy, hogy szolgáltatást szűkít, hálózatot fejleszt vissza nagyarányú létszámleépítés mellett.
A Magyar Posta Rt. és a Postabank Rt. vezetői ma keretszerződést írtak alá a két társaság stratégiai együttműködéséről. Az aláírás után tartott sajtótájékoztatón Király Júlia, a Postabank elnöke elmondta: a keretszerződés célja, hogy kölcsönösen előnyös kooperáció alakuljon ki a két cég között, a posta hálózata segítse a Postabank termékeinek országos terjesztését.

A Fővárosi Közgyűlés pályázatot írt ki az Erzsébet tér 5 milliárd forintos, alsó limit áron történő eladására.
A Demszky Gábor főpolgármester által javasolt 3 milliárd forintos összeg helyett – a szocialisták módosító indítványára -, az MDF és a Fidesz-MKDSZ támogatásával, az SZDSZ és a MIÉP ellenében, a magasabb összegű alsó limit ár mellett döntött a közgyűlés.
Deutsch Tamás elfogadott indítványa értelmében a fővárosnak kezdeményeznie kell az ingatlannak az állam részére történő felajánlását azzal a feltétellel, hogy a park köztulajdonban marad, a felszín alatti létesítmények kulturális célokat szolgálnak és az állam vállalja a félkész beruházások befejezését. Bőhm András SZDSZ-frakcióvezető a fideszes politikus módosításához csatlakozva jelezte, hogy a kormánnyal való megegyezés esetén visszavonják a pályázatot. A közgyűlés többsége – Demszky Gábor szavazata ellenérte – megszavazta.