Hét nap krónikája

Medgyessy Péter jelenlétében, a budapesti Kempinski Szállóban ünnepelte vasárnap Adrian Nastase miniszterelnök a román nemzeti ünnepet, amely az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlésnek állít emléket. Ez mondta ki Erdély csatlakozását Romániához. A szálló előtt két-háromszáz főnyi tömeg gyűlt össze, és a politikusokat „Erdélyt vissza!”, „Vesszen Trianon!” felkiáltásokkal fogadta. Az ünnepségen Kovács László külügyminiszter, Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Habsburg György is részt vett. Medgyessy Péter részvételével azt kívánta jelezni, a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire építi. Simicskó István, a Fidesz nemzetbiztonsági kabinetjének vezetője azt nyilatkozta az esemény kapcsán, szégyen és a magyar nemzet megalázása, hogy Erdély elcsatolását Budapesten együtt ünnepelte a magyar miniszterelnök román kollégájával.

Belföld
Április 12-én EU-népszavazás
Jövő év április 12-én tartjuk az ügydöntő népszavazást Magyarország európai uniós csatlakozásáról – egyeztek meg a kormány és a parlamenti pártok képviselői az Országgyűlés integrációs nagybizottságának hétfői ülésén Budapesten. Szili Katalin házelnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László külügyminiszter és a négy parlamenti párt frakcióvezetője az ülés után a sajtó jelenlétében ünnepélyesen aláírta a politikai megállapodást a csatlakozással összefüggő alkotmánymódosításról. A dokumentum megerősíti a négypárti konszenzus tényét, és kimondja, a kormánynak mindent meg kell tennie a csatlakozási szerződés tartalmának a lakossággal való megismertetéséért.

Elfogadták a költségvetést
Kedden a parlament ülésén az alapvető döntések megszülettek, innentől kezdve a kormány jövő évi gazdaságpolitikáját illetően nincsenek nyitott kérdések, kommentálta László Csaba pénzügyminiszter. Miután a költségvetésben ezt követően csak a fejezeten belüli változtatások történhetnek, a fő lépések – érdekegyeztetési megállapodás, a költségvetési hiány, a fő számok – már meghatározottak, így a vállalkozói és a közszféra, a lakosság egy átlátható, világos helyzettel és kilátásokkal fogadhatja a jövő évet. A költségvetési törvényben elfogadott jövő évi hiány, amely nem haladja meg a GDP 4,5 százalékát, megfelel a kormányzat gazdaságpolitikai célkitűzéseinek. A személyi jövedelemadó-bevételek előirányzatát azt követően emelhették meg 7-8 milliárd forinttal a költségvetés készítői, hogy az Érdekegyeztető Tanácsban olyan bérmegállapodás született, amely a korábban prognosztizáltnál valamivel magasabb bérkiáramlást feltételez jövőre. Ez azonban az adóbevételeket is megnöveli. A tervezett kiadásokat mérsékelte az utóbbi hetek hozamcsökkenése az állampapírpiacon, ami kisebb csökkentést tett lehetővé az államadósság kamatkiadásainak tervezésénél.

Megcsúfolt demokrácia
Példátlan és a demokráciát megcsúfoló az a tárgyalási módszer, amelyet a kormánypártok alkalmaznak a jövő évi költségvetés benyújtása óta – mondta Varga Mihály. – Tizenkét év elteltével először történt meg, hogy szakbizottságok a parlament plenáris ülésén nem mondhatták el álláspontjukat, ott csak egy kisebbségi vélemény hangozhatott el. A részletes vitában egy-egy módosító indítványra húsz másodpercet hagytak. Elmondta: a költségvetési és pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén abnormális állapot alakult ki, az ellenzéki képviselők ott kaptak meg 26 kormányzati indítványt, így nem volt módjuk az érdemi vitára.

Az MSZP vallásháborúja
Tiltakozó levelet írt Karl Joseph Rauber apostoli nuncius Medgyessy Péter miniszterelnöknek, mert a kormány módosítani szeretné a magyar–vatikáni megállapodást és ennek tavalyi kiegészítését. Az a nemzetközi szerződés rangjára emelte, hogy az egyháztámogatási rendszert a népszámlálási adatokhoz kötik. A Kovács László szocialista pártelnök vezette Külügyminisztérium a tavalyi kiegészítést nem tartja hivatalos szerződésnek. Az egyházak finanszírozását megváltoztató törvénymódosítás bejelentése felháborodást keltett a katolikus egyházban, Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke Medgyessyvel is tárgyalt az ügyben. Semjén Zsolt, az előző kormány egyházi ügyekkel megbízott helyettes államtitkára szerint a kormány a kiegyensúlyozottság látszatát feladva egyértelműen bizonyos szekták szekértolójává szegődött.

Késhet a civilek támogatása
Késhet a civil szervezetek jövő évi működési támogatása, mert a pályázatok elbírálását a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő köztestülethez vonná a kormány. Jobbnak látja, hogy az erre szánt 386,1 millió forintos pénzösszeg elosztásáról egy, a hivatalon belül működő ernyőszervezet kuratóriuma döntsön. A társadalmi szervezetek bizottsága módosító indítványt nyújtott be a parlamenthez. Javasolja, hogy a jövő évi pályázatokról még a bizottság dönthessen, nehogy az új támogatási rendszer kidolgozásának elhúzódása miatt nehéz anyagi helyzetbe kerüljenek a civil szervezetek.

Rálőttek a vezérkari főnökre
Rátámadtak a honvédség vezérkari főnökére kedden késő délután Budapesten. A Fodor Lajost szállító Audi lámpánál várakozott, amikor egy másik kocsi úgy előzte meg, hogy csaknem súrolta a tábornok autóját. Ekkor Fodor sofőrje rávillogott a „támadó autóra”, amely erre tolatni kezdett, majd a vezető kihajolt az ablakon, lövés hallatszott és villanást láttak az Audiban. A hírek szerint Fodor Lajos nem sérült meg. A sofőrje azonnal továbbhajtott és értesítették a biztonsági szolgálatot. A lövést leadó Nissan vezetőjét hamarosan elfogták. A támadó azt állította, figyelmeztetni akarta az Audit, hogy tolatni készül, majd a dudálás miatt bedühödött, és két petárdát hajított rá. A rendőrség egyelőre nem hiszi el ezt a történetet, mert a támadónak látnia kellett előzéskor, ki ül a kocsiban. A férfi ellen közveszélyokozás miatt indult eljárás.

Kossuth téri jég lottópénzből
A Szerencsejáték Rt. a kormánytól átvállalva a kiadásokat, ötvenmillió forintot költ a Parlament előtti műjégpálya üzemeltetésére. A kormány az erre a célra félretett pénzből kórházak gyermek betegeinek vásárol ajándékot. – A műjégpálya ötletét jó kezdeményezésnek tartjuk, ezért veszünk részt a finanszírozásában – nyilatkozta Somorai László, a Szerencsejáték Rt. kommunikációs igazgatója. A cég az üzemeltetési költségeket fedezi. Bár húsz nap múlva már a látogatókat kellene fogadnia a létesítménynek a miniszterelnök ígérete szerint, egyelőre még a beruházást kivitelező céget sem választották ki. Ellenzéki vélemény: egyszerűbb lett volna ingyenessé tenni a városligeti korcsolyapálya használatát.

Kevéssel drágább Gripenek
A Magyar Honvédség 14 úgynevezett öszvér Gripent kap Svédországtól, amelyek a hagyományos és a legmodernebb gépek ismérveit ötvözik. Ezek a képességek 15 százalékkal növelik az eredeti szerződésben szereplő 108 milliárd forintos bérleti díjat. Ezzel szemben napvilágot láttak olyan adatok is, hogy akár ötven-hatvan százalékkal is drágább lehet a módosított szerződésben szereplő repülők bérlete. A svéd ajánlat szerint a 14 vadászrepülőgép mindegyike rendelkezik majd az elvárt módosításokkal: légi úton utántölthetők lesznek, és precíziós fegyvereket is képesek lesznek célba juttatni az úgynevezett öszvér gépek.

Tüntetés az M3-as avatásán
A nyékládházi polgári körök tüntetést kívántak szerveztek Füzesabonyban, ahol Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter avatta a polgári kormány által megépített új M3-as pályaszakaszt. Az előző kormány autópálya-építési programja mellett foglaltak volna állást, érzékeltetve, hogy a legjelentősebb beruházásokra eddig a polgári kormány idején került sor. A Füzesabonyi Rendőrkapitányság nem engedélyezte a polgári kör demonstrációját. A beruházó Nemzeti Autópálya Rt. Medgyessy Pétert kérte fel az új sztráda átadására. A kormányfő először elfogadta, később lemondta személyes részvételét.

Külföld
Pozsony olvassa a választ
Pozsony megkapta és tanulmányozni kezdte a magyar kedvezménytörvény tizenöt pontos szlovák észrevételezésére érkezett budapesti választ – közölte hétfőn a szlovák külügyminisztérium. A rövid külügyi közlemény szerint a tárca belátható időn belül állásfoglalásban reagál a magyar fél válaszára. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő a múlt hét keddjén Budapesten eleve elvetette a magyar jogszabály szlovákiai alkalmazásának lehetőségét, ugyanakkor a magyar miniszterelnöknek írásos jegyzéket adott át, tizenöt pontban sorakoztatta fel a szlovák félnek a kedvezménytörvényt érintő ellenvetéseit.

Változott Prága véleménye
Vladimir Spidla cseh kormányfő néhány nappal ezelőtt úgy vélekedett, hogy a közös cseh–szlovák légvédelmi együttműködés tervezetébe Lengyelország és Magyarország is bekapcsolódhat. A szélesebb közép-európai légvédelem gondolatát a legerősebb cseh ellenzéki formáció, a Polgári Demokrata Párt is elfogadta. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfővel folytatott megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy a fő cél nem csupán a szuperszonikus vadászgépek vásárlására vonatkozó egyezmény megkötése. Közös gyakorlatokat terveznek, s ezután leghamarabb 2004 közepén következhetne a cseh–szlovák légtér közös védelme.

Verheugen aggódik
Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa a csatlakozási tárgyalások állásával kapcsolatban elismerően szólt számos nehéz kérdés megoldásáról, s példaként a Benes-dekrétumok, a kalinyingrádi orosz enklávé és a bővítésről szóló írországi referendum ügyét említette. A megoldatlan kérdések közé sorolta „komoly, nyugtalanító problémaként”, hogy Magyarország csatlakozási tárgyalásain még nem zárult le a versenyről szóló fejezet. Szavai szerint a gondot a magyar jogrend okozza. Hangsúlyozta: „A versenyről szóló irányvonalak az unió lényegi irányvonalaihoz tartoznak, s ezeket keresztül fogjuk vinni.” A versenyfejezet fő vitapontja a nagy külföldi beruházók magyarországi adókedvezménye, megszüntetését az unió visszamenőleges hatállyal követeli.

Élesedő RMDSZ-ellentétek
Egyre több, különböző súlyú esemény jelzi, hogy közeleg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa. Az időpontot kijelölő és az összehívó döntés ellen Tőkés László tiszteletbeli elnök törvényességi keresetet nyújtott be a bukaresti bírósághoz, amelyet első fokon elutasítottak. Övedi Zsolt korábbi Maros megyei RMDSZ-alelnök is a szóban forgó határozatok megsemmisítését kérte a román igazságszolgáltatástól. Ő is támadta a szövetség vezetését, azzal vádolta Markó Bélát és a vezetőket, hogy teljesen kisajátították a szervezetet, s azt tesznek vele, amit akarnak.

Izraeli–palesztin összecsapások
Újabb halálos áldozatai voltak hétfő délután izraeliek és palesztinok összecsapásainak. Az izraeli hatóságok újabb tizenöt palesztin ház lerombolását rendelték el Hebron közelében. A Gázai övezet északi részén életét vesztette egy palesztin munkás, kilencen megsebesültek, amikor palesztin harcosok egy Kasszám típusú rakétát lőttek ki a Gázai övezet és Izrael közötti Erez átkelőhely ipari körzete felé. Arif al-Dzsaabari, Hebron kormányzója elítélte a házrombolást. Szerinte nyolc házban laknak, a többi is csak ideiglenesen üres: vagy felújítják őket, vagy pedig lakóik elmenekültek az izraeli telepesek megtorlásától tartva. A kormányzó az intézkedést „a palesztin nép elleni támadások újabb epizódjának” nevezte, s felidézte, hogy Izrael az elmúlt két hónapban 23 házat rombolt le Hebronban. Izrael a Palesztin Hatósággal kötött megállapodás értelmében 1997-ben kiürítette Hebron nyolcvan százalékát, de továbbra is van egy enklávéja a Pátriárkák sírja körül, ahol mintegy hatszáz zsidó telepes él százhúszezer palesztin között.

Gazdaság
Vészes államháztartási hiány
November végéig az államháztartás hiánya 956,4 milliárd forint volt, az éves előirányzat 189,2 százaléka – derült ki a Pénzügyminisztérium által közzétett tájékoztatón. Novemberben az államháztartáson belül a központi költségvetés egyenlege 54,9 milliárd forint, a társadalombiztosítási alapok egyenlege 100,7 milliárd forint hiányt mutatott. Az idén az első tíz hónapban az államháztartás hiánya 801,9 milliárd forintot ért el a tavalyi 326,6 milliárd forinthoz képest.

Hihetetlen irányszámok
A kormányon kívül gyakorlatilag senki nem hisz abban, hogy tarthatók lennének a jövő évi költségvetés irányszámai. A 2003-as büdzsét ugyanakkor a kormányoldal egyre botrányosabb körülmények között igyekszik keresztülvinni a parlamenten. Az elemzők és gazdaságkutatók közül már senki nem látja tarthatónak a jövő évi négy és fél százalékos GDP-arányos deficitet. Ekkora hiány feltétele a törvényjavaslat szerint a bruttó hazai termék 4,4 százalékos növelése lenne.

Romlik a versenyképességünk
A világgazdasági dekonjunktúra elhúzódása, a bérek gyors emelkedése, a magas kamat és a rendkívül erős forint tartósan rontja a magyar gazdaság versenyképességét – állapítja meg a GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése. A 2004. évi uniós csatlakozás még biztonságosabbá tette a külföldi pénzügyi befektetőknek, hogy a nagyon magas belföldi kamatokat kihasználva növeljék forintmegtakarításaikat. A jegybank november 19-i kamatcsökkentése nem volt elegendő e folyamat megfékezésére, ezért további kamatmérséklés várható – áll a jelentésben. Az első kilenc hónapban a keresetek a versenyszférában tizennégy, a költségvetésiben csaknem harminc százalékkal emelkedtek, a különbség növekedésére lehet számítani. A reálbérek idén átlagosan jó tizenhárom százalékkal, a GDP növekedésének négyszeresével bővülnek.

Mérséklődő ipari árszint
Az ipari termelői árak októberben az előző hónaphoz mérten ismét 0,1 százalékkal mérséklődtek, ennek következtében a szektor árai egy év alatt összesen másfél százalékkal estek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A szeptemberi tendenciát alacsonyabb havi rátákkal ismételve a belföldi értékesítési árak 0,3 százalékkal nőttek, az exportértékesítési árak 0,5 százalékkal csökkentek. A belföldi értékesítési árak 2,5 százalékkal magasabbak, a forintban mért ipari exportárak 4,6 százalékkal alacsonyabbak lettek. Az ipar belföldi értékesítési árait októberben 1,6 százalékos áremelkedés és 0,4 százalékos ármérséklődés közötti ármozgás jellemezte.

Drágult az üzemanyag
December 4-én, szerdán nulla órától a Mol Rt. a motorbenzin és a gázolaj fogyasztói árát literenként két forinttal emelte. Az elmúlt napok folyamán a nemzetközi kőolajpiacokon nőtt a kőolaj és ennek nyomán a motorbenzin meg a gázolaj jegyzésára. A forint dollárárfolyama kis mértékben gyengült – indokolta az árváltozást sajtóközleményében az olajtársaság. A nagykereskedelmi árak változása következtében az érvényes fogyasztói árak: EN 91 ólmozatlan 221,50, EN 91 keverék 224,50, ESZ 95 ólmozatlan 224,50; ESZ 98 ólmozatlan benzin 233,50, dízelgázolaj 204,00 forint literenként.

Nagyszülői gyes szülői helyett
Nyugdíj mellett is kaphatnak gyermekgondozási segélyt (gyest) a nagyszülők december 1-jétől. Nem feltétlenül kell sietni az igénylés benyújtásával: az ellátás két hónapra visszamenőleg kérhető, ha az illető megfelel a feltételeknek. A nagyszülő a gyermek egyéves korát követően jogosult – bizonyos kivételes esetektől eltekintve – a hároméves korig adható gyesre akkor is, ha a gyermek a szülők háztartásában nevelkedik. A szülőknek az ellátásról való lemondásukat igazolniuk kell.