Alkotmánybíróság előtt az egyházfinanszírozás

Az Alkotmánybírósághoz fordult az egyháztámogatási törvény módosítása miatt Semjén Zsolt, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, és vallásügyi bizottságának fideszes alelnöke. Beadványában arra kérte a taláros testületet: állapítsa meg, hogy az alaptörvénybe ütközik az idei esztendő költségvetési törvényével egy csomagban elfogadott új egyháztámogatási törvény, és ezért azt semmisítse meg.

A katolikus, valamint a református egyház tavaly, évvégén több alkalommal is határozott hangon tiltakozott az előző, polgári kormány hivatali ideje alatt elfogadott törvény módosításának szándéka ellen. A két legnagyobb magyarországi egyház nehezményezte, hogy a költségvetésből több száz millió forinttal kevesebb kiegészítő támogatást kapnának, mint amennyi a népszámlálási adatokhoz kötött támogatási rendszer szerint megilletné őket.

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) titkára még azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben a kormánytöbbség módosítja a törvényt, akkor az alkotmánybírósághoz fordul. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök decemberben kompromisszumos javaslatot tett: az egyházak számára legyen választható, hogy az adófelajánlásra alapuló egyháztámogatási rendszert veszik igénybe, vagy a népszámlálási adatokon nyugvót.

Mádl Ferenc javaslatát Szászfalvi László, az országgyűlés egyházi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke terjesztette az általa vezetett testület elé. Semjén Zsolt (Fidesz) a szavazást megelőző vitában kiemelte: a Magyar Köztársaság elnökének tekintélye áll a javaslat mögött, s a köztársasági elnök iránti tisztelet is azt sugallja, hogy a bizottság tegye lehetővé, hogy az a parlament elé kerülhessen. Ennek ellenére az összes kormánypárti politikus elutasította a javaslatot. Semjén a bizottsági ülés után jelentette be: a közjogi váromány tekintetében komoly alkotmányjogi aggályai vannak a kormány törvényyjavaslatával szemben, amelyet ezen kívül diszkriminatívnak is tart. Ha a Parlament ezt elfogadja, akkor az Alkotmánybírósághoz fordul.

Az Országgyűlés végül a költségvetési törvény kapcsán, tavaly december 17-én fogadta el a módosítási javaslatot. Semjén Zsolt lapunknak elmondta: azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a törvény diszkriminatív, mivel csak a személyi jövedelemadót fizetőket veszi figyelembe. Ezáltal vagyoni helyzete alapján a társadalom többségét kizárja a közpénz elosztásából.

Ezen kívül a törvény sérti a katolikus és a református egyház közjogi várományát, s ez ellentétes a jogállamisággal. Harmadik okként kijelentette: a rendelkezés a vatikáni megállapodásba, illetve annak kiegészítésébe is ütközik, mert a szöveget a másik féllel való egyeztetés, illetve a másik fél hozzájárulása nélkül módosították.