Lassult a gazdasági növekedés

A gazdasági növekedés - a főbb gazdasági ágak, ágazatcsoportok termelési adatai alapján - tavaly novemberben továbbra is a megelőző évinél lassúbb és akadozó volt - áll a Központi Statisztikai Hivatal legújabb közleményében.

A KSH szerint a bruttó hazai termék (GDP) tavaly a harmadik negyedévben 3,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az első háromnegyed évben a gazdaság élénkülni kezdett, de a folyamat lassú volt, reál-, és pénzügyi egyensúly romlás kísérte.

A tizenegy havi ipari termelés 2,0 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év január-novemberében. Ez a növekedési ütem alig több mint a fele a 2001 azonos időszakában mért növekedésnek, és mindössze a tizede a két évvel korábbinak. A KSH szerint az első negyedévi minimális visszaesést követően a második negyedévben 1,2 százalékkal, a harmadikban 5,5 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye. A statisztikusok szerint ez a folyamat október-novemberben megtorpant.

A hivatal közlése szerint az ipari konjunktúra két éve tartó gyengülésében az exportkereslet lassuló növekedésének meghatározó szerepe volt. Ehhez 2001-ben és 2002 első tizenegy hónapjában hozzájárult a belföldi kereslet is, amely a korábbi éveket jellemző növekedés után stagnált. Az ipar termelékenysége január-novemberben javult, versenyképessége azonban részint a bérköltségek termelést meghaladó növekedése miatt, részint a forint felértékelődésével összefüggésben jelentősen romlott – közölte a KSH.

A KSH szerint a gazdasági egyensúly helyzete a tavalyi év folyamán jelentősen romlott. A reálfolyamatokban ez a tendencia a GDP és a háztartások fogyasztásának növekedési ütem különbségében mutatkozott. A lakossági fogyasztás 2002 első negyedévi meglódulásában kiemelkedő szerepe volt a bérkiáramlás felgyorsulásának. Az alkalmazásban állók nettó nominális keresete az első negyedévben 19 százalékkal volt nagyobb, mint a megelőző év azonos időszakában, ez a mérték a harmadik negyedév végéig lényegesen nem változott.

A foglalkoztatottak nominális bruttó keresete 2002 január-novemberében 18 százalékkal nőtt. A KSH szerint az ütemkülönbségre az alkalmazotti adókedvezmény növekedése ad magyarázatot. A reálkereset a tavalyi év első tizenegy hónapjában 13,1 százalékkal lett nagyobb. A keresetek reálértékének változását befolyásolta a fogyasztói árak változása is.

Az infláció 2002 decemberében 4,8 százalékos volt, míg 2001 decemberében 6,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. Az éves átlagos infláció a 2001. évi 9,2 százalék után 2002-ben 5,3 százalékra csökkent. A KSH szerint a legnagyobb ütemcsökkenés az élelmiszerek körében következett be, a legmagasabb árnövekedés pedig a szeszes italoknál, dohányáruknál jelentkezett.

A külső pénzügyi egyensúly is sokkal kedvezőtlenebbé vált a vizsgált időszakban – állítja a KSH. A folyó fizetési mérleg negatív egyenlege 2002 január-novemberében 3,2 milliárd euró volt, ami többszöröse az egy évvel korábbinak. A passzívum növekményének mintegy 40 százaléka a külkereskedelmi áruforgalomban keletkezett, a fennmaradó rész pedig a szolgáltatásokban. Az államháztartás éves deficitje 3,5-szerese a megelőző évinek. A passzívum-növekedés 94 százaléka a központi költségvetésben következett be, a bevételek 7,0 százalékos, a kiadások 30 százalékos növekedése mellett – közölte a KSH.

A KSH szerint a lakosság kikérdezésén alapuló munkaerőfelvétel alapján a foglalkoztatottak száma 2002 folyamán gyakorlatilag nem változott, a munkanélkülieké azonban emelkedett.

A január-novemberi időszakban az export volumene 5,0 százalékkal, értéke euróban 6 százalékkal, az import mennyisége 4,0 százalékkal, értéke euróban 5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérleg hiánya 2,9 milliárd euró volt a vizsgált időszakban, ami az export 8,7 százaléka. Ez 230 millió euróval alacsonyabb a 2001 első tizenegy hónapjában kialakult hiány összegénél, illetve 1,3 százalékponttal az akkori relatív deficitnél.