A magyar biobornak is kell a cégér

A rezisztens szó azt jelenti, hogy ellenálló. Azaz a rezisztens szőlő ellenáll a lisztharmat, a peronoszpóra és a szürkerothadás nevű gombabetegségeknek, tehát ezeket a fajtákat alig kell permetezni. A bioszőlő és a biobor pedig keresett cikk nyugaton. Olyannyira, hogy e termékekért akár harminc-negyven százalékkal többet fizetnek, mint a hagyományosért.
Az egyik svájci katalógusban olvasható, hogy a magyar nemesítésű Bianca szőlő boráért palackonként két svájci frankkal többet kérnek, mint a francia világfajta Chardonnay-ért. Ez a tény jól jelzi, hogy Nyugat-Európában a vásárlók készek áldozni a biokészítményekért. A Bianca fehérszőlő ellenáll a gombabetegségeknek, sőt rendkívül fagytűrő is. Csizmazia Darab József nemesítette Egerben. A Bianca ma már ott szerepel az unió fajtalistáján testvéreivel, az ugyancsak fehér bogyójú Zalagyöngyével, és a kék bogyójú Neróval együtt. A magyar szőlőnemesítés megelőzte a nyugatot.
A nemzeti fajtajegyzéken a következő államilag elismert rezisztens fajtákat találjuk, amelyek korlátozás nélkül szaporíthatók. Fehérborszőlők: Bianca, Csillám, Kunleány, Viktória gyöngye, Zalagyöngye. Vörösborszőlők: Duna gyöngye, Medina, Turán. Csemegeszőlők: Nero, Palatina (Augusztusi muskotály), Pölöskei muskotály, Teréz. A próbatermesztésre ajánlott fajták kínálata is jónak mondható. Fehérborszőlők: Amadeus (A109), Odysseus (A214), Viktor (EB.10.), Aletta (ECS.18.). Vörösborszőlőnél a Pannon Frankos (V.16.), csemegeszőlőnél az Eszter (R.65.) és a Fanny (R.78.). Egerben már palackoznak olyan fehérbort, amely három új, magyar, rezisztens szőlőből – Bianca, Gyöngyrizling, Viktor – készül. Az egri Bikavér borban is megjelennek az új rezisztens fajták, mint a Medina és a Turán. Sőt a Turán-Nero száraz minőségi vörösbor az ott nemesített két rezisztens fajtából született. Ezek tehát igazi hungarikumok.
A következő évek feladata, hogy kiderítsük, melyek azok a rezisztens fajták, amelyeknek íze, zamata a piacon kedvelt lehet, és melyek azok, amelyekből komolyabb mennyiséggel lehet színre lépni. Egy fajta termesztésének elindításához ugyanis legkevesebb százezer palack szükséges. A piaci igények pontos ismerete után azonnal hozzá kellene látni a telepítéshez, nemcsak a borszőlők esetén, hanem a rezisztens csemegeszőlőknél is, hiszen az Európai Unió díjazza a környezetkímélő technológiával előállított, frissen fogyasztható szőlőket. A mag nélküli szőlőknek különösen nagy a perspektívája. A biopezsgő is karrier előtt áll, hiszen a Zalagyöngye kiváló pezsgőalapanyag, és Etyek térségében nagymértékben termesztik is.
Hazánkban húszéves múltra tekint viszsza a biobor készítése. Ennek első lépése a rezisztens szőlőfajta kiválasztása. A borászati technológiából pedig száműzik a kemikáliákat. A Biokultúra Egyesület a rezisztens szőlők közül a Bianca, a Zalagyöngye, a Kunleány, a Kunbarát és a Göcseji zamatos fajtákra hívja fel a figyelmet. A hagyományos fehérborszőlő és kékszőlő fajták közül a Cserszegi fűszeres, a Cabernet sauvignon, a Cabernet franc, a Medina, a Turán és a Kékfrankos fajták emelhetők ki. A marketingnek óriási jelentősége van, hiszen a nagyközönséggel meg kell ismertetni ezt a portékát, például kóstolók szervezésével és borversenyekkel. A Magyar Borok Háza már harmadik alkalommal rendezte meg a bioborok versenyét, ahol szép sikereket értek el a magyar borászok. Egy szó, mint száz: a biobornak is kell a cégér!