Az 550 forintnál olcsóbb szerek ára százalékos arányban jobban, esetenként akár 30-40 százalékkal nő. Ezek a javarészt hazai gyártású készítmények általában 50-70 forinttal kell drágulnak. Egyes fájdalomcsillapítók, például az Algopyrin tabletták – kiszereléstől függően –– 60-74 forinttal kerülnek többe. Egy levél Demalgon 58 forinttal lesz drágább. A nyugtatók közül a húszszemes Andaxin 247 forint helyett 315 forintba kerül, a tízszemes Barbamidért 69 forinttal, az ötven szemes Cavintonért 75 forinttal kell többet fizetni.
A sebfertőtlenítésre használatos Betadin kenőcs 17 százalékkal drágul, új ára 479 forint lesz. A szív és érrendszerre ható készítmények közül a 10 milligrammos Betaloc tabletta 67 forinttal drágul, azaz 287 forint lesz, a húszszemes tartós hatású Corinfar filmtabletta 76 forinttal lesz drágább. – Az átlagosan 4,5 százalékos árnövekedésből csak 2,5-3 százalék lenne érzékelhető, ha az orvosok és a betegek ugyanazon hatóanyagból az olcsóbb terméket választják – hívta fel a figyelmet Bidló Judit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője.
Ezzel szemben Selmeczi Gaberiella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt kifogásolta, hogy a kormányzat ígéretével ellentétben – amely úgy szólt: a drágulás mértéke nem haladja meg az inflációt – egyes termékekért akár 30-40 százalékkal is többet kell fizetni. Szakértőkre hivatkozva azt is tudni vélte, hogy valójában nem is 4,5 százalék az átlagos drágulás, hanem 7,1 százalék. Kijelentését azzal indokolta, hogy olyan készítmények árcsökkentésével is kalkulálták, amelyeket a betegek már alig használnak. Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára demagógiának tartja Selmeczi kijelentéseit. Hangsúlyozta: a patikában fizetendő térítési díj bizonyítottan nem haladja meg átlagosan a 4,5 százalékot. Elismerte, hogy ebbe bekalkulálták egyes orvosságok árcsökkentését is, de mint mondta, azokat a szereket igenis sokan használják.
Néhány százra tehető a társadalombiztosító által támogatott több ezer darabos gyógyszerpalettán azoknak a készítményeknek a száma, amelyeknek ára változatlan marad, vagy még csökken is. Az olcsóbbá válók között például vitaminok, gombaellenes szerek, immunerősítők találhatóak. A Béres B1 vitaminért 19 forinttal kell kevesebbet fizetni.
Vita a gyógyszerek patikán kívüli forgalmazásáról
A gyógyszerek patikán kívüli forgalmazásán túl, az orvosságok egységárának megszüntetését is felvetette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nemrég elkészült elemző anyaga. Ez azt jelentené, hogy ugyanazt a görcsoldót, vagy értágítót más-más áron vásárolhatnánk meg a különböző patikákban. A GVH az árverseny biztosításával indokolja az elképzelést, mondván: a fogyasztó érdeke, hogy ott, ahol van verseny, élvezhessék annak előnyét.
A patikán kívüli gyógyszerforgalmazást nemcsak a nagyobb áruházakban és a benzinkutaknál, hanem például az interneten, csomagküldő szolgálatokon keresztül tennék lehetővé. Mióta a GVH anyaga napvilágra került, nyilatkozatháború zajlik az egészségügy és a gyógyszerpiac szereplői között. Az alábbiakban az eddigi nyilatkozatokat foglaljuk össze.
Kökény Mihály, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára: „Kísérleti jelleggel várhatóan még idén engedélyeznénk néhány recept nélkül kapható gyógyszer – például fej- és fogfájáscsillapító – árusítását az üzletközpontokban és az autópályák melletti benzinkutaknál. Ha például éjszakai vezetés közben tör ránk a fejfájás, vagy a gyomorgörcs, könnyen hozzájuthatnánk a fájdalomcsillapítóhoz, vagy a savlekötőhöz – indokolta az elképzelést. A biztonságos forgalmazást szigorú rendelkezéssekkel garantálják majd.”
Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerészkamara elnöke: „Európai Uniós tanulmányok sora bizonyítja, hogy azokban az országokban – az EU 15 tagállama közül négyben –, ahol liberalizált gyógyszerforgalmazási rendszer működik, magasabb a gyógyszerek ára, nagyobb a gyógyszerfogyasztás, s jelentős mértékű a gyógyszerek okozta káros mellékhatás, mint ott, ahol a kormányok az egészségügy részeként kezelve a gyógyszerellátást, első helyre sorolva a betegek érdekeit, a forgalmazást szigorú szabályokhoz kötik. Szerinte egy ilyen rendszer bevezetése a szakmailag megbízható, a rászorulókat tanácsadással segítő rendszer szétbomlasztását jelentené.”
Hankó Zoltán, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének elnökségi tagja: „A gyógyszerek patikán kívüli forgalmazása megengedhetetlen olyan egészségkultúrájú országban, amelyben sokan kerülnek kórházba rossz gyógyszerhasználat miatt. Kevesen tudják, hogy sokszor a vény nélkül kapható szerek helytelen alkalmazása okoz egészségkárosodást”.
Mikola István, az előző kormény egészségügyi minisztere úgy véli: a kormány lobbiérdekeknek enged, amelyek bizonyos termékek nagyobb forgalmát akarják elérni. Megtakarításra irányuló kormányzati törekvés is állhat a döntés hátterében, hiszen a patikán kívüli forgalmazás eltereli az igényt más egészségügyi szolgáltatások igénybevételéről.
origo.hu
Magyar Péter eltűnt, nem jelent meg a meghirdetett programján
