MDF: igen az EU-ra, együttműködési készség a Fidesszel
Miután a Magyar Demokrata Fórum újabb két évre elnökké választotta Dávid Ibolyát a párt 18. országos gyűlésén, nyilatkozatban állt ki az EU-csatlakozás mellett. A párt balra zárt, a radikális jobboldallal szemben tartózkodó, a Fidesszel pedig kész az együttműködésre – jelentette ki a pártelnök.
A nagy érdeklődés kísérte gyűlés vendégei sorában többek között ott volt Antall József özvegye, Theo Waigel volt CSU-elnök; a határon túli magyar szervezetek elnökei; Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció elnöke; a német, a belga, az izraeli és az olasz nagykövetek.
A küldötteknek Csáky András, a választmány elnöke értékelte a párt munkáját az előző országos gyűlés óta eltelt időben.
Dávid Ibolya pártelnök, beszédében, a múltról elmondta: a volt polgári kormány egyik legfőbb erénye és egyben választási kudarcának egyik oka, hogy nemcsak „100 napokban” cselekedett, hanem a jövőben. A hatalomgyakorlás mindennapi kérdéseiben viszont a kelleténél több volt a probléma. A későbbiekben, a Fidesz által felvetett uniópárt vagy pártunió kérdés rosszul időzített volt és előkészítetlen – jelentette ki. A máról Dávid Ibolya így beszélt: az MDF szilárdan áll a politikai paletta jobbközép oldalán.
Szövetségesi politikájában balra zárt, a radikális jobboldallal ugyancsak tartózkodó, a Fidesszel azonban együttműködésre kész. A párt jövőbeni szerepét és feladatait többek közt abban jelölte meg a pártelnök, hogy létre kell hozni egy újabb nemzeti kerekasztalt; valamint, hogy a következő választások után Magyarországnak mérsékelt, jobboldali kormánya legyen.
A Medgyessy-kormány működését Dávid Ibolya így értékelte: mindenki érzi vagy tudja, másra számított az ország, mint amit az elmúlt 9 hónapban kapott. Ma már az sem elégedett, aki támogatta a kormányváltást. Zavarok támadtak a politikai értékekben, az ígérethalmaz gazdaságilag megvalósíthatatlan. Kevés intézkedés történt ahhoz képest, ami a választási program alapján elképzelhető volt. Zavaros beszéd hallatszik – mondta az MDF elnöke az MSZP-SZDSZ-kormányról.
Az országos gyűlésen kiadott nyilatkozat szerint az MDF saját lehetőségeivel és eszközeivel elő kívánja segíteni az EU-csatlakozást, ám a mindenkori kormány felelőssége megteremteni, hogy az adott körülmények közötti lehető legjobb feltételek mellett történjék belépésünk.
Herényi Károly frakcióvezető arról szólt, hogy az EU-csatlakozással megvalósul és kézzelfoghatóvá válik Antall József, hazánk első szabadon választott miniszterelnökének politikai öröksége.
Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a gyűlést köszöntő beszédében kiemelte: az MDF-nek és a Fidesznek közös a feladata és a hivatása. Köztünk nincs és nem is lesz verseny, mert az, ha baráti is, mégiscsak ellenfelek között zajlik. Nem egymásnál, hanem mostani önmagunknál kell jobbnak lenni – fogalmazott Pokorni.
Szombat délután a küldöttek 11 szekcióban vitatták meg a közélet aktuális kérdéseit, amit ezután a plenáris ülés értékelt.
Vasárnap az MDF – holnap című konferenciával folytatódott az ülés, amely zárónyilatkozat elfogadásávál ért véget. A nyilatkozat többek közt leszögezi: Az MDF-nek kulcsszerepe volt az ország jövőjét meghatározó történelmi léptékű politikai irányok kijelölésében, így a Varsói Szerződésből való kilépésben, a NATO- és az EU-csatlakozási folyamat elindításában. Ha elvárjuk, hogy Európa vállaljon minket – így a nyilatkozat –, akkor nekünk is vállalnunk kell Európát. Magyarnak és európainak kell lennünk Brüsszelben és Budapesten egyaránt.
A gyűlés után Dávid Ibolya sajtótájékoztatón mutatta be az új elnökséget. A pártelnök újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette: az MDF a Fidesszel lát lehetőséget az együttműködésre.
Mint ismeretes: a Magyar Demokrata Fórum elnökségéért a három jelölt közül – Lezsák Sándor és Gémesi György visszalépése után – egyedül Dávid Ibolya indult, akit a 373 leadott szavazat elsöprő többségével, 351 igennel (22 érvénytelen voks mellett) választottak meg újra az MDF elnökévé. Az elnökségi tagok választását egy szavazólap-nyomtatási hiba miatt meg kellett ismételni. Ezután elsőre nyolcan kapták meg a szükséges számú szavazatot a hét helyre; a szavazás második fordulójában, Csapody Miklós kiesésével alakult ki az új testület: Almássy Kornél, Gémesi György, Katona Kálmán, Lezsák Sándor, Medgyasszay László, Szőke László és Viniczai Tibor.
Lapunk kérdésére, miszerint hogyan értékeli a több sajtóorgánumban is megjelent híreket, amelyekben az MSZP elnöke szerint Medgyessy Péter kormányfő partnert lát az MDF-ben, Dávid Ibolya leszögezte: semmiféle megkeresésről nincs szó. A képviselőség, az ország sorsáért viselt felelősség azt is jelenti, hogy szót kell érteni a barátokkal, a riválisokkal és az ellenfelekkel is, de az MDF politikai elkötelezettsége szerint balra zárt, és ugyanígy a jobboldali radikalizmus irányába is – jelentette ki az MDF elnöke.
Bizonytalan ORTT-elnökválasztás
Miután a miniszterelnök és a köztársasági elnök továbbra sem egyezett meg arról, hogy kit jelöljenek az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökének, a testület sem hozhat döntéseket, mivel a médiatörvényben megahatározott minimum öt tag helyett most csak négyen dönthetnek.
Jövőre lejár a grémium mandátuma, és annak semmiféle törvényi következménye nincs, ha addig nincs elnök. Így a médiahatóság helyettes államtitkári besorolású tagjai ténylegesen nem tudnak dolgozni, de a fizetésüket megkapják.
Mádl Ferenc köztársasági elnök és Medgyessy Péter miniszterelnök már kétszer is egyeztetett arról, hogy ki legyen az ORTT elnöke: mint arról a Magyar Nemzet először beszámolt Mádl a tárgyalásokon több személyt is ajánlott a miniszterelnök figyelmébe. Medgyessy Péter azonban ragaszkodott Ladvánszky György megválasztásához. Mint ismert, Ladvánszky az ORTT MSZP által delegált tagja, de Mádl ragaszkodik ahhoz, hogy pártoktól független vezető álljon a testület élén.
A múlt heti utolsó megbeszélés úgy végződött, hogy a miniszterelnök megfontolja Mádl személyi javaslatait. A köztársasági elnök többek között Jankovics Marcell rajzfilmrendezőt, aki az Orbán-kormány alatt a Nemzeti Kulturális Alapprogram vezetője volt, Hajdú Istvánt, a Magyar Rádió Kondor Katalin előtti elnökét, Glatz Ferenc történészt, a Magyar Tudományos Akadémia előző elnökét és Sára Sándor filmrendezőt, a Duna TV volt első emberét javasolta az ORTT elnökének. A négy jelölt közül Jankovics és Hajdú elvállalná a jövő tavaszig szóló megbizatást.
Mádl magatartását az MSZP megütközéssel fogadta, és még nem tisztázódott a párton belül, hogy kit javasoljanak újra Medgyessy Péternek. A frakció hétfőn dönt arról, hogy kit ajánljon ismét a miniszterelnök figyelmébe. A két Mádl által megnevezett jelölt közül egyértelműen Hajdú számít MSZP-közelinek: még a Horn-kabinet médiapolitikájának köszönhetően lett a Magyar Rádió elnöke. Miután a köztársasági elnök egyértelművé tette, hogy a pártkötődések miatt nem támogatja Ladvánszky jelölését, az MSZP mintha elbizonytalanodott volna.
Újhelyi István, a párt médiapolitikusa többször is hangsúlyozta, hogy azért támogatják Ladvánszkyt, mert „független” – az igaz, hogy nem tagja a pártnak – és ismeri az ORTT működését, így egy évig elvezethetné a médiahatóságot. Mádl javaslatai után viszont nincs értelme ragaszkodni hozzá; az MSZP-ben előzőleg felvetődött Agárdi Péter és Kocsis András neve is.
A probléma velük csupán csak az, hogy őket Mádl ugyanabból az okból, ahogy Ladvánszkyt, feltehetően nem fogadná el: mindketten közalapítványi MSZP delegált voltak, vagy éppen most is azok. Agárdi, a Magyar Rádió kuratóriumi elnökhelyettese, Kocsis pedig ugyanezt a posztot töltötte be a Legfőbb Ügyészség által feloszlatott Magyar Televízió Közalapítványban.
FKGP: két elnök, egy párt
Deák Józsefet választotta pártelnökké a Független Kisgazdapárt (FKGP) vasárnapi országos nagyválasztmánya, azonban Réti Miklós is elnöknek tartja önmagát.
Az FKGP vasárnapi országos naggyűlését, és az új összetételű elnökségről döntő nagyválasztmányát Deák József, mint országos alelnök hívta össze. Mint ismert, a kisgazdák legújabb válsága a párt január 31-én megtartott országos vezetőségi tanácskozásán kirobbant ellentétekkel kezdődött. Réti Miklós pártelnök ugyanis erre a napra összehívta a vezetőségi ülést, amely után az eredeti tervek szerint az országos elnökségi tanácskozást is megtartották volna. A vezetőségi tanácskozáson azonban úgy döntöttek, hogy a párt elnökválasztó országos nagyválasztmányát március 1-jén tartják, és addig az elnökség már nem ülésezik többet. A döntés mögött vélhetőleg az húzódott, hogy Réti a vezetőségben, legfőbb ellenfele, Deák pedig az elnökségben rendelkezik nagyobb támogatottsággal.
A vezetőségi ülést követően a Rétivel szembefordult kisgazdák Deák József vezetésével a párt XIII. kerületi irodájába vonultak, ahol mégis megtartották az országos elnökségi ülést. Azzal vádolták Rétit, hogy felújította Torgyán József diktatórikus módszereit, semmibe veszi a párt alapszabályát, és erőltetett ütemű, szabálytalan megyei választmányokon a saját híveit hozza pozícióba. Ezért felfüggesztették Réti Miklós pártelnök, és Hegedűs Péter főtitkár tagsági jogait, a párt vezetését pedig Deák József alelnök vette át. Réti Miklós válaszul pártfegyelmit indított Deák ellen, majd becsületsértés és rágalmazás vádjával a bíróságon is beperelte ellenfelét.
Az elnökség által összehívott mai országos nagyválasztmányon Deák Józsefet választották meg az FKGP új elnökének, a naggyűlés pedig úgy módosította az alapszabályt, hogy lényegében a Torgyán József elnöksége előtti utolsó pártalkotmányt állították vissza. Az országos nagyválasztmány 20 tagú elnökséget választott, amelyben helyet kapott többek között Cseh Sándor, Pallag László, Molnár László, Sándorffy Ottó, Szabó Lajos volt parlamenti képviselők, valamint Szabó János, az Antall-kormány volt földművelésügyi minisztere. Úgy tudjuk, néhányan Pepó Pált is jelölték az elnökségbe, a volt környezetvédelmi miniszter azonban nem vett részt a nagyválasztmányon, ezért a személyéről végül nem szavaztak.
A választmányt követő sajtótájékoztatón Deák József elmondta: az új elnökség összetétele lefedi a kisgazda-társadalom egészét és biztosítja a hatékony szervezőmunkát. Mint fogalmazott: „Reményeim szerint a mai döntés megteremti az alapot ahhoz, hogy végre egységes kisgazdapárt álljon fel, sikerül rövid időn belül újjászervezni az FKGP-t, és visszavezetni oda, ahová történelmi szerepvállalása folytán tartozik, azaz a parlamentbe”.
Hozzátette: az országos elnök most első az egyenlők között, és nem több. Deák szerint a magát az FKGP elnökének tekintő Réti Miklós jogellenesen hívta össze március 1-re a párt országos gyűlését és a nagyválasztmányát. Szavai szerint ezt a határozatot „egy fel nem állt testület” hozta. Kijelentette: az új pártalkotmány megtiltja, hogy 2003. június 30-ig bárki összehívja e két fórumot.
Réti Miklós kérdésünkre elmondta: illegitimnek tartja a mai összejövetelt, és továbbra is az FKGP elnökének tartja önmagát.
Háborúellenes tiltakozás Kaposvárott
Békedemonstrációt tartottak az esetleges iraki háború ellen mintegy ezren vasárnap a Kaposvári Polgári Körök felhívására a somogyi megyeszékhely főterén. Csernák Árpád színművész a városi polgári körök nevében hangoztatta: „Minden háború tragédia, de számunkra különösen szomorú, mondhatnám tragédia, hogy olyan kormányunk van, amelyik asszisztálni kíván ehhez a háborúhoz.”
– Mi, kaposváriak, nem kívánunk asszisztálni ehhez a háborúhoz, ezért fogalmaztuk meg a Kaposvári Polgári Körök kiáltványát – szögezte le a szónok.
Hozzátette: tudomása szerint időközben az ország különböző helyein 43 polgári kör csatlakozott felhívásukhoz. Arra kérte a polgári köröket, a közélet szereplőit, a tudomány képviselőit, egyházi méltóságokat, művészeket és sportolókat, hogy csatlakozzanak felhívásukhoz, és nyilatkozatban „ítéljék el a kormány háborús készülődését”.
Csernák Árpád a demonstráció résztvevői előtt felolvasta a Kaposvári Polgári Körök felhívását, amelyben aggodalmuknak adnak hangot amiatt, hogy a magyar kormány az Egyesült Államokkal kötött megállapodás alapján iraki ellenzékiek számára kiképzőtábort rendezett be a Kaposvár melletti Taszáron.
A felhívás szerint „a kormány dezinformál, egymásnak ellentmondó, zavaros nyilatkozatokat tesz, és nemtelen támadásokat indít a hazájukat, városukat féltő polgárok ellen”. A Kaposvári Polgári Körök tiltakoznak továbbá az ellen, hogy a taszári katonai bázist „háborús gócponttá tegyék, és hazánk hadiösvényre lépve, a terroristák célországa legyen, ezzel kockára téve gyermekeink, unokáink biztonságát”.
Tiltakoznak továbbá minden erőszak, így a terrorizmus és a háború ellen, valamint azt követelik, hogy kapjanak pontos felvilágosítást a bázissal kapcsolatos tervekről, biztonsági intézkedésekről, az ott folyó kiképzésről. A demonstráció nemzetiszín zászlókkal, háborúellenes transzparensekkel, gyertyákkal felvonuló kaposvári résztvevőihez a megye más településein működő polgári körök tagjai is csatlakoztak – olvasható az mtv.hu-n.
Pártegyeztetés az amerikai úthasználatról
A parlament elé viszi a kormány az Egyesült Államok azon kérését, amely az amerikai fegyveres erők Magyarországon keresztül történő szállítására vonatkozik. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter hétfőre négypárti egyeztetést kezdeményezett az ügyben.
A parlamentnek kell majd döntetnie arról az amerikai kérésről, amely az Egyesült Államok fegyveres erőinek Magyarország területén keresztül történő szállítására vonatkozik. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter vasárnap elmondta: az ügy természete megkívánja, hogy minél gyorsabb döntés szülessen, ezért hétfőn kezdeményezi, hogy az amerikai kérésről a házszabálytól való eltéréssel tárgyaljon a parlament.
Az Egyesült Államok azt kérte, hogy fegyveres erői személy- és teherszállításra igénybe vehessék az ország közútjait és vasútvonalait. A támogató döntéshez az Országgyűlés kétharmadának beleegyezése szükséges.
Korábban felvetődött, hogy ha az amerikai kérés csak átvonulásra vonatkozik, elegendő a kormánydöntés, amennyiben viszont egy Magyarország területéről indított katonai akcióban való részvételre irányul, akkor minősített parlamenti szavazásra van szükség. Ezzel kapcsolatban Juhász Ferenc megjegyezte: szakértők szerint nem lehet kizárni, hogy a Magyarország területén átszállítandó fegyveres erő egy esetleges Irak elleni akcióban is szerephez jut. Ezért szükséges parlamenti szavazás a kérdésben.
A miniszter korábban jelezte azt is, hogy az amerikai kérés nem jelöli meg a köz- és vasúthasználat idejét. Az amerikai csapatok átengedése kapcsán a honvédelmi miniszter Hétfőre négypárti egyeztetést kezdeményezett, melyen többek között a döntés technikai részleteiről, a házszabálytól való eltérés lehetőségeiről, módjáról is szó lesz – olvasható az origo.hun.
MOL: egymilliárdos többlet Százhalombattának
Százhalombatta rendkívül megtakarításokra kényszerül. A város egymilliárd forinttól esik el, miután kiderült a MOL ennyivel többet fizetett neki iparűzési adóban az elmúlt években. Most iskolákat kell össze vonniuk, nem emelhetik meg az önkormányzati fizetéseket. A MOL a túlfizetésre nem rég jött rá.
Százhalombattán az idén elmarad a városi alkalmazottak béremelése, és különböző intézményeket, például iskolákat kell összevonni, mert a polgármester szerint közel egymilliárddal kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. A MOL ugyanis 550 millió forintot visszakér a 2001-ben befizetett iparűzési adójából, az idén pedig a tervezettnél 380 millióval kevesebbet utal át.
A tárgyalások a MOL és Százhalombatta között még folynak. Az idő azonban vészesen fogy. Ha 25-éig nem sikerül megegyezniük, akkor a városnak aznap át kell utalnia 550 millió forintot.
Százhalombatta csak jövőre fizetne, de a MOL ebben az esetben késedelmi kamatot számít fel.
„Amennyiben a MOL ajánlatát igénybe vesszük, akkor minket például a kamat vonatkozásában durván 52 milliós újabb veszteség érne” – mondta Benedek László, polgármester.
A MOL-nál azt mondják, erről nem ők tehetnek. A MOL a késedelmi kamatnak Százhalombatta részére egy olyan összeget ajánlott fel, amennyiért maga is be tudja szerezni a pénzt, tehát egy fillérrel sem többet és egy fillérrel sem kevesebbet. De arra nem vállalkoznak, hogy átvállalják a battaiak költségeit.
A MOL összesen 33 önkormányzattól kér 10 millió forintnál nagyobb összeget. Az RTL Klub Híradójának információi szerint a legtöbb pénzt Százhalombattának és Budapestnek kell visszafizetnie – adta hírül az RTL Klub Online.
Baloldali Tömörülés Platform: Kiss az elnök
Ismét Kiss Pétert választotta elnökének az MSZP Baloldali Tömörülés platformja vasárnapi budapesti tisztújító országos fórumán. A platform alelnökei Hámori Csaba, Krausz Tamás, Simon Gábor, Nyári Jánost és Márkus Imre lettek, a tiszteletbeli elnök pedig továbbra is Balogh Sándor maradt.
A jelölőbizottság elnöke, Márta Ferenc beszámolójában elmondta: a felmérések azt mutatják, hogy a Baloldali Tömörülés szerepét és tevékenységét a tagok eredményesnek tartják.
Mint elhangzott, a többség az MSZP baloldali néppárttá válásának elősegítését várja a tömörüléstől, valamint még több fiatal bevonását a párt vezetésébe.
Kiss Péter a tudásalapú társadalomról tartott panelvita megnyitójában hangsúlyozta: az egyre inkább globalizálódó világban egy nemzet attól függően tud nyertes vagy vesztes lenni, hogy ki tudja-e alakítani a tudásalapú társadalmat, amely megfogalmazása szerint a nemzeti szuverenitás kulcskérdése.
A platform elnöke szerint nem a diplomák száma a legfontosabb, hanem az, hogy az emberek saját szakmájukban a legfrissebb ismeretekkel rendelkezzenek, és azokat alkalmazni is tudják.
A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kitért arra is, hogy az EU-csatlakozástól Magyarország számára az emberi erőforrás fejlesztésére 170 milliárd forint áll majd rendelkezésre, ami szerinte óriási lehetőséget jelent – olvasható az mtv.hu-n.
Antifasiszta demonstráció a Kossuth téren
Antifasiszta tiltakozó gyűlést tartott a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ) a Roma Polgárjogi Alapítvánnyal és a Modern Magyarország elnevezésű civil szervezettel közösen vasárnap délelőtt a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. A megmozduláson a Vér és Becsület Kulturális Egyesület létezése és szombati megmozdulása ellen tiltakoztak.
A Fővárosi Főügyészség február elején nyújtott be keresetet a Vér és Becsület Kulturális Egyesület bejegyzésének törlését indítványozva, miután a Nemzetbiztonsági Hivatal kezdeményezésére elrendelt vizsgálat megállapította, hogy az egyesület egyértelműen alkotmányellenes céllal működik, tagjai vállaltan újfasiszta eszményeket követnek.
Hardy Mihály, a Modern Magyarország mozgalom vezetőjeként a demonstráción úgy fogalmazott: „a nyilas-náci eszmék nem férnek rá Magyarország politikai térképére”, és a szombatihoz hasonló felvonulások súlyos kárt okoznak Magyarországnak.
– Nem szabad eltúlozni a nyilasveszélyt, de valamennyien felelősek vagyunk, akik nem emeljük fel szavunkat a lopakodó szélsőjobb ellen – mondta Hardy Mihály, aki a Modern Magyarország mozgalom nevében párbeszédre hívott mindenkit, hogy „Magyarország nézzen szembe saját közös múltjával: mi az, ami vállalható és mit kell kitörölni egyszer s mindenkorra”.
A szónok szerint a múlt feltárása minden felelős magyar ember közös érdeke, legyen akár jobb-, akár baloldali gondolkozású.
Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője szerint fontos, hogy a demokrácia megőrizze saját értékeit: a gyülekezés- és szólásszabadságot, az emberi és alkotmányos jogok tiszteletben tartását; ugyanakkor meg kell őriznie az európai humanizmus és szeretet ősibb értékeit is.
Hangsúlyozta: a köztársaság alapértékeinek jegyében fel kell állni és nemet kell mondani az „ordas eszmék” újraéledésére.
Vitányi Iván, a MEASZ Nemzeti Tanácsának társelnöke szerint áthághatatlan határai vannak az emberi jogoknak és a demokráciának: a demokrácia nem tűrheti el az erőszakot, más embercsoportok kirekesztését, megalázását, jogfosztását; nem legalizálhat olyan erőt és mozgalmat, amely létezésének alapjait sérti.
– Tiltakozni kell, hogy Magyarországon bármely diktatórikus abszolutizmus nevében hangoztatott eszmének, jelképnek, propagandának zöld útja legyen – tette hozzá a politikus.
A demonstráción a szervezők „Nem kell több vér, csak becsület”, „Mi nem fenyegetünk, mi a szélsőjobb ellen tiltakozunk” és „Akik nem tanulnak a történelemből, büntetésül újraélik a múltat” feliratú papírlapokat osztottak szét a mintegy száz résztvevő között, akik a rendezvény végén egyperces néma csenddel emlékeztek a fasiszta diktatúra áldozataira – adta hírül az mtv.hu.
Orbán Viktor beszéde 23-án a Terror Házánál
A Fidesz–Magyar Polgári Párt a Fidelitassal közösen, a kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 23-án megmozdulást tart Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt – jelentette be Gyürk András, a párt alelnöke, a Fidelitas elnöke. Hozzátette: a jövő vasárnapi rendezvényen Orbán Viktor exkormányfő is beszédet mond.
Gyürk András leszögezte, hogy a megmozdulásnak az emlékezés, az emlékeztetés és a tiltakozás a célja.
A politikus elmondta, hogy az emlékezés mellett emlékeztetni szeretnének arra, hogy az embertelen múlt, a terrorizmus, a diktatúra és a szabadságjogok korlátozása a mának és a jövőnek nem lehet része.
– Különösen fontos az emlékezés most, amikor egyes politikai erők a gyülekezési jog korlátozására készítenek elő törvénymódosító javaslatot a magyar Országgyűlésben – hangsúlyozta.
Mint elhangzott, a megmozduláson tiltakozni szeretnének a Terror Háza ellehetetlenítése ellen is. Gyürk András megfogalmazása szerint az MSZP-SZDSZ-kormány minden eszközt megragad arra, hogy a Terror Háza működését ellehetetlenítse.
Megemlítette: a február 23-i megmozduláson Orbán Viktor mellett felszólal Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtétel Bizottság elnöke és Bayer Zsolt, a Fidesz egyik alapítója is.
Rogán Antal, a Fidelitas alelnöke a sajtótájékoztatón aláhúzta: az alapvető emberi szabadságjogok megsértése vezetett odáig, hogy a Terror Házának valamire emlékeztetnie kell.
– A Terror Háza azért állhat ma Magyarországon, mert Magyarországon demokrácia van – tette hozzá.
Rogán Antal közölte: kíváncsi arra, miért kell egy működő demokráciában tüntetésre szóló szórólapokat elkobozni, ha azok a hatalomnak nem tetszenek.
Azt is firtatta, hogy miért kell egy működő demokráciában egy tüntetést mondvacsinált indokokkal betiltani.
– Miért kell egy működő demokráciában a gyülekezési jog korlátozásáról először beszélni, majd törvényjavaslatot készíteni? – tette fel a kérdést Rogán Antal, aki kritizálta azt is, hogy az APEH több millió adózó adatait másoltatta ki saját információs rendszeréből – adja hírül az mtv.hu.
Orbán Viktor
Orbán Viktor: Európa bajai az ukrán háborúból erednek + videó
