Ingyenes múzeumok: kétmilliárdos bevételkiesés

Medgyessy Péter miniszterelnök az Európa-terv tíz pontja között az első helyen említette, hogy 2004. május 1-jétől ingyenesen látogathatók a hazai állami múzeumok. A szaktárca képviselői már bejelentették: 140 állami és önkormányzati múzeum állandó kiállítása válhat díjmentessé. Számítások szerint mindez kétmilliárdos bevételkieséssel járhat az intézmények számára.

A tárca azon intézmények ingyenességét javasolja, amelyek múzeumként költségvetési támogatásból működnek – adta hírül a Világgazdaság. Mint a minisztériumban készített számításokból kiderült: a múzeumok költségvetésének átlagosan körülbelül 10 százaléka származik a jegybevételből. Koncz Erika elmondta: a kormány megtéríti majd az intézményeknek a kieső bevételt. Az érintett, ingyenessé váló múzeumokat 2002-ben 4,4 millióan látogatták, teljes árú jegyet közülük 1,6 millióan fizettek, a többiek kedvezményesen vagy ingyen mehettek be. Az állandó kiállítások ingyenessé tételével így a múzeumokba járók összességében 1,8-2 milliárd forintot takaríthatnak majd meg. Az érintett 140 intézmény saját bevétele 2001-ben 3,6 milliárd forint volt, ennek körülbelül 50-70 százaléka származott jegyeladásból.

A 140 múzeum között jelentős vidéki intézmények is akadnak, a megyei és önkormányzati múzeumok őrzik többek között a hazai műtárgygyűjtemény 70 százalékát. Mint a Világgazdaság megtudta: a kulturális tárca szakemberei Londonban tárgyaltak brit muzeológusokkal, akik elmondták: miután Angliában bevezették az ingyenes rendszert, 30-40 százalékkal nőtt a múzeumok látogatottsága. Az NKÖM vezetői tavaly hirdették meg a kulturális esélyegyenlőség programját, ezért is tekintették kiemelt feladatnak, hogy az EU-hoz való csatlakozásunk kezdetétől, azaz 2004. május 1-jétől valamennyi állami múzeum állandó tárlata ingyenes legyen.

A múzeumok egyébként idén megemelt összeget kapnak a központi költségvetésből. A Magyar Nemzeti Múzeum a tavalyi 946 millió forint után csaknem 1,5 milliárdból gazdálkodhat, a Szépművészeti Múzeum 436 millió helyett közel 758 millióból. Az Iparművészeti Múzeum a tavalyi 356 millió után az idén csaknem 532 milliót, a Magyar Nemzeti Galéria a 2002-es közel 444 millió után ez évben 701 millió forintot kap a költségvetésből. A kulturális tárca 400 millió forintos múzeummodernizációs programot is indít. Ebből 200 millió forintra azon intézmények pályázhatnak, amelyek „látogatóbaráttá” teszik a múzeumot, fokozzák az interaktivitást. Emellett marketingre és a programokat népszerűsítő kampányra is lehet majd pályázni, valamint további 200 millió forint áll a pályázók rendelkezésére műtárgyvásárlásra, restaurálásra.

Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) főigazgatója jó ötletnek tartja a múzeumlátogatás ingyenessé tételét, annak ellenére, hogy a jegybevétel náluk 40-60 millió forintra tehető. Mint kiderült, a Magyar Nemzeti Galéria tavaly mintegy 15 millió forintot költött új műtárgyak vásárlására. Az állami támogatás, illetve a főszponzoruk segítsége mellett különféle szakmai programok megvalósítására rendszeresen pályáznak a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz. Bár a főigazgató elmondása szerint ezek mintegy 70-80 százalékát meg is nyerik, a megvalósításhoz a múzeumnak szüksége van a saját erejére is. A Magyar Nemzeti Galéria az idén 2002-höz képest mintegy 250 millió forinttal több állami támogatást kap, ám a kötelező közalkalmazotti béremeléseket nem ebből, hanem külön keretből finanszírozták.

A Szépművészeti Múzeumnál a jegybevétel mintegy 60-70 millió forintra tehető, ez az összeg az összköltségvetésük 10 százaléka. Erőss Gusztáv, a múzeum gazdasági igazgatója kifejtette: az idén megemelt költségvetési támogatás csupán arra elég, hogy ebből fedezni tudják a közalkalmazotti fizetésemeléseket, műtárgyvásárlásokra ez már nem elegendő. Mégsem tettek le arról, hogy újabbakat szerezzenek be a múzeum számára, ehhez szponzorokra, pályázatokra, illetve a miniszteri keretre számítanak az idén. A támogatók közül 5-8 millió forinttal segíti őket a múzeumi alapítvány.

A bérek a Szépművészeti Múzeumban az éves költségvetés 50 százalékát, a fenntartási költségek körülbelül az egyharmad részét emésztik fel, s a fennmaradó összeget igyekeznek restaurálásokra fordítani. Nem tudják, mikorra sikerül befejezniük a 80-as évek óta tartó rekonstrukciót. Erőss Gusztáv szerint mostani árakon mintegy 6,5-7 milliárd forint lenne a teljes felújítás, amely három év múlva akár 8-8,5 milliárdra is nőhet. Márpedig 2006-ban százéves lesz a Szépművészeti Múzeum.

A Városligetben lévő Közlekedési Múzeumban például mintegy 30 millió forint körüli a jegybevétel, ennek kiesése költségvetési segítségnyújtás nélkül komolyan veszélyeztetné a múzeum működőképességét. Amint a Szépművészeti Múzeumét is, hiszen az ő jegybevételük 60-70 millió forintra tehető. Igaz ugyan, hogy ez az összeg költségvetésüknek csupán mintegy tíz százalékra, mégis: ennek elmaradása náluk is komoly nehézségeket okozna. Budapest egyik legszebb szecessziós épülete, az Iparművészeti Múzeum körülbelül 20 milliós bevételtől eshet el, amint a Néprajzi Múzeumban is milliós nagyságrendű kieséssel számolnak, ha ingyenesen látogatható az állandó kiállításuk, ezzel ellentétben a Petőfi Irodalmi Múzeumnak „csupán” másfél millió körüli a jegybevétele.