KRÓNIKA

Felrobbant a Columbia űrsikló a múlt héten szombaton délután, fedélzetén hét asztronautával, 63 ezer méter magasságban az egyesült államokbeli Texas állam felett. Az amerikai űrrepülőgép 16 napos küldetéséről tért haza. A szerensétlenség tizenhat perccel a landolás előtt következett be. Hat amerikai és egy izraeli űrhajós vesztette életét. Az utóbbi az első ember Izraelből, aki a kozmoszban járt. A szemtanúk 10-15 másodpercig tartó hangrobbanásra, mennydörgésre emlékeztető hangokat hallottak. A roncsok több ezer négyzetkilométeres térségben szóródtak szét. A NASA űrprogramjának igazgatója elmondta: a szerencsétlenség oka a hővédő csempék megrepedése vagy részleges elvesztése lehetett, ám hozzátette: nem biztosak abban, hogy valóban ez volt a gondok forrása. A NASA megvizsgálja azt a látszólag kis hibát is, amely az űrsikló külső üzemanyagtartályánál keletkezett január 16-án a Columbia fellövésekor. A start után egy többméteres darab vált le a külső hajtóanyagtartály keményhab szigeteléséből, és a gép bal szárnyának csapódott. Az AP amerikai hírügynökség szerint a repülésirányítók hibát követtek el, mert nem mérték fel a startnál keletkezett kár mértékét. Az interneten megkezdődött a Columbia-roncsdarabok illegális árusítása. Képünk egy texasi erdőben talált űrhajódarabról készült.

BELFÖLD
Kiképzés felhatalmazás nélkül
Megérkezett taszári kiképzésére az iraki ellenzékiek első csoportja. Létszámát az amerikai hadseregben érvényes szabályok miatt nem közölték, csak azt, hogy a kiképzésben részt vevők egyenesen a bázisra érkeztek. Alapfelkészítést kapnak, ennek része az önvédelmi képzés is. Az önkénteseket összekötői, tolmácsolási feladatokra készítik fel, és a bázist nem hagyhatják el. Közben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén kiderült: hazánk olyan akcióban vállalt részt Taszár felajánlásával, amelyre egyelőre nincs felhatalmazás az ENSZ Biztonsági Tanácsától. A honvédség illetékesei szerint Taszár lakosságát nem bolygatta fel az iraki önkéntesek érkezése. A helybeliek felháborodásukat fejezték ki, mert az amerikai katonák „betöltött golyószórókkal közlekednek” Taszár utcáin, és járműveik tönkreteszik a falu útjait.

A magyaroknak nem kell háború
A Magyar Gallup Intézet felmérése szerint a magyarok elégedetlenek a taszári kiképzéssel kapcsolatos tájékoztatással, és a lakosság fele Taszár miatt terrortámadástól tart. A magyar honpolgárok ellenzik a háborút, de úgy gondolják, hogy be fog következni Irak lerohanása. A lehetséges iraki fejleményeket illetően az érdemi választ adóknak több mint a fele (55 százalék) úgy vélekedett, hogy Amerika az ENSZ felhatalmazása nélkül is megtámadja Irakot. A lakosság 76, az érdemi választ adók 82 százaléka az ENSZ felhatalmazásával indított akciót is ellenezné, csak 18 százalékuk helyeselné. A Gallup azon kérdésére, hogy a magyar közvélemény pontos, a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapott-e, a megkérdezettek közel kétharmada (64 százalék) nemmel válaszolt.

Medgyessy az USA mellett
Az iraki rezsim és fegyverei komolyan fenyegetik a világ biztonságát, amit az ENSZ-nek is fel kell ismernie – áll abban a felhívásban, amelyet nyolc európai ország vezetője írt alá, köztük Medgyessy Péter miniszterelnök is, ezzel is lándzsát törve az USA mellett. Nagy-Britannia, Spanyolország, Olaszország, Portugália, Magyarország, Dánia, Lengyelország és Csehország vezetői elutasítják Franciaország és Németország korábbi, az USA politikáját bíráló nyilatkozatait. Erőnk az egységen alapul – érvelnek levelükben az aláírók, megjegyezve, hogy a hétfői ENSZ-fegyverzet-ellenőri jelentés megerősítette, Szaddám Huszein az engedetlenség és a csalás mintaképe. Utóbb Szlovénia, Szlovákia és Lettország kormányfője is csatlakozott hozzájuk. A politikai kommentárok többsége figyelmeztetett rá, a felhívás nyomán fokozódhat a megosztottság az Európai Unióban.

Tisztiorvosi vita
Az országos tiszti főorvos fegyelmi vizsgálatot indított a kaposvári tisztiorvosi szolgálat ellen, mert az félreérthető és pánikkeltő levelet küldött a kerülethez tartozó orvosoknak. A kaposvári tiszti főorvos a levélben egyebek közt arra szólította fel kollégáit, hogy elevenítsék fel a lépfenével kapcsolatos ismereteiket. Továbbá útmutatót adott arabnak látszó személyek megfigyelésére vagy veszélyben lévő épületek kiürítésére. Ungváry György országos tiszti főorvos kedd este kiadott nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy a taszári katonai bázison folyó kiképzésnek sem helyileg, sem országosan nem velejárója a biológiai veszélyhelyzet – adta hírül a Magyar Rádió Online.

Elfogadták a salátatörvényt
Az Országgyűlés kedden 195 igen szavazattal, 121 nem ellenében, három tartózkodással ismét elfogadta az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot. Az öt törvényt érintő módosítást a köztársasági elnök december 23-án megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. Mádl Ferenc álláspontja szerint annak életbelépése hátrányosan érintené azokat, akik egyházi szociális intézményben kívánják igénybe venni a szociális alapellátásokat. Az Országgyűlés Hivatalának szakértője nyomban az államfő intézkedése után elmondta: a parlament nem köteles változtatni a normaszövegen, és ha módosítás nélkül fogadják el, a második körben ki kell hirdetnie a törvényt. A többség nem fogadta el a fideszes Harrach Péter módosító javaslatait, amelyekről a frakció kérésére szavazott az Országgyűlés, a hatálybalépésre vonatkozó előterjesztői módosító javaslatot ugyanakkor a képviselők nagy többsége támogatta. Az érintettek január 1-jéig visszamenőleg megkapják a módosítás által érintett pénzbeli juttatásokat.

Dúsgazdag a miniszterelnök
Szépen gyarapodott Medgyessy Péter vagyona 2002 júniusa óta, amikor először vallott anyagi helyzetéről. Hétfőn közzétett vagyonnyilatkozata szerint a kormányfőnek három ingatlana van, egyedüli tulajdonosa egy 56 négyzetméteres budapesti lakásnak és egy leányfalui üdülőháznak. Felerészben az övé egy hajdúszoboszlói üdülő. Medgyessy vagyonnyilatkozatában nem szerepel az a svábhegyi ház, amelyben jelenleg él, mert az a feleségéé. Saját autója nincs. Vagyonát értékpapírokba fektette be: 125 millió forintot érnek biztosításai, állampapírokat 83 millió forintért vásárolt. 515 ezer forint és 15 ezer dollár takarékbetéttel rendelkezik. Eszerint a miniszterelnök vagyona hárommillió forinttal nőtt 2002 júniusa óta, amikor még csak nyolcvanmilliója volt állampapírokban. Medgyessy miniszterelnöki jövedelme havi bruttó 693 ezer forint, ezenfelül mint honatya bruttó 82 500 forintot kap havonta.

Aczél szelleme a Terror Házában
Görgey Gábor kulturális miniszter nem jelent meg az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága ellenőrző albizottságának múlt csütörtöki kihelyezett ülésén a Terror Háza Múzeumban. Halász János (Fidesz), a testület elnöke a miniszter távolmaradásával kapcsolatban azt mondta: a kormány el akarja lehetetleníteni a Terror Házát, és úgy látszik, nem mer szembesülni tetteivel. Schmidt Máriának, a Terror Háza főigazgatójának értékelése szerint Aczél Györgyhöz és a nyolcvanas évekhez képest is visszalépés, ha egy létező múzeum koncepciójáról kormánydöntés születik.

Tízezer dollár Ron Werbernek
Ismét hazánkban tartózkodik és a kormányzati kommunikációban segédkezik az izraeli Ron Werber, aki a tavaszi országgyűlési választások idején az MSZP különösen kemény, lejáratásra épülő kampányát irányította. A Magyar Nemzet Gál J. Zoltán kormányszóvivőtől megtudta: a Miniszterelnöki Hivatal tízezer dollárt fizetett az izraeli kampánytanácsadónak egy tanulmány elkészítéséért. Werber, aki a szocialista párt frakcióülésén is felbukkant, a Magyar Nemzetnek elmondta: Medgyessy Péter kormányfő, illetve a Miniszterelnöki Hivatal vendégeként érkezett Magyarországra. A további kérdéseket azonban elhárította mondván: ő csupán háttérember. Lendvai Ildikó frakcióvezető ugyanakkor leszögezte: Werber az MSZP állandó kampánytanácsadója. Hozzátette: az izraeli szakember a párt uniós kampányának lebonyolításában is szerepet vállal.

Jön az uniós oktatási rendszer
Hamarosan Magyarországnak is csatlakoznia kell az Európa-szerte elfogadott oktatási rendszerhez, 2010-ig fokozatosan bevezetik azt – jelentette ki Mang Béla, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. A képzés szakaszai úgy épülnek majd egymásra, hogy bizonyos idő után más-más állomásán is ki lehessen szállni belőle, tehát például az egyetemen már három év múlva is kaphatnak majd diplomát a diákok, ha nem akarják folytatni a tanulást.

KÜLFÖLD
Utolsó felszólítás Iraknak
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megállapodott: utolsó határidőként hat hetet ad Szaddám Huszeinnek, hogy leszerelje tömegpusztító fegyvereit. Ez idő alatt megszülethet az ENSZ újabb határozata Irakról. Bush szerint az ENSZ-nek 2002. november 8-án a Biztonsági Tanácsban elfogadott határozata már eleve elégséges alap az Irak elleni katonai intervencióhoz. Újabb ENSZ-határozat csak megerősítheti szándékában az USA-t és Nagy-Britannniát. Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök az ország határain kívüli öngyilkos merényleteket helyezett kilátásba az Irak elleni háború esetére.

Megroggyant a német baloldal
Vereséget szenvedtek a Gerhard Schröder vezette német szociáldemokraták a tartományi választásokon. Az eddig ismertté vált, egyelőre nem hivatalos adatok szerint Alsó-Szászországban csupán a szavazatok 33,4 százalékát szerezték meg a kormányzó baloldali erők, ami történelmi mélyrepülés; Hessenben a CDU a szavazatok 49 százalékát tudhatja magáénak az SPD 29 százalékával szemben. Szakértők nem tartják kizártnak, hogy az eddig pártja felett komoly vetélytárs nélkül uralkodó kancellár pozíciója is megrendülhet. Úgy tűnik, a választókat az adóemelések, a munkanélküliség növekedése és a vérszegény gazdasági teljesítmény befolyásolta legjobban, s erről nyújtották be a számlát Schrödernek.

Markó maradt, Tőkés ment
Markó Bélát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség eddigi vezetőjét választották elnökké a szövetség hetedik kongresszusán. A Szatmárnémetiben tartott tisztújító gyűlésen ő volt az egyetlen jelölt a szövetségi elnöki posztra. Megválasztása után Markó azt ígérte, vezetése alatt az RMDSZ-ben helye lesz minden olyan áramlatnak, amely a kongresszuson megnyilvánult. Az elnök a szervezet legfontosabb feladatának a szülőföld visszaszerzését, megtartását, Erdély és ezen belül a magyarság modernizálását nevezte – hangzott el az Info Rádióban. Az RMDSZ kongresszusán törölték a párt alapszabályából a tiszteletbeli elnöki posztról szóló bekezdést, Tőkés László királyhágómelléki református püspök tehát többé nem tölti be ezt a tisztséget. Tőkés úgy nyilatkozott: továbbra is az RMDSZ tagja marad. A szervezet kongresszusával egyidejűleg a szatmárnémeti Láncos templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése. Tőkés László a magyar és a román kormányhoz intézett üzenetét olvasta fel a közgyűlés előtt. Magyarországtól azt kéri, hogy támogassa erkölcsileg és politikai téren a nemzeti – belső – önrendelkezésre, az erdélyi magyar autonómia bevezetésére irányuló törekvéseiket és küzdelmüket. A közgyűlés tagjai megszavazták: támogatják Csoóri Sándor státustörvényvédő felhívását, és szorgalmazzák, induljon Erdélyben is széles körű aláírásgyűjtő mozgalom.

Botrány a román vízumból
A vízumkiadásokat szigorító sürgősségi kormányrendelet visszavonását követelte szerdán az ellenzéki román Nemzeti Liberális Párt (PNL), mivel a jogszabály árthat a román gazdaságnak. A rendelet egyebek között előírja: csak azok a külföldiek kaphatnak tartós vízumot Romániában üzleti tevékenység folytatásához, akik igazolják, hogy ehhez a tevékenységhez legalább százezer euróval rendelkeznek. Emlékeztettek rá, hogy a környező országokban a küszöb 25 ezer euró. Nicolaescu szerint az a korlátozás sem indokolt, hogy külföldiek csak olyan üzleti tevékenységbe foghatnak Romániában, amilyet hazájukban folytatnak. A PNL szerint a rendelet leállítja majd a befektetéseket a kis- és középvállalkozásokban, holott Romániában ma ők adják a hazai össztermék jelentős részét, és a román munkaerő közel felét alkalmazzák.

GAZDASÁG
Lassult a gazdasági növekedés
A gazdasági növekedés a főbb gazdasági ágak, ágazatcsoportok termelési adataiból ítélve tavaly novemberben továbbra is az előző évinél lassúbb és akadozó volt – áll a Központi Statisztikai Hivatal friss közleményében. A KSH szerint a bruttó hazai termék tavaly a harmadik negyedévben 3,5 százalékkal nőtt az előző évi időarányoshoz viszonyítva. Az első három negyedévben a gazdaság élénkülni kezdett, de csak lassan, s reális és pénzügyi egyensúlyromlás kíséretében. A tizenegy havi ipari termelés két százalékkal volt nagyobb, mint az időarányos előző évi. A növekedési ütem alig több mint a fele a 2001 megfelelő időszakában mértnek, és csak tizede a két évvel korábbinak. A hivatal szerint az ipari konjunktúra két éve tartó gyengülésében meghatározó szerepe volt az exportkereslet fékeződő növekedésének. A külső pénzügyi egyensúly is sokat romlott a vizsgált időszakban – állítja a KSH. A folyó fizetési mérleg negatív egyenlege 2002 január–novemberében 3,2 milliárd euró volt, sokszorosa az egy évvel korábbinak.

Autópályadíj a plafonon
Az autópályadíjak januári emelése óta Európában hazánkban a legdrágább a sztrádák használata. A kormány intézkedései miatt a szállítmányozó cégek emelhetnek járulékos költségeiken, ezért többe kerülhet a kenyér és a hús. Az MSZP–SZDSZ-kormány a díj egységesítését az M5-ös díjtételeihez igazodva képzeli el. Nálunk a személygépkocsi kategóriában az éves bérlet 29 ezer forintba kerül, miközben a környező országokban nagyságrendekkel alacsonyabb áron lehet hozzájutni ilyen matricához: Szlovákiában az éves bérlet alig több négyezer forintnak megfelelő öszszegnél, Csehországban hétezer-kétszáz forintnak felel meg. Ausztriában sem haladja meg a tarifa a magyarországit: tizenhétezer-ötszáz forintnak megfelelő euró.

Pénz kellene az agráriumnak
Az Agrárgazdasági Kutató- és Informatikai Intézet szerint ahhoz, hogy az ágazat pozíciói ne romoljanak az uniós csatlakozás évében, jövőre legalább 350 milliárd forintos támogatásra lenne szükség. Csapó Mihály, az agrártárca főosztályvezető-helyettese ugyanakkor azt mondta: Magyarország 2004-ben az uniótól legfeljebb 156 milliárd forintos támogatásra számíthat. A kormány felelős az uniós tárgyalásokon elért eredményekért, a lehetőségeket azonban együtt kell kihasználnia az agrárium minden egyes szereplőjének – közölte Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke. – A valósággal szükséges megismertetni a gazdákat, és fontos, hogy tájékoztassuk őket, milyen lehetőségeik lesznek majd a közösségben – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: a gazdáknak meg kell ismerniük, milyen piaci körülmények közé kerülnek, és rá kell bírni őket, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott feltételekhez. Leszögezte: a MAK adatai szerint az agrárium megerősítése azért is elengedhetetlen, mert a múlt év első tizenegy hónapjában az élelmiszer- és a nyersanyagkivitelben jelentős veszteség keletkezett. A hatvanmilliárdos agrárkonszolidáció sem ért célt, az aszály és árvíz okozta kiesés meghaladta annak mértékét.

Füstbe ment Széchenyi terv
A hazai kis-és közép vállalkozások nehéz helyzetbe kerültek a Széchenyi terv megtorpanásával, holott ez a réteg a hazai munkaképes lakosság hatvan százalékának ad megélhetést – jelentette ki Fónagy János fideszes politikus sajtótájékoztatón Egerben. A Medgyessy-kormány ideje alatt a Széchenyi terv minden fogadkozás ellenére elsorvadt, és már most is beláthatatlan következményei vannak annak, hogy a legkritikusabb időszakban elvonják a pénzt a kis- és középvállalkozásoktól – jelentette ki Fónagy János, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke, a Fidesz parlamenti gazdasági munkacsoportjának elnöke.