Szociális törvénycsomag és korlátozott egyházi szabadság

A szociális alapellátás finanszírozásának módosítása nemcsak az egyházi intézményeket, hanem az önkormányzatokat is súlyosan érintheti: ha másra fordították a támogatást, és nem látták el kötelező feladatukat, súlyos helyzetbe kerülhetnek – állítja az ellenzék.

A kormánypárti országgyűlési képviselők tegnap elfogadták a sokak által vitatott, ám a kabinet által végül változatlan formában benyújtott szociális törvénycsomagot. A „salátatörvény” nemcsak az országgyűlést osztotta meg: kiváltotta az egyházak tiltakozását, Mádl Ferenc köztársasági elnök pedig decemberben megfontolásra visszaküldte azt, mivel nem találta megnyugtatónak a közszolgáltatást nyújtó egyházi szociális intémények finanszírozását.

A kormány nem találta aggályosnak a köztársasági elnök által vitatott részeket, így nem változtatott a javaslaton. Az az ellenzéki képviselők azonban úgy vélték: a módosító javaslat korlátozza az intéményfenntartó egyházak szabadságát. Semjén Zsolt (Fidesz) szerint klasszikus bolsevik személetet idéz a törvénymódosítás. A képviselő a törvény elfogadását megelőzően a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a legsúlyosabb baj az, hogy az új jogszabály kiszolgáltathatja az önkormányzatok pillanatnyi politikai hangulatának az egyházi intézményeket, megszüntetve ezzel az egyház alanyi intézményalapítási jogát, így azok az egyesületi intézmények kategóriájába kerülnének. – Ezen törekvés mögött – tudva vagy tudatlanul – az a szabadkőműves hagyomány áll, amelyik az egyházat úgy próbálta beállítani, hogy az nem más, mint egy a civil szervezetek közül – fűzte hozzá Semjén. Csehák Judit egészségügyi, szociális és családügyi miniszter szerint a szociális törvények módosításával semmi nem változik az egyházi szociális intémények finanszírozásában; az egyházak továbbra is alanyi jogon létesíthetnek szociális szolgáltatásokat; ám a finanszírozáshoz szükséges forrásokat a költségvetés az önkormányzatokhoz rendeli.

Mivel a szociális alapellátás – az étkeztetés, az otthoni szociális gondozás és családsegítés – az önkormányzatok feladatkörébe tartozik, a pénzzel is a helyi testületeknek kell gazdálkodniuk – érveltek a kormánypárti politikusok. Ennek szellemében az egyházi intézmények ilyen célokra akkor kapnak költségvetési támogatást, ha megegyeznek az illetékes önkormányzatokkal. Az ellenzékiek viszont amellett érveltek, hogy az egyházi intézményfenntartóknak meg kellene adni a lehetőséget, hogy ne az önkormányzatokkal, hanem az állammal szerződjenek. A települések kétharmadában nincs, vagy nem teljes körű a szociális alapellátás, mivel a központi források nem fedezik a költségeket – figyelmeztetett a törvénycsomag parlamenti vitáján Harrach Péter fideszes politikus, aki szerint azok az önkormányzatok, amelyek nem látták el kötelező feladatukat, másra fordították a támogatást. A politikus úgy vélte: amenyiben ezt az összeget át kell adniuk, az működésük ellehetetlenüléséhez vezethet.

A parlament a „salátatörvény” elfogadásával döntött több, a családokat érintő jogszabály módosításáról is. A kiegészítő családi pótlék helyett ezentúl négyszáz forinttal magasabb összegű, rendszeres gyermekvédelmi támogatást vehetik kézhez a szülők, az unokájukat nevelő nagymamák pedig nyugdíj mellett is igényelhetik a gyest. Bővül a fogyatékossági támogatásra jogosultak köre, és öt százalékkal emelkednek az özvegyi nyugdíjak.

A gyermekvédelmi támogatás összege január elsejéig visszamenően emelkedett. A négyszáz forintos különbözetet február elején még nem, de a következő hónapban már kézhez vehetik az érintettek. Decemberig visszamenően megkaphatják a gyermekgondozási segélyt azok a jogosult nyugdíjas nagyszülők, akik március közepéig benyújtják igényüket. A fogyatékossági támogatás jogosultsági feltételeinek enyhítése március elsejétől, míg az özvegyi nyugdíjak öt százalékos emelése novembertől hatályos. A tizenharmadik havi nyugdíj első – egy heti – részét az év végén folyósítják.