Tőkés a politikai oligarchia lopásáról

Az Ady-zarándokhely felépítésért megítélt pénz politikai eltérítése is azt bizonyítja, hogy szerkezeti, szervezeti és nagyságrendi változtatásra van szükség az anyaországi támogatásokat illetően – vélekedett Tőkés László budapesti sajtótájékoztatóján. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke szerint a gátlástalan politikai oligarchiák veszélyeztetik az egyházak közötti viszonyt is.

„Ne lopj, és ne hazudj” – így kezdte csütörtöki tájékoztatóját Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület (KRE) püspöke Budapesten, a Magyarországi Református Egyház Zsinata székházában. Tőkés arra utalt első mondatával, hogy a KRE által elnyert, s szerinte törvényellenes módon a nagyváradi Mecénás Alapítványnak érmindszenti pályázati támogatás ügyében számos ellentmondásos állítás és valótlanság került nyilvánosságra.

Mint ismeretes: 2002. május 24-én Rockenbauer Zoltán miniszter közölte Tőkés Lászlóval, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Gazdasági Minisztérium a Széchenyi Terv keretében 320 millió forinttal támogatja az KRE érmindszenti beruházását. Ennek keretében termálfürdő, vallási és kulturális zarándokhely, konferenciaközpont, továbbá Ady Zarándokhely épülne a településen. „Bürokratikus huzavona” után december 12-én azonban Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára közölte Tőkéssel: a pályázat megvalósítási jogát „Tempfli József katolikus püspöknek adták. A református püspök elmondta: később kiderült: hogy a Mecénás Alapítvány nagyváradi Római Katolikus Püspökség nevében december 10-én, Budapesten Lakatos Péter alapítványi és Bihar megyei RMDSZ-elnök, valamint Fodor József püspöki helynök támogatási szerződést írt alá a beruházás ügyében.

Tőkés szerint az érmindszenti tervek ötletgazdája és tulajdonosa a KRE, a magyar állam döntése kimeríti a „nagy összegű szellemi érték eltulajdonításának” esetét. A püspök továbbá úgy véli, hogy Lakatosnak és Fodornak semmiféle jogcíme nem volt arra, hogy bármilyen szerződést aláírjon a KRE nevében.

A püspök megerősítette egy hónappal korábbi nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy „az ügyben az a törekvés érhető tetten, hogy az új magyar kormány az egyházakat háttérbe szorítva az RMDSZ-t monopolhelyzetbe segítse. A Mecénás Alapítvány kuratóriumában ugyanis helyet kapott elnökként Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ választmányának elnöke, Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke, dr. Földes Béla, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető alelnöke és Bíró Rozália nagyváradi alpolgármester, a rogériuszi RMDSZ-körzet elnöke.”

Tőkés úgy véli: a Mecénás Alapítvány érdekkörébe tartozik a Medgyessy Péter miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló Alexandru Mudura nagyvállalkozó, az elhíresült Lotus Market tulajdonosa, az egykoron a belügy kötelékébe tartozó – és tűzoltóparancsnokként is tevékenykedő – Lakatos pedig a régi rezsim „tehertételét” jelenti.

Az új „győztesek” a beruházást nem az eredeti helyszínen, hanem a nagyváradi strand területén, a Dinamo-strand melletti területen valósítanák meg. A város vezetése tavaly döntött a strand újjáépítéséről, és úgy határozott, hogy egy hektárt biztosít – 50 évig, ingyen – az Ady-beruházás részére. Ellentételezésként pedig azt kéri, hogy a Mecénás Alapítvány évente 20 diáknak fizesse az ösztöndíját. A probléma csak az, hogy a döntés szerint a 20-ból legalább tíz diáknak román nemzetiségűnek kell lennie.

„Előbb-utóbb bekövetkezett volna, hogy a magyar állam pénzén román diákok tanultak volna. Miért kell 20 ösztöndíjért 320 milliót fizetni” – jegyezte meg Tőkés. Hozzátette: „Tudomásul vesszük, hogy a kormány saját klientúrájának építése közben nem néz minket jó szemmel, de szeretném, ha annyi támogatást kapnák a Medgyessy-kormánytól, mint Markó Béla az Orbán kabinettől. Most már régen nem Érmindszentről van szó, hanem egy támogatáspolitika riasztó esetéről”.

A püspök szerint az eljárással meggyaláznak egy jó szándékú kezdeményezést, amely többletszolgáltatást jelent az egyház részéről. Kijelentette: a döntés mögött egyértelműen politikai szándék húzódik. Továbbá: nem engedhető meg, hogy a magyar állam támogatását egyes érdekkörök klientúra-építésre fordítsák.

„Ez közvetett támadás a Széchenyi Terv ellen, a Gazdasági Minisztérium és előző vezetése ellen, végül pedig az Orbán-kormány ellen. A támogatásokat sem én kaptam, a támadások sem nekem szólnak” – jegyezte meg Tőkés László.

„Olyan és annyi támogatást nem kapott az erdélyi magyarság, mint az Orbán-kormány alatt, s nyugodtan szeressenek minket úgy, mint akkor” – utalt a püspök arra a kijelentésre, amely szerint az előző ciklusban „túlszerették” kisebbségeket.

Tőkés László szerint ez az ügy is bizonyítja: a határon túli magyarság anyaországi támogatását illetően szerkezeti, szemléleti és nagyságrendbeli változásra lenne szükség: a támogatásnak normatív jellegűnek kell lennie, növelni szükséges az elosztás nyilvánosságát, s nem szabad, hogy a politikának közvetlen beleszólása legyen a nemzeti érdekeket szolgáló források elosztásába.

Megjegyezte a határon túli magyarság tavalyi, összességében 10 milliárd forint körüli támogatása „kerekítési hibaszázaléknak is felfogható” a magyar költségvetés 6300 milliárd forintos kiadási főösszegéhez képest, s mára kijelenthető: a kedvezménytörvény végrehajtása megtorpant.

„Európának az lenne az üzenete, hogy Magyarországnak cserben kell hagynia a határon túli kisebbségeket? – tette fel a kérdést, utalva arra utalva arra„a státustörvényt nem csak a volt kisantant egyes tagállamai, hanem európai oldalról is erős támadás éri”. Hozzátette: Magyarország európai uniós csatlakozása kapcsán még nagyobb gondot kell fordítani a határon túli nemzetrészekre.

Újságrói kérdésre Tőkés László elmondta: a reményt nem adta fel, de az eddigi háttérdemokrácia után most már kénytelenek élni a nyilvánosság erejével is. „Ha a kormány figyelembe veszi érveinket, megvalósulhat a terv. Azt nagyon fontosnak tartom, hogy semmi kifogásunk nem lehet az ellen, hogy a kormány mást is támogat. Mi nem valami ellen, hanem valamiért küzdünk”.

Tőkés László az ügy vallási és politikai közös vonzatáról így vélekedett: „A gátlástalan, utódkommunista pártoligarchia veszélyezteti az egyházak közötti viszonnyt”.

Semjén Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány egyházügyi helyettes államtitkára kijelentette, a református egyházkerület pályázata szakmailag minden részletében kidolgozott és alátámasztott, s a támogatás odaítélésekor szakmai döntés született.

„Beláthatatlan következményekkel járhat, ha egy kormány fölrúgja a korábbi kabinet által kötött megállapodásokat; ez szerencsétlen tendenciát indíthat el, amely elveszhet a közbizalom és a jogbiztonság” – említette Semjén Zsolt.