Friss munkaerő a vén Európában

Nyugat-Európa népessége rohamosan fogy, az EU-bővítés után elkél a keleti végekről beáramló munkaerő. Már megtörtént ez egyszer – a gazdaságilag villámgyors fejlődést produkáló Nyugat-Németországban annak idején a keleti vendégmunkások enyhítették a munkaerőhiányt.

Nyugat-Európa népessége rohamosan fogy, az EU-bővítés után elkél a keleti végekről beáramló munkaerő. Már megtörtént ez egyszer – a gazdaságilag villámgyors fejlődést produkáló Nyugat-Németországban annak idején munkaerőhiány keletkezett, különösen a kevésbé elegáns szakmákban.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet felkérésére írt tanulmányt két német szakember, Heinz Fassmann és Rainer Münz. A Magyar Hírlap által idézett tanulmány cáfolja azokat a félelmeket, amelyeket az EU-bővítést ellenzők gyakran hangoztatnak, miszerint a hirtelen beáramló munakerő elveszi a munkahelyeket a németektől.

Tény, Szlovéniából, Magyarországról, Szlovákiából, Csehországból és Lengyelországból az osztrák és nyugati munkahelyekre akár naponta, de inkább hetente kelnek útra, hogy az ott jóval magasabb fizetésekért végezzenek el akár végzettségükhöz, képzettségükhöz képest is alacsonyabb szakértelmet kívánó munkát. A vállalkozó szelleműek messzebbre is elmennek, különösen a fiatalok közül számosan így próbálják meg megalapozni otthoni anyagi helyzetüket.

Az uniós országok ezt többnyire összeráncolt szemöldökkel szemlélik, pedig nem kell tartaniuk attól, hogy a frissen csatlakozó országok munkaerővándorai eleszik előlük a kenyeret, pontosabban elveszik a munkalehetőséget. A gazdaságilag fejlett országokban ugyanis vészesen apad a születésszám, s munkaerőhiány mutatkozik bizonyos területeken.

A még oly csábító bérek ellenére sem indul mindenki útnak, a szakemberek szerint 2020-ra a csatlakozás előtt álló közép-kelet-európai országok 4-7 százaléka talál magának munkahelyet a tizenöt EU-tagországban. Jelenleg mintegy 850 ezer leendő EU-tagországi dolgozik és lakik az EU-ban, közülük hivatalosan 300 ezren dolgoznak legálisan.

A hivatalos munakerőpiac 0,2 százalékát foglalják csupán el, ráadásul olyan munkakörökben, amelyek kevésbé népszerűek az ottani állampolgárok számára.

A legvonzóbb célpontok ma is Németország és Ausztria, itt dolgoznak a legtöbben az uniós országok közül más országbéliek. A lengyelek kerekedtek föl eddig legtöbben, (a prognózisok szerint 40 százalék) másutt szerencsét próbálni, igaz, náluk a legmagasabb a munkanélküliség is. Az elkövetkezendő években még több lengyel szándékozik útnak indulni, míg a cseheknek csupán 16, a magyaroknak 12 százaléka forgat hasonló tervet a fejében.

Magasan kvalifikált munkakörökben is szívesen fogadják a külföldi munkaerőt Németországban, informatikusokat bármikor alkalmaznak, az indiaiak kapván kapnak is rajta.
Ellentmondás, hogy Németország lakossága erősen öregszik, a bevándorlás pezsdítőleg hathat tehát a gazdaságra, ám az országon belül nagy a munkanélküliség. E két tény ismeretében kell összhangba hozni a kereslet-kínálatot az uniós munkaerőpiacon.