Uniós szövetség alakul a visszatérési központok létesítésére

Fokozódik a migrációs nyomás Görögországon, különösen Krétán és a környező térségben nőtt jelentősen az illegálisan érkezők száma – írja legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet. Athén a befogadási kapacitások bővítését tervezi, valamint más uniós tagállamokkal közösen hozna létre befogadóközpontokat harmadik országokban az új migrációs paktum jegyében.

Tánosz Plevrisz görög bevándorlási miniszter Fotó: SOOC via AFP

Nagy erőkkel zajlanak az egyeztetések Németország, Hollandia, Ausztria, Dánia és Görögország között annak érdekében, hogy az Európai Unión kívüli országokban közösen hozzanak létre return hubokat (visszatérési központokat) – írja legfrissebb Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.

Fokozódik a migrációs nyomás Görögországon (Fotó: AFP)

Alexander Dobrindt, német szövetségi belügyminiszter már 2026 januárjában közölte, hogy a felek előzetes megállapodásra jutottak. A repatriálási központokban azokat a kiutasított menedékkérőket helyeznék el, akiket származási országuk nem hajlandó visszafogadni. A tagországok egyelőre nem közölték, hogy hol létesítenék a központokat, de nagy az esély arra, hogy Afrikában húznák fel őket. A kezdeményezés illeszkedik a 2026. június 12-én hatályba lépő új uniós migrációs és menekültügyi paktumhoz, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a blokkon kívül is működtessenek befogadóközpontokat – akár tagállami, akár kétoldalú megállapodások alapján.

Az öt uniós ország együttműködéséhez más kormányok is csatlakoznának. 2026. február 24-én Rómában Olaszország, Spanyolország, Görögország és Pakisztán bevándorlásügyi miniszterei egyeztettek. A felek egyetértettek abban, hogy a származási országokkal való együttműködés kulcsfontosságú a bevándorláspolitika eredményességéhez, és megerősítették, hogy a mediterrán frontországok a jövőben nem lesznek „könnyű átjárók” Európába.

Már nem az elvekről, hanem azok gyakorlati megvalósításáról beszélünk

– nyilatkozta Tánosz Plevrisz görög bevándorlási miniszter.

A tárcavezető szerint csökkenne Európa vonzereje, ha világossá válna, hogy a migránsok a költséges és kockázatos út vállalása ellenére sem maradhatnak a kontinensen. A Földközi-tengeren évente migránsok tömegei vesznek oda; legutóbb Líbiánál öt, Krétán pedig további három holttestet sodort partra a tenger. A görög miniszter sürgette egyúttal az embercsempész-hálózatok elleni fellépést is, amelyek tagjaira akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.

Az irreguláris bevándorlók fő belépési pontjává mára Kréta, valamint az attól délre fekvő Gávdosz vált. 

2025-ben a két szigetre érkező migránsok 37%-a Szudánból, 18%-uk pedig Bangladesből érkezett. A görög Refugee Support Aegean NGO adatai szerint 2025-ben 20 187, Líbiából induló migráns érte el a két görög szigetet, ami azt jelzi, hogy az észak-afrikai ország továbbra is kulcsfontosságú tranzitállomás. Tavaly a görög hatóságok összesen 48 298 migránst regisztráltak, ami 21%-os csökkenést jelent az előző évben jelentett 60 886 főhöz képest.

Tánosz Plevrisz ugyanakkor rámutatott, hogy Görögország továbbra is szembe kényszerül nézni a bevándorlás okozta problémákkal, de ezentúl az elutasított menedékkérők kitoloncolására kívánnak összpontosítani. Hangsúlyozta, hogy évente 40–50 ezer bevándorló nyújt be menedékkérelmet Görögországban, az elutasítási arány pedig 50% körül mozog. Jelenleg évente összesen 5–7 ezer maradásra nem jogosult migránst tudnak sikeresen kitoloncolni a hatóságok.

Borítókép: Tánosz Plevrisz görög bevándorlási miniszter (Fotó: SOOC via AFP)