Támogatások segítették a tavalyi túlélést

Amikor megnősült a törökszentmiklósi Kovács László, azt mondta, hogy neki annyi föld elég, amennyi egy virágcserépben elfér. A kilencvenes évek elején aztán alaposan módosított ezen a kijelentésén.

Most már bánja, hogy fiatalon nem lépett agrárpályára, mert 1991-ben belefogott a mezőgazdasági vállalkozásba. Az ötvennégy esztendős férfi tavaly óta feleségével együtt családi gazdaként tevékenykedik, míg a lányuk megmaradt őstermelőnek. Ezenkívül még a szentmiklósi Kalász Szövetkezetnek az elnöke, amely a gazdák beszerző és értékesítő társulása.
Közel háromszáz hektáron gazdálkodik, aminek körülbelül a fele bérelt terület.
– Ahol én termelek, elég jó minőségűek a földek – mondja a gazda. – Mindegyik tábla huszonöt és harminchat aranykorona közötti. Elsősorban gabonát, repcét és napraforgót termesztünk. A vetésforgó miatt előfordul azért más is, például kukorica.
Több darabban van a földje, de így is hat tonna körüli átlagtermései voltak búzából. A tavalyi év tragikus volt, még három tonnát sem termett ez a kalászos gabona. Az aszály ebben a térségben elvitte a repcét is. Még szerencse, hogy a napraforgó jó közepesen termett.
– Ez mentett meg minket. No, meg a családi gazdaságok indulását segítő földalapú támogatás, ami tizenhatezer forint volt hektáronként – jegyzi meg a gazda. – Nagyon jól jött, hogy az aszálykárra is kaptunk egy kis pénzt, amiből a rövid lejáratú hiteleket kiegyenlítettük. Így tudtuk túlélni az elmúlt esztendőt.
Hosszú volt az ősz, sikerült a felszántott területek kilencven százalékát elmunkálni, így tavasszal nem lesz sok gondjuk a talajműveléssel. Hacsak a belvíz nem okoz újabb károkat, de abban bíznak, hogy a magas fekvésű területeken nem áll meg a víz.
Tavaly ötvenmillió forintnál nagyobb értékű fejlesztést hajtottak végre Kovácsék gazdaságában.
– Jól jött a családi gazdaságoknak járó tízszázalékos plusztámogatás a gépberuházáshoz. Így tudtuk megvenni a John Deere kombájnt és a traktort. Ezek ma csúcsminőségű gépeknek számítanak, rájuk épül a gazdálkodásunk. Egy adapterre már nem kaptuk meg a tíz százalékot, csak a huszonöt százalékos támogatást. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy belevágtam a fejlesztésbe. A jövőnk azon múlik, hogyan tudunk majd helyt állni az Európai Unióban. Egy biztos: nem készültünk fel eléggé, jelentős a lemaradásunk. Még a fejekben sincs rend.
Kovács László az első kárpótlás után kezdte a mezőgazdasági vállalkozást, az-után vett még földet, és bérelt is hozzá. Szinte új gépekkel kezdte, ám idővel ezek mind elöregedtek. Folyamatosan fejlesztett, ezért most már a szántástól az aratásig, a vegyszerezésig minden munkát el tud végezni. Tavaly még két jó állapotú szervestrágya-szóró is a birtokába került, csak az a baj, hogy trágya már alig van. Ráadásul ő sem tart állatokat. A gabona tárolása volt a legnagyobb gond az elmúlt években, ám a beszerző és értékesítő szövetkezet megalakulásával ez is megoldódott. A szövetkezetnek húsz tagja van. Most egy gabonatisztítóhoz és egy szárítóhoz szeretnének pályázati úton támogatásra szert tenni.
– Kiderült, hogy az Európai Unió támogatásainak elérése nem lesz egyszerű feladat. Most azon gondolkodunk, hogy bővítjük, az uniós elvárásoknak megfelelően átalakítjuk szövetkezetünket. Azt gondolom, hogy sok vesztese lesz a csatlakozásnak a mezőgazdaságban éppúgy, mint más területen.