Alkotmánybíróság elé kerül a szociális törvény

Semjén Zsolt (Fidesz), Salamon László (Fidesz) és Balsai István (MDF) szerint a szociális törvényben nem érvényesül alanyi jogként az egyházi közfeladatot ellátó szociális intézmények egyenlő finanszírozása.

Az Alkotmánybírósághoz fordult a módosított szociális törvény ellen három ellenzéki képviselő. Semjén Zsolt (Fidesz), Salamon László (Fidesz) és Balsai István (MDF) tájékoztatása szerint beadványuk csatlakozik a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia márciusi indítványához, de míg az a vallásszabadság érvényesülése érdekében emelt szót, addig az övék nemzetközi jogi vonatkozásban, a vatikáni szerződés megsértése miatt íródott. Álláspontjuk szerint a szociális törvényben nem érvényesül alanyi jogként az egyházi közfeladatot ellátó szociális intézmények egyenlő finanszírozása, mert a jogosult igénybevevő szabad választásán kívül más feltételt is támaszt, nevezetesen az adott önkormányzattal való ellátási szerződés megkötését. A képviselők közölték: ez ellentétes a vatikáni megállapodással, amely az egyenlő finanszírozást alanyi jogként deklarálja mind az alapellátás, mint a szakellátás tekintetében, továbbá ellentétes a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségével és a protestáns egyházakkal kötött szerződéssel, valamint a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi 4. törvénnyel.

A beadvány kapcsán Semjén Zsolt az MTI-nek elmondta: elkészített egy olyan kompromisszumos javaslatot, amely „minden eddigi alkotmányos aggályt eloszlat és újra nyugvópontra segítheti az egyházpolitikát”. A szociális törvény kapcsán a képviselő azt javasolja, hogy ahol politikai vagy anyagi érdekellentét miatt nem alakul ki együttműködés az önkormányzattal – aminek a vesztese közlése szerint nem annyira az egyház, hanem inkább az állampolgár, aki nem juthat az őt megillető ellátáshoz – a szociális minisztérium kösse meg az ellátási szerződést. Semjén Zsolt felhívta a figyelmet: 3100 önkormányzatból – a kormány álláspontja szerint is – 2000 semmiféle szociális ellátást nem biztosít, de legalábbis nem elégségest, miközben a lakosságarányos normatívát az önkormányzat feléli.

A hitéleti támogatás állami kiegészítése kapcsán véleménye szerint a megoldás az lehet: mivel a kormány a személyi jövedelemadó
civil szervezetek részére felajánlható 1 százalékának összegét az szja-összbevétel 1 százalékára tervezi kiegészíteni, ugyanígy biztosítsa az egyházak számára is – a jelenlegi 0,8 százalék helyett – az 1 százalékot. – Különben is diszkriminatív lenne, ha a civil szervezetek megkapnák a teljes 1 százalékot, míg az egyházak csak 0,8 százalékot – mondta. A képviselő hozzátette: így nincs szükség „a rosszízű és esetleges kompenzációra”, és a javaslat megteremti a költségvetési fedezetét annak, hogy mindegyik egyház szabadon döntse el, a rá eső kiegészítést az szja-rendelkezők vagy a népszámlálási adatok alapján kéri kiszámítani.- Aki elutasítaná ezt a kompromisszumos javaslatot, az ezzel azt deklarálná: nem annak örül, hogy ő jól jár, hanem az fáj neki, hogy más is jól jár – fogalmazott Semjén Zsolt.