Kerti naptár

VETEMÉNYESKERT. A hosszú, fagyos telet követő elhúzódó, hideg tavasz jócskán visszavetette a zöldségeskertekben folyó munkálatokat. Még a káposztafélék ültetésével sem késtünk el igazán, hiszen március második felében, amikor a korai fajták palántázásának ideje elérkezik, még jószerivel neki sem lehetett kezdeni az ágykészítésnek a fagyos talaj miatt.
Korai termesztésre a rövidebb tenyészidejű és kisebb fejet képző káposztafajtákat válasszuk. Ezek csak friss fogyasztásra valók, még rövid idejű tárolásra sem alkalmasak. A korai káposztaféléket laza, gyorsan melegedő, tápanyagban gazdag talajba ültessük, mert ilyen körülmények között gyorsabban fejlődnek. A nyári vagy a téli fajtáknál lényegesen sűrűbbre ültethetők. Szálas palántáról is szaporíthatjuk őket, de érdemesebb tápkockás palántáról, még akkor is, ha ezek előállítása drágább. Lehetőleg a nagyobb, az ötször öt centiméteres tápkocka méretű palántákat ültessük, mert ezekből korábban lesz piacra kész áru. A korai káposztafajták palántáit harmincszor harminc vagy harmincszor negyven, a karalábéfajtákét huszonötször huszonöt vagy huszonötször harminc centiméterre ültessük.
A cékla április végétől egészen július közepéig vethető. Fajtaválasztéka igen bőséges, a hazai Bíborgömb, Bíborhenger, Rubin és Bordó mellett kaphatók a külföldi nemesítések is, mint például a Nero, a Pablo, a Forano vagy a Bolivar. Magját a zöldségeskertben harmincötször negyven centiméteres sor- és tizenötször húsz centiméteres tőtávolságra vessük, valamint három-négy centiméter mélyre. Ha kisebb méretű, úgynevezett bébicéklát akarunk termeszteni, ennél sűrűbbre tegyük a magot.
Számos házikerti termesztésre alkalmas fajta áll rendelkezésre csemegekukoricából is. Ezeket cukortartalmuk szerint csoportosíthatjuk. Az úgynevezett normál édes fajtakörhöz tartozik például az Mv Aranyos, az Mv Sugár, a Delikát F1, ezeknél több cukrot tartalmaz a Nugát 72 és a Lincoln, a legédesebbek pedig a Dessert fajtakör tagjai. A csemegekukoricát hatvan-hetven centiméteres sor- és húsz-harminc centiméteres tőtávolságra ajánlott elvetni. A vetésmélység kötött talajon négy-öt, lazább földben hat-hét centiméter legyen.
A hónap végétől már helyrevetéssel szaporíthatjuk a tökféléket, így a spárgatököt, a főzőtököt, a sütőtököt, a cukkinit és a csillagtököt. Spárgatökből a Vecsési indás, az Indátlan fehér, az Olivia és az Alba nevű fajták között választhatunk, cukkiniből a Vitamin, csillagtökből az Óvári fehér, sütőtökből pedig a Nagydobosi áll rendelkezésre. A tökfélék kivétel nélkül melegigényesek, a hidegre nagyon érzékenyek (már nulla Celsius-fokon megfagynak), fényigényük viszont csak közepes, így jól kihasználható velük a szőlősorok, illetve a gyümölcsfák alja, ahol a félárnyék a jellemző. A tökfélék termeszthetők főnövényként, továbbá másodnövényként a rövid tenyészidejű káposztafélék, saláta, zöldhagyma, zöldborsó vagy hónapos retek után, illetve előnövényként az őszi saláta, az áttelelő hagyma, valamint a másodvetésű zöldbab előtt.
A fejes salátát állandó helyre vetéssel és palántázással termesztjük. Ha palántázunk, korábban kapunk piacképes árut. A saláta nem melegkedvelő, viszont fényigényes növény, a félárnyékot (például köztes termesztésben) nem viseli el. Tápanyagigénye ellenben szerény. Ha magról vetjük, sortávolságnak huszonöt-harminc, tőtávolságnak pedig húsz-huszonöt centimétert válasszunk. Fajtaválasztéka igen gazdag. A napokban már kiültethetjük a későbbi tűzdelésű paradicsomot. A megnyúlt szárú növényeket ültessük mélyebbre, így biztosabban megállnak a talajban.