Kész ügyrend az adatmásolás vizsgálatára

Egyhangúlag fogadta el ügyrendjét az APEH-nél és más kormányzati szerveknél a kormányváltás után elrendelt adatmásolás, illetve az esetleges jogosulatlan adatkezelés körülményeit vizsgáló országgyűlési bizottság kedden. A bizottság feladata egyebek között annak megállapítása, hogy mi volt a célja és jogalapja a kormányzati, illetve a kormány felügyelete alá tartozó szerveknél történt adatmásolásnak, és mi volt a biztosíték arra, hogy nem sérülnek az alkotmányos alapelvek, az állam- és adótitok védelme.

A nyolctagú testület – amely egy hete tartotta meg alakuló ülését – a részletes munkatervről és a meghallgatandó személyek köréről azonban nem tudott dönteni, tagjai továbbá a bizottsági szakértő vagy szakértők kiválasztásában sem jutottak egyetértésre.
Font Sándor, a bizottság MDF-es elnöke szerint három nagy megvizsgálandó témakör rajzolódik ki: kinek a felkérése alapján és milyen vizsgálatot folytatott a Hunaudit Kft. az APEH-nél, milyen célból rendelték el és hogyan hajtották végre az APEH-nél és más szerveknél az adatmásolást, valamint, hogy törvényesen járt-e el az állami adóhatóság az utazási irodáktól történt információkérés során.

A bizottság hatáskörében eljárva – a többi közt – a működését érintő bármely kérdésben tájékoztatást és iratokat kérhet állami és más szervektől, nyilvános vagy zárt ülésen meghallgatást tarthat, ezen kívül az alkotmány rendelkezése szerinti vallomástételt rendelhet el és helyszíni vizsgálatot, szemlét tarthat.
A testület jelentését kidolgozza és az Országgyűlés elé terjeszti.
A kormánypárti és az ellenzéki képviselők között vita bontakozott ki arról, hogy a bizottság milyen sorrendben foglalkozzon az ügy vonatkozásaival.

Font Sándor elsőként a Hunaudit Kft. ügyét javasolta megvizsgálni, ezzel szemben Wiener György és Szabó Zoltán MSZP-s képviselők úgy vélték, mindenekelőtt azt kell tisztázni, milyen szintű és jellegű kormánydöntés született, milyen előkészületek történtek, majd az adatmásolás kérdését kell górcső alá venni. Hargitai János (Fidesz) javaslata nyomán a testület egyetértett abban, hogy első körben az adatmásolással kapcsolatos döntési és végrehajtási dokumentumokat, valamint az utazási irodákat illető ügyiratokat kell bekérni és megvizsgálni, s az okmányok alapján dönthetnek majd a részletes munkatervről. Ugyancsak konszenzus látszott kialakulni Wiener György felvetése nyomán abban, hogy a vizsgálatot a végrehajtás folyamatával célszerű kezdeni, a döntésekért felelős politikusokat pedig csak később hallgatnák meg. Demeter Ervin (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy ne a sajtóban megjelent információk alapján térképezzék fel, mi történt. Font Sándor szerint a meghallgatandók első körének összeállításáról az előreláthatólag két hét múlva megtartandó ülésén határozhat majd a bizottság.
Szabó Zoltán úgy vélte, hogy a testületnek egy, az informatikában, az adatvédelem területén és az adóügyekben is járatos szakértőre van szüksége. Wiener György – miután a Font Sándor által javasolt szakértőt MDF-közeli személynek tartotta – leszögezte: semleges szakértőt vagy szakértőket kell foglalkoztatni, a kiválasztásban a politikai erőktől való egyértelmű távolságot kell előtérbe helyezni.
A bizottsági elnök véleménye szerint azonban nincs értelme „bújócskát játszani” a szakértők személyéről, mint fogalmazott, tart attól, hogy nem tudnak politikailag semleges szakértőket találni.

Kompromisszum hiányában a bizottság végül úgy döntött, hogy a testület MDF-es elnökének és MSZP-s alelnökének kell egyeztetnie és közös nevezőre jutnia az egy vagy több szakértő személyéről.

MTI – fidesz.hu