László semmibe vette a bizottsági meghívót

Kedden több országgyűlési bizottság is ülést tartott. Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának az adatmentési üggyel foglalkozó albizottsága keddi ülésére László Csabát és Péterfalvi Attilát várták, ám a pénzügyminiszter nem jelent meg, így csak az adatvédelmi biztos tájékoztatóját hallgatta meg a testület. Semjén Zsolt (Fidesz), az albizottság elnöke kifogásolta, hogy a pénzügyminiszter távolmaradt az üléstől, s nem küldött senkit maga helyett.

Annak ellenére kifogásolható László Csaba viselkedése, hogy
hamarosan megkezdi munkáját az adatmentés kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság – fogalmazott az elnök, elismerve:
a párhuzamos vizsgálódás az ügyben nem indokolt. Péterfalvi megismételte korábbi állásfoglalását, miszerint nincs jogszabályi felhatalmazás arra, hogy kormányváltások idején személyes adatokat mentsenek el. Nem támogatok olyan jogszabály-módosítást, amely erre felhatalmazást ad – tette hozzá Péterfalvi Attila, aki megismételte, hogy jogértelmezéssel nem lehet személyes adatokat kezelni, és kifogásolta, hogy az adatmentések nem köthetők konkrét célhoz. Szászfalvi László, az emberi jogi bizottság MDF-es elnöke nevetségesnek és elfogadhatatlannak nevezte László Csaba Péterfalvi Attilához írt levelét. Példátlan törvény- és alkotmánysértést követett el a kormány az adatmentési ügyben, amiért politikai felelősséggel tartozik – mondta. Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága előtt viszont megjelent a pénzügyminiszter a Képviselői irodaházban. A bizottság meghallgatta Kaltenbach Jenő jelentését a kisebbségi jogok érvényesüléséről és a kisebbségi választásokról. Ezek után László Csaba pénzügyminiszter és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos meghallgatása következett a APEH-nál történt adatmásolásról és az utazási irodák adatkéréséről.

A Fidesz szerint a kormány keveset költ a kutatás-fejlesztésre

Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta a magyar tudomány helyzetérol szóló beszámolót az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága keddi, budapesti ülésén.
Sümeghy Csaba (Fidesz) sajnálatosnak nevezte, hogy a politika
nem jelentoségének megfeleloen foglalkozik a kutatás és fejlesztés
támogatásával, illetve a Magyar Tudományos Akadémia sem volt eléggé határozott az érdekérvényesítésben. A GDP 0,94 százalékát jelento K+F ráfordításra valóban nem lehetünk büszkék – mondta Meskó Attila, az MTA fotitkárhelyettese. Elmondta: a mélypont az 1990-es évek közepén volt, akkor 0,63
százalékot tett ki a ráfordítás, azóta folyamatosan javul a helyzet,
és ezt az ütemet tartva 2010-ig elérheto a 2 százalékos, esetleg a
2,5 százalékos GDP-arány.- Az Európai Unió múlt évben fogadott el egy ajánlást, amely szerint kívánatos lenne a 3 százalékos GDP-arány elérése – közölte Meskó Attila. Szerint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás megfelelő szinten áll, lemaradás az így elért eredmények gyakorlati alkalmazásában, a fejlesztésnél, a gyártásba vételnél tapasztalható. A főtitkárhelyettes elismerően szólt a kutatók és az őket segítő közalkalmazottak legutóbbi keresetemelésérol, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a tárgyi beszerzésekre, fejlesztésekre, könyvtárgyarapításra továbbra sincs elegendo pénz. A testület tájékozódott arról, hogy Magyarország miként csatlakozik majd az európai számítógépes állásközvetítő és információs rendszerhez, az EURES-hez. Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal szakembere elmondta: az
interneten már ma is bárki elérheti Magyarországról az európai
állásajánlatokat. Most készülnek arra, hogy Magyarországon is tanácsadó-hálózat segítse a munkavállalókat, illetve a munkaadókat az európai állás-, illetve információközvetítés igénybevételében. A felkészülés része, hogy Magyarország is megfelelo adatokkal kapcsolódjon az európai adatbázishoz. – Ezt az adatbázist folyamatosan fejlesztik Brüsszelben. Az újabb cél, hogy ne csak a munkaadók helyezzék el állásajánlataikat, hanem a munkavállalók is szerepeltethessék pályázataikat. Ezek között a munkaadók regisztráció után kereshetnek majd – mondta Lázár György. Tájékoztatta a bizottságot arról is, hogy a rendszer segítségével információk szerezhetok az egyes országokban alkalmazott társadalombiztosítási, adózási és idegenrendészeti
szabályokról, a munkaero-piaci helyzetrol, a politikai, gazdasági és
kulturális viszonyokról. Elmondta: a tervek között szerepel, hogy a nagyobb munkaügyi irodákban önkiszolgáló lekérdezo helyeket is létesítenek, ahol bárki keresgélhet az európai állásajánlatok és információk között.

A repülési szabályokat sértették meg az amerikaiak

Nem a légteret, hanem a magyar repülési szabályokat sértette meg az amerikai légiero egyik repülogépe és hat harci helikoptere február 20-án, amikor Ferihegy érintésével átrepültek az ország felett. Bródi Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az Országgyulés Honvédelmi Bizottságának keddi, budapesti ülésén kifejtette: nem valós indokok alapján kiadott engedéllyel repültek át az amerikai gépek, és ezzel megsértették Magyarország szabályait. Emlékeztetett arra, hogy február 28-án az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének illetékese szóbeli jegyzékben fejezte ki sajnálatát, hogy a repüloeszközök nem az eredetileg megjelölt afganisztáni muveletben vettek részt, hanem a romániai Constantában, egy katonai bázison „más műveletben” láttak el feladatot. A tárca illetékese ellenzéki képviselői kérdésekre válaszolva elmondta: a minisztériumnál nem vizsgálták, hogy február 20. előtt milyen átrepülések voltak a Magyar Köztársaság légterében. Rámutatott arra, hogy a repülései engedélyeket bizalmi elv alapján adják ki, de szükség esetén lehetoség van az átrepülések ellenőrzésére is.

Uniós támogatások: kemény feltételek a borászoknak

A jelentősebb szőlészeti és borászati tevékenységgel foglalkozó gazdák eleshetnek valamennyi számukra rendelkezésre álló európai uniós támogatástól, ha az integrációt követően nem gondoskodnak a feldolgozás során keletkező melléktermékek kezeléséről – mondta Hartz Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakértője. A szakember az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának EU-csatlakozási és külkereskedelmi albizottsága keddi ülésén kifejtette: jövő év májusától a gazdálkodóknak 40 hektoliterig tetszőleges módon, annál nagyobb bormennyiség felett pedig lepárlással kell kezelniük a törkölyt, a seprőt és egyébmelléktermékeket. – Amennyiben a gazdák nem gondoskodnak a melléktermékek lepárlásáról, akkor az összes borpiaci támogatásból kimaradnak – közölte Hartz Zoltán. A szakértő beszámolt arról, hogy évente mintegy 60 ezer tonna törköly keletkezik, amelyek egy részét az Aranykapu Rt. 25 ezer tonna kapacitású, kunfehértói lepárlójában kezelik. Mivel jelenleg ez az egyetlen EU-követelményeknek megfelelő magyarországi lepárló, jövő májusig vagy az üzem bővítéséről, vagy egyéb létesítmények építéséről kell gondoskodni.Hartz Zoltán rámutatott: nehezíti a gazdák dolgát, hogy az EU a melléktermékek lepárlását minőségi követelményekhez köti. Ez azt jelenti, hogy a melléktermékek alkohol és nedvességtartalmának megőrzése miatt a nagyobb borászatoknak meg kell oldaniuk ideiglenes tárolókapacitások, depók létesítését is. Szólt arról, hogy a kisebb borászatoknál a lepárláson kívül megengedett a melléktermékek megsemmisítése, szerves trágyaként való felhasználása. Ezt a tevékenységet a Vám- és Pénzügyőrség, valamint az Országos Borminősítő Intézet ellenőrzi majd.Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár-helyettese szerint a melléktermékek kezelésére alkalmas technikai kapacitást egy év alatt nem lehet kiépíteni. A bizottsági ülésen az EU-csatlakozási szerződés mezőgazdasági vonatkozású részleteit ismertetve Somogyi Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályvezető-helyettese kifejtette, hogy Magyarország a 2004. májusi csatlakozást követően négy hónapig még bármilyen nemzeti agrártámogatást fenntarthat, s 2006 végéig is csak akkor kell visszavonnia, ha Brüsszel külön kéri. Kiemelte, hogy ebben az időszakban az esetleg visszavont szubvenciókat a kedvezményezetteknek nem kell utólag visszafizetniük, 2007-től azonban az unió már szankcionálja a közös agrárpolitikától eltérő dotációk meghirdetését. Somogyi Zoltán szólt arról, hogy a 2,8 százalék zsírtartalmú tej nem csak 5 évig marad forgalmazható, hanem a későbbiekben is, ugyanis az FVM kezdeményezi majd a derogáció meghosszabbítását.

Nem törődünk a fogyatékosokkal

Az ifjúsági tárca helyettes államtitkára szerint a társadalom nem gondol olyan súllyal a fogyatékkal élőkre, mint kellene. Szekeres Pál, az Országgyűlés Ifjúsági és Sportbizottsága keddi budapesti ülésén közölte, noha a törvényi háttér európai szintű, a szemlélet, és sokszor a szakértelem területén felmerülő problémákat orvosolni kellene. Közölte, hogy az akadálymentesítéseket célzó felhívásokra benyújtott pályázatok 67 százaléka szakmai és formai hibás volt, a pályázók 44 százaléka nem volt tisztában a hatályos jogszabályokkal. Megjegyezte: nem nyújtott be pályázatot Komárom-Esztergom, Zala, Heves és Nógrád megye. Nagyrészt érvénytelenek voltak a Borsod, Vas és Hajdú-Bihar megyéből benyújtott pályázatok. Szekeres Pál kijelentette: nehezen tudja értelmezni, miért nem pályáznak a képviselő-testületek, miközben az akadálymentesítés törvényi kötelezettség. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az oktatási és ifjúsági tárca PHARE-pályázaton négymillió eurót nyert. A csaknem egymilliárd forintot a köz- és felsőoktatási intézmények, illetve az ifjúsági és sportlétesítmények akadálymentesítésére lehet majd fordítani. A pályázóknak az eddiginél kisebb, 20 százalékos önrészt kell vállalniuk. Gémesi György (MDF), a testület alelnöke úgy vélte, sok
önkormányzatnak problémát jelenthet még a 20 százalékos önrész
biztosítása is. Utalt arra, hogy az akadálymentesítés nemcsak a
sportlétesítmények, hanem minden intézmény tekintetében kötelességük az önkormányzatoknak.

Kiemelten fontos a dunaújvárosi logisztikai központ

Az Országgyűlés Területfejlesztési Bizottsága keddi budapesti ülésén egyhangú szavazással elfogadta azt a határozati javaslatot, amely felkéri a kormányt, hogy 2003. december 31-ig adjon tájékoztatást a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízpótlásáról szóló 1995. évi országgyűlési határozat végrehajtásáról, és a következő időszakban teljesítendő feladatokról. Az előterjesztésben azt is indítványozzák a kormánynak, hogy
tekintse át az állami földmérési és térképészeti feladatokról, a
területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről szóló jogszabályokat, különös tekintettel a területrendezési tervek alapjául szolgáló digitális térképek előállítására. A területfejlesztési bizottság és a kormány képviselője is támogatta az önkormányzati bizottság által benyújtott módosító javaslatot, amely a nemzetközi-kereskedelmivé fejleszthető repülőterek 13-as jegyzékét kiegészíti a Dunaújváros melletti Baracs-Kisapostag repülőterével. A javaslat indoklása szerint gazdasági szempontból kiemelt fontosságú, hogy Dunaújvárosban megalakuljon és működjön a logisztikai központ, amely az M6-os, a Duna-híd és az M8-as főút kereszteződéseinek szomszédságában jönne létre.
forrás: mti