Lemaradás a nettó keresetekben

A nettó keresetek arányát tekintve a szakértői munkakörökben szembetűnő a magyarok lemaradása; a cseh és a lengyel munkavállalónál a magyarhoz képest mintegy 20, illetve 10 százalékponttal nagyobb hányad marad. A felső vezetői körben Magyarország a középmezőnyhöz tartozik.

Nemzetközi összehasonlításban a Magyarországon szakértői munkakörökben dolgozók bruttó bérükből keveset vihetnek haza; míg például a csehek keresetüknek majdnem 80, a lengyelek pedig közel 70 százalékát kapják kézhez, addig a magyarok kevesebb mint 60 százalékát. A vezetői munkakörökben már valamivel jobb a helyzet; itt a nettó keresetek arányát nézve megelőzzük a norvégokat, a hollandokat, az íreket, a finneket is. A magyar felső vezetők keresetüknek majdnem 60 százalékát kapják kézhez, s ezzel a nemzetközi összehasonlításban az erős középmezőnyben helyezkednek el – derül ki a Hay Group friss felméréséből.

A felmérésben részt vevő vállalatoknál – melyek 70 százaléka külföldi tulajdonú, multinacionális cég – folyamatosan lassul a bruttó bérek növekedésének üteme. Míg a munkabérek 2001-ben átlagosan 14,1, tavaly 10,5 százalékkal emelkedtek, az idén 8,8 százalékos átlagos növekedés várható – áll a felmérésben. Az uniós csatlakozás ténye önmagában nem befolyásolja a bérek növekedését, azt a magyar gazdaság bővülési üteme határozza majd meg – áll a tanulmányban.

Hasonlóképpen vélekedik Adler Judit. A GKI Gazdaságkutató Rt. kutatásvezetője hozzátette: a nemzetgazdaságban az elkövetkező években itthon viszonylag magas lesz a bérek növekedésének üteme, de ez nem a csatlakozás, hanem korábbi döntések következménye lesz.

Adler Judit példaként a korábban csatlakozó országok tapasztalatait hozta fel, közülük ugyanis egyedül Írországnak sikerült, hogy csatlakozásának időpontjához képest bérszínvonala mostanra meghaladja az uniós átlagot. A többieken (Finnország, Portugália, Görögország) ilyen szempontból „nem segített” egyértelműen a csatlakozás. Esetükben ugyan volt közeledés az átlagkeresetek szintjében, de a közeledés utána elakadt vagy visszaesett az uniós átlaghoz képest. A közeledés tehát hullámzó pályát mutatott.

Kitért Adler Judit arra is, hogy Magyarországon 1992/2002 viszonylatában a reálkeresetek emelkedése nem érte el a GDP növekedésének felét. A 2001–2002-es gyors béremelkedés korrekciós folyamat, amelyet a politikai és gazdasági klíma tett lehetővé – emlékeztetett.

Az uniós szabályozás egyébként nem indokolja a további drasztikus béremeléseket, ugyanakkor a bérfelzárkózás az EU-nak is érdeke, hiszen ezzel növelhető a belső fogyasztás.

***

Országszerte 809,9 ezer embert alkalmaztak a költségvetési szervek ez év januárjában, ez 31 ezer fős gyarapodást jelent az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában fizetett bruttó bérek 40,8 százalékkal nőttek, ami még nemzetgazdasági szinten is mintegy 20 százalékos bővülést jelent. Példátlan helyzet állt elő azáltal, hogy a fizikai és szellemi dolgozók jövedelmét külön vizsgálva a költségvetési szektorban többet kerestek, mint a versenyszférában – emeli ki a Világgazdaság kérdésére Palócz Éva, a Kopint-Datorg kutatásvezetője. Szerinte feltételezhető, hogy a nemzetgazdaság bérstruktúrájának változása munkaerő-elszívó, illetve bérhúzó hatást fejt ki. Emlékeztetett arra, hogy a minimálbér emelése kapcsán is jelentős fizetésnövelésre kényszerültek a vállalatok, ha a bértorlódást ki akarták küszöbölni.