Milliárdos EU-üzlet szakértőknek

Átrendeződhet a hazai EU-pályáztatási piac, ha a mai néhány cég mellett több tucat vállalkozás is részt kér magának. A szakértők ma 25-30 millió euró, egy-két éven belül legalább kétszer ekkora bevételhez juthatnak. A hagyományos tanácsadók kis része átnyergel erre az üzletre, az állami pénzen kiképzettekből többen önállóan próbálkoznak. A pályáztatók egyetemi képzése már előkészületben van - írja a Világgazdaság.

Világgazdaság
2003. 04. 05. 9:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem lesznek sokáig magányos szereplői az uniós pályázatokat előkészítő piacnak a mostaniak. Becslések szerint hamarosan több tucat vállalkozás igyekszik részesedni abból a tortából, amit ma néhány ügyvédi iroda, nagyobb tanácsadó vállalat és egy-két önálló szakértői cég birtokol. A nemsokára megalakítandó Európa Pályázat-előkészítő alap (PEA) várhatóan az idén 650-700 projektcsomagot vizsgálhat, amelyek jó eséllyel indulhatnak az elnyerhető pénzekért.

Az unió kohéziós, illetve strukturális alapjához benyújtandó projektek előkészületeinél már most is 10-15 vállalatból álló konzorciumok működnek, ezek együtt 20-30 millió eurós díjon osztoznak. Ám ez a pénz akár több száz alprojektre is tagolódhat, így nehéz meghatározni, hogy konkrétan mennyi pénz jut egy-egy konzorciumi tagnak – mondta a Világgazdaságnak Baukovácz Krisztina, a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég üzlettársa. Tudomása szerint a másik három globális tanácsadó cég is részese a pályáztatási üzletnek, de labdába akarnak rúgni olyanok is, akik egyszerűen csak összegyűjtik az általános pályáztatási feltételeket és teendőket.

Növekvő lehetőségekre számíthatnak a felkészült hazai ügyvédi cégek – erősítette meg az Oppenheim és Társa Ügyvédi Iroda (OT) egyik szakértő ügyvédje. Az iroda több közmű-, környezetvédelmi és regionális projektben is részt vesz. Mint kifejtette: sok lehetőség és annak részleges vagy teljes finanszírozása érhető el ezekből az uniós alapokból, s éppen ezért rendkívül körültekintően kell eljárni az előkészületek során. Irodájuk feladatának tartja megismertetni a potenciális pályázókat a lehetőségekről.

Kifejezetten előny, ha az összes feltételt jól ismerő, szakmailag felkészült társaságok tájékoztatják a lehetőségekről az önkormányzatokat, a kht.-kat, illetve fogalmazzák meg a pályázati dokumentumokat. Nemkülönben fontos, hogy az elnyert pénzek fölhasználását végigkísérjék és ügyeljenek az előírásokra, hiszen ez is feltétele a pályázat elfogadásának. Az ügyvédi irodák – köztük az Oppenheim és Társa – ezt is elvégzik. A Brüsszellel való kapcsolattartás ugyancsak szakértőt igényel, itt szintén igénybe veszik a jogi cégeket, így az OT-t is. Az iroda képviselője szerint biztosra vehető, hogy erős szakosodás indul meg az uniós pályáztatásban érdekelt cégek között, akár egy-egy ügyvédi irodán belül is.

Baukovácz Krisztina szerint fontos, hogy legyen egy tapasztalt külföldi, továbbá egy hazai nagyvállalati tag a konzorciumokban, de a közepes és kisebb alvállalkozókat is be kell vonni, hogy még alaposabbak legyenek a projektdossziék. A szakértő úgy látja, hogy nem átalakítják, hanem fejlesztik a tanácsadói piacot a kínálkozó lehetőségek. „Tudástranszferre van szükségünk a pályáztatási területen is” – fűzte hozzá.

A hazai vezetési tanácsadási piacon elért jövedelemnek mindössze egy százaléka származik az EU-val összefüggő munkákból, ám ez a jövőben várhatóan növekedni fog – mondta Gonda György, a PricewaterhouseCoopers Kft. ügyvezető igazgatója, a Vezetési Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke. Szerinte ugyanakkor a klasszikus tanácsadói cégek nem az előkészítésben, hanem a már elnyert pénzek felhasználásakor adnak tanácsot, s a jövőben is ez lesz jellemző.

Az igazgató szerint az egyetemi rektorok a közeljövőben tanácskoznak arról, miként lehetne beindítani és később felügyelni a pályáztatók képzését. Ezt annak érdekében szeretnék megkezdeni, hogy minél több, valóban felkészült szakember készítse elő az uniós pályázatokat.

Csökkent a magánszféra elszívó hatása

Adataink ugyan nincsenek, de a csatlakozási felkészítés inkább kedvező képet mutat – nyilatkozta a Világgazdaságnak Fehér József. A Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szerint ha arról nincs is szó, hogy a közszféra bírna vonzerővel a privát szektorban dolgozókra, de a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest nagymértékben csökkent a magánszféra elszívó hatása. A köztisztviselők között nagyon sokan arra számítanak, Fehér József szerint nem is alaptalanul, hogy e réteg, ha nem is nyertese, de egyik haszonélvezője lesz az uniós belépésnek. Az eddig csatlakozó országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a közszolgálatban stabilabbá váltak a foglalkoztatási körülmények, s a bérek is emelkedtek.
(Forrás: Világgazdaság)

A tanácsadási bevételek megoszlása Európában
(ágazatok szerint, százalékban)
Feldolgozóipar 26,4
Bank 17,4
Távközlés 10,9
Egyéb magánipar 6,6
Biztosítás 6,6
Energiaipar 5,5
Állami adminisztráció 5,4
Szállítás 5,2
Egyéb üzleti
szolgáltatások 4,5
Közművek 3,9
Médiaipar 2,7
Egészségügy 1,6
Európai Unió 1,6
Regionális
adminisztráció 1,5
Forrás: FEACO

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.