Lesz Medgyessy-csomag?
A kormányfő szerint reformlépések szükségesek a gazdaságban
Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy romlanak a magyar gazdaság mutatói, és nem sikerül teljesíteni az idei évre vonatkozó célkitűzéseket. A kabinet reformokat ígér, ám egyelőre hallgat arról: mi rejlik a tervezett lépések mögött – írja a csütörtöki Magyar Nemzet.
Túl optimista az idei, 4,5 százalékos, GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó kormányzati prognózis – vélekedett tegnap a Magyar Televízió reggeli hírműsorában Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. Járai emellett változatlanul kedvezőtlennek ítélte, hogy a bérkiáramlás jelenlegi szintje nem áll összhangban a magyar gazdaság jelenlegi teljesítőképességével. A közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap egyenesen bérbefagyasztásra intette a kormányt, hozzátéve, hogy el kellene halasztani a jövő évre tervezett adócsökkentő lépeseket.
A határozott hivatalos álláspont szerint ugyanakkor nincs szükség pótköltségvetés készítésére, bár az önkormányzatok támogatásával „foglalkozni kell”. A miniszterelnök rendkívüli kormányülésen figyelmeztetett arra, hogy a következő egy évben már nem várható a világgazdaság fellendülése, és reformlépések szükségesek a magyar gazdaság helyzetének javításához. A megszokott fordulatokon túl – versenyképesség javítása, munkahelyteremtés – ugyanakkor nem látszik: valójában mit ért a kormány reformok alatt. Szkeptikusabb szakértők szerint már készül a Medgyessy-csomag.
A GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb prognózisa szerint idén ismét lassul a gazdasági növekedés és tovább romlik az egyensúly, annak ellenére, hogy a múlt év második fél évében már enyhe élénkülés volt tapasztalható.
A GKI tegnap kiadott előrejelzésében a márciusihoz képest 0,3 százalékponttal lefelé módosította GDP-előrejelzését: az idei évre a bruttó hazai termék 3,3 százalékos bővülésével számol, és úgy kalkulál, hogy az első negyedéves GDP három százalék alatt marad. Az idei, átlagos inflációt 4,8 százalékosra becsüli a kutatóintézet, 5,2 százalék körüli decemberi érték mellett. A folyó fizetési mérleg hiánya a GKI szerint elérheti a 3,8 milliárd eurót, és az államháztartás deficitje a GDP öt százaléka körül alakul.
A kutatók kedvezőtlen fejleményként értékelik a keresetek első hónapokban tapasztalt magas növekedését: a költségvetési szektorban a bruttó bérek 31, a reálbérek 24 százalékkal növekedtek a tavalyi béremeléseknek köszönhetően. Az üzleti szféra bruttó- és reálbér-emelkedésének tízszázalékos mértéke azonban azt jelzi, hogy az adóterhelés csökkentése nem fékezte a szektor keresetbővülését.
A kutatók azzal számolnak, hogy az idén a lakosság fogyasztása megközelítően hat százalékkal nő. A tavaly őszi közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása várhatóan szeptemberig tükröződik a statisztikákban, ezt követően számottevően lassul a költségvetési szektor keresetnövekedése. Az üzleti szférában folyamatosan enyhülő bérdinamikára lehet számítani és a beruházások is lassabb ütemben nőnek. A lakásszektor viszont várhatóan a támogatási rendszer átalakítása után sem veszít népszerűségéből, így a lakosság nettó pénzmegtakarítási rátája két százalék körül mozog: ez messze alatta marad más országok 6-7 százalékos megtakarításainak.
Az államháztartási kiigazítás megkezdődik, de hatásai csak az év utolsó 4-5 hónapjában jelentkeznek. A bevételek várhatóan elérik a tervezettet, a kiadásoknál azonban nagyjából 100 milliárd forintos többlet valószínű – vélik a kutatók. A szakemberek szerint a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége az idén is tovább, 6-7 százalékkal romlik, amiből öt százalék a fajlagos bérköltség emelkedésének tudható be.
Pazarlás és megfélemlítés az MTV-ben
A közpénzek hanyag és gondatlan kezelése mellett Ragáts Imre alelnök és Rudi Zoltán hírigazgató a törvénytelenségekre figyelmeztető dolgozókat igyekszik megfélemlíteni – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Nagy Navarro Balázs, aki a köztelevízió elnöki posztjára pályázik. A televíziós szakember nyílt levélben hívta fel az MTV kuratóriumának figyelmét a visszásságokra.
Az elmúlt hónapokban az MTV Rt. ideiglenes vezetése alatt felgyorsult a közszolgálati televízió teljes pénzügyi, szakmai és erkölcsi csődje – reagált a nyílt levél kapcsán történt megkeresésünkre Nagy Navarro Balázs. Miközben a bevételeinek több mint nyolcvan százalékát közpénzekből fedező MTV csaknem 13 milliárd forintos veszteséggel zárta a 2002-es évet, a legitimitásában megkérdőjelezett Ragáts Imre ügyvezető elnök és Rudi Zoltán jelenlegi hír-, volt programigazgató az év elején külső műsorkészítőkkel több száz milliós szerződéseket kötött – jelentette ki a Híradó külpolitikai szerkesztője.
Az elnökaspiráns a Friderikusz-féle szerződéseknél kifogásolja, hogy a tárgyalásokat az MTV-t felügyelő kuratórium nélkül bonyolították le, hiszen akkor még fel sem állt a testület. Miközben munkatanulmányokban több száz fős elbocsátásokat terveznek, kulturális és egyéb közszolgálati műsorokat szüntetnek meg, a belső gyártású műsorok előállítási költségének többszöröséért rendelnek meg új műsorokat. A médiatörvény előírását megszegve támogatást engedélyeznek olyan műsoroknak, amelyek nem támogathatók – sorolta a problémákat a szakember.
Mindehhez hozzátette: miközben 2002 novemberéig 77 felszámolási eljárás indult a köztévé ellen, és milliárdokkal tartoznak külső szállítóknak, addig milliós fizetésekkel új munkatársakat vesznek föl a több mint másfél ezer belsős munkatárs mellé.
Nagy Navarro kifogásolja azt is, hogy az MTV-től egyszer már magas végkielégítéssel elküldött munkatársakat újra felveszik.
A televízió ideiglenes vezetése gazdaságilag és politikailag is összeférhetetlen külső műsorkészítőket alkalmaz milliókért, súlyos kárt okozva ezzel a Magyar Televíziónak – utalt a lapunk által már többször körbejárt, a közszolgálati műsor-szolgáltatási szabályzatot semmibe vevő gyakorlatra. Bulvár- és politikai napilapok vezető szerkesztőit fizetik meg közpénzekből a csőd szélén tántorgó közszolgálati televízióban, miközben törvénytelenül a belsős munkatársakkal ingyen különmunkákat végeztetnek el, sokszor a szabadnapok terhére – részletezte az ellentmondásokat a szakember.
A belsős munkavállalók félelmére és kiszolgáltatottságára építve az MTV Rt. olyan munkaszerződéseket kötött, amelyek teljesen egyoldalúak, gyakorlatilag csak a munkavállaló kötelességeit taglalják – állítja.
Ragáts Imre a kuratóriumhoz benyújtott válságtervében olyan új műsorstruktúrát ígért, amely alacsonyabb költségszinten valósul meg, ehhez képest például megszüntették a köztelevízió heti hírmagazinját, A Hetet, helyette egy tízszer annyiba kerülő Friderikusz-produkcióra kötöttek szerződést – nyilatkozta Nagy Navarro. Lapunk megírta: néhány adás után a nézettségi elvárásokat nem kielégítő műsor stábja távozott, A szólás szabadsága című műsor ezután belső gyártásban készül.
A közpénzek hanyag és gondatlan kezelése mellett Ragáts Imre és Rudi Zoltán a törvénytelen gyakorlat felszámolása helyett a törvénytelenségekre figyelmeztető dolgozókat igyekszik megfélemlíteni – jelentette ki Nagy Navarro.
Szinte példátlan, hogy olyan emberek, akik maguk is a közszolgálati televízió tisztségére pályáznak politikai támogatásban bízva retorziókkal, elbocsátással való fenyegetéssel próbálnak elhallgattatni más MTV-s pályázókat – véli a szerkesztő. Az elnökaspiráns igen sarkosan fogalmazott a köztelevízióban uralkodó állapotokról: a törvénytelenségekkel kapcsolatos vizsgálatok elmaradása azt az érzetet kelti, nyugodtan cselekedhet valaki törvénytelenül a Magyar Televízióban, nyugodtan viheti csődbe az intézményt, ha vezető poszton van, úgysem esik baja. Hozzátette: a politikai támogatást maguk mögött tudó korrupt vezetők büntetlenségének látszata alapjában ássa alá a közszolgálati televízió hitelét.
Nagy Navarro Balázs levelében felhívja a kuratórium minden tagjának figyelmét, hogy követelje a törvénytelenségek kivizsgálását, és ne adja nevét olyan kuratóriumi döntéshez, amely politikai alkuk alapján döntene egy törvényességben többszörösen megkérdőjelezett pályázat alapján a közszolgálati televízió sorsáról.
A médiaszakember egyébként egy, a kuratórium elnökségéhez írt korábbi levelében az elnöki pályázat alkotmányosságát is megkérdőjelezi. A 75 ezer forintos pályázati díj ügyében Lenkovics Barnabást, az alkotmányos jogok országgyűlési biztosát is megkereste. Az ombudsman válaszában kiemelte, hogy sem a versenyszférában, sem az állami szférában nincsen tudomása ekkora összegű pályázati díjról. Az ombudsman a panaszt továbbította a Legfőbb Ügyészséghez, amely vizsgálatot indított a tévéelnöki pályázat törvényességével kapcsolatban.
Tudomásunk szerint Nagy Navarro Balázs a mai napon bírósági keresetben kéri a jogsértések miatt az elnöki pályázat semmisségének kimondását. Hasonló beadvánnyal él a Legfőbb Ügyészség felé is.
Elvtársi vizsgálat történt Pakson az atomerőműben
Hetzmann Albert vezérigazgató-helyettes és a környezetébe tartozó szocialista kötődésű vezetők alkották azt a bizottságot, amely megállapította a paksi vezetők személyes felelősségét – tudta meg a Magyar Nemzet. A környezetvédők szerint ez a bizottság látszatintézkedést hajtott végre. Illés Zoltán (Fidesz) feljelentést tesz a vezetők ellen a Legfőbb Ügyészségen.
A Magyar Nemzet értesülései szerint a paksi üzemzavar ügyében történt személyes felelősséget megállapító bizottság egyik tagja volt Hetzmann Albert műszaki vezérigazgató-helyettes is, aki korábban üzemviteli igazgatóként felügyelte a vegyészeti főosztályt, amely először alkalmazta a később gondokat okozó tisztítóeljárást az erőműben. Nem véletlen tehát, hogy a bizottság nem javasolt eljárást a vezérigazgató-helyettes és a vegyészeti főosztály vezetője, Tilky Péter ellen. A bizottság vezetésével Varga-Sabján Lászlót bízták meg, aki szintén a vezérigazgató és helyettese baráti körébe tartozik, hiszen volt Baranya megyei KISZ-vezetőként és KISZ KB-titkárként jó kapcsolatokat ápol a szocialistákkal. A bizottság tagja volt Simon Péter, Varga-Sabján László beosztottja, egykori MSZMP-s országgyűlési képviselő, aki jelenleg az erőmű stratégiai kontrolling főosztályát vezeti.
Lapunk úgy tudja, hogy a bizottság által eldöntött felelősségre vonások az erőműben még nagyobb fejetlenséget okoztak. Ugyanakkor a kárelhárítási projektben továbbra is azok vesznek részt, akiknek szerepe volt az üzemzavar kialakulásában.
Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságának fideszes alelnöke levélben eljárást kezdeményez a Legfőbb Ügyészségnél a paksi felső vezetés ellen. Az alelnök szerint az erőmű vezetői visszaéltek a nukleáris létesítmény üzemeltetésével, mert az erőműben április 10-én éjszaka és 11-én kora délután között szűrőberendezés nélkül üzemeltettek szellőzőket, megsértve ezzel a kormány rendeletét, rádioaktív gázokat engedve a légtérbe. A büntető törvénykönyv szerint viszont aki a jogszabályokban meghatározott engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően nukleáris létesítményt üzemeltet, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Illés Zoltán úgy tartja, a vezetők megsértették az atomtörvény 148. paragrafusát is, amely szerint az erőmű engedélye érvényét veszti, ha annak feltételei nem teljesülnek.
A képviselő ezért az Országos Atomenergia Hivatalhoz fordul, hogy függessze fel az erőmű tevékenységét, és kötelezze bírság megfizetésére a Paksi Atomerőmű Rt.-t. Ugyanakkor továbbra is kezdeményezi egy parlamenti vizsgálóbizottság azonnali felállítását és kormánybiztos kinevezését.
Az Energia Klub szerint az erőmű jelentéséből egyértelműen következik, hogy a kazetták felhasadozásához vezető hősokk előidézéséért közvetlen felelősség terheli Hetzmann Albert műszaki vezérigazgató-helyettest, akit vezetőtársaival együtt most a pártok közötti megállapodás az érinthetetlenek közé sorolta – tudta meg a Magyar Nemzet Amon Adától, a szervezet vezetőjétől.
Az Országos Atomenergia Hivatal Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter levelét követően felkérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, hogy kapcsolódjanak be az üzemzavar okainak feltárásába, hasonló kéréssel fordult a szervezethez az atomerőmű is.
Kocsis István vezérigazgató az Energia Klubnak a műszaki vezérigazgató-helyettes felelősségét firtató kérdésére reagálva közölte: Hetzmann Albert nem rendelkezett olyan feladat- és hatáskörrel, ami ebben a kérdésben intézkedésre jogosította volna.
Tirts: Durva pártpolitikai befolyás alá kerültek a közmédiumok
Törvénytelen elnököt választ pénteken az MTV nagykuratóriuma, ha megszavazza a pártok által delegált kurátorok javaslatát – jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Tirts Tamás (Fidesz). A politikus azt kérte Hajdu Istvántól, az ORTT elnökétől: helyezze hatályon kívül a közmédiumok nagykuratóriumi sorsolására vonatkozó ORTT-döntést.
Tirts Tamás fideszes országgyűlési képviselő azt kérte Hajdu Istvántól, a Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnökétől: helyezze hatályon kívül a közmédiumok nagykuratóriumi sorsolására vonatkozó ORTT-döntést, és tegyen lépéseket új, törvényes sorsolások lebonyolítására.
Tirts Tamás, a Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottságának elnöke ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, ahol kijelentette: törvénytelen elnököt választ pénteken az MTV nagykuratóriuma, ha megszavazza a pártok által delegált kurátorok javaslatát. Az ellenzéki képviselő szerint a közmédiumok nagykuratóriumai vallási és emberi jogi diszkrimináció útján jöttek létre, ezért működésük törvénytelen.
Tirts Tamás – a bizottság nevében és parlamenti képviselőként is – arra kérte a nagykuratóriumok, különösen az MTV nagykuratóriumának tagjait, hogy „a törvénytelen állapot jogi úton történő megszüntetéséig ne engedjenek a pártpolitikai érdekek vezérelte nyomásnak„. Véleménye szerint a kurátoroknak ebben a helyzetben nem lenne szabad elnököt választaniuk, bárki legyen is a javasolt személy. – Ez nem jogállam, ez nem törvényes helyzet, ez ellen minden felelős politikusnak fel kell emelnie a szavát – hangoztatta Tirts Tamás.
A politikus szerint a közmédiumok durva pártpolitikai befolyás alá kerültek, s ez ellenkezik a civil társadalom felépítésének európai normáival. A fideszes képviselő szerint az MTV esetében is olyan új sorsolásra van szükség, amelynek során a kihagyott vallási, felekezeti szervezetek is bekerülnek a sorsolási kalapba. Mint mondta, 31 olyan szervezet van, amelyek az előző években még részt vehettek a sorsolásokban. Megjegyezte, a kirekesztett társadalmi egyesületek már megtették az első lépéseket a kialakult törvénytelen felszámolására, elindították az első peres eljárásokat. Tirts Tamás megítélése szerint a bíróság ki fogja mondani a helyzet törvénytelenségét.
Máért: egy óra jut a törvénymódosításra
A Magyar Nemzet információi szerint a határon túli szervezetek és a magyar ellenzéki pártok egyaránt felháborodással fogadták a szombati Magyar Állandó Értekezlet (Máért) programját. A kormány háromórásra tervezi a tanácskozást.
A Máért többéves történetében még nem volt példa ilyen rövid időtartamú ülésre. A tanácskozások általában kétnaposak voltak. A háromórás program magában foglalja Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőjét, Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter felszólalását. Ez annyit jelent, hogy az érdemi munka alig fogja meghaladni az egy órát.
Mint arról már beszámoltunk az ülésen éles viták várhatók. A határon túli szervezetek többsége a novemberi Máért-ülésen elfogadott módosítástervezetet tekinti mérvadónak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezető testülete, az Operatív Tanács tegnap közleményben fogalmazta meg álláspontját a kedvezménytörvény módosításáról.
A távirati iroda által idézett állásfoglalás szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szükségesnek tartja a tervezetnek az oktatási támogatásra vonatkozó rendelkezését úgy módosítani, hogy a szövegből egyértelműen kiderüljön: amennyiben valamely országban ennek megvannak a feltételei, közvetlenül a gyerekhez, illetve a családhoz is eljuthat ez a támogatás. Mivel a diákigazolványok kibocsátásáról szóló rendelkezések szűkítően is értelmezhetők, az RMDSZ úgy javasolja módosítani a tervezetet, hogy minden határon túli, magyar nemzetiségű egyetemi hallgató számára hozzáférhető legyen ez az igazolvány. Miután az állásfoglalás rámutatott, hogy a pedagógusigazolvány kibocsátásáról szóló rendelkezés szintén értelmezhető szűkítve is, az RMDSZ éppen ezért ebben az esetben is módosítást javasolt.
Az RMDSZ fontosnak tartja, hogy a legutóbbi szövegváltozat szerint az Európai Unióba való belépés után is érvényben maradjon a törvény az illető ország állampolgáraira vonatkozóan. A határon túli magyarok kérését figyelembe véve a módosítás után lehetővé válik, hogy ne csak két vagy több gyerek, hanem egy gyerek esetén is folyósítható legyen az oktatási támogatás. A szövetség szerint a törvényt még a mostani parlamenti ülésszakban módosítani kellene.
Kétszázezer aláírást adott át tegnap a kedvezménytörvény módosítása ellen tiltakozva Csoóri Sándor Szabó Vilmosnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkárnak. Az átadást követően Csoóri Sándor elmondta: azt szeretnék elérni, hogy a kedvezménytörvény továbbra is kedvezményeket biztosítson a határon túli magyarságnak. Fontosnak nevezte, hogy a magyarigazolvány a jövőben is megőrizze tartalmát. Csoóri Sándor leszögezte, hogy az aláírásgyűjtést folytatják. A Kossuth-díjas költő szavai szerint tart attól, hogy a kedvezménytörvény a politika áldozatává válik.
„Ugyanaz a Schmitt Pál maradok, akit megismertek”
A Fidesz alelnöke csütörtökön az MNO vendége volt
Az MNO vendége volt csütörtökön Schmitt Pál, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség alelnöke, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. A politikust többek közt a Fidesz melletti elkötelezettségéről, az alelnöki feladatokról, illetve a 2012-es olimpiáról kérdezték az olvasók.
– Mindig meghatározott értékek mentén éltem; belső fejlődésemben most jutottam el arra a pontra, hogy azokat nyilvánosan is felvállalom, sőt a magam szerény eszközével mostantól erősíteni is kívánom – jelentette ki a Szövetség alelnöke. – A Fidesztől komoly erkölcsi támogatást kaptam, amikor főpolgármester-jelöltként indultam. Megtiszteltetés számomra, hogy a Szövetség alelnökévé választottak; igyekszem legjobb tudásom szerint hozzájárulni ahhoz a célkitűzéshez, hogy a Szövetség valóban a magyar és az európai közélet fontos szereplőjévé váljon – válaszolta Schmitt Pál arra az olvasói kérdésre: miért a Fidesz mellett kötelezte el magát. A politikus hangsúlyozta: a Szövetségbe történő belépéssel ugyanaz a Schmitt Pál maradt, illetve marad, akit korábban megismert a közvélemény. – Politikai ellenfeleimet sosem fogom ellenségnek tekinteni, és első leszek, aki gratulál, ha olyat tesznek, amely a nemzet felemelkedését szolgálja, s amit magam is jó szívvel megtettem volna – fűzte hozzá.
Schmitt Pál elmondta: már körvonalazódik az alelnökök munkamegosztása; míg Pokorni Zoltán rendelkezik kormányzati tapasztalatokkal, és régebbi – mint fogalmazott –, profi politikus, addig ő a civil szférából érkezett, más jellegű tudással és tapasztalatokkal felvértezve. – Én fogom koordinálni az európai parlamenti választás előkészületeit, és magam is szerepelek majd a jelöltek között. Az is eldőlt, hogy alelnökként mely tagozatokat koordinálom majd: a kulturális, a zöld-, a nyugdíjas és a nőtagozat szervezését segítem elő. Természetesen a civil szervezetekkel, a polgári körökkel való kapcsolattartásból is ki akarom venni a részem, és mint csapatember, készen állok bármely olyan területen dolgozni, ahol a Szövetség azt igényli – hangsúlyozta.
A Magyar Olimpiai Bizottság élén betöltött pozíciójával kapcsolatban Schmitt Pál elmondta: láthatólag alábbhagyott a kezdeti nekibuzdulás, hogy elnöki posztjáról elmozdítsák. – Nem is lenne szerencsés egy évvel az olimpiai játékok előtt az állami és a civil sportirányítás legfelsőbb szintjén változtatásokat eszközölni. A MOB elnöksége szerdán biztosított bizalmáról, ami kiváltképp jó érzés volt. Természetesen igyekszem a politikát a sport-szakmai kérdésektől elkülöníteni – szögezte le a MOB elnöke, aki, mint mondta, sajnálatta vette tudomásul a kormány döntését, hogy Magyarország nem pályázik a 2012-es olimpia rendezésére. – Nem volt szerencsés, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban a Budapesten óhatatlanul szükséges nagyberuházások költségeit (hidak, vasutak, metró, reptér, körgyűrű stb.) együtt emlegették a kizárólag a játékok céljait szolgáló sportberuházásokkal. Így a sokezer milliárdos összeg valóban sokkolóan hatott. Bízom abban, hogy – mint az már elhangzott – a kormány nem mond le végleg a játékok rendezéséről: megvizsgálja egy későbbi, 2016 vagy 2020-as olimpia pályázatának lehetőségét. A legfrissebb hírek szerint a tizenhárom év múlva megrendezésre kerülő játékokra már Prága is jelentkezni kíván – hívta fel a figyelmet Schmitt Pál.
Rágalmazás miatti pert veszített Keller László
Nem vagyoni kár címén egymillió forint megfizetésére kötelezte Keller László szocialista országgyűlési képviselőt a Pest Megyei Bíróság csütörtöki jogerős ítéletével abban a személyiségi jogi perben, amelyet a Béhm Ügyvédi Iroda indított a politikus ellen.
A Béhm Ügyvédi Irodának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az ügyben másodfokon eljáró testület helybenhagyta a Budaörsi Városi Bíróság múlt év október 29-én született ítéletét, amely ellen Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi politikai államtitkára akkor fellebbezett.
Az elsőfokú bíróság ítéletének indoklása szerint Keller László 2000 decemberében a tv2-ben és 2001 januárjában az ATV-ben valótlanul állította, hogy az ügyvédi iroda színlelt szerződéssel jutott 60 millió forintos sikerdíjhoz a Környezetgazdálkodási Intézet adóellenőrzésével kapcsolatban, valamint, hogy az iroda vezetője egy korábban megszerzett kapcsolatrendszerét használta fel az ügy megoldására.
A bíróság kötelezte az alperest, hogy saját költségén, szükség esetén fizetett hirdetésként a tv2 és az ATV műsorában az ítélet rendelkező részét tegye közzé kommentár nélkül, a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül. Keller László a jogerős ítélet kapcsán az MTI érdeklődésére elmondta: nem kíván nyilatkozni az ügyben.
A jövő héttől ismét működhet a rákospalotai szemétégető
A jövő héten ismét megkezdheti működését a rákospalotai szemétégető mű – nyilatkozta Vajda Pál főpolgármester-helyettes csütörtökön az MTI-nek.
Elmondta, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség csütörtökön elbírálta a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. beadványát, amelyben az égetőmű két kazánjának rekonstrukciójára és füstgáztisztítóval való felszerelésére vonatkozó határidő egy évvel történő meghosszabbítását kérelmezték, s úgy döntött, hogy 2004. március 31-ig tovább üzemelhet az égetőmű.
A főpolgármester-helyettes rámutatott: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség ezúttal gyakorlatilag egy évvel meghosszabbította azt az általa korábban kiadott engedélyt, amely ez év márciusával lejárt. Vajda Pál hangsúlyozta: a szakhatóság döntésével mintegy havi 130 millió forintos többletkiadástól mentesül a közterület-fenntartó rt., nem kell ugyanis a cégnek a továbbiakban vidéki lerakóhelyekre szállítania a szemetet.
A főpolgármester-helyettes számára a Környezetvédelmi Főfelügyelőségnek ez a döntése azt jelzi, hogy a szakemberek szakmai döntést hoztak. Vajda Pál hozzátette, az égetőmű rekonstrukciója megkezdődött, és jövő év márciusában üzembe helyezik az első kettő korszerűen felújított és füstgáztisztítóval felszerelt kazánt. A másik két kazán felújítása 2005 végén fejeződik be.
A Fővárosi Bíróság (FB) április végén, az újpesti önkormányzat által kezdeményezett birtokperben kihirdetett jogerős ítélete szerint a szemétégető mű további egy évig működhet. Az ítélethozatalkor a környezetvédelmi felügyelőség még nem döntött az égető ez év márciusban lejárt engedélyének meghosszabbításáról.
A birtokperben az újpesti önkormányzat annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az égetőmű levegőszennyezése birtokháborítást valósít meg, és ennek megszüntetésére az üzem leállításával kötelezze az alperes Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt.-t.
Lemondatnák a Hetek ügynökmúltú rovatvezetőjét
Morvay Péter, a Hetek című hetilap külpolitikai rovatvezetője két éven keresztül írt jelentéseket a Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályának az 1980-as évek végén, ezért az átvilágítóbírák lemondásra szólították fel. Az ügy érdekessége, hogy Morvay egy 1990-ben írott cikkében bevallotta, hogy kapcsolatot tartott fenn a belső elhárítással. Ezt a cikket a bírák vizsgálatuknál bizonyítékként kezelték. Morvaynak 30 napon belül távoznia kell posztjáról, ellenkező esetben a bírák nyilvánosságra hozzák megállapításaikat a Magyar Közlönyben is.
A Belügyminisztérium III/III-as ügyosztályának jelentett 1985-87-ig Morvay Péter, a Hit Gyülekezete Hetek című hetilapjának külpolitikai rovatvezetője – áll az átvilágítóbírák soros elnökének MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Mivel az átvilágítási törvény szerint Morvay jelenlegi beosztásában alkalmas lehet a politikai közgondolkodás befolyásolására, ezért lemondásra szólították fel. Ha Morvay 30 napon belül nem távozik posztjáról, akkor az átvilágítóbírák a Magyar Közlönyben is megjelentetik határozatuk szövegét. Más hivatalos következménnyel Morvaynak nem kell számolni.
Morvay ”Hartmann László„ fedőnévvel írt jelentéseket, még a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatójaként a belső elhárítás ifjúságvédelmi ágazatának. Diáktársairól, a Rajk Szakkollégium tagjairól, a környezetében megforduló személyekről, valamint a március 15-i, október 6-i és október 23-i rendezvények látogatóiról jelentett írásban. A bírák szerint 15-20 jelentést írt, egy alkalommal pedig 2000 forint jutalmat kapott munkájáért. Morvay 1986-ban maga kezdeményezte a III/III-as ügyosztállyal fenntartot kapcsolatának megszakítását.
Az ügy érdekessége, hogy Morvay az Új Exodus című folyóirat 1990-es első számában beszámolt a titkosszolgálatokkal fenntartott kapcsolatáról. Az átvilágítóbírák Morvay vallomását bizonyítékként kezelték vizsgálatuk során.
Morvay 15 napon belül panasszal élhet a bírák döntése ellen.
Februárban a Csömrői Hírmondó felelős szerkesztőjét szólították fel lemondásra az átvilágítóbírák, bár Gergely Gáspár már tavaly decemberben lemondott az újságnál betöltött posztjáról. Erről azonban – a törvényben előírtakkal ellentétben – nem tájékoztatta az átvilágítóbírákat, csak a helyi önkormányzatot, ezért hozták nyilvánosságra múltját.
kampány
Orbán Viktor: Csongrádon a plafon is leszakadt + videó
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!