Recesszióban a német gazdaság?

Német elemzőintézetek szerint igen valószínű, hogy az eurózóna vezető gazdasága az idei első fél évben ismét recesszióba jutott. Az első negyedév 0,2 százalékos visszaesése után a DIW kutatóintézet a második három hónapban is a GDP csökkenésével számol. Visszavett növekedési előrejelzéséből az EKB is, az elemzők ennek kapcsán újabb kamatmérséklésre számítanak.

Németország, Európa vezető gazdasága komoly gondokkal küszködik. Az már eddig is világosan látszott, hogy az országnak az év első három hónapjában – legalábbis az előzetes adatok szerint – nem sikerült növekedést produkálnia 2002 utolsó negyedévéhez képest, sőt a GDP 0,2 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A német DIW kutatóintézet tegnap közzétett tanulmánya szerint a változás iránya azonban az idei második negyedévben is visszaesést mutat, a csökkenés mértékét pedig 0,1 százalék körülire várják. A gazdasági teljesítmény két egymást követő három hónapban bekövetkező mérséklődése recessziót jelez.

A mellett, hogy az eurózóna gazdaságának közel egyharmadát adó Németország gyengélkedése a régió egészének teljesítményét visszafogja, hazánk számára különösen jelentős negatívum, hogy a magyar kivitel 37 százalékának felvevőpiacával történik mindez. A német kormány ugyanakkor egyelőre hivatalból bizakodó. Az idén 0,75 százalékban meghatározott növekedési prognózisukat továbbra is tartják, a Bundesbank azonban már változtatott a saját számain: előrejelzésük szerint az idei növekedés nem fogja meghaladni a tavaly mért 0,2 százalékot. Az első hivatalos becslések csak augusztus közepén várhatók.

A gazdaság talpra állását többek között a szűkülő külkereskedelmi többlet sem támogatja, az elmúlt években ugyanis az ország külpiaci teljesítménye a gazdaság egyik alappillérévé vált. Áprilisban a kivitel a megelőző havi 55,7 milliárd euróról 53,8 milliárdra esett vissza, a behozatal csökkenése azonban ennél kisebb mértékű, 1,5 milliárd euró volt. Ez utóbbi abszolút értéke a negyedik hónapban 44,6 milliárd euró lett. Még jelentősebb mértékben zsugorodott a folyó fizetési mérleg többlete áprilisban, ennek értéke egy hónap alatt 6,6-ről 3,1 milliárd euróra változott.

Nincs sok oka az örömre az eurózóna második legnagyobb gazdaságának, Franciaországnak sem. Az ország ipari kibocsátása immáron a második egymást követő hónapban csökkent, legutóbb – áprilisban – 0,8 százalékkal. A márciusi visszaesés 0,3 százalékos volt.


-------------------------------------------------------------------------
Nemcsak az elemzőintézetek, de az Európai Központi Bank (EKB) is reagált a legfrissebb makrostatisztikákra. Az EKB elemzői csütörtökön visszavettek korábbi növekedési prognózisukból, s jelezték, hogy az infláció jövőre gyors ütemben, messze a felső határként megjelölt 2 százalékos érték alá – 0,7 százalék környékére – eshet a régió átlagában. Az idei évben az árdinamika várható értékének alsó becslését azonban többek között az iraki háború és az olajár-emelkedés hatására 1,3-ről 1,8 százalékra emelték, a felső határt 2,2 százalékban állapították meg. A GDP-növekedési értékek az elemzők szerint az idén 0,4 és 1,0, jövőre pedig 1,1 és 2,1 milliárd forint közé esnek majd, szemben a decemberben megjelölt 1,1 és 2,1, valamint 1,9 és 2,9 százalékos határokkal. Wim Duisenberg EKB-elnök tegnap mondott beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a bank számára sem a küszöbérték feletti, sem a túl alacsony infláció nem elfogadható. Független elemzők éppen ez alapján valószínűsítik, hogy az elmúlt heti kamatcsökkentést hamarosan újabb követi majd. Ez a deflációs veszély felszámolása mellett élénkítőleg hathat a gazdaságra, de megfékezheti az euró hónapok óta tartó erősödését is. Ez utóbbi nagyban hozzájárul az eurózóna külpiaci versenyképességének romlásához.