2003. augusztus 1.

Ma BOGLÁRKA, Ete, Fodor, Galatea, Gusztáv, Kleopátra, Mahália, Makabeus, Médea, Nadinka, Nádja, Orchidea, Pál, Pálma, Pénelopé, Peónia, Péter, Reményke, Tulipán és Zsófia nevű olvasóinkat ünnepeljük.

AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS VILÁGNAPJA
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1993-ban nyilvánította augusztus 1-jét az Anyatej Világnapjává, egyben a Szoptatás Világnapjává, az azt követő napokat pedig Anyatejes Világhétté. A világon évente több millió csecsemő hal meg, illetve válik nyomorékká azért, mert nem jut anyatejhez. Ennek ellenére a legtöbb országban egyre kevesebb nő szoptatja gyermekét. Ezért is indította el az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az UNICEF átfogó programját a csecsemők egészséges táplálására. Az anyatejben ugyanis olyan, semmivel sem pótolható anyagok találhatók, amelyek védettséget nyújtanak a csecsemőnek a mindenütt jelen lévő fertőzésekkel szemben.

EZEN A NAPON TÖRTÉNT:

AZ OXIGÉN FELFEDEZÉSE
ESEMÉNY: 1774.08.01.
Ezen a napon fedezte fel Joseph Priestley az oxigént. Az angol természettudós higanyoxid hevítésével nyerte a gázt.

MAGYARORSZÁG – LÓVASÚT
ESEMÉNY: 1866.08.01., Pest
Megindult Pesten az első lóvasút az akkori Szénpiac (ma: Kálvin tér) és az Ország út (Váci út) – Újpest útvonalon.

NYUGAT FOLYÓIRAT
ESEMÉNY: 1908.01.01.
Megjelent a Nyugat, a XX. századi magyar irodalom meghatározó, korszakot jelentő folyóirata. Címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-plakettjét viselte, címe a tájékozódás irányát, a világirodalmi mértéket jelezte. Létét jórészt Hatvany Lajos támogatásának köszönhette. Szerkesztői Ignotus, Fenyő Miksa, Osvát Ernő, Ady Endre, Babits Mihály, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár és Illyés Gyula voltak. Első korszakát (1908-19) Hatvany és Osvát ellentéte jellemezte, majd az 1919-24 közötti időszakban a lap a magyar folyóiratok közt a legszínvonalasabb és legerősebb, a jobboldallal leginkább szembenálló volt. Az 1925-29 közötti éveket visszahúzódás, kiegyezés jellemezte a kor liberális, konzervatív erőivel. 1930-33-ban, Osvát halála után Móricz Zsigmond irányzata a riportot, a nyers valóságot hozta be a lapba, míg Babits a színvonalra, az európaiságra figyelt. 1933-41 között már egyre inkább a humanizmus, antifasizmus jellemezte a lapot. Utolsó száma 1941. augusztus 1-jén jelent meg, mert Babits halálakor a nevére szóló lapengedély megszűnt. Utódaként 1941 októberében indult meg a Magyar Csillag Illyés Gyula szerkesztésében.

VARSÓI FELKELÉS
ESEMÉNY: 1944.08.01., Varsó
Varsóban fegyveres felkelés tört ki a német megszállók ellen. Két hónapig tartottak ki, hiába várva a 100 km-re álló Vörös Hadsereget. Október 2-án a nácik leverték a felkelést, 200 ezer ember halt meg.

MAGYARORSZÁG – MARGIT HÍD
ESEMÉNY: 1948.08.01., Budapest
Budapesten átadták az újjáépített Margit hidat. Az 1870-es években a második budapesti Duna-híd építését nemzetközi tervpályázat előzte meg. Ennek alapján Ernest Gouin francia mérnök kapott megbízást, és a kivitelezést is francia cég kapta meg. A hidat 1876. április 30-án nyitották meg. 1944. november 4-én – máig tisztázatlan körülmények között – felrobbant a híd pesti oldala, majd 1945. január 18-án a visszavonuló német csapatok a budai részt is felrobbantották. Az eredeti alakjában újjáépült hidat félszélességben 1947 novemberében nyitották meg.

EZEN A NAPON SZÜLETETT:

SCOREL, Jan van
SZÜLETETT: 1495.08.01., Schoorl
MEGHALT: 1562.12.06., Utrecht
Németalföldi festő, építőmester, a romanizmus úttörője.

HEVESY GYÖRGY JÓZSEF
SZÜLETETT: 1885.08.01., Budapest
MEGHALT: 1966.07.05., Freiburg
Magyar származású Nobel-díjas kémikus. Felfedezte a hafniumnak elnevezett 72. elemet. A Nobel-díjat az izotópok kémiai folyamatokbeli indikátor-alkalmazásáért kapta.

SOÓ REZSŐ
SZÜLETETT: 1903.08.01., Székelyudvarhely
MEGHALT: 1980.02.10., Budapest
Kétszeres Kossuth-díjas botanikus, egyetemi tanár, akadémikus, a magyar geobotanikai iskola megteremtője. 1927-ben írta meg Kolozsvár geobotanikai monográfiáját, az első növénytársulási munkát a Kárpát-medence területéről. Ekkor lett a tihanyi Biológiai Kutatóintézet adjunktusa. Nevéhez fűződik a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 1929-ben 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. Ott új botanikai iskolát alakított ki, amely nemzetközileg is korszerűnek számított. 1940-44 között ismét Kolozsvárott volt tanszékvezető, s a Botanikus kert és a Botanikai Múzeum igazgatója. 1945-55-ben újra Debrecenben tanított, 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. 1969-ben vonult nyugdíjba, 1947-ben lett az MTA levelező, 1951-ben rendes tagja. Növényföldrajzzal, rendszertannal, a növények fejlődéstörténetével és egyéb botanikai kérdésekkel foglalkozott. Ő indította meg a magyar növénycönológiai – növénytársulástani – kutatásokat. Igen jelentős a Jávorka Sándorral közösen írt A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve című 3500 oldalas műve.

EZEN A NAPON HUNYT EL:

ANNA, Stuart Ű
MEGHALT: 1714.08.01., London
SZÜLETETT: 1665.02.06., London Anglia, Skócia, majd Nagy-Britannia és Írország királynője. II. Jakab angol király leánya volt, 1702. március 19-én lépett trónra. 1706-ban vonták unióba Angliát és Skóciát, s azóta nevezik Nagy-Britanniának.

BALÁZS MÓR
MEGHALT: 1897.08.01., Wauheim
SZÜLETETT: 1849.03.05., Pest
A Budapesti Városi Vasút Vállalat alapító vezérigazgatója. Az ő elképzelései alapján indult meg 1889. július 30-án az első villamos az Egyetem tér és az Orczy tér között. Az ő nevéhez fűződik a földalatti villamosvasút építésének gondolata és kivitelezése: 1896-ban jött létre Budapest 3228 méter hosszú földalattija.

ARANY LÁSZLÓ MEGHALT: 1898.08.01., Budapest
SZÜLETETT: 1844.03.25., Nagyszalonta
Költő, műfordító, közgazdasági és politikai író, akadémikus, a Kisfaludi Társaság tagja, Arany János fia. 18 évesen kiadta a mindmáig egyik legjobb népmesegyűjteményt, s apja második folyóiratába, a Koszorúba fordított, beszámolókat, kritikákat adott közre. Több külföldi utazást tett, leghosszabb időt Angliában töltve. 1866-tól a Csengery Antal vezette Földhitel Intézet munkatársa lett, aminek másfél évtized múlva egyik igazgatója lett. Közben gazdasági-jogi cikkeket írt, ő a hazai szerzői jog egyik kidolgozója. Elfrida című humoros elbeszélő költeményével sikeres költő, a Kisfaludy Társaság tagja lett. 1872-ben névtelenül benyújtott verses regényével, A délibábok hősével elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíját; hőse, Hübele Balázs alakja szállóigévé vált a köztudatban.

BÁNKI DONÁT
MEGHALT: 1922.08.01., Budapest
SZÜLETETT: 1859.06.06., Bánk
Gépészmérnök, akadémikus, feltaláló. Csonka Jánossal együtt készítette el a magyar motoripar első versenyképes termékét, a Bánki-Csonka-motort, amelynek legjelentősebb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó (karburátor).

CSORTOS GYULA
MEGHALT: 1945.08.01., Budapest
SZÜLETETT: 1883.03.03., Munkács
Színész. A kabarészínpadon éppen olyan otthonosan mozgott mint a drámai szerepekben. Számos filmben játszott, köztük az első magyar hangosfilmben, az azóta is népszerű Hyppolit, a lakájban.

FODOR JÁNOS
MEGHALT: 1973.08.01., Budapest
SZÜLETETT: 1906.03.02., Budapest
Kossuth-díjas operaénekes. Esztergályosként dolgozott a MÁV istvántelki főműhelyében, és munkája mellett három év alatt végezte el a Zeneakadémia hat évfolyamát. 1938-ban zeneakadémiai növendék korában ösztöndíjasként már jelentős sikereket ért el. 1940. május 17-én bemutatkozott a Bánk bán Petur bán szerepében és a közönség nagy tetszéssel fogadta. Zeneakadémiai vizsgaelőadása szenzáció: a Walkür teljes III. felvonását énekelte az Operaház színpadán hatalmas sikerrel. 1938-tól 1968-ig volt a Magyar Állami Operaház tagja. Különleges zengésű basszbariton hangja alkalmassá tette arra, hogy repertoárjába felvegye az operairodalom szinte valamennyi basszbariton szerepét.

MONTÁGH IMRE
MEGHALT: 1986.08.01., Budapest
SZÜLETETT: 1935.07.29., Budapest
Logopédus, egyetemi tanár. Gyógypedagógusként süketnéma gyerekekkel foglalkozott, majd amatőr színjátszók képzése során került kapcsolatba a beszédtechnika oktatásával. 1973-tól ennek tanára volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.

FELEKI SÁRI
MEGHALT: 1995.08.01., Budapest
SZÜLETETT: 1920.10.24., Debrecen Kossuth-díjas színművésznő, érdemes művész. Emlékezeteset nyújtott a Noszty fiúban, játszotta Biancát, Erzsébet királynőt, Júliát és Nórát, Bódognét Szakonyi Adáshibájában, Orbánnét Örkény Macskajátékában.