Az EU-tagországok közötti bérkülönbségek az utóbbi két évtized során valamelyest mérséklődtek, de még napjainkban is igen nagyok – szögezi le a Központi Statisztikai Hivatal jelentése. A jelenlegi EU-tagok közül 10 országra készített és közölt számítások szerint a feldolgozóipari munkások bruttó órabére 1980-ban és 1990-ben egyaránt Dániában volt a legmagasabb és – az akkor még nem EU-tag – Portugáliában a legalacsonyabb. Ezen a területen ebben a tízéves időszakban a két szélső érték közötti távolság nem mérséklődött, hanem néhány százalékponttal nagyobb lett.
Tíz év elteltével – a kilencvenes évek végén – Dániához hasonló szint jellemezte Luxemburg órabéreit, és felzárkózott hozzájuk Németország is. Továbbra is Portugáliában volt a legalacsonyabb az órabér, de már elérte az első három ország színvonalának 45 százalékát.
A hazai bruttó havi átlagkeresetnek – a 2000-es adatok alapján – a legnagyobb keresetű országok bérei több mint háromszorosát, a középszintet képviselő országoké 2-3-szorosát, a szomszédos Ausztriáé csaknem 2,5-szeresét teszik ki; a legalacsonyabb átlagkeresetű Portugália 1998-as bérei az akkori magyar szintet kb. 30 százalékkal haladták meg.
A magyar lakosság jövedelmének szerkezete nagy vonalakban hasonlít a legtöbb uniós országéhoz. A foglalkoztatottság alacsonyabb szintjéből is következően a bérjövedelem aránya alacsonyabb, mint a legtöbb uniós országban. Ugyanakkor az egyéb jövedelmek (egyéni vállalkozói jövedelem és a társadalmi jövedelmek) hányada azokhoz az országokhoz hasonlít, amelyekben e jövedelmek szerepe nagyobb.
A jövedelemeloszlásban országonként nagy különbségek vannak, és szemmel láthatóan nem, vagy alig mérséklődnek.
1999-ben a legkiegyenlítettebb jövedelemeloszlás Dániában volt. A legnagyobb egyenlőtlenséget Portugália adatai mutatták. Általában a nagyobb egyenlőtlenség az alacsonyabb jövedelmi színvonalú országokat jellemzi, de szorosan a három déli ország után találjuk az Egyesült Királyságot is. A skandináv országokban a legmérsékeltebb az egyenlőtlenség.
Magyarország az 1995. évi jövedelemeloszlás alapján az egyenlőtlenség csökkenő mértéke szerint képzett sorban az 5. helyen álló Olaszország és a 6. helyet elfoglaló Írország közé helyezhető.
A lakosság fogyasztásában nagyjából a jövedelmekhez hasonló különbségek vannak. Az EU 15 tagországának átlagához viszonyítva Luxemburgban az egy főre jutó tényleges fogyasztás 2000-ben 39 százalékkal, a sorrendben utána következő Ausztriában 11 százalékkal volt magasabb. Több mint 10 százalékkal maradt el az átlagtól Finnország (13 százalékkal), Spanyolország (19 százalék), Portugália (23 százalék) és Görögország (28 százalék) egy főre jutó fogyasztása.
Magyarország egy lakosra jutó fogyasztása 2000-ben ennek az uniós átlagnak körülbelül a felét érte el, ami azt jelenti, hogy fogyasztásunk az osztrák színvonal 45 százaléka volt, a legalacsonyabb szintet képviselő Görögországénak pedig mintegy 70 százaléka.
Szoboszlai Dominik
Szoboszlai Dominik már saját magát is felülmúlta, házon belül sincs kihívója
